Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-23 / 62. szám

Pengő kassák nyomában as idei kenyércsaia győzelméért BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁ6 0 kecskeméti „Dózsa“ termelöcsoport asszonyai csatlakoztak Szinte Miháiyné versenyfelhívásához V. évfolyam, 62. szám Ara SO fillér 1950 június 23, péntek „Fogyasztási láz" és bércsaiás Irta: VARGA JENŐ Néhányévi távoliét után újra Magyarországot járva, a legfel­tűnőbb jelenség az életszínvonal rohamos eme-kedése a régivel szemben. A nagyszerű és Európá­ban páratlanul olcsó kenyér; a rengeteg zöldség és gyümölcs; az üzemekben olcsó áron kapható ebéd; a munkásüdülök és kirán­dulások ugrásszerűen megnőtt száma. Az emberek úgy elfelejtették az 1945 és 46-os, az értékálló forint bevezetése előtti ínséget, mintha sohasem lett volna: a rohanást a piacra a hetenként kapott mun kabérrel, a keserves „faluzást“, az utolsó fehérnemű odakínálását a kulákoknak egy kis élelmiszerért, az ezernyi embertömeget, amely batyuval a hátán naphosszat ci- pekedelt az egyetlen Dunahídon át. Egy ismerős egyetemi tanár panaszolta akkortájt nekem, hogy egész havi fizetésén nem tudott egy kiló szalonnát megvenni. Ugyanazok az emberek, akik négy évvel ezelőtt boldogok vol-, tak, ha egy kis krumplit tudtak szerezni, ma panaszkodnak, hogy nincs elég vaj, hogy nem lehet .csak“ disznóhúst kapni, holott ők borjúhúst szeretnének enni. Mi­lyen jó iskola volna az ilyenek­nek, ha egy hónapot a „gazdag Angliában kellene tölteniök, vagy munkásjövedelemmel Nyugat- Németországban. Megtanulnák, milyen jó az élet Magyarorszá­gon! A munkanélküliség megszű­nése, az élet biztonságának érzé­se valami sajátos fogyasztási lázat hozott létre az embereknél. Olya­nok, akik régebben a fogukhoz verték a garast, akik minden le­hető fillért összekuporgattak, fél­ve a munkanélküliségtől és az aggkori nélkülözőitől, ma vígan elköltik egész jövedelmüket. Nem takarékoskodik senki. Mindenki új ruhát, új bútort, jobb lakást, jobb koszitot hajszol. A dolgozók életszínvonalának emelkedése a hároméves tervben gyorsabb ütemű volt, mint a ter­melésé. Ezt részben az magya rázza, hogy a munkásosztály ha­talmának megteremtésével, a nagytőkések és földbirtokosok kiszorításával a gazdasági életből, a dolgozók javára változott a nemzeti jövedelem megoszlása. A földjáradék-jövedelem, amelyet Horthy idejében az Eszterházy és Pallavicini hercegek, az Andrássy, Károlyi, Zichy stb. grófok húztak és lóversenyekre, cselédségre, fényűzésre fordítottak, most a dolgozó parasztoknak jut. A pro­fit, amelyet a Weisz Manfrédok, Chorinok, Hatvaniak szárezernyi proletár kizsákmányolásával sze­reztek, ma a munkásosztálynak jut. Az úri kastélyokban és vá­rosi palotákban munkások és munkásgyermekek üdülnek. De a nemzeti jövedelem meg­osztásának ez a megváltozása a dolgozók javára egyedül nem biz­tosítja az életszínvonal további tartós emelkedését. Ehhez nélkü­lözhetetlen a folyó termelés fo­kozatos emelkedése, mert semmi­féle társadalom hosszabb időn át nem fogyaszthat többet, mint amennyit tagjai megtermelnek Szimpla, magától értetődő do'og ez, de bizony sokan elfelejtik! A kapitalizmusban a termelés fokozásénak két út ja módja van: az egvik a munkásság fokozott kizsákmányolása, a munka inten­zitásának az emelése, a munkások hajszolása, a munkaidő meg­hosszabbítása. A másik a munka termelékenységének az emelése, a termelőeszközök megjavítása és megszaporltása útján. A népi de­mokráciában az első utat nem lehet követni; annál nélkülözhe­tetlenebb a második út, a munka termelékenységének emelése, új, jobb termelőeszközök alkalmazá­sa, új vasművek, új gyárak épí­tése, új szerszámgépek, traktorok termelése révén. Vagyis, ha azt akarjuk, hogy az életszínvonal emelkedése folytonos és fokozott legyen; ha azt akarjuk, hogy a jövő nemzedék még job ban éljen, úgy gondoskodnunk kell arról, hogy löbb új gépet, épületet tudjunk termelni, ame­lyek segítségével később még több lakás, fogyasztási cikk fog terme­lődni, még jobban emelkedni fog a dolgozók életszínvonala. És még valamire szeretném a „fogyasztási lázban“ szenvedő do.gozókat — akik között számos sajnos a párttag is — figyeimez- tetnil Bármily nagyok is a szo­cialista építés eredményei Ma­gyarországon, ez az eredmény még végleg nincs biztosírva! Az ellenség a határokon áll. Az el­lenség mindenfelé bujkál az or­szágban, a templomokban, hiva­talokban, az üzemekben. Az or­szág nemzeti jövedelmét részben — a folyó fogyasztás rovására — az ellenség elleni védelemre kell fordítani. A magyar dolgozóknak és kü­lönösen a Párt tagjainak gondol­kodnak kellene arról, hol volna Magyarország sorsa, ha a Szovjetunió dolgozó népe nem korlátozta volna idejében fogyasz. tását és ezzel nem tette volna lehetővé annak a hatalmas, leg­modernebb gyáriparnak a felépí­tését, amely nélkül a Vörös Had­sereget a szükséges hadiszerekkel lehetetlen lett volna ellátni! Ma­gyarország dolgozó népe ma Hit- ler-fasiszták, grófok és nagytőké­sek jármát nyögné és azok a nők, akik ma a vaj elégtelen voltán, vagy a sajt hiányán siránkoznak, bizony mondom, a száraz ke­nyérnek is örülnének, mint négy évvel ezelőtt. A Szovjetunió dol­gozói a- háború keserves éveiben elvonták a falatot is a szájuktól, nem vettek se ruhát, se bútort és éjt-napot összetéve dolgoztak, hogy a Vörös Hadseregnek min­dene meglegyen, ami a győzelem­hez szükséges volt. A magyar dolgozóknak is be kell látntok, hogy ha idejében nem fordítják a folyó termelés egy jelentékeny részét a jövő terme­lékenység emelésére, úgy nem tudjuk az életszínvonal fokozatos s folytonos emelkedését elérni és a már elért színvonalat a fenye­gető ellenséges támadás ellen biztosftanil A fogyasztási láz egyik fontos oka a bércsalás és normalazítás szomorú jelenségének is. Benne van ebben kétségtelenül a külső és belső reakciós ellenség keze is. Folytatása ez titokban annak a politikának, amelyet a tőkések a stabilizáció kezdete idején nyíl­tan űztek, amidőn felbiztatták a szakszervezeti vezetőket, hogy csak minél magasabb munkabére­ket szabjanak meg, oly célból, hogy több pénz kerüljön forga­lomba, mint amennyi az akkor Szerdán reggel repülőgépen megérkezett Prágába a Kémet Demokratikus Köziársaság kor­mányküldöttsége, Walter Ulbrichi elvtárs, minisaterelnöklielyettes vezetésével. A Démat vendégeket a prágai repülőtéren Vilem Siroky elvtárs, miniszterelnökhelyetles, külügy­miniszter, dr. Jaromir Dolansky miniszter, az állami tervhivatal főnöke, dr. Antonin Gregor kül­kereskedelmi miniszter és a pénz­ügyminiszter képviseletében dr. Siroky elvtárs Vilem Siroky üdvözlőbeszédé­ben hangsúlyozta, hogy ez a láto­gatás új fejlődést jelent Cseh Szlovákia népeinek és a demokra. tikus német nép kapcsolataiban. Az egész békeszerető világ közvéleménye csodálja és tevékenyen támogatja ezt a harcot, amelvet az egész né­met nép mozgósításáért foly­tatnak a békéért vívott harcra. Ezt a harcot a Szovjetunió hőst, győzelmes küzdelme tette lehe­tővé. lJohla, az Állami Bank vezérigaz­gatója fogadta. A küldöttséggel együtt érkezett dr. 0. Fischl nagykövet ,Csehszlovákia berlini diplomáciai missziójának, vezető­je. A fogadáson megjelentek a Csehszlovák Kommunista Bárt Központi Bizottságának képvise­lői, Teplov, a szovjet nagykövet­ség ügyvivője és a demokratikus országok diplomáciai képviselői, valamint Jiri Täufer külügyml- niszterhelyettes és J. Chalupa protokollfőnök. idvözlóbeszéde A két nép küldöttsége most tár­gyalásokat fog kezdeni annak ér­dekében, hogy megerősítsük az országaink közti baráti kapcsola­tokat. Látogatásuk hozzá fog já­rulni a demokratikus és békesze­rető népeket összefűző szálak megerősítéséhez. Csehszlovákia népei és a de­mokratikus német nép baj- társakkéut harcolnak a béke nagy vüágtáborában, a bé­ke leghatalmasabb erejének a Szovjetuniónak a vezetése alatt“ — fejezte be Siroky elvtárs. Ulbricht elvtársi Sikereinket elsősorban a Szovjetunió támogatásénak kcssönheijuk Walter Ulbricht elvtárs vála­szában kijelentette, hogy a né­met küldöttség érkezésekor emlé­kezetébe Idézte azokat a szörnyű szenvedéseket, amelyeket a hit­leri Németország okozott a cseh és szlovák népnek. A német fa­siszta támadást Henleinék, a né­met hadsereg előőrsei készítették elő -— folytatta Ulbrtcbt elvtárs. A Német Demokratikus Köz­társaság és a békés, demokra­tikus rendszer megteremtésé­ben elért sikereinket elsősor­ban a Szovjetunió és né­metországi ellenőrző szervei támogatásának köszönhetjük. A potsdami egyezmény óta alap- vatő változás történt Németor szág helyzetében. Az angol-amerl kai kormányzat naponta megsérti a potsdami egyezmény előírásait, mindent megtesz Nyugat-Német- ország demokratizálásának meg. akadályozására és Igyekszik Nyu- gat-Németországot a Szovjetunió ellen és a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és más államok ellen katonai tá­maszponttá kiépíteni. Az amerikai háborús mzitók egyformán fenyegelik a Né­met Demokratikus Köztár­saságot és a csehszlovák né­pet — A Német Demokratikus Köz. társaság kormánya úgy véli, hogy a Német Demokratikus Köztér- sásd g és a Csehszlovák Köztársa/ sdg között többé nincsenek vitái kérdések. — Üdvözöljük Csehszlovákia né­peit, amelyek elindullak a szocia­lizmus útján. Biztosítjuk őket: azért jöttünk bogy szoros barátságot kössünk, annak a közös harcnak érdekében, amelyet a béke megóvásáért folytatunk a Szovjetunió és a béke nagy zászlóvivője, Sztálin generalisszimusz vezetése alatt — fejezte be ülbricbt plv*társ. még alacsony árutermelésnek megfelelne és így gazdasági zava­rok, új pénzelértéktelenedés kö­vetkezzék. Amidőn ma az ellen­ség elköveti vagy elősegíti és szer­vezi a bércsalást, ezzel fiktiv fo­gyasztási képességet hoz létre, amely nem a termelés emelkedé- sén alapszik, nem reális és egé- j szén biztosan gazdasági zavarok­ra vinne, ha idejében útját nem vágják. De nyilvánvaló, hogy nem min­den bércsaló van tisztában eljá­rásának erkölcstelen, az egész munkásosztályt károsító, a népi demokrácia jövőjét veszélyeztető voltával. A népi demokrácia fenn­állásának néhány éve még nem tudta a dolgozók nagy részének öntudatából a tőkés társadalmi rendben kialakult gondolkodás- módot kiküszöbölni. Sokan még nem értették meg a tőkés társa­dalom és a népi demokrácia kö­zöt fennálló alapvető különbsé­get. A tőkés társadalomban, amely a munkásság kizsákmányolásán alapszik, a bércsalás a munkás- osztály szempontjából nem bűn, nem erkölcstelen: a munkás csu­pán megkisebbiti vele a tőkés ál­tal kisajátított értéktöbbletet, le­szállítja saját javára a kizsák­mányolás fokát. A tőkés társa­dalomban egyáltalán nem erkölcs­telen, ha a munkás lassan dolgo zik, ha nem igyekszik egyéni ter­melését fokozni. Ellenkezőleg. ei a munkásosztály szempontjából erkölcsös cselekedet, mert mun­kástársainak munkalehetőségét javítja vele, korlátozza a munka- I nélküliség növekedését. I A magyar népi demokráciában, ! a szocializmust építő társadalom­ban a dolog egészen másként áll. Bércsalást elkövetni becstelen, ; erkölcstelen dolog, mert hisz ná- j lünk a munkás nem a tőkés ro- I vására szerez magának a bércsa- I lássál több jövedelmet, hanem sa- 1 ját munkástársainak, a dolgozók összeségének rovására. Normala- zítást művelni, kevesebbet dol­gozni, mint munkástársai, keve- j sebbet termelni, mint lehetne, becstelen dolog, mert hisz nálunk ezzel nem munkaalkalmat szerez más munkásoknak — hisz nálunk munkáshiány, nem munkanélkü­liség van, mint a tőkés orszá­gokban —, hanem károsítja vele munkástársait, a dolgozók ösz- szességél; akadályozza vele az életszínvonal további emelkedé­sét; veszélyezteti a szocializmus további fölépítését. A jóhiszemű, de még a kapita­lista ideológiából ki nem szabadult munkásokkal meg kell és meg le­het értetni, hogy egyetlen út a még jobb élethez — a tisztességes 'többtermelés és más út nem léte­zik. Meg kell és meg lehet a jó­hiszemű „fogyasztási láz“-ban szenvedőknek magyarázni, hogy | jövőbeli fogyasztásul- emelkedése I megköveteli, hogy most valamivel kevesebbet fogyasszanak! De amennyiben a felvilágosítás nem használ, amennyiben a buj­káló ellenség befolyását felvilá­gosítással megtörni nem sikerül, keményebb eszközök alkalmazása is szükséges. A dolgozók összessé­gének maradandó érdeke megkö­veteli a bércsalók, a közösség ká­rára jogtalan jövedelmet szerzők szigorú megbüntetésétI Még a Szovjetunióban Is, ahol a mun­kásság nagy többsége már teljes szocialista öntudattal vesz rés»i a termelésben, a törvény mégis szigorúan bünteti azokat, akik a szocialista állam megkárosításá. val próbálják egyéni jövedelmű két gyarapítani .fogyasztásukat a közösség megkárosításával fokoz, ni. A Szovjetunió takarékpénztá­rai mind a mai napig ötszázalékos kamatot fizetnek olyan betétért, melynek tulajdonosa kötelezi ma­gát egy egész évig ki nem venni Ilyen magasra értékeli a szovjet kormány polgárai készségét, hogy fogyasztásukat egy évre elhalaszt, ják. Mennyivel szükségesebb Ma- gyarországon a fogyasztási láz korlátozása ma. a szocializmus építésének kezdelén! Ennek a szocialista építésnek nincs más útja, mint a többlermelés és a termelt javak egy részének elvo­nása a fogyasztástól termelőesz­közök alakjában, a későbbi foko- zot többtermelés érdekében. Csehszlovákia népei és a demokratikus német nép együtt harcéinak a Szovjetunió vezette békeiáhorban Walter Ulbricht elviérs, miniszterelr.ökhelyettes vezetésével német kormányküldöttség érkezett Prágába

Next

/
Thumbnails
Contents