Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-08 / 50. szám
Sí V. évfolyam, 50. szám At a 50 fillér így válik Félagyliáza, elmarad« agrárvároshó:, fejlett ipari központtá Ünnepségen rakták !e Kiskunfélegyházán az ötéves tervben megépülő új gyár alapkövét 1950 június 8, csütörtök mmsssasEmessESBumssit Kétnapos megyei mezőgazdasági értekezleten vitatták meg Pártunk parasztpoiitikáját Vidám nótaszóval, fegyelmezett zárt sorokban indultak a megyei, járási párt- és tömegszervezetek, közigazgatási funkcionáriusai a városháza tanácstermébe, hogy ott megtárgyalják a Párt által eddig elért eredményeinket, hibáinkat a falu szocialista építésében és irányt szabjanak az elöltünk álló nagy feladatok eredményes elvégzése érdekében. Az értekezletet Sarok Antal elviárs, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg. Megnyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket, élükön Keresztes Mihály elvlarsat, a földművelésügyi minisztérium államtitkárát, majd felkérte Németi József elvlársat, a Megyei Pártbizottság titkárát, hogy tartsa meg előadását. — Összehívtuk Pártunk, tömeg- szervezetek és a közigazgatás megyei és járási funkcionáriusait, — kezdte meg Németi elv- társ beszédét, — hogy megvizsgáljuk Pártunk falusi politikája terén elért crenményeket, ugyanakkor megvizsgáljuk azokat a hiányosságokat, amelyek láthatóan megakadályozhatnak bennünket a továbbfejlődésben, esetleg eddig elért eredményeinket is veszélyeztetik. Ismeretes, hogy amióta Pártunk vezetésével a munkásosztály hatalomra került, elkezdtük a falu szocialista átszervezésének munkáját. Rákosi elviárs Kecskemélen mondott beszéde óta hazánkban Is, megyénkben is, hatalmas sikereket, eredményeket értünk el. A dolgozó parasztság a társasgazdálkodás felé fordul Ezután Németi elvtárs vázolta a termelőszövetkezeti csoportok fejlődését az elmúlt két év folyamán. Rámutatott arra, hogy dolgozó parasztságunk öntudata nap mint nap fejlődik, ami azl is jelenli, hogy a szövetkezeti gazdálkodás felé fordulnak. Majd vázolta azokat a hiányosságokat, amelyek a szövetkezeti gazdálkodás egészséges fejlődését £á- tolják. A hiba lényege abban áll, — mondotta Németi elvtárs — hogy Pártunk s méginkább a lömegszervezetek és a közigazgatás vezető funkcionáriusai nem látják tisztán Pártunk paraszt- poiitikáját a jelen szakaszban. A kulák fogalmának meghatározása sem világos mindenki előtt. A kulák és a középparaszt összekeverése rengeteg kárt okoz Pártunknak, falusi politikánknak, megnehezíti a Párt tömegbefolyásának kiszélesítését, akadályozza a fain szocialista átszervezésének a lendületét. A kulák arcképe Ki a kulák? — telle fel Németi elvtárs a kérdést. Majd Rákosi elviárs szavaival folytatta: „Gyakran hallom vidéki elv- társaimtól, hogy nem tudják, ki a kulák, mert ez a meghatározás, amely 351) aranykorona kataszteri tisztajövedelemnél, vagy 25 hold földnél húzza meg az alsó határi, lefelé is, felfelé Is kivéiele- ket mutal. Amikor azonban nem elméletben, hanem gyakorlatban vetjük fel a kérdést, kiderül, hogy mindenki pontosan tudja, ki a kutak a falujában. Nemcsak azt tudja, hogy bérese van, hogy ku- peckedik, spekulál, uzsorás, kizsákmányoló. Pontosan tuija azt is, hogy ki az, aki lányát nem engedj közíppa- raszl fiához férjhezmenni, vagy fiának nem engedi meg, hogy középparaszt lányát vegye el feleségül. Amikor egy elvtársiól, aki tagadta, hogy falujában volnának kulákuk, megkérdeztem, hogy mennyi a szegényparaszt az egyház- község vezetőségében, gondol kodás nélkül azl váluszolla, hogy a szegényparaszt be nem juthat, olt csak kulákuk vannak. A faluban mindenki tudja, hogy a kulákbálra kikel hívnak meg és kiket néni engednek be. Megvan az elő- reköszöncs rangsora és száz más ismerlelőjel, amelyeket a mi falusi elvlársainknak szintén tudnia kell, elemeznie kell, akkor nem fogja eltéveszteni, hogy ki a kulák és ki nem.“ Van-e kulák Rákosi elvtárs mindenkinek érthetően megrajzolta a kulák profiját. Ennek ellenére megyénkben e kérdés körül sok a zavar. Különösen a bajai és bácsalmási járásban. De ez a zavar fellelhető megyénk többi járásában és városában is. Hamis, pârtellenes a marxizmustól idegen „elméletekről" hallunk, mely szerint van „gazdasági" kulák, „poitkai'1 kulák, „giizükulák’ „jó", „rossz'' és így tovább. Ez az „elmélet“ azt célozza, hogy a kulákságol összekeverjék a dolgozó kis és Uö- zépparaszii tömegekkel, hogy a kulák jelzői, amely osztálynak a jelzője, csúfnévkéni bárki önkényesen alkalmazhassa a dolgozó parasztra is. A továbbiakban Németi elviárs megcáfolta azt a hamis elméletet, amely arról szól, hogy a kulák „belenőhet a szocializmusba'. Majd vázolta a kulákság korlátozásának politikáját, melynek ^z a célja, hogy a kulák gazdasági és politikai erejét, tekintélyét a falun inegreiidílsük, aláássuk, úgy hogy megszüuletjük részére a további gazdagodás lehetőségét. A kulákok gazdasági korlátozását szolgálja a progresszív adó zás, az alkalmazásban lévő munkavállalók bérének és egyéb juttatásoknak meghatározása, a föld adás-vélelének megszorítása, illetve megszüntetése stb. A kulákok nem jelentenék be a művelési ágak válioxúsál Párturtk gazdasági korlátozó intézkedéseinek részletes ismertetése után Németi elvtárs rátért parasztpoliliUánknak a megyénkben felmerült hiányosságaira. — Pártunk rámulat arra, — folytatta Németi elvtárs — hogy a korlátozó rendszabályok nem egyenlő mértékben érintik a kulák gazdaságokat. Ez áll megyénkre is, ahol a kulákok az elmúlt 25—30 évben szántójuk tetemes nagyságát szőlővé, gyümölcsössé változtatták. Ezek a kuiákok azonban a művelési ág változását nem jelentet- továbbra is szántóföld után fizetik az adót. A ku Iákok kibújtak kötelességük lel jesítése alól és nemhogy aláás tűk volna gazdasági erejét, ha nem ellenkezőleg, még akkumu lálódásra is hagytunk lehetőséget Kecskeméten így például Kovács Péler kulák bujt ki a kötelesség alól. 20 holdnyi szőlöje-gyümöl esőse után nem jelentette be a művelési ág változásál, ezért összesen 8—10.000 forint adót fizetett, pedig az 1949 es gazdasági évben saját bevallása szerint 150.000 forint tisztajövedclme volt. A valóságban minden bizonnyal ennek a kétszeresét, vagy két és félszeresét is megkereste. ték be, így A. ItulákUorlóíoszás csak csxkös — fokozni kell a népnevelő munkát Beszédének további részében Németi elvtárs politikai felvilágosító munkáról beszélt. Rámutatott arra, hogy a politikai felvilágosító munka azt célozza, hogy a kulákot elszakítsuk, elválasszuk a kis- és középparasztságtól, hogy a kis- és középparasztság előtt a kulák megszűnjön tekintély lenni, illetve a középparasztságot magunk mellé állítsuk a kulák ellen folytatott harcban. — A kulák úgy harcol ellenünk, hogy maga mellé igyekszik állítani a kis- és középparasztsá- got. Például Izsákon egy 120 holdas kulák 20, óthoidas kishaszonbér- letbe akarta kiadni a földet, hogy különösen a termelőcsoportok ellen folylatott narcban Kecskemét melleti Nyárlörincen fKohá- rilőríncsnj kélízben lőttek rá traktorosainkra, Jakabszáliás községben pedig megmérgezték a legelőt. Falusi pártszervezeteink titkáraii fenyegetésekkel, névtelen levelekkel árasztják el. A kulákság különösen ott, ahol földfelajanlások voltak, beigyekezett a lermelöcsoportokba is, hogy azon belül kártékony, ellenséges munkát fejthessen ki. Hasonló munkát igyekeztek végezni a lömegszeivezetekben is. Így például Katymár községben az EPOSz elnöke 60 holdas kulák fia volt. Számtalan bejelentés érkezik, hogy nemcsak az EPOSz- ban, hanem az MNDSz-ben is, — különösen a kalocsai, bácsalmási és kunszenlmiktósi járásokban — sok kulákasszony van. A kulákol korlátozó gazdaság és politikai rendszabályok mellett feltétlenül szükséges az adminisztratív rendszabályuk alkalmazása is. Láthatjuk tehát, hogy Pártunk a kulákság korlátozására irá nyúló politikáját, — megfelelőét, a marxista—leninista tanítások nak — egyaránt érvényesíti gazdasági, politikai és adminisztratív Intézkedések vonalán. Hiba volna azonban azt hinni, hogy a kulákkorlálozás politiká jának lekintetében minden a megszabott úton halad előre. Sxekla-sxellemtí elieráííés a kulákkérdésben ezáltal kisparasztok tömegét le- I kötelezettjévé tegye. Kecskemét környékén pedig a kulák azt I „tanácsolja“ a kisparasztoknak, ! hogy a szőlőt hagyják hosszú csapra mert jövőre úgyis államosítják. Kuláktúm adások dolgoxó népünk ellen Különösen erősen harcol a kulák termelőcsoportjaink elszigetelése érdekébeu. Ebben a munkájában nagy segítségére van a klerikális reakció: De a kulák a fenyegetés, terror, a szabotázs akció fegyvereit is alkalmazza a dolgozó parasztság, 1 Tériünk rámulat arra, hogy „az utóbbi hónapokban Pártunk parasztpolitikájának szekta-szellemű elferdítése a kulákkérdésben különböző formában szinte az ország minden megyéjében jelentkezett és egyre gyakoribb jelenséggé lett.“ „A mi politikánk alapja a fainn — tanít bennünket Páriunk — szövetség a dolgozó parasztsággal, benne szövetség a középparasztsággal és igy a ku- lá-kság elszigetelődik. A hely- leien ,.baloldali“ politika, ezzel szemben ahelyett, hogy segítene elszigetelni a kulák- ságot a faluban, alkalmas arra, hogy a dolgozó parasztság körében és különösen a középparasztoknál szánalmat keltsen a kulákok iránt, megfélemlítse és a kulákok felé löki a középparasztságot, megkönnyítse a kulákságnak, hogy a középparasztokal a maga oldalára vonja.“ Baloldali iulxóh Megyénkben is számtalan ilyen megnyilvánulás tapasztalható. A baloldali túlzók részéről leggyakoribb jelenség a kulákok likvidálása, amely elsősorban termelőcsoportjaink részéről indult ki. Így például Szabadszálláson a lermelőcsoport tagjai a szomszéd kuláktól elvették a tanyát, a földet, 35 darab birkát, 10 kocsi szénát. Hasonló eset fordult elő Tiszakécskén és még sok más községben, ahol a termelőcsoportok a kuláktól felajánlott földet — még mielölt az ingatlanforgalmi bizottság elfogadta volna, — megszállták, a tanyát és a gazdasági felszereléseket, amit a kulák nem ajánlott fel, leltárba vették és a kuláktól a saját holmijának használatáért haszonbért követeltek. Pártunk politikájának ezen elferdítései súlyos károkat okoznak, lejáratják Pártunk tekintélyét, ahelyett, hogy segítenének középparasztságunknak az elválasztásban, még inkább közelebb lökik őket a kulákhoz. Jobboldali opportunista megalkuvás Az előreszaladás, baloldali túlzás politikája mellett egyre gyakrabban mutatkozik a jobboldali oportunista megalkuvás leggya- koribb formája, hogy elmulasztjuk a felvilágosító munkát, a kulák politikai leleplezését. Elegendőnek tartják pusztán csak a gazdasági rendszabályok foganatosítását. Az elvtelen engedé kenység az osztályellenességgel szemben abból származik, hogy funkcionáriusaink jó része nem ismeri a marxista-leninista elmé letet, hazug elméletet gyárt jó és „rossz“ kóláikról és ehhez szab ja magatartását. így Kelebia községben a ter melőcsoport megegyezett egy ku Iákkal, akinek szőlőjét bérbevel ték és a lermelőcsoport felügye leli jogot biztosított a kuláknak az általa megművelt szőlőlerüle len. A bácsalmási járásban löbb esetben előfordult, hogy kuláko kát vettek fel a termelőcsoportba. Hasonlóképpen előfordult a kiskunhalasi járásban, hogy zu pás-őrmester, vagy csendőr került a csoportba, sőt brigádvezetőnek állították be. Ezek az opportunista hibák rendkívül súlyos következményekkel járnak, mert amennyiben a járási pártbizottság idejében erre fel nem figyel, úgy előfordulhat, hogy teljesen szétbomlik a tennelöcsoport, vagyis azt az úgynevezett „jó“ kulákok szélverik. A Pártunk parasztpolitikájának elferdítőivel szemben különböző nézetek uralkodnak a Párton belül. A jobboldalt opportunista elhajlókat általában elítélik, megvetik, de meg kell mondani, hogy a legtöbb esetben mégsem folyik ellenük kíméletlen harc. A baloldali szektáns, előreszaladó elhajlással szemben tapasztalható bizonyos engedékenység, valamiféle proletár magról fecsegnek, amit éppen ezért nem tartanak minden esetben súlyos hibának, holott nyilvánvaló, hogy a Párt politikájától történő el-
