Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-06 / 48. szám
Micsurini tudomány a gyakorlatban A moszkvai terület uhtomi körzetében 1949. végén nyílt meg a Micsurin Tudományok Egyeteme. As egyetemnek 125 hallgatója van. Egyszerű kolhozparasztok, mezei ós zöldségtermesztő brigádok, állattenyésztő telepek vezetői, kolhozok, szovhozok és falusi tanácsok elnökei. A hallgatóknak több mint a fele nő. Köztük Kozsubanejeva és Kljujeva. a Szocialista Munka Hősei. Perepelnejeva, a Sztálin-kolhoz elnöknője, Antonova, a szuljebinszki falusi tanács elnöknője és A. G. Makarova, T. V. Zaborogyina, a Vorosüov-kolhoz élenjáró parasztasszonyai. Az egyetem hallgatói minden pénteken összegyűlnek az uhtomi Szovjetek Háza nagytermében, ahol a micsurini egyetem előadásai folynak. Irt találkoznak a tudósokkal, akik megismertetik hallgatóikat az élenjáró agronómiái tudomány alapjaival, valamint a szovjet állattenyésztési tudomány legújabb eredményeivel, A szovjet tudósok előadásaik során arra törekszenek, hogy minél több helyi vonatkozású gyakorlati példát használjanak fel és gyakorlati tanácsadással igyekeznek hallgatóik segítségére lenni. Mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók gyakorlati munkájuk során könnyebben tudják megoldani a felmerült, problémákat. Ez annál is inkább sikerült, mert az egyetem igyekszik munkáját átvinni közvetlenül a kolhozokba is. Nemrég az „Október XII. Évfordulója’“- kolhoz előadótermében „Micsurini felolvasások” című előadássorozatot . indítottak meg. Az előadást KudrjajceV professzor tartotta. Az eddigi tapasztalatok mutatják, hogy a hallgatóság ‘ rendkívül nagy érdeklődéssel tanul és tudásvágya mindjobban fokozódik. Ezzel kapcsolatban mondotta Antonova, a szuljebinszki falusi tanács elnöknője, hogy az egyetemi tanulás valamennyiket segíti abban, hogy az élenjáró agronómiái tudományt bevezessék a szántóföldi termelésbe és az állattenyésztésbe. A tudósok viszont nagv megelégedéssel beszélnek arról, milyen jó hatást vált ki bennük az az érdeklődés, amelyet a hallgatóság részéről tapasztalnak. A szovjet tudósok tudják, hogy hallgatóik elsajátítják az élenjáró tudomány alapjait, felhasználják annak eredményeit a terméshozam további fokozására• Az élenjáró tudomány gyakorlati alkalmazásáról nyújt képet a rjazáni területen lévő „Szmicska‘’-kolhoz. Ennek a kolhoznak a parasztjai évről- évre jobb termést takarítanak be. A búza és rozs átlag 15— 18 mázsát ad holdanként. Ez évben vállalták, hogy holdanként 20 mázsát érnek el. Szinte napról-napra növelik főijeiken a földművelés színvonalát. Ehhez nagy segítséget nyújt Morozov, a kolhoz ?g- ronómusa azzal, hogy ismerteti, mint kell a legkiválóbb tudósok tanításait a gyakorlatba átvinni. A „Szmicska“-kolhoz tapasztalatai arra tanítanak, A minisztertanács aratás, cséplés és betakarításra vonatkozó határozatának megjelenése óta néhány nap telt el csupán s gépállomásainkon a cséplés biztosítására máris hatalmas versenymozgalom indult. Egymásután születnek meg a kihívások országos, megyei, községi viszonylatban. A borotai gépállomás dolgozói az alábbi versenyfelhívást bocsátották ki; : Népgazdaságunk soronkő- vetkező feladatainak elvégzése érdekében versenyre hívjuk az ország összes gépállomását. Vállaljuk, hogy felvilágosító munkával mind a termelő- csoportnál, mind pedig az egyéni gazdálkodóknál a közös szérűket megszervezzük. Ezáltal csökkentjük az üzemanyagfogyasztást és az időkiesést. Az asztraMni terület kolhozai megkezdték a szénakaszálást. A szomszédos körzetek és területek gép- és traktorállomásainak dolgozói nagy segítséget nyíljanak a szénakaszálás gyors elvéghogy az élenjáró mezőgazda- sági tudomány alkalmazásával és a gépek segítségével minden nehézséget le tudnak küzdeni a kolhozparasztok. így tudják ' irányítani is a természetet. A micsurini tudomány gyakorlati alkalmazásának példája a „Szmicska‘’-kolhozban Nazarov brigádvezető javaslata a rozs mesterséges pótbo- porzására. Ezt a módszert Muszinko szovjet tudós, Micsurin követője dolgozta ki. A mezei brigádok elfogadták Nazarov javaslatát és az eredmény: holdanként 2—3 mázsa terméstöbblet. A kolhoz valamennyi brigádja versenyt folytat egymással a bő termés eléréséért. A verseny során gyakorlati tapasztalatokon kívül elméleti ismereteiket is felhasználják arra, hogy ez évben a kolhozok jövedelme még nagyobb és ezzel életük még gazdagabb, kulturáltabb legyen. Gépenként a napi átlagteljesítményt 200 mázsára emeljük, ezzel szemben az üzem- fogyasztást 30 százalékkal csökkentjük, egyben vállaljuk a szemveszteség 1 százalékra való csökkentését. Jó felvilágosító munkával megszervezzük a géptől történő azonnali beszolgáltatást. A cséplési kampány alatt gépenként egy-egy kulturelő- adást tartunk é,s a termelőcsoportoknál a minisztertanácsi határozatban előírt határidő előtt 10 nappal, augusztus 10- re befejezzük a cséplést. Vállalásunkkal dolgozó népünk kenyerének biztosítását szolgáljuk, népgazdaságunk ötéves tervének mielőbbi megvalósítását. V zésében. A dolgozók egyébként a szénakaszálósban legtöbb helyen két-háromszorosával túlteljesítik a normát, ami a bő szénatermés begyűjtésénél igen komoly jelentőséggel bír. „Vállalásunkkal népünk kenyerének biztosítását szolgáljuk“ ü borotai gáialíarjás is cséplési versesivi indiíoit A borotai gépállomás dolgozói. Megkezdődött a széna begyűjtése Asztrahánnan Tavaly 700 vagon gabonát gyűrött be, az idén 1000-re számit a kecskeméti földművesszövetkezet Hibák vannak a raktárfoeíyisáqek biztosítása körül Népköztársaságunk miniszter- tanácsa halározalban fogalalta össze az ide? aratás, cséplés, ler- ménybegyüjiés feladatait. E feladatok — különösen a termény- begyűjtés— végrehajtásában jelentős munka hárul a földmű- vesszövelkezelekre. Idei — előreláthatólag gazdag aratásunk eredménye hozzájuk fut be s éppen mert az idei terméskilátások jóval felülmúlják a tavalyit, nagyobb gonddal kell etvégezniők a lerménvhegvüjtési előkészületeket. A földművesszövetkezetek jó munkája megmutatkozott a minisztertanács növényápolási határozatának végrehajtásánál; ezt a jó eredményt kell biztosítaniok a betakarítás folyamán is. A kecskeméti fötdművésszövet- keret is megkezdte a termérrybe- gviljtév zavartalan lebonyolítását hiztosító előkészületeket. Tavaly 700 vagon gabonát gyűjtöttek be, az idén legalább ÍOOQ vagonra számítanak. így a már meglévő férőhelyeket jócskán ki kell bő- víleniök. A ? előreláihaló forgalom lebonyolításához 350 vago- nos férőhelyre lesz szükség; ebből ezideig 200 vagon van biztosítva. A meglévő raktárhelyiségekben megkezdték a takarítási munkákat. Alapos javítást, tisztogatást végeznek, meszelik, fertőtlenítik a raktárakat. A raktári kezelők a melléjük segítségül beosztott dolgozókkal lelkesen vállalják, hogy a minisztertanácsi határozatban előírt határidőre, június 15-re tárolásra alkalmas állapotba hozzák a meglévő raktárhelyiségeket. A földművesszövetkezet sürgősen igyekszik biztosítani a még hiányzó férőhelyeket. Három kismalom gépi leszerelésével és kiürítésével szaporodott a tavalyi raktárak száma, de ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a terménybegyüjtés zavartalan menetét biztosíthassák. A földművesszövelkezettel együttműködő, a szövetkezet segítségére rendelt városi gazdasági albizottság vontatottan kezeli ezt a kérdést. A földmüvesszö- vetkezet többszöri sürgetése ellenére halogatja a határozott lépéseket a hiányzó raktárhelyiségek végérvényes biztosítására, ígéreteket mond csupán, de az ügy napról-napra elintézetlenül húzódik. Pedig az idő sürge-t s a gazdasági albizottság munkájára sem vetne jófányt, ha éppen a kecskeméti földműveszöveikezet nem tudná maradéktalanul betölteni a terménybegyüjtés nagy feladatát. a népi szerveinek foknzniok keli a növényápolást munkák ellenérzését A kedvező időjárás nagymértékben elősegíti a növényápolási munkák végzését. A földben elég nedvesség van ahhoz, hogy növényeink erőteljesen fejlődjenek és a napsütéses időjárás lehetőséget aü a növényápolási munkák végzésére. A föld nedvességének további megtartása érdekében kapásnövényeinket minél sűrűbben meg kell kapálni, ezt a földek gyomosodása is megkívánja. Sürgős az egyes növények ritkítása is. Különösen. fontos ez kukoricánál, de vigyázni kell arra, hogy rendes tőtávolságra hagyjuk meg. Nem szabad megfeledkezni a burgonya töltögetésről sem. A töltögetés elvégzése közben állandóan figyeljük a bu.-go- nyatöveket, közülük a betegeket azonnal távolítsuk el. A kiválóan fejlett töveket jelöljük meg és ezek alól szedjük ki a jövőre a vetőmagot. A burgonya töltögetését nem egyszerre kell végezni, hanem minden egyes kapálásnál a tövek fejlettségének megfelelően növeljük a töltést. Fontos a cukorrépa első kapálásának gyors befejezése is. • A növényápolási munkák jó vagy rossz menete nagymértékben a felvilágosító munkától függ. Példa erre Kacs- Kiskun megye. A megye legjobban elmaradt járása a jánoshalmi, de különösen Jánoshalma község lemaradt. A lemaradás oka a népnevelő munka elhanyagolása és a kulákok ellenőrzésének a hiánya. Szulcsár Sándor kulák rossz talajelőkészítés után vetette el a cukorrépát, amely így nem kelt ki. Ugyanezt tette Balázs László uszódi kulák, aki agitált is a növény- ápolás ellen. Mivel a helyi népi szervek nem verték visz- sza agitációit, ez a község is alaposan lemaradt a növényápolási munkában. Szalk- szentmártonban éppen az ellenkezője történt. Itt a helyi termelőszövetkezet személyes példamutatása és a jó felvilágosító munka nyomán mái mindenütt befejezték a kapás- növények első kapálását és javában folyik a második kapálás. A termelőszövetkezet már ezzel is végzett. Hasonló jó példát mutatott a vaskúti és garai termelőszövetkezeti csoport. A példamutatást a népnevelők fel is használták, az eredmény a jól ápolt és szépen fejlett kapásnövényekben mutatkozik. Gulyás László az elsők között jelentkezett lakásépítési kölcsönre Gulyás László középparaszt elgondolkozva halad kifelé a községből Felsőalpárra. Tíz hold juttatott földje van. A félsöalpári 13 holdat azért bérli, mert a nyolc családot csak igy tudja fenntartani. Gulyás László a bérelt földön levő tanyára igyekszik. Neki nincs tanyája. Igaz, most akart építeni a juttatott földjére. Már meg is kezdte. Az istállót fel is építette. Éppen azon gondolkozik, hogy a Párt, a népi demokrácia mennyi segítséget adott neki is. I — A felszabadulás után I mint nincstelen, új életet kezdtem. Tíz hold földet kaptam. Úgy érzem, kezdek emberré lenni. Gondolataiba merülve lassan kiért a tanyára, a „nagyja” gyerekek éppen most jöttek be a munkából. — Na, mi újság? — kérdi az asszony. — Hát az, hogy be lehet költözni a községbe. Ma dobolták hogy bent voltam. — Ez nem fontos, mi már építjük a mi földünkön a tanyát, az istálló már kész is — mondja a felesége. Gulyás gondolkodik. Magabiztos ember , helyesen és hamar szokott határozni. — Beköltözünk a községbe — mondja a feleségének. — Olyan ninc-s, — csattan fel az asszony — Nem bontjuk le az istállót. Megvárja, amíg az asszony lecsillapodik és hozáfog magyarázni; — Nyolc családunk van. Ebből egy jónéhány apró. Iskolába járnak, igen messzire. A hideg téli időkben sokat fagyoskodnak. Nem akarom, hogy a gyermekeim úgy nőjenek fel, mint apáink, elszakadva a világtól. Nem tudtak semmit arról, ami körülöttük történik. Most megvan a lehetőség, hogy mindezt elkerülhessük. A Párt, a demokrácia most is segít. Ha beköltözünk, járhatnak a gyerekek az iskolába, nem, kell sokat fa- gyoskodni. Kulturház is lesz. A villanyt is bevezetik. A tanyánkra nem tudjuk bevezetni a villanyt. Az istállót lebontsuk- és az új házat a községben könnyebben tudjuk felépíteni, mint a tanyán. Tíz- tizenöt évre kölcsönt kapunk és ha elébb visszafizetjük, 25 százalékát elengedik. — No, nem bánom — hagyja rá az asszony — csak végre legyen már egy igazi otthonunk. — Én az új házunkból szeretnék járni az iskolába — szólal meg az egyik gyerek, aki eddig nagy figyelemmel hallgatta az apja és az anyja beszélgetését. — Jól van — mondja Gulyás, — reggel bemegyek és jclentkezek. Másnap korán reggel ment a községbe, az elsők között jelentkezett a lakásépítési kölcsön jegyzésre. Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása
