Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-23 / 62. szám
kaszák » pumábanaz idei llilli!iiil!iiliill!ll!lli Arai megye dolgozó parasztsága ba, hogy most jő termést arathasson. Tavaly aratás után lebuktatta a tarlót, ősszel mélyszántást kapott a föld. Müirá gyázta is. aztán minden nap körüljárta, hogy szinte a szemével húzza fölfelé a gabonát Hát szép is, 7—8 mázsára van kilátás. De eszébe jut, hogy látott ő már ennél szebbet, nagyobbat, dúsabb kalászát, gazdagabb szeműt Is, méghozzá a termelőcso- port földjén. Persze, azok traktorral dolgoztattak, ő meg két lovacskával bajlódott Nehéz most megtalálni Marton Imrét, az orgoványi Földműves- szövetkezet ügyvezetőjét. Reggei is, délben is csak rövid ideig volt az irodában. Azt mondják, kint jár a határban. A szövet késett ügyvezető szeme mindent lát Az egyik dűlőben utolértük. A szépen fejlődő cukorrépavetésekéi nézte. Mint mondja : bolhát keveset talált, pedig jól megvizsgálta, nincsenek e apró, tűszurások a .evélen. A répabogár azonban már „kellemetlenkedik“. Jó né- Hány csüng a leveleken. — Alig látszott a répa sora — mondja Marton Imre, — már to lúlcapával elvégeztük a saragolást. Pontosan betartottuk a minisztertanácsi határozat pontjaik Pedig ez itt Orgovány községben nehéz feladat, mert nagyon sok a kuiák. Felvilágosító munkával dolgoztunk a kulákok „szaktand- csai‘‘ ellen. Azt mondták az orgoványi kulákok: sűrűre keli hagyni a kukoricát, ritkára a cu korrépát, permetezni nem érdemes, mert az arzén leperzseli a leveleket. És Így tovább. Az orgoványi kulákok ezzel aat akarták, hogy kevesebb legyen a kenyerünk, kisebb a jövedelműnk. Mostmár nem csodálkozunk, hogy a határban találjuk a Földművesszövetkezet ügyvezetőjét. Most otrt van a határban, a mun. ka helyén. És kevesebbet az Irodáján. De az egész éven át. De a munkát C sem sajnálta. Meg kell csak néz ni a rozs vetés mellett; az egy hold kukoricát és dinnyét. Nagyítóval sem lehet azon látni még egy gazszálgt sem. De arra is gondol hirtelen Berényl bácsi, hogy ha a vetésforgót megcsinálta volna, még jobb lenne a termés. No, jövőre másként lesz. Félfüllel hallotta már, hogy itt a környéken is csinálnak egy termelőcsoportot. Otthon már beszélgettek is a családdal, hogy csak nyernének vele, ha belépnének. Biztosan több eredménye lenne így a munkának, mint most. Nem is gon dolva arra az időre, amikor ötödéből munkálták Kasziba Káz- mér kulák földjén a kukoricát. Miért nem találgató Marion Imre szövetkezőt! ügyvezető az irodában fi jó szövetkezeti ügyvezető most a határt járja, ellenőriz, te.vi agosti egész nap el azt, hogy újabb és újabb csúcs- eredmények születtek az egyéni versenyben. Osernik Mária a napraforgókapálásban állandósította teljestlmőuyét 210 százalékra. Zomborcsevics János és Barth Ferenc 287 százalékos eredményi értek el. Mezei Ferenc, Szűcs Irén, Máté Árpád, Varga János mind 150 százaléknál magasabb teljesítményt állandósítottak. Az állami gazdaság dolgozói üzemi értekezleten elhatározták, hogy az aratás és eséplés! munkát két nappal az ütemterv előtt befejezik. Azt akarják, hogy a gabona idő előtt jusson a raktárakba. A Petőfi-brigád tagjai versenyre hívták a Kossuth-bri- gádot. 4 aratógép és 80 aratópár végzi majd az aratást. Az aratópárok is kihívták egymást versenyre. A tűzvédelem érdekében 8 éjjeli őr ügyel a leara. tott gabonára, az összehordod asztagokra. Az állami gazdaságok között szélesedik az aratási verseny mozgalom Mindenütt, ahol megindult az aratás, a szalma teljes felhasználása érdekében alacsonyan vágják u kalászosokat és gyors, szorgos munkával elérik azt, hogy legfeljebb 1 százalék legyen a szew- veszteség. Míg dolgozó parasztságunk az egész megye területén, ahol még nem aratnak mindenütt Dolgozó parasztságunk aratja egész évi fáradságos munkájának gyümölcsét. Sokszázezer dolgozó paraszt igyekezete, gondja, hozzáértése járult hozzá ahhoz, hogy jövőre még több kenyere legyen az országnak. Dolgozó parasztságunk az egész megyében most új, hatalmas feladat előtt áll. Végrehajtja a minisztertanács határozatát és harcol minden szem gabonáért. Az időben való gondos aratással biztosítjuk azt, hogy egy Szem se vesszen kárba a termésből. Sok nehézséget keU még leküzdeni addig, amíg a termés a magtárba kerül. Dolgozó parasztságunk Pártunk vezetésével harcba lendült, hogy minél több gabona kerüljön a raktárba. De felvette a harcot a liulákság és a klerikális reakció együttes támadása ellen is és a támadásra úgy válaszol, hogy már most köti a szállítási szerződéseket és a géptől egyenesen a szövetkezeti raktárba szállítja a gabonát. Akármerre megyünk a megyében, mindenütt szegélyezik az utat az érett árpa világos, a rozs kissé sötétebbsárga, néhol pedig már a viaszérésben levő búza sötétlö arany táblái. Pendül a kasza, vágják a rendet, keresztbe rakva várja a termés a behordást. Különösen a megye déli járásaiban folyik nagy lendülettel az aratás. Bácsbokodon a kis- és középparasztok az első napon 400 mázsa búzára és rozsra kötöttek szerződést. Nemesnádudvaron már a korareggeli órákban 40 mázsa búzát kötőitek le szállításra. Bálint József 8 holdas kispa- raszt másfélholdas búzavetéséböl 3 mázsára kötött szerződést, Bácsalmáson az 1—2 holdas kisparaSztság az első nap délelőttjén kötött már 22 mázsára szállítási szerződést. A bácsalmási járásban nemcsak az állami gazdaságok és termelőcsoportok aratnak, hanem az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is. Potyák József és Weiner József kezdték meg elsőnek az aratást. Az árpa átlagos termése a tavalyi 4—5 piázsával szemben az idén 17—20 mázsát is ígér — örvendez Pólyák József. A földeken mindenütt serényen folyik a munka. Ott, ahol a learatott termés már keresztekben fekszik, megkezdték az ugarolást. Az egyik kereszt árnyékában Bálint József örvendezve meséli, hogy a községben több kisparaszt elhatározta, hogy rögtön hozzáfognak a tarlóhántáshoz. Nem engedik, hogy kiszáradjon a talaj. A behordás után meg széthordják a trágyát, keveröszántásra alászántják s ekkor elpusztul a kikelt gyom is. Ezután következik majd az őszi mélyszántás — no de, ezt majd a gépállomás traktorai végzik. Kisszálláson a „Petőfi“ termelőszövetkezeti csoport földjén a dolgozók az aratás Ideje alatt btatosltják a nö vényápolási munkák menetét. Maznik Lajos örömmel szemléli a csoport búzatábláját, amelyben már pirosodik az acélos búza érett szeme. — Tarlőbántás, keverőszántás, kétszeri tárcsázás, vetés után jó boronálás, műtrágya, acatolás, rozsolás ez volt a munkát És íme itt az eredményei Megizmosodtunk, a kezdeti nehézségeket megelégedettség váltotta fel. A faluban rajtunk van az összes dolgozók szeme. Mind figyeli gyarapodásunkat, fejlődésünket, eredményeinket. Aratják a rozsot. Szoros sorokban egymás mellatt haladva villognak a kaszák Felzárkóztak a dolgozók. Ezekbe a zárt sorokba ütközik a klerikális reakció zavartkeltő hulláma. A csoport dolgozói teljesítésük fokozásával verik vissza a fekete reakció támadásait, Stenti Pál, a Gerő-brigád vezetője meg is mondja : a pap! talárba bujt háborús nszítók art akarják, hogy Kisszáláson újra a Boncom. pagni hercegeké legyen a föld. Azt akarják, hogy a kastélyokban újra a „kékvérű" herceg dőzsölhessen, a dolgozó nép pedig faluvégi rozoga putrikban tengesse életét, üjra kizsákmányolni akarják a népet, hogy folytathassák aranyéletüket. Azt akarják, hogy újból özönljön a dús kegyúri jövedelem, a 15 öl fa, a hízott disznó, no meg a hordó bor. Aratáskor is a brigád munkacsapatai versenyben állnak egymással, mint a kukorica, és répakapálásban. A „Sztáli'n- brlgád 217, a „Gerö“-brlgád 230— 240 százalékban végezte el a munkát. A jó munkát a komuiu ntslák példamutatása támasztja alá. Horváth Lajosáé, a csoport elnöke, meg Ábrahám Lajos 21C százalékos teljesítéseikkel mutatnak irányt. A szomszéd táblán Vakula Péter számbaveszi a csoport munkáját és azt, hogy minek köszönhetik a jó terméat. — A csoport eredményeiből azt tanulhatjuk, hogy a társas gazdálkodás, a földek nagyüzemben való meg művelése felülmúlja a mi egyéni leg folytatott gazdaságaink eredményeit. Ha pedig azt akarjuk, hogy ml is idejussunk, mint a csoport, hát mihamarabb társasgazdálkodást kell, folytatnunk. Alakul is az ősszel csoport, ahogy mondják, nem is egy. Szerteszét a megyében zizeg a szalma, suhog a kaszák pengéje. nagy szorgalommal végzi a növény ápolási munUál Ji íermelőcsoporiolc dolgosói minden erői mozgósítottak, tagjai, Bálint Mihály és lfj. Kör- möczi Mátyás járnak az élen. A pálmonostori „Rákosi“ csoportnál Laczkó József és Binkó Erzsébet, a szanki „Táncsics“ termelőcsoportnál pedig Rddi Imre csoportvezető Jár a munkák élén. Keleblán Berényi Antal juttatott gazda éppen a rozs utolját vágja. Számítgatva telepszik le a homokos árokpartra, míg lánya hajladozva köti kévébe a magas, hajlékony gabonaszárakat. Berényi bácsi végiggondolja, mennyi törődést .mennyi munkát kellett bevinni ebbe az egy, holdbogy megnyerjék az aratási csatát. Kiskunfélegyházán a j „Rákosl“-termelőcsoport „Tán. csics“ munkacsapata 185 százalékra, haladó munkás csapata 195 százalékra teljesítette a munkát. A selymes! „Törekvés“ munkacsapat 177 százalékot ért el. A „Kossuth“ termelőszövetkezeti csoport eddig 160 százalékot teljesített. A „Dózsa“ csoportban az aratási munkáknál az élen jár: Pdlinkó Ferenc 256 százalék, Horváth Ilona és Bodok József 255 255 százalékos teljesítménnyel. A gátéri „Uj Barázda“ termelőcso portban a „Rákosi** munkacsapat állami gazdaságban is ált a harc a jobb munkával, a több kenyérért. Az idei Jó termés gyors, veszteségmentes betakarítása — ez most állami gazdaságainkban ts a legfontosabb feladat. ígér. nagy jelentőségű, hogy az állami gazdaság dolgozói versenyben végzik ezt a nagy munkát és a tavaszt szántás-vetés, majd a nö vényápolás során kibontakozó verseny-mozgalmat az aratás munkájában tovább fejleséssé k. Az aratási versenyhez máris számos állami gazdaság csatlakozott és néhány üzemegységlen már megszülettek a jó versenyeredmények. A garat állami gazdaságban négy brigád: a Kossuth, Petőfi, ötéves Terv és a Dózsa brigádok állnak egymással versenyben. A brigádok egymásközti versenyében jelenleg a Kossuth brigád kerüli az élre. Szorosan mögötte küzd a Petőfi- brigád. — Jő terméseredményeinknek titka — meséli Mezei Ferenc, — hogy átvettük a Szovjeiunló mezőgazdaságának munkamődsze. reit. Tervszerűen felosztottuk a munkát, kicseréltük egymásközt tapasztalatainkat. így állandóan javítottuk hibáinkat. így értük amelyek döntően fontosak a jó terméseredmény biztosítása érdekében, addig a kulákság elhanyagolja ezeket a fontos tennivalókat, sőt ahol lehet, gátolni igyekszik másokat is, károkat okoz, szabotál. Megyénkben számos példa bizonyltja ezt. A ku- lák födek gazosak, a kapálást sem végezték el rendesen ott, ahol az éberség nem volt elég erős. így például Palásti András keceld 160 holdas kulák még a vetéstervét is elszabotálta. A népi szervek most leplezték le és jelentették fef, hogy nem vetett el 2 hold zabot, 600 négyszögöl borsót, 2 hóid csalamád.ét, 500 négyszögöl cukorrépát és 2 hold takarmány- répát, 6 hold kukoricáját nem kapálta meg, 9 hold szénáját pedig nem kaszálta le. A padláson pedig 30 darab feketén vágott birka és 2 darab feketén vágott marba szántott bőrét találták. Sibor János akasztói 110 holdas kulák darálómalom és 2 cséplőgép tulajdonosa, addig halogatta a cséplőgépek javiiásál, míg a munka már a körmére égett. De szabotálta a cséplőgépekhez a munkások felvételét is. A Défosz megkerülésével szeretett volna olcsó munkaerőhöz jutni Dunapatajon IS agy Gyula 70 holdas kulák, Élő volt malomtulajdonossal terjesztik a különböző rémhíreket. Azl hiresztedék, hogy amerikai katonákat láttak. Az amerikai közlegények csíkos- ruhás rabok voltak, akik gépkocsi hiba miatt Dunapatajon kénytelenek voltak megállni. A fegyőrö- ket liszteknek nézték. Csak amikor az egyik öregasszony közelükbe merészkedett és magyarul hallott beszélni, ébredt a község lakóinak nagy része annak a tudatára, hogy nem amerikai katonákkal, hanem fegyencekkel van dolguk. I Solt községben a rémhíreket Kun László feketéző hentes terjeszti. Kun a kulákoknál vásárolja a hízókat és azokat éjei igyekszik levágni. A „rémhírgyárhoz“ még Vörösvári volt malomtulajdo- nos is tartozik. De odatartozik még Pék Márton, Sós József, Sós Péter, Arizs Mihály, akik a mezőgazdasági munkát is szabotálják. A „cselédeket * kizsákmányolják, nem adnak megfelelő lakást, túlórát nem hajlandók fizetni, de annál több ennivalót hordanak „gróf“ Telekinének és a solti apácáknak, i Ezekkel a reakciósokkal, kulá- kokkal egyhúron pendülnek a dunavecseri reakció sok is Győrfi Béla volt járástoíró hetenként kétszer háromszor jár Dunaputajra híreket kicserélni. Az új híreket dr. Kocsis Tamás ügyvéd, Nyéki Béla, Szabó István volt gazdasági főfelügyelő. Takács Sándor volt malomlulajdonos, Kalóz Bertalan volt járási főjegyző „társaságában'* beszélik át, az átdolgozott híreket, azután a du- navecsei feketézők szétviszik a községben. Csengődi István, Borbély Gáborné, Király Géza, Pandur Imréné és ifj. Német Sándor- né nemcsak a hajóállomáson és a vonatoknál terjesztik a rémhíreket, hanem a piacot sam vetik meg demokráciaellenes agitációi’k- kal. Ez a díszes társaság szoros kapcsolatban áll i Sorg Antal jehovlsta főnökkel és Mayer József dunaegyházi jehovlsta főpásztorral. A leleplezett szabotáló kulákok és népi demokráciánk ellenségeinek aknamunkája arra figyelmeztet bennünket, hogy fokozott ellenőrzésre, állandó éberségre van szükség. Állandóan tartsák tehát kézben tömegszervezeteink falusi vezetői Párlunk irányításával nemcsak a növényápolási és aratási munkák kérdését, hanem figyeljenek az ellenségre, aki az aratás előkészítésének idejében igyekszik támadásait fokozni. A minisztertanács határozatának végrehajtása és a harc minden szem gabonáért egyben most az osztályharcot is jelenti. A pártépítés munkaiénak nélkiilszhetetlen fegyvere A Pártmunkás OLVASD! TERJESZD !
