Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-06 / 48. szám

Egy hét a műhelyben 4 moszkvai „Vladimír IIjles“ gyár egyik szerélőlakato&u, hlyikolaj liibin naplót vezet minden egyes munkanapról. Bár a napló csak egy dolgozó, egy lakatos munkáját tárja fel, mégis saját munkája tü­körképét láthatja benne a bá­nyász, a kohász, a textilmun­kás és bármely más szakma dolgozója is. MÁJUS 8. HÉTFŐ Azt mondják, a hétfő nehéz nap. Azt gondolom, ezl olyan emberek eszelték ki, akik pihe­nés után nem szívesen látnak a munkához. Számomra, mini mindenki számára, aki szereti a foglalkozását, a hétfő egyáltalán nem tűnik fel nehéz napnak. Ez a hétfő pedig’különösen jól kez­dődött. Reggel magához hivatott Jur- kov elvtárs, a műhelyvezető. Kezet szorítolt és közölte velem: lakatos-brigádom első lett a ki­váló brigád elnevezésért folyó szocialista versenyben. A brigád tagjai jutalomban részesülnek. Természetes dolog, hogy a győzelem nemcsak örömet okoz, iianem kötelez is. MÁJUS 9. KEDD Egyik lakatostársunk szabad­ságra ment. Ezen a napon dol­goztunk először kelten három helyett a befejező szerelési mun­kákon. Termelésünk egy ember lávoltéte mellett sem csökkent. Több mint három és félszeres normát teljesítettünk! MÁJUS 10. SZEBDA Szerda — szabad nap. A napot' a városon kívüli házunkban löl- ' töttem, ahol együtt lakom szü-; leimmel és fivéreimmel. Reggel­től kezdve kapáltam a kertben, burgonyát ültettem. Szeretek időnként kertészkedéssel foglal­kozni. Ebéd után A. Pervencev „Csil­lagod a becsület“ című könyvét olvastam. Kitűnő könyv. Este az egész család össze­gyűlt a rádió körül. Előadásomat közvetítették hanglemezről. — Ugyanis felkértek, hogy vegyek részt a gyári üzemi iskolák és az Ipariskolák tanulói részére ren­dezel! leadásokban. Annakidején magam is gyári-üzemi iskolát végeztem. A termelésben, mint újonc, állandóan baráti segítsé­get kaptam idősebb társaimtól. Amikor pedig már képzettséget szereztem, én segítettem az újon­coknak. Ezért vállalkoztam öröm­mel a rádióelőadásra is. MÁJUS 11. CSÜTÖRTÖK Az előző váltásbeli munkások nem szállították idejében a gép­vázakhoz szükséges sarokvasakat. Márpedig anélkül nem kezdhettük meg a szerelést. Természetesen nem ültünk ölhetett kézzel. Más alkatrészeken dolgoztunk előre. De ezel nem érhettük be. A sza­bálytalanságról jelentést tettünk a részlegmesternek. Megígérte, hogy Intézkedni fog. MÁJUS 12. PÉNTEK Á részlegmester megtartotta ígéretét. Megkaptuk a szükséges mennyiségű sarokvasat. A munka most már simán ment. Újra fog­lalkozhattam azzal a racionalizá­lási javaslatommal, amelynek megvalósítása havonta jelenté­keny mennyiségű színesfém meg­takarítását jelentené. A legutóbbi napokban már történt is valami ebben az irány­ban. Azelőtt a rézdrőtot egyene­sen a tekercsből szedték le. Most először kiegyenesítjük és ponto­san vágjuk le rajz szerint. Selejt- be kerülő végek nincsenek. De a takarékossági harcban a döntő lépés még hátra van. Min­den mágnestelepnek, amelyet olajfúró gépeknél alkalmaztak, 12 féle megszabott hosszúságú rézdrótja van. A fémfogyasztás nagyi Fomicsev technológus és Razuvajev művezető elvtárssal elhatároztuk, az állomást úgy szervezzük ét, hogy nemcsak a drótok, hanem az acélsínek hosz- szát is csökkentjük. Az ellenál­lási készülékek dobozait más sor­rendben helyeztük el, 180 fokkal elfordítottuk azokat, ami által közelebb kerültek egymáshoz. Ennek következtében minden egyes vezeték bősszé 300 mm-rel csökkent. Ennek a javaslatnak a megvalósítása legszerényebb rubel értékű színesfém és acél megtakarítását jelenti. MÁJUS IS. SZOMBAT Reggel 8 őrá. Hozzálátunk az első újszerkezelű .állomás össze­szereléséhez. Ez lesz a próbada­rab. Lassabban dolgozunk, mint máskor. Rendkívül nagy gondos­ságra van szükség, de 1 órára elkészültünk a munkával. Eljöt­tek a mérnökök a főkonstruktőr osztályából és jöttek más szak­emberek is. Megkezdődött a pró­ba. Nem vallottunk vele szégyent. Most újahb utakat és módokat kell keresni a termelés megjaví­tására, gondolkodni kell újabb racionalizálási javaslatokon és találmányokon. Á Kecskeméti Cipőgyár békebizotfsága a békéért A stockholmi Békekonferen­cia felhívására a világ minden táján megindult az aláírás­gyűjtési mozgalom. Békebi­zottságok ezrei alakultak és egyre szélesebb rétegek kap­csolódnak ebbe a mozgalomba- Ezek a Békebizottságok foko­zott mértékben veszik ki ré­szüket a rájuk háruló felada­tok teljesítésében. Állandó kapcsolatot tartanak fenn a dolgozókkal és fokozzák a bé­keharcot. A Kecskeméti Cipőgyár NV Békebizottságának tagjai is teljesítik a rájuk eső feladato­kat. Az üzem legjobb dolgo­zóiból kerültek ki. Ceichner Gyula üzemmester, Faragó Sándor, az üzem legjobb mun­kása, Deák József, Szabó Mik­lós, Szabó Jánosné, Almást Katalin és Bencze Lajos. A békéért folytatott harcot az aláírások összegyűjtése után sem hagyták abba és tervet készítettek további munká­jukra. A Párt támogatásával állandóan tudatosítják a dol­gozókat a békeharc sikereiről és termelési értekezleteken, kisgyűléseken és röpgyülé- seken foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A mindennapos újságolvasá­sokat: ebédszünetben megtart­ják és ezen idő alatt kiszéle­sítik tapasztalataikat és is­mereteiket. Napirenden tart­ják a béke kérdését és ez mély nyomokat hagy a dolgozók so­raiban. De azonkívül, hogy minden délben felszínre hoz­zák a többi külpolitikai kér­désekkel együtt, a hét két napján csak a béke kérdését vitatják meg. Egyik nap a brigádok keretein belül, a másikon pedig az' Összdolgo­zók egybevonásával értékelik ki a békeharc heti eredmé­nyeit. Ezeken a kiértékelése­ken és röpgyüléseken a dolgo­zók a legmélyebb gyűlöletü­ket fejezik ki a háborúra spe­kuláló imperialisták és aljas ügynökeik felé. Példa erre Tercsi Imréné, aki többek kö­zött így nyilatkozott: — Azelőtt nem így volt. f<Jem becsülték munkánkat, nem tanulhattak gyermekeink. Most munkát kaptunk és dol­gozhatunk. Rendes megélheté­sünk van. És ezt akarják el­törölni a háborúra spekulálók. Mi békét akarunk és a Szov­jetunió és Pártunk vezetésé­vel a békéért harcolunk. De nemcsak Tercsiné, ha­nem minden dolgozó így gon­dolkozik. És ez meglátszik a termelésben is. Ezért tudják a dolgozók állandóan emelni teljesítményüket. Ezért nyer­ték meg a debreceni „Tán­csics" Cipőgyárral folytatott párosversenyt. Ezért teljesí­tett, a Kossuth-brigád 189 szá­zalékot, a Rózsa-brigád 18i százalékot. Ezért emelte fel Szalai József a teljesítményét 186 százalékra. Ezért készül­nek lelkesen az ifjúmunkások a Kongresszusra és ezért dol­gozik az egész üzem selejt- mentesen. Ez híven visszatükrözi a Békebizottság jó munkáját, eredményes működését. Tud­ják a dolgozók, hogy a több és jobb termelés elősegíti a békeharc sikerét és éppen ez vezeti őket, amikor többet és jobbat termelnek. Minden Békebizottságnak követnie kell a Cipőgyár Bé- kebizottságának munkáját és jó munkával sikerre vinni a világ dolgozóinak békéért foly­tatott harcát. Uj klubok Bjelorusszíában A minszki terület „Sztálin“- kolhoza nemrég nyitotta meg ün­nepélyes keretek között új klub­ját A klubban 200 férőhelyes mozi, jől berendezett könyvtár és több kultűrhelyiség biztosítja a munkautáni szórakozást. Bjelo­russziában egyébként az Idén ha­talmas méreteket öltött a klub- építkezés. A koleszkt területen 21, a grodnyni területen 60, a pinszki területen pedig 27 klub építését fejezik be. Négy körzeti központban kultúrpalota is meg­nyílik. Vizsgák a falusi iskolákban A Szovjetunióban az elmúlt év­ben léptették életbe az általános! hétosztályos tankötelezettséget a I falusi Iskolákban is. Ennek kö-, vetkeztében a tambovl körzet j falusi iskoláiban az elmúlt tan-! évben már mintegy 35 ezer gyer­mek tanult és különösen az V—■ VII. osztályos tanulók száma emelkedett jelentős mértékben. Az Iskolákban most folynak a vizsgák a legteljesebb siker je­gyében. Lakásépítkezés Minszkben A bjelorussz fővárosban napről- napra nagyobbarányú lakásépít­kezés folyik. A főbb útvonalakon egymásután adják át rendelteté­süknek a sokemeletes épületeket. Az újonnan épülő h$zak legtöbb­jében több mint száz lakás van, de sok kétemeletes ház is épül a város új Ipari körzeteiben. Ez év végéig több mint 200 lakóházat adnak át a használatnak. Az idei építkezések 71 százalékkal na­gyobb lakásteret biztosítottak a dolgozóknak, mint a multéviek. / Több éberséget a kiskunhalasi munkaközvetítőnél is Minél erősebbé válik a béke tábora, annál elkeseredetteb­ben indítják meg ellene har­cukat a háborúra spekulálók, a nép ellenségei. Minél több híd, üzem, lakóház épül fel a dolgozók keze nyomán s bon­takoznak ki az ötéves terv eredményei, az ellenség annál dühödtebben próbál beleakasz- kodni a fejlődés tengelyébe. Befurakodik, mindazokra a te­rületekre, ahol a legkisebbet is ártani tud. Ezzel a céllal igyekeznek a kiskunhalasi kulákok minden­áron bejutni a Barneválba, vagy méginkább az építkezé­sekhez. Olyanok, akik néhány évvel ezelőtt még kocsikázgat- tak és parancsoltak, most el­árasztják a munkahelyeket. Nem azért, hogy becsületesen dolgozzanak, — hiszen kutyá­ból nem lesz szalonna, — ha­nem hogy valami módon tom­bolhassanak. Az éberségről és a béke vé­delméről sok szó esik mosta­nában. A kettő ugyanaz és mindkettő felelősségteljes harc. De a kiskunhalasi mun­kaközvetítő hivatal nem érzi ezt a felelősséget. Bár a Párt már többször figyelmeztette az éberség hiánya és a felüle­tes ellenőrzés miatt területhez jutó ellenség bomlasztó mun­kájára, — a figyelmeztetés falrahányt borsó. A munka- közvetítő hivatal nemhogy tá­mogatná munkájával az osz­tályharc sikerét, de felületes­ségével, nemtörődömségével inkább az ellenségnek nyújt segítő kezet. Az építkezésektől az elmúlt napokban a kulákok egész so­rát távolította el a pártszerve­zet, a dolgozók ébersége. Babó László és Matkó Károly két teljes hétig ,,működött‘‘ az Épületszerelő NV-nál. Babó elsőnek akart belépni annak­idején a termelőcsoportba. Nem is voltak túl nagy igé­nyei, földje, felszerelése elle­nében azt kívánta, hogy ő le­hessen a csoportelnök. Mivel itt orrára koppintottak és ter­ve nem sikerült — egy házzal odébb vitte nagy pocakját és megpróbálkozott a vízvezeték­szereléssel. Matkó Károly is, hogy sajnáltassa magát, ,,mo­lóanak1’ állt. A munkaközvetítő hivatal ezek leleplezése után is egyre újabb kulákokkal ,,boldogítja” * a vállalatot, A múlt héten például többek között Körösi Antal volt malomtulaj&onos jelentkezett munkára. A köz­vetítő felvette és egyenesen a lakásépítő NV-hez továbbí­totta. Ott dolgozott volna a város legnagyobb „úri kulák- ja‘‘, de a dolgozók ébersége hamarosan útilaput kötött a talpa alá. Ugyanígy akart befurakod­ni a 180 holdas Sárosi kulák is­A becsületes építőmunkások azonban nemcsak beszélnek az éberségről, a béke vélelméről, hanem eredményekkel felel­nek. Állandóan emelik teljesít­ményeiket. Kovács István ács­brigádja élen jár, a múlt hé­ten 369 százalékos eredményt értek el. A Kondor—Kovács brigád 222 százalékkal dolgo zik, a Frankovics brigád is 197 százalékra emelte már teljesítményét a héten. Az önköltség csökkentését valamennyi dolgozó feladatá­nak tekinti. Ahol csak lehet, újításokat vezetnek be. Nem­régen alkalmazzák a Fősz vasszerelő brigád észszerüsí- tését, amely jelentős időmeg­takarítást eredményezett már eddig is. A hatmilliméteres gömbvasat nem cipelik, hanem gurítható dobra szerelik. Így egy műszakra eső munkáju­kat 8 óra alatt tudják elvé­gezni. A Szakszervezeti Világszö­vetség Kongresszusára munka- felajánlást kezdeményeztek. Míg a kongresszus a béke megvédéséről, valamennyi dol­gozó közös ügyéről tárgyalt, az építőmunkások munkájuk még jobb elvégzésével sora­koztak fel a kongresszus mö­gé. Csaknem valamennyien vállalták, hogy teljesítményü­ket 20—25 százalékkal eme­lik. A Fülöp kőművesbrigád állandóan 200 százalék fölött tartja heti átlagát. Újvári kő- müvesbrigád 228, Oláh vízve­zetékszerelő brigád 292 szá­zalékot ért el. A Turcsi se­gédmunkáscsoport felajánlot­ta, hogy 120-ról 125 százalék­ra emeli teljesítményét és a kongresszus hetében már 178 százalékos átlaggal dolgoztak. A dolgozók így adnak méltó választ munkájukkal, ébersé­gükkel az ellenségnek és ter­melésük állandó emelésével harcolnak a békéért. Vándorkönyvtárak keresik fel a hegyi legelők dolgozóit A frunzel terület hegyes vi­dékén igen sok állattenyésztő ál, akiknek kulturális igényeiről nem feledkezik meg a szovjet állam. Könyvtárak, vándormozik, szín- társulatok keresik fel őket. Je­lenleg Kirgizia hegyi legelőin mintegy 350 vándorkönyvtár te), jesít szolgálatot. A könyvtárak kísérői olvasókonferenciákat is szerveznek. Határjárás Hajós községben Hajós községben a Párt kez­deményezésére a népi szervek megszervezték a határjárást. A határjárás egyik célja, hogy meg­állapítsák, hogyan állanak a nö­vényápolási munkálatok, továbbá mely növényeknél szükséges a védelem. Hajós dolgozói különös gonddal vigyáznak a nemes mag­vak ápolására és a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésére. A határjárás során megállapí­tották, hogy a kukorica kapálását a termelőszövetkezeti csoportok 70 százalékában végezték el. Az egyénileg gazdálkodók 65 száza­léknál tartanak. A napraforgó első kapálását a termelőszövet­kezeti csoportok 100 százalékig elvégezték. A dolgozó parasztság 89 százaléknál tart. Ugyancsak elvégezték a termelőszövetkezeti csoportok a burgonya első kapá­lását is. Hajós községben a 1er- melőcsoportok előljárnak mind a mezőgazdasági munkák gondos és időbeni elvégzésében. Az el­múlt héten a csoportok búzatáb­lákban rozstalanítottak, más te. rületen pedig irtották a gyomot.

Next

/
Thumbnails
Contents