Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-08 / 50. szám
Békétik ellenségei Készül a tassi „Petőfi“ termelőcsoport a 2>ö termes betaKariidsúíra A pártszervezet tervszerűen irányítja a növényápolást (I termelőcsoportok ellen uszít a felsöszentlváni kulákbarát plébános Dél van. Mozdulatlan a határ, csali a ringó kalászlenger közötti, a portól fehérre meszelt dü- lőúton übegnek-lobognak a szélben a hazasiető asszonyok piros fejkendői. A tassi „Petőfi“ (er- inelőcsoport dolgozói a majorba síelnek, amely ott púposodik a Uuna-gát aljában. Végh „nagyságos úr“ volt majorjában nagy a sürgés-forgás. Bent a konyhában az asszonyok még bajlódnak az ebéddel, de kint az udvaron néhány csoport- tag üres hordókat gurít, az apró gyerekek vizet húznak, majd megtöltik a hordókat. Éberen vigyáznak, melyik donga között szivárog ki a víz... Előkészületek (is aratásra A magas raktár ablakából por gomolyog, A magtárban az asz- szonyok takarítanak. Közel a magtár bejáratéhoz lánvok gyúrják a sarat. A padláson simítják a földet. A nagyobb gyerekek vedrekkel cipelik fel a padlásra a sarai, ahol minden repedésl szorgos kezek besároznak, hogy egy szem gabona se menjen kárba. Kováes Lajos és Ráca Lajos az üzemi párlszervezet irodájába siet. Kovács Lajos naponta a fogával próbálja ki, roppan-e már a zsendüiö mag héja, mikor lesz már eléggé érett a kasza alá. Rácz Lajos a csoport elnöke kezében kalászt visz. Megmutatja a párttitkárnak, hogy a kalász már közel 20 centiméter hosszú és 52 szem is van benne. Az üzemi párlszervezet irodájában az asztal fölött összehajolnak a fejek. Kimutatásokat böngésznek, mintha ma senkinek nem kellene az ebé^l, pedig aznap is 200—210 százalékot teljesítetlek. — Végre behoztuk a növényápolásnál a lemaradást — sóhajt megkönnyebbülve Gubacsi Sándor párttitkár. Mészáros Sándor megnézi a pártlitkár kimutatásét. Minden rubrikában megtalálja a munka ellenőrzésének a jelét. Csupa „pipa“, ami azt jelenti, hogy ezeket a növényápolási munkákat .„ár befejezték. A tassi „Petőfi“ csoport kezdetben lemaradt a növényápolási munkával. Ennek oka az volt, tiogy a csoport megnagyobbította öntözéses területét. Az idén már 50 holdon folytainak öntözéses gazdálkodási. Tavaly csak 27 holdon. A tavasszal kezdték meg a zsilip és a szükséges árkok építését. A csoportnak nem sikerült összehangolni a növényápolási munkát a kubikotással. így a kapálások idején munkatorlódás állott elő, A tervszerűt- lenséget az is fokozta, hogy a vízgazdálkodási hivatal csak elkésve küldte vissza a jóváhagyott teiveket. Az asszonyok és azok a cső. porllagok, akijt felszabadultak az öntözés területén folyó munkánál, rögtön ráálltak a kapások megműveléséhez. Kovács István példájára, aki a kubikolásnál állandóan napi 250 százalékot teljesített, az ifik is „rákapcsoltak* a répa egvelásénél. Karamán Erzsébet annak ellenére, hogy al.g múlt 16 éves, az egyelésnél naponta 270 százalékot ért el. Karamán Erzsébet ezzel naponta három munkaegységet teljesített. — Szükséges is volt a munkaverseny kiszélesítése — magyarázza a párttitkár. — A répa már bárom négy levélben volt és az öntözési terület még mindig lefoglalta az embereket. Amikor végül is alábbhagyott a földmunka, akkor — eleinte főleg az asz- szonyok és lányok — a rukor- répaláblára siettünk. A munkacsapatok kiváló munkájukkal behozták a lemaradást, annyira, hogy amikor a napraforgó beárnyékolta a földet, akkor már elértük magunkat a munkában. Területhez kötöttéli a munkacsapatokat — A gyors és jó munkát elősegítette az is, hogy az idén már sikerült a munkacsapatokat területhez kötni. Tavaly még úgy olt, hogy csak úgy jószántából Itt össze néhány ember. Naponként más és más. Aki előbb ért ki a földre, kiválasztott magának jó területet. A többinek maradt a rosszabbik. Ezt a „munkaszervezést** az újraválasztott pártve- zelőség megszüntette. Az üzemi pártszervezet kiküszöbölte az elmúlt hetek hibáit is. Naponta ellenőrzi, milyen mértékben tett a csoport eleget a növényápolási munkának, nem kés- lek-e ki valamelyik időponlból. A növényápolási munkák menetének ellenőrzése melleit az új párlvezelőség irányítja a csoport készülődését az aralásra is. Átbeszélték már a tüzőrség felállítását, a raktárak zsizsiktelentlé- sét, de hamarosan rendbehozzák a szérűt is.., — A létra fokát is ki kell cserélni, nehogy a súlyos zsákok alatt leszakadjon — szól közbe Hegyi József. — De a zsákokat is meg kell foltozni, aztán előkészíteni a sarlókat és kaszákat is — fűzi tovább Csides János. — Gyertek mór ebédelni — kiáltanak innét is, onnét is az asszonyok. —- Már egészen kihűl a leves. Erre megmozdulnak a férfiak. Mindnyájan otthonukba sietnek, ahol már várja őket az ízletes ebéd. A tassi „Petőfi“ csoport tagjai nyitott szemmel, alapos felkészüléssel néznek az aratás elé. Iparkodnak a növényápolási munkával hogy a termés betakarítását zavartalanul végezhessék. Uj lakások, uj otthonok épülnek az önnáiió községgé alakult Szikrán Lakitelek már a múltban is nagy település volt. Le a Horthy-rencLzer mindannyiszor elutasította kérelmét, hogy önálló községgé szervezkedjék, Kecskeméthez tartozott. A település hü képét adja a falu ellentéteinek. A kulákoknak módjukban volt építkezni, a. dolgozó kispa- rasztok sárból, vertfaibói készült tákolmányokat emeltek, hogy legyen hova meghúzódni. A felszabadulás után kezdtek a kisparasztok kicsit fellélegzeni, egyikük- másikuk rendes lakást is épített. Lakitelek most a népi demokrácia és a Párt segítségével önálló községgé alakul. A neve is megváltozik, Szikra nagyközség lesz. Az új község képe gyorsan bontakozik ki. Most épül a községháza, az iskola tanítói lakással. A tervben szerepel egy szép kulturház és jegyzői lakás is. Ezenkívül az új lakások egész sora épül fel még az idén. A községbe települni szándékozók száma negyvenen felül van- Lakésépítési kölcsön jegyzésre ötvenen jelentkeztek. Ezek közül páran bent laknak a faluban, többségük a környékbeli ta- nvák kis- és középparasztjai, akik ki akarnak szabadulni végre a tanyavilág elzártságából. Gyermekeik rendszeresen járhatnak majd iskolába. Nekik sem kell a hosszú téli estéken t'tlenül pipáz- gatni a sutban, tevékenyen részt vehetnek a község életének irányításában. Tanulhatnak, művelődhetnek és lehetőség nyílik a hasznosra, szórakozásra is, nem úgy mint az „istenhátamögötti” tanyán. Uj lakások, új otthonok épülnek Szikrán. Ilyen otthona lesz Kolcsu Józsefné nyolccsaládos anyának is, aki eddig egyik rokonánál egy szűk, egészségtelen kamrahelyiségben lakott. Hetedmagával összezsúfolva, ekkora helyen még örült is, hogy rokona kisegítette. Most vége a nyomorúságnak, a kommunisták kezdeményezésére a falu dolgozói segítenek új otthona felépítésében. A községbe település iránti érdeklődés nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a lakás építési kölcsönre ötven jelentkező volt. Azóta már újak is jelentkeztek, de egyelőre nem lehetett többet felvenni és kimaradtak. Többeknek meg kellett magyarázni, hogy a jövőben igyekezzenek időben jelentkezni kölcsönre. a szeli/txíst a szaUmáú állami ^azdasá^an Állami gazdaságainkban az utóbbi időben megtorpant a munkaverseny. Ennek oka az, hogy a legtöbb gazdaságban helytelenül szervezték meg a bérezést. A gazdaságok továbbá a munkát nem szervezték meg helyesen. A legtöbb gazdaságban az üzemi bizottságok sem állnak hivatásuk magaslatán, igen keveset foglalkoznak a termelés kérdésével, sok helyen pedig igen laza kapcsolatok fűzik a felsőbb szervezetekhez. A szakmán állami gazdaságban sem ment úgy a munka, mint annak mennie kellett volna. A gazdaság nyakán egy korrupt, osztályidegen vezetőség ült, amely a kártyázáson és a fekeíézésen kívül mással nem foglalkozott. Amióta a vezetőséget leváltották, azóta megszilárdult a munkafegyelem, de megjavult a munka szervezése is, kiszélesedett a munkaverseny. így kimagasló eredmények születtek. Erről írtak a gazdaság dolgozói : „Kedves Elvtársak l Munkacsapataink a 21-ik bérhétben a kővetkező kimagasló eredményeket érték el: A „Vörös Brigád“ műn kacsapatban Szabady Margit 2j2 százalék, Pirisi Mária 2!fi százalék és Balogh Júlia 213 százalék. A „Zoja“ munkacsapatban Rom- sics Erzsébet 250, András Erzsébet 250 és Katos Mária 210 százalékot teljesített. A „Béke“ munkacsapatban : Tóth Mária 2j0, Varga Zsuzsa 260, Gregsa Erzsébet 260, Dansa Ilona 150, Nagy Klára W0, Romsics Erzsébet II. 150, Matos Ilona 150, Tóth Erzsébet 180, Somogyi Erzsébet 160 százalékot. Gazdaságunkban a pártszervezet megalakulásával megjavultak a termelési eredmények. Ígérjük, hogy ezeket az eredményeket a jövőben még fokozni fogjuk. Szabadsági A szalcinári állami gazdaság dolgozóinak nevében : MIZSEI JÓZSEF. A határban magasak már a búzavetések Is. A kukoricatáblákon nem egy helyen már a harmadik kapálás folyik. Szorgalmas Felsőszenti ván parasztsága. A községbe a templom elölt vezet az út. A templomot közel egy hold területen hatalmas kerítés szegélyezi. Azt beszélik a faluban, ha Nagy Zámbő Ferenc plébánosnak kedve tartja, lezáratja a kerítés kapuit. A falu dolgozd népének Ilyenkor messze kell keátilnie, ha folytatni akarja útját. A plébános nemrég került a faluba Hercegszántóról, de rövid ittléte alatt is bebizonyította már, hogy a dolgozó nép ellensége. Megtagadta a békegyütéson való részvételt Is, kigúnyolta, semmibe vette a nála járt küldöttségek Nagy Zámbónak készséges híve és legjobb barátja a faluban Winner István, volt malomtulajdunos. ö vetette ki és ő hajtja be az egyháziadét. Kell Is a pénz, hogy fussa a plébános és barátainak, 1 az elcsnpott aljegyzőnek, a kulá- koknak és Futó Jakab kántornak mulatozásait. Ha berúg és részegen támolyog a papiakba, azt mondják a faluban : — jó napja volt a papnak, Wittner jól há zalt. — Szegény ember no akarjon többre menni — ezt tanította, de az egész faluban jól ismerik az C dáridóit. A kántornál rendezett mulatságon az asztal tetejére perdült. Vlszmeg Mihály kulák, Gay Ferenc, Szabó aljegyző s Vittncr kurjongattak neki hajnalig. A plébános útja esténként a volt gazdakörbe vezet. Itt gyülekeznek a kulákok, soraikban ott van Vidákovics Péter, Környei Bonifác, a darálós és géptulajdonos kulák. Folyik a bor, a falu népe „Oltáregyletnek“ hívja, ahogyan az ülésezők is nevezik magukat. Az Oltáregylet ürügye alatt folyik „Amerika Hangja“ hazugságainak rágalmazásainak megbeszélése. Itt főzik ki merényleteiket a falu dolgozói ellen. Néhány kulákesemetét be is építettek az EPOSz-ba, akiket az éberség már leleplezett. Nagy Zámbő és a köréje gyülekezett kulákok nemrégiben végig, járták a házakat „egyháziadé ügy ben", De a cél az izgalás volt a termelőszövetkezetek ellen. Előkerült a csajka-mese, meg „hiába dolgoztok, az állam elveszi az utolsó szem gabonát is *. Futó Jakab is ezeket terjeszti, amikor a tanyákat járja naphosszat. Még a földeken dolgozókat Is felkeresi. Felsőszentiván dolgozói átlátnak az ellenség próbálkozásain és erőteljesen verik vissza Nagy Zámbő és társai támadásait Begyűjtési verseny a megyei föld mívesszövet kezetek között Az új termés helyes kezelése és tisztántartása nemzet- gazdasági érdek. A földműves- szövetkezetek mindent megtesznek, hogy a gabonának megfelelő helyet biztosítsana- nak. A Csávolyi Földműves- szövetkezet termény fel vásárlója, Mandity István versenyre hívta a megyei földművesszövetkezetek terményosztályainak dolgozóit. A Lajos- mizsei Földművesszövetkezet is örömmel fogadta a felhívást és csatlakozott a felhíváshoz. A verseny keretében a munka megjavítása érdekében elhatározták, hogy tervszerűbbé teszik a munkát azzal, hogy felbontják és áttanulmányozzák az évi tervet. Biztosítják a rendet és a tisztaságot az egész raktárhelyiségben és a terményosztály irodájában. Meszelnek, féreg- telenítenek. A felvásárláshoz feltétlenül szükséges fajsúlymérőt, mérlegeket jókarbahozzák, hogy ezen a téren se ütközzön a versenyzés nehézségbe. Faliújságot készítenek, hogy még jobban szélesítsék a dolgozók közötti termelési versenyt. A faliújság hétről- hétre beszámol a begyűjtési versenyben élenjáró dolgozó parasztokról, eredményeikről és kipellengérezi a szabotáló kulákokat. „A gyors terménybegyüjtéssel népünk kenyerét biztosítjuk“ Gáteri tszcs parasztok levele A minisztertanács aratásra, cséplésrc és terménybetakarításra vonatkozó határoza- I ta nyomán új lendületet nyert mezőgazdaságunkban a munkaverseny. Gépállomásaink cséplési versenykihívása nap- ról-napra szélesedik megye- szerte, a termelőcsoportok a soronkövetkező növényápolási feladatokról sem feledkezve meg, ugyancsak versenyt indí tanak a betakarítás gyors, helyes elvégzésére. A gáléri ,,Uj barázda1* ter melőcsoport dolgozói a következőket írják: , ,,Mi, a gátén „Uj Barázda" termelő csoport, dolgozói júni us 2-án tartóit gyűlésünkön egyhangúlag elhatároztuk, hogy terménybegyüjtési versenyre hívjuk Bácskiskun megye összes termelöszövetk-ze- ti csoportját és az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat. Vállaljuk, hogy a cséplő géptől a fejadag és a vetőmagszükségleten felüli kenyérgabonamennyiséget azonnal n földművesszövefkezet gabonaraktárába szállítjuk, ugyan így az egyéb kalászosokat is. A gyors terménybegy e jtéssel népünk kenyerének biztosítását, ötéves tervünk első évének gazdasági sikereit kívánjuk biztosítani.” KÖRMÖCZI MÁTYÁS „Uj Barázda‘‘ tszcs. Gátér. Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása
