Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-13 / 53. szám

À kerületi tanács végrehajiábizottságának ogodóte r m e f Moszkva külvárosában, a volt Rogozsszkaja sorompón túl, a forradalom után hatal­mas iparközpont fejlődött ki — a Kalinin-kerület. Valamikor itt rozoga házi­kók, szemétdombok é„ vete méijyes kertek voltak. A szov­jet emberek az ,,Entuziaszták útján” hatalmas gyáradat, nyolcemeletes szép lakóháza­kat építettek, pompás parko­kat létesítettek. A Moszkva— Riazan-i vasútvonal e kerület­ben levő állomását ,,Novaiá‘‘- nak (újnak) nevezik, s a vil­lamosmegállón a kalauz ,.Uj házak1’ at kiált az utasoknak. Moszkva e szép, új kerületé­nek széles utcáit betölti a vil­lamosok csilingelőse, a gépko­csik tülkölése, az autóbuszok jelzése és a gyalogjárók ezer- hangú lármája. Gyermekcsíny nyomán — 30 játszótér Egyik itteni új ház udva­rán a múlt évben a futballo­zó gyermekek betörték egy tiszteletreméltó öreg néniké lakásának ablakát. Az eset annyira megharagíiotta az öregasszonyt, hogy panaszra ment a Kalinin-kerület szov­jet végrehajtó bizottságához, A végrehajtó bizottság épü­letének előcsarnokában * a íré Ilikét nagy plakát igazította útba, hogy a kerületi tanács végrehajtó bizottságában a moszkvai területi é§ váro5i szovjetek és a Kalinin kerüle­ti szovjet küldött k napon­ként hány órakor fogalják a dolgozókat, kik a küldöttek. Ä nénikét I. A. Nurasov gyárigazgató, a kerületi ta­nács küldötte fogadta- Figyel­mesen végighallgatta a vá- - lasztónő pana?zát, habár lát­szólag jelentéktelen apróság­ról volt szó. De a küldötteit, a nép szolgái m3j8z»ktúk, hogy a dolgozók mindenfélt üpes-bnjos ügyét kon olyan és figyelmesen fogadják. Nurasov elgondolkozott az öreg néniké panasza felett. A következő nap elment a hely­színre. Kitűnt, hogy a gyer­mekek, akik nem utaznak nyáron gyermektáborokba, iidülőotthonokba, vagy falu­ra; felügyelet nélkül marad­nak, mikor szüleik munkába mennek. Egy asszony pana­sza. vezette el « kerületi szov­jetet egy vagy kérdés meg­oldására. . A tanács cselekszik A kerületi gzovj.t végrehaj­tó bizottsága foglalkozni Kez­dett azoknak az iskolásgyer­mekeknek az üdülésévol, akik ! nyáron a városban maradnak > Elhatározták, hogy a kerület ! ben néhány gyermekjáNZÓte- j rét létesítenek. . Elmentek a házakba ég elmondták a dol­gozóknak, mit szándékszik a kerületi tanàçs tenni. Munkások, hivatalnokok, há­ziasszonyok egyaránt, szívesen beleegyeztek., hogy szabadide- j ii lében gycmi ekj át szó terek építésében segítsenek. Nagy házak udvarait, be­építetlen telkeket kitakarítot­ták, körülkerítették, a kerí­tés mentén bokrokat ültettek, virágágyakat vetettek- Spoft- terpket építettek, hintákat és körhintákat, népszerű gyer­mekmesékkel illusztrált hatal­mas plakátokat állítottak és különböző játékokat rendez­tek. Moszkva Kalinin-kerületé ben így 22 új játszóteret léte­sítettek, amelyeken körülbelül 4000 gyermek tölti a napot. Tanítónők és háziasszonyok felváltva tartanak önkén les szolgálatot a gyermekjátszóle reken és felügyelnek a gyer­mekekre. E nyáron már 50 játszótér van a kerületben. Ajtajuk nyitva áll vendégszeretően minden fiúcska, vagy leányka számára. A kerületi tanács végrehaj­tó bizottság fogadószőbájá- ban az emberek gyakran nem­csak a személyi kérdéseikkel vagy panaszaikkal jönnek, ha­nem ilyen kérésekkel is, ame­lyeknek közérdekű jelentősé­gük van. Néhány választó ja­vasolta a küldötteknek, hogy a vasútvonal melletti üres te­rületen egy nagy kertet ren­dezzenek be. A kezdeménye­zést a kerületi szovjet megis­mertette a Kalinin-kerület ösz- szes lakóival. Sokezer ember vett részt a kert építésében. A kert közepén felállították iVI. I. Kalinin mellszobrát. A kert a kerület lakóinak ked- vene pihenőhelyévé vált. Egy rokkant panaszára Egy alkalommal a Honvédő Háború egy rokkautjg, aki a városon kivül dolgozik és ezért minden nap megfordul a ..Novaja“ vasútállomáson, tu- tomására hozta Krjukov elv- társnak, a végrehajtó bizott­ság elnökének, hogy az állo­máson a perron lépcsői ké­nyelmetlenek, rosszul építet­ték őket. Nehéz rajtuk járni. Krjukov elvtárs még aznap a helyszínen nézte meg, ho­gyan lehetne a bajon segíteni. Az állomás lépcsőit rövidesen rendbehezták, a perronokat ki­szélesítették és kijavították, padokat állítottak a vonatra várakozóknak. A küldöttek nagyon sokféle kérdéssel foglalkoznak. Hol lakásjavííási kérdéssel, hol meg a gyermek óvodába helye­zésével, hol nyugdíjügyben jönnek emberek a fogadóba, néha családi ügyeikben for­dulnak tanácsért a végrehajtó bizottsághoz. A szovjetek kül­döttek ejőtt nincsenek apró és jelentéktelen ügyek, ha a nép szükségleteit érintő dolgokról van szó. A küldöttek szavának súlya van. ösztökélik a kerületi hi­vatalokat és szervezeteket, ki­sürgetik a döntést, harcolnak a bürokratizmus ellen. A múlt esztendőben 155fi ember fordult m&g a fogadó- te-emben, A látogatók közül •l.b mint 700 kérést elintéz­tek, 535 ember kimerítő vá- IflSzt kapott kérdésére. Annak, akit elutasítottak, a fogadóte­remben részletesen megma­gyarázták, hogy javaslataik, vagy igényeik miért nem tel jesíthetők. A. küldöttek a ke­rület legjobb sztahdnnvùtdi, gyárigazgatói és kiváló tudo­mányos munkások. A végre­hajtó bizottság elnöke és he­lyettesei a lakosság fogadásá­ra kitűzött napokon és órák­ban semmiféle más üggyel nem foglalkoznak. A kerületi szovM küldötte­in kivül a moszkvai te-ft’eti és városi szovjetek küldöttei is rendszeresen fogadják a választókat. A kerületi tanács 146 küldöttje meghatározott napokon a választási helyisé­gekben, az egyes házak igaz­gatóságában fogadják a vá­lasztókat. Kartoték minden ügyről A kerületi szovjet végrehaj tó bizottsága iratszekrényé­ben nagyszámú kartoíéklap és füzet van. Minden egyes kar­totéklap a látogató nevét, ügyének rövid leírását és a kerületi szovjet végrehajtó bi­zottság beavatkozásának ered­ményét tartalmazza. A kül­döttek gyakran a választó má­sodszori kérelme nélkül is visszatérnek a már befejezett ügyhöz, újból meghívják az ügyfelet és megkérdezik, rend­ben van-e minden. A fogadóterem a küldött és a nép közötti kapcsolatot ér­zékelteti. Könyvnap Baján és a járások községeiben Nagy előkészületek folynak a Raján és a bajai bácsalmási já. noshalmai járásokban megrende­zésre kerülő könvvnapokra. Ba ján június 15 én ünnepélyes ke­retek ^közölt nyitják meg a könvvnrpot. A Szikra, az MNDSz, a MINSz és a Szabadságharcos Szóveiség állítanak sálrakat a város különböző helyein. A já rások községeiben 18 helyen ren­dezik meg a könyvnapot a Párt és a Fö'dmflvesszövetkezetekkel karöltve. Raján a könyvnap négy napig tart: 15 IS 17-18 án. járások községeiben 18-án és 25 én. A já­rások községeiben a könyvnapok ünnepélyes megnyitását egybe­kapcsolják a Dolgozó Ifjúsági Szövelség kongress?nia megnyí­lásának ünnepségeivel, A könyv* napok elé ógv Ba ján, mint a köz­ségekben nagy érdeklődés nyil­vánul meg. A Ç-âcdûl'd op-eia Bafán A Gördülő Opera június 12- és 13-án vendégszerepei Baján a MÁV szimfónikus zenekarral, a Kiosz nagylermében. Klső este a Pillangó kisasszony Puccini dal­műve, második este Mozart Szök- tetés a szeráiyból című énekes játéka szerepel a műsoron. Az operák főbb szerepeit Dobay Lí­via, Páka Jolán, Uher Zita, Lendvay Andor és Mally Győző alakítják. Az előadások mindkét este 8 órakor kezdődnek. Jegyek elővételben az Állami NV-nél és előadás előtt tárnál kaphatók. Hirdető a pénz­Június közepén kezdődnek a vidéki könyvnapok ,A budapesti könyvnapok minden eddigit felülmúló si­kere után fokozódó lendület tel készülnek a dolgozók a könyv vidéki ünnepére. A vidéki könyvnapok alkal­mával mintegy 350 ezer könyv kerül majd körülbelül ezer he­lyen eladásra. Június 15 tői 18 ig — a falvakban június 17-én és 18 án — rendezik meg a vidéki könyvnapokat. A tömegszervezetek, a Szikra és a Könyvesbolt NV felkészült a könyvnapok ünnepélyes megnyitására. Ezeken a napo­kon a legkiválóbb magyar írók látogatják majd végig a falvak és üzemek könyvsát­rait, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek, elősegítsék köny veink elterjedését a dolgozók között és még szorosabbra fűzzék a kapcsolatot az iroda Jóm és a dolgozó nép között. Kulturházat építenek Harkakötönyben Harkakötöny község az öt­éves terv keretében kulturhá- zat kap. A házhelyek kiméré­se folytán külön helyet kap­nak majd az egyes szerveze­tek. Azáltal, hogy minden szervezetnek MNDSz, DÉ- FOSz, DlSz — saját épülete lesz, nem kel) az előadások megtartásánál várni, míg a község egyetlen előadói terme a másik szervezet részére sza­bad lesz. Azáltal, hogy Kiskunhalas járási székhely lett, a hgrka- kötönyi lakosságnak nem kell többé 40 kilométerre utazni a járási székhelyre, hanem alig 10 kilóméter távolságban meg­találják közvetlen felsőbb köz- igazgatási hatóságukat* 7 gén jelentős nyeresége kultúránknak, hogy megjelent magyarul Gorkij újságcikkeinek és szatíráinak es a kötete, nemcsak azért jelentős, mert a növekvő igényű olvasó nagyközönség meg­ismerheti Gorkij újságírói munkásságát is, amely példakép lehet minden becsületes szándékú köziró számára; nem is csak azért fontos számunkra ez « könyv, mert a nyugati kultúra gorkiji elemzése — amely Jötémdja e cikkeknek — időszerű kérdé­seinkre atl nagytávlatú válaszokat; mindezeken fe­lül mindenki számára azért olyan nagyon jelenté­keny ez a könyv, mert lényegében a proletár huma­nizmusról van benne szó. A proletár humanizmus a szocializmus erkölcsi tartalma. A tőkésha/alom megdöntésével az ember ér­tékelése alapvetően megváltozott. Az osztálytársa­dalmak évezredein keresztül az emberszerelet nem­csak hogy nem érvényesült, de nem is érvényesül­hetett, teh'U az ember tényleges értékelése nem is lehetett egyéb jámbor szándéknál, vagy álszent ha­zugságnál. „Az emberiség egész történetében most szervezkedik első ízbe- teremtő erőként az ember- szeretet“ — műim ,á Gorkij a történelmi való­ságra „Proletár humanizmus“ című cikkében. p 'nyegében az egész kötet erről szól, a huma- ** tiismmról, amelyet régi idők legtisztessé­gesebb szándékú emberei tűztek ki célul, de ame» Igét csak a proletariátus valósíthat meg s éppen „ez adja meg a proletariátus történelmileg megala­pozott jogát a kapitalizmus elleni kíméletlen harcra, a burzsoá világ szégyenletes alapjának el­pusztítására és megsemmisítésére“. E proletár humanizmus biztos alapjáról teszi Gorkij élesszemü vizsgálat és következetes kritika tárgyává a polgári kultúrát, a polgári erkölcsöt, a polgári humanizmust. M cikkek közt nyolcnak szerzőjük a „szatíra“ r* müfaimeyhat árazást adta. Rcm szabad azonban ezeket bármiben is a szokványos giinyas- fölényes és a polgári irodalomban megszokott ci­nikus írásművekhez hasonlítani. Gorkijtól mi sem áll távolabb a cinizmusnál; éppen ebben a köteté­ben találjuk kitűnő elemzését a polgári világ bom­lási termékeként jelentkező cinizmusról. Az 6 sza­tírája hatalmas erejű és alapja a felháborodás. Ez a szatíra nem az a műfaj, mely leleplez, nevet és megbocsát. Ez a szatíra leleplez, hogy világgá kiáltván a bűnt, megbélyegezte azt. Gorkij szatíráinak legfőbb témája: Amerika, illetve az amerikai burzsoázia álkultúrája, nméig mögött teljes embertelenségében leskrlődik a telhe­tetlen tőke. De sor kerül a pénz királyok európai udvaroncaira is. dór kerül Franciaországra is; nem Anatole France, vagy Zola Franciaországéra, ha­nem arra a Franciaországra, amely leköpte Zolát, /sirkij erkölcsi magasságáról nem eshet tóve­7 dés, akár a jelenbe, akár a múltba, néz; onnét pillanatra sem lehet összetéveszteni a népet elnyomóival. Amikor megítéli Amerikát és feltárja, bűneit, világosan mutat rá, hogy ez nem az ameri­kai nép Amerikája, nem Lincoln, vagy Walt Whit­man Amerikája, hanem a „Sárga ördöjf'-é, ahogy nevezni szokta minden humanista lehetőség ellen­tétét, az életellenes tőkét, A kötetben összesen 87 cikk olvasható. Ezek­ben szó esik a kultúra legfőbb kérdéseiről, legtöbb­ször konkrét esetek kapcsán, de mindig úgy, hogy az egyszerű, történésekben művészi módon mutatja be az általános érvényűt és biztos kézzel elemzi ki, hogy mi benne a tanulnivaló. /t riási távlata van ennek a könyvnek: mélyen " tekint a polgári kultúra múltjába, olykov Kálvin és Luther tanításáról beszél, hogy jobban •megértsük, mit jelent a burzsoá erkölcs, máskor bemutatja azokat a rugókat, amelyek létrehozták és mozgatják az erkölcstelenség új alakzatát, a far »izmust. Rámutat arra, hogy már maga a polgárság megtagadta saját kultúrájának alapjait. És a pol­gári világ általános vdlságq, mellett, a burzsoá em­bertelenség áradata mellett emelkedik fel a prole- tárforradalom-teremtette új világ, a Szovjetunió a végre megvalósítható emberiességgel, a valóra, váló humanizmussal. Gazdag könyv ez és gazdagabbá teszi mindazo­kat, aki olvassa. Jobban, mélyebben értjük a szá­munkra annyira fontos műveltségben kérdésekét, ha Gorkij veti rá a világosságot, űs emellett nagyon szép olvasmány hiszen Gorkij századunknak nem­csak legnagyobb álmizolómüvésze, de egyben 8 Ie0- költőibb stiliszták közé is tartozik. fjj Gorkij-könvvünk lefordítására többen *’*' együtt vdlhilkoztak. A munka oroszlánré­szét Kényt Ervin végezte, hat cikket Kovács György, egyet Makói Imre, egyel Kerek Ernő fordított. A magyar szövegről megállapítható, hogy a fordítók lelkiismeretes gonddal igyekeztek visszaadni g szerző egyéni, színes stílusát, szem'étctességét és lend illet ét, 4 könyv bevezetéseként II. 1. Burszon „Gorkij és S'yugat“ rlmü érdekes tanulmánya olvasható amely hasznos magyarázatokat ad egyes cikkekről is. Végezetül bibliográfiai megjegyzések egészWh ki a kötelet, Ismételjük minden olpasrj szépiára: vagyai fontos könyv és nagyon szép olvasmány ez s vé gézétSl is meg leélt állapítanuni,, amivel kezdettük igen jelentős Hitén ségc kulfúiútiknak, hogy meg jelűit magyarul. HEGEDŰN Ok/, i A Uän^i/Han Ufatjuei Maxim Gorkij; > AZ IGAZI KULI LM A m

Next

/
Thumbnails
Contents