Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-23 / 62. szám
Pengő kassák nyomában as idei kenyércsaia győzelméért BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁ6 0 kecskeméti „Dózsa“ termelöcsoport asszonyai csatlakoztak Szinte Miháiyné versenyfelhívásához V. évfolyam, 62. szám Ara SO fillér 1950 június 23, péntek „Fogyasztási láz" és bércsaiás Irta: VARGA JENŐ Néhányévi távoliét után újra Magyarországot járva, a legfeltűnőbb jelenség az életszínvonal rohamos eme-kedése a régivel szemben. A nagyszerű és Európában páratlanul olcsó kenyér; a rengeteg zöldség és gyümölcs; az üzemekben olcsó áron kapható ebéd; a munkásüdülök és kirándulások ugrásszerűen megnőtt száma. Az emberek úgy elfelejtették az 1945 és 46-os, az értékálló forint bevezetése előtti ínséget, mintha sohasem lett volna: a rohanást a piacra a hetenként kapott mun kabérrel, a keserves „faluzást“, az utolsó fehérnemű odakínálását a kulákoknak egy kis élelmiszerért, az ezernyi embertömeget, amely batyuval a hátán naphosszat ci- pekedelt az egyetlen Dunahídon át. Egy ismerős egyetemi tanár panaszolta akkortájt nekem, hogy egész havi fizetésén nem tudott egy kiló szalonnát megvenni. Ugyanazok az emberek, akik négy évvel ezelőtt boldogok vol-, tak, ha egy kis krumplit tudtak szerezni, ma panaszkodnak, hogy nincs elég vaj, hogy nem lehet .csak“ disznóhúst kapni, holott ők borjúhúst szeretnének enni. Milyen jó iskola volna az ilyeneknek, ha egy hónapot a „gazdag Angliában kellene tölteniök, vagy munkásjövedelemmel Nyugat- Németországban. Megtanulnák, milyen jó az élet Magyarországon! A munkanélküliség megszűnése, az élet biztonságának érzése valami sajátos fogyasztási lázat hozott létre az embereknél. Olyanok, akik régebben a fogukhoz verték a garast, akik minden lehető fillért összekuporgattak, félve a munkanélküliségtől és az aggkori nélkülözőitől, ma vígan elköltik egész jövedelmüket. Nem takarékoskodik senki. Mindenki új ruhát, új bútort, jobb lakást, jobb koszitot hajszol. A dolgozók életszínvonalának emelkedése a hároméves tervben gyorsabb ütemű volt, mint a termelésé. Ezt részben az magya rázza, hogy a munkásosztály hatalmának megteremtésével, a nagytőkések és földbirtokosok kiszorításával a gazdasági életből, a dolgozók javára változott a nemzeti jövedelem megoszlása. A földjáradék-jövedelem, amelyet Horthy idejében az Eszterházy és Pallavicini hercegek, az Andrássy, Károlyi, Zichy stb. grófok húztak és lóversenyekre, cselédségre, fényűzésre fordítottak, most a dolgozó parasztoknak jut. A profit, amelyet a Weisz Manfrédok, Chorinok, Hatvaniak szárezernyi proletár kizsákmányolásával szereztek, ma a munkásosztálynak jut. Az úri kastélyokban és városi palotákban munkások és munkásgyermekek üdülnek. De a nemzeti jövedelem megosztásának ez a megváltozása a dolgozók javára egyedül nem biztosítja az életszínvonal további tartós emelkedését. Ehhez nélkülözhetetlen a folyó termelés fokozatos emelkedése, mert semmiféle társadalom hosszabb időn át nem fogyaszthat többet, mint amennyit tagjai megtermelnek Szimpla, magától értetődő do'og ez, de bizony sokan elfelejtik! A kapitalizmusban a termelés fokozásénak két út ja módja van: az egvik a munkásság fokozott kizsákmányolása, a munka intenzitásának az emelése, a munkások hajszolása, a munkaidő meghosszabbítása. A másik a munka termelékenységének az emelése, a termelőeszközök megjavítása és megszaporltása útján. A népi demokráciában az első utat nem lehet követni; annál nélkülözhetetlenebb a második út, a munka termelékenységének emelése, új, jobb termelőeszközök alkalmazása, új vasművek, új gyárak építése, új szerszámgépek, traktorok termelése révén. Vagyis, ha azt akarjuk, hogy az életszínvonal emelkedése folytonos és fokozott legyen; ha azt akarjuk, hogy a jövő nemzedék még job ban éljen, úgy gondoskodnunk kell arról, hogy löbb új gépet, épületet tudjunk termelni, amelyek segítségével később még több lakás, fogyasztási cikk fog termelődni, még jobban emelkedni fog a dolgozók életszínvonala. És még valamire szeretném a „fogyasztási lázban“ szenvedő do.gozókat — akik között számos sajnos a párttag is — figyeimez- tetnil Bármily nagyok is a szocialista építés eredményei Magyarországon, ez az eredmény még végleg nincs biztosírva! Az ellenség a határokon áll. Az ellenség mindenfelé bujkál az országban, a templomokban, hivatalokban, az üzemekben. Az ország nemzeti jövedelmét részben — a folyó fogyasztás rovására — az ellenség elleni védelemre kell fordítani. A magyar dolgozóknak és különösen a Párt tagjainak gondolkodnak kellene arról, hol volna Magyarország sorsa, ha a Szovjetunió dolgozó népe nem korlátozta volna idejében fogyasz. tását és ezzel nem tette volna lehetővé annak a hatalmas, legmodernebb gyáriparnak a felépítését, amely nélkül a Vörös Hadsereget a szükséges hadiszerekkel lehetetlen lett volna ellátni! Magyarország dolgozó népe ma Hit- ler-fasiszták, grófok és nagytőkések jármát nyögné és azok a nők, akik ma a vaj elégtelen voltán, vagy a sajt hiányán siránkoznak, bizony mondom, a száraz kenyérnek is örülnének, mint négy évvel ezelőtt. A Szovjetunió dolgozói a- háború keserves éveiben elvonták a falatot is a szájuktól, nem vettek se ruhát, se bútort és éjt-napot összetéve dolgoztak, hogy a Vörös Hadseregnek mindene meglegyen, ami a győzelemhez szükséges volt. A magyar dolgozóknak is be kell látntok, hogy ha idejében nem fordítják a folyó termelés egy jelentékeny részét a jövő termelékenység emelésére, úgy nem tudjuk az életszínvonal fokozatos s folytonos emelkedését elérni és a már elért színvonalat a fenyegető ellenséges támadás ellen biztosftanil A fogyasztási láz egyik fontos oka a bércsalás és normalazítás szomorú jelenségének is. Benne van ebben kétségtelenül a külső és belső reakciós ellenség keze is. Folytatása ez titokban annak a politikának, amelyet a tőkések a stabilizáció kezdete idején nyíltan űztek, amidőn felbiztatták a szakszervezeti vezetőket, hogy csak minél magasabb munkabéreket szabjanak meg, oly célból, hogy több pénz kerüljön forgalomba, mint amennyi az akkor Szerdán reggel repülőgépen megérkezett Prágába a Kémet Demokratikus Köziársaság kormányküldöttsége, Walter Ulbrichi elvtárs, minisaterelnöklielyettes vezetésével. A Démat vendégeket a prágai repülőtéren Vilem Siroky elvtárs, miniszterelnökhelyetles, külügyminiszter, dr. Jaromir Dolansky miniszter, az állami tervhivatal főnöke, dr. Antonin Gregor külkereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter képviseletében dr. Siroky elvtárs Vilem Siroky üdvözlőbeszédében hangsúlyozta, hogy ez a látogatás új fejlődést jelent Cseh Szlovákia népeinek és a demokra. tikus német nép kapcsolataiban. Az egész békeszerető világ közvéleménye csodálja és tevékenyen támogatja ezt a harcot, amelvet az egész német nép mozgósításáért folytatnak a békéért vívott harcra. Ezt a harcot a Szovjetunió hőst, győzelmes küzdelme tette lehetővé. lJohla, az Állami Bank vezérigazgatója fogadta. A küldöttséggel együtt érkezett dr. 0. Fischl nagykövet ,Csehszlovákia berlini diplomáciai missziójának, vezetője. A fogadáson megjelentek a Csehszlovák Kommunista Bárt Központi Bizottságának képviselői, Teplov, a szovjet nagykövetség ügyvivője és a demokratikus országok diplomáciai képviselői, valamint Jiri Täufer külügyml- niszterhelyettes és J. Chalupa protokollfőnök. idvözlóbeszéde A két nép küldöttsége most tárgyalásokat fog kezdeni annak érdekében, hogy megerősítsük az országaink közti baráti kapcsolatokat. Látogatásuk hozzá fog járulni a demokratikus és békeszerető népeket összefűző szálak megerősítéséhez. Csehszlovákia népei és a demokratikus német nép baj- társakkéut harcolnak a béke nagy vüágtáborában, a béke leghatalmasabb erejének a Szovjetuniónak a vezetése alatt“ — fejezte be Siroky elvtárs. Ulbricht elvtársi Sikereinket elsősorban a Szovjetunió támogatásénak kcssönheijuk Walter Ulbricht elvtárs válaszában kijelentette, hogy a német küldöttség érkezésekor emlékezetébe Idézte azokat a szörnyű szenvedéseket, amelyeket a hitleri Németország okozott a cseh és szlovák népnek. A német fasiszta támadást Henleinék, a német hadsereg előőrsei készítették elő -— folytatta Ulbrtcbt elvtárs. A Német Demokratikus Köztársaság és a békés, demokratikus rendszer megteremtésében elért sikereinket elsősorban a Szovjetunió és németországi ellenőrző szervei támogatásának köszönhetjük. A potsdami egyezmény óta alap- vatő változás történt Németor szág helyzetében. Az angol-amerl kai kormányzat naponta megsérti a potsdami egyezmény előírásait, mindent megtesz Nyugat-Német- ország demokratizálásának meg. akadályozására és Igyekszik Nyu- gat-Németországot a Szovjetunió ellen és a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és más államok ellen katonai támaszponttá kiépíteni. Az amerikai háborús mzitók egyformán fenyegelik a Német Demokratikus Köztársaságot és a csehszlovák népet — A Német Demokratikus Köz. társaság kormánya úgy véli, hogy a Német Demokratikus Köztér- sásd g és a Csehszlovák Köztársa/ sdg között többé nincsenek vitái kérdések. — Üdvözöljük Csehszlovákia népeit, amelyek elindullak a szocializmus útján. Biztosítjuk őket: azért jöttünk bogy szoros barátságot kössünk, annak a közös harcnak érdekében, amelyet a béke megóvásáért folytatunk a Szovjetunió és a béke nagy zászlóvivője, Sztálin generalisszimusz vezetése alatt — fejezte be ülbricbt plv*társ. még alacsony árutermelésnek megfelelne és így gazdasági zavarok, új pénzelértéktelenedés következzék. Amidőn ma az ellenség elköveti vagy elősegíti és szervezi a bércsalást, ezzel fiktiv fogyasztási képességet hoz létre, amely nem a termelés emelkedé- sén alapszik, nem reális és egé- j szén biztosan gazdasági zavarokra vinne, ha idejében útját nem vágják. De nyilvánvaló, hogy nem minden bércsaló van tisztában eljárásának erkölcstelen, az egész munkásosztályt károsító, a népi demokrácia jövőjét veszélyeztető voltával. A népi demokrácia fennállásának néhány éve még nem tudta a dolgozók nagy részének öntudatából a tőkés társadalmi rendben kialakult gondolkodás- módot kiküszöbölni. Sokan még nem értették meg a tőkés társadalom és a népi demokrácia közöt fennálló alapvető különbséget. A tőkés társadalomban, amely a munkásság kizsákmányolásán alapszik, a bércsalás a munkás- osztály szempontjából nem bűn, nem erkölcstelen: a munkás csupán megkisebbiti vele a tőkés által kisajátított értéktöbbletet, leszállítja saját javára a kizsákmányolás fokát. A tőkés társadalomban egyáltalán nem erkölcstelen, ha a munkás lassan dolgo zik, ha nem igyekszik egyéni termelését fokozni. Ellenkezőleg. ei a munkásosztály szempontjából erkölcsös cselekedet, mert munkástársainak munkalehetőségét javítja vele, korlátozza a munka- I nélküliség növekedését. I A magyar népi demokráciában, ! a szocializmust építő társadalomban a dolog egészen másként áll. Bércsalást elkövetni becstelen, ; erkölcstelen dolog, mert hisz ná- j lünk a munkás nem a tőkés ro- I vására szerez magának a bércsa- I lássál több jövedelmet, hanem sa- 1 ját munkástársainak, a dolgozók összeségének rovására. Normala- zítást művelni, kevesebbet dolgozni, mint munkástársai, keve- j sebbet termelni, mint lehetne, becstelen dolog, mert hisz nálunk ezzel nem munkaalkalmat szerez más munkásoknak — hisz nálunk munkáshiány, nem munkanélküliség van, mint a tőkés országokban —, hanem károsítja vele munkástársait, a dolgozók ösz- szességél; akadályozza vele az életszínvonal további emelkedését; veszélyezteti a szocializmus további fölépítését. A jóhiszemű, de még a kapitalista ideológiából ki nem szabadult munkásokkal meg kell és meg lehet értetni, hogy egyetlen út a még jobb élethez — a tisztességes 'többtermelés és más út nem létezik. Meg kell és meg lehet a jóhiszemű „fogyasztási láz“-ban szenvedőknek magyarázni, hogy | jövőbeli fogyasztásul- emelkedése I megköveteli, hogy most valamivel kevesebbet fogyasszanak! De amennyiben a felvilágosítás nem használ, amennyiben a bujkáló ellenség befolyását felvilágosítással megtörni nem sikerül, keményebb eszközök alkalmazása is szükséges. A dolgozók összességének maradandó érdeke megköveteli a bércsalók, a közösség kárára jogtalan jövedelmet szerzők szigorú megbüntetésétI Még a Szovjetunióban Is, ahol a munkásság nagy többsége már teljes szocialista öntudattal vesz rés»i a termelésben, a törvény mégis szigorúan bünteti azokat, akik a szocialista állam megkárosításá. val próbálják egyéni jövedelmű két gyarapítani .fogyasztásukat a közösség megkárosításával fokoz, ni. A Szovjetunió takarékpénztárai mind a mai napig ötszázalékos kamatot fizetnek olyan betétért, melynek tulajdonosa kötelezi magát egy egész évig ki nem venni Ilyen magasra értékeli a szovjet kormány polgárai készségét, hogy fogyasztásukat egy évre elhalaszt, ják. Mennyivel szükségesebb Ma- gyarországon a fogyasztási láz korlátozása ma. a szocializmus építésének kezdelén! Ennek a szocialista építésnek nincs más útja, mint a többlermelés és a termelt javak egy részének elvonása a fogyasztástól termelőeszközök alakjában, a későbbi foko- zot többtermelés érdekében. Csehszlovákia népei és a demokratikus német nép együtt harcéinak a Szovjetunió vezette békeiáhorban Walter Ulbricht elviérs, miniszterelr.ökhelyettes vezetésével német kormányküldöttség érkezett Prágába
