Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-16 / 31. szám
▲ befurakodott ellenség magához ragadta a hatalmat és gátolja a fejlődést a hajósi "Maxim Gorkij11 termelőcsoportban „A termelöcsoportok tagjai meggyőződtek róla, hogy helyes voll as út, amelyre Pártunk vezette őket." Rákosi elvtársnak ezeket a szavait igazolja az a gyorsütemű fejlődés, mely megyénk termelőszövetkezeti mozgalmát is jellemzi. A meglévő termelőcso- portok fokozatosan erősödő gazdasági és politikai szerepe a falu szocialista átalakításában azt mutatja, hogy a dolgozó parasztság, miután saját szemével győződött meg a nagyüzemi termelés egyetlen helyes voltáról, szivvel-lélekkel munkálja a csoportokon belül a saját, a falu s egyben az egész dolgozó nép felemelkedését. Termelőcsoportjaink elért eredményei fényesen igazolják ezt, nemcsak azzal, hogy gazdaságilag a falu legerősebb tényezőiévé nőttek, hanem az ipar példájára ezen a tavaszon ők is rátértek a szocializmus építésének legered. ményesebb, kommunista módszerére: a szocialista munka verseny útjára. Ennek hatása termelőcsoportjaink ugrásszerű fejlődésében mutatkozik meg. Termelőcsoportjaink általános mérvű megerősödése azonban nem zárja ki a hibák előfordulá sát. A termelőcsoportok és gépállomások országos értekezletén ismét Rákosi elvtárs mutatott rá, hogy termelőcsoportjainkba éppúgy befurakodhat az ellenség, mint építő munkánk bármelyik területére.. „A termelőcsoportok sikerei annyira átütőek, hogy az ott dolgosó elvtársak már teljesen nyeregben érzik magukat 8 emiatt lebecsülik az ellenséget...“ — mondotta. Az éberség elhanyagolása, az ellenségnek való teret engedés következményei különösen élesen megmutatkoznak a ha. jősl „Maxim Gorkij“ csoport életében. Beteg társaság?! — A „Maxim Gorkij“ csoport? Hja, beteg társaság az. Nézzenek csak jól szét, majd meglátják. A fél falu szemét embere ott van 1 — ezzel tájékoztatják Hajóson a csoport után érdeklődő látogatót a dolgozó parasztok. Nézzük meg hát valóban, miért vet kifelé ilyen elriasztó képet a tavaly ősszel alakult csoport — ahol pedig a fejlődés min. den feltétele megvolna — ahelyett, hogy mintája lenne a falu. nak?S 19 taggal indult a csoport. Az alakítók között volt Fehér István volt zászlós is, aki 47-ben 6 hold juttatást kapott Múltjáról csak annyit: mint osztályidegent és hárácsolót kizárták a Pártból. Eladósodott és fogta magát, csoportot szervezett Fehér azután kéz déltől fogva igyekezett hangadó lenni a csoportban. Olyan embe- roket szervezett be, mint például Rákócziik 10 hold földjük, cséplőgarnitúrájuk volt. Az asszony a bérbeadott földdel kivülmaradt, az urát a cséplőgéppel beküldte a csoportba, aki más munkát nem is akart végezni. Amikor a Járási Bizottság Rákócziékat, mint kulákokat kizárta a csoportból, Fehér volt az. aki legjobban felháborodott és a tagsággal is igyekezett elhitetni, hogy a Járási Pártbizottság üem járt el helyesén. A csoport 274 hold szántón, 5C hold szőlőn és 14 hold kaszálón gazdálkodik. Tavasszal a csoport 54 főre szaporodott Fehér jóvoltából, akt minden haszontalan embert igyekezett bevinni a csoportba. Sők olyan van közöttük aki mint eladósodott telepes csak azért lépett be, hogy megszabadul, jón az adótól. Ezek azután nem is dolgoznak, fütyülnek az alapszabályokra. Kecskés József még egyetlen munkaegységet sem dolgozott, Font Ferenc traktonos elvégezte a szántást, azóta felé sert néz a csoportnak. Lelkeséi:. Nagy- páléft „ad vissza a babaruhát ját szottak“, eladták a csoportba beadott lovukat, ökreiket, azután maguknak követelték az árát. Persze, vannak becsületes, jól dolgozó tagok is, csak nem elég erősek ahoz, hbgy valamit is te hessenek a bajok ellen. Font lm. re, Enying Ferenc, Enying József, a felesége és az asszonyok nagy többsége (húszán vannak) komolyan veszik a munkát, ök végzik, ami eredmény a csoport, ban. Az ősziek fejtrágyázását el- végeztéi, úgy-ahogy haladnak a munkák. Persze a kevés becsületes dolgozó nem tud mindent idejében elvégezni a nagy területen, míg a többiek lustálkodnak. A szőlő metszését néhány napja fejezték csak be. Nem látják az ellenséget A csoportnak ez a jobbik fele Lukács István elnökkel az élen töpreng, vívódik, hogy mi is a baj tulajdonképpen, mi gátolja a csoport előrelendülését? Nem látják, ami a napnál is világosabb, hogy a Fehér István személyében befurakodott ellenség egy bomió, széthúzó csoportot akar kiépíteni maga körül, hogy a zavarosban azután egyéni hasznot halászhasson magának. Mert mi más célja lenne a naphosszat diszbeöltözött, fontoskodva ide-od'assalad gáló, csak a munkát észrevenni nem akaró Fehérnek? A földekre nem jár, mert „minden idejét lefoglalja az adminisztrációs munka." S a csopörttagok tisztelettel nézik lótás-futását. Azt a kevés adminlszrációt, ami a kezdő csoportnál van, bármelyik becsületes dolgozó ellátná munkája mellett s> még csak kereskedelmi érettségi sem kellene hozzá, mint Fehérnél. Fehér István ügyesen bekötötte a tagság egy részének, sőt a vezetőségnek szemét Is. Elhitte, hogy nélkülözhetetlen, ha ő nem boldogítja a csoportot, felfordul minden. Fehér befolyása az is, hogy egyre halogatják a csoportban zavart keltő, dolgozni nem akaró egyének eltávolítását. — így is kevesen vagyunk — mentegetőzik Lukács elvtárs. Pedig a hibáknak éppen az az oka, hogy egy csomó oda nem való emberrel felhígították a csoportot, ami elkeseríti a becsületes dolgozókat és joggal kedvüket szegi. Fehér rávette a tagságot, hogy meglévő területük mellé vállalja nak bérletet is. így vettek á: az apácák kezén lévő Haynald árva' háztól 70 holdat, de az adóval Szeretőién a dolgozó nép soraiban nagy az öröm. Harcuknak újabb győzelméhez érkeztek, amikor az eddigi titkárt: Gajdócsi Mihályt eltávolították soraikból. Gajdócsi Mihály az éberség alkalmazása helyett szószólója lett a Défoszon belül a szeremlel ku- lákoknak. Maga is soraiba lépett azoknak, akik a faluban a „jó‘‘ kulák hazug meséjével akarják az osztályharcot elaltatni. Ahelyett, hogy leleplezte volna őket és aljas terveiket, maga is uszályukba szegődött. A Défosz szereinlei tagsága észrevette, hogy Gajdócsi egész működésével elszakadt osztályától. A Défosz helyi titkára az osztályharc legádázabb ellen, ségeinek, a kulákoknak készséges kiszolgálója lett A szeremlel Défosz titkár be csempészte a Défoszba Kovács Ferenc 36 holdas kulákot, akinek mellesleg jólmenő pálinkafőzője is együtt Minthogy pedig a birtok kulák-listán szerepel és így az adója is progressziven emelkedik, a csoportnak több a ráfizetése, mint a haszna a bérletből. És mii tett a Járási Pártbizottság ? A csoportban folyó dolgokért felelős a Járási Bizottság is. Arra hivatkozik, hogy a csoport nem elég felvilágosult pártolja Fehért és nehéz őket meggyőzni arról, hogy ellenséggel állanak szemben. Ez kényelmes álláspont: megvár ni, míg a csoportban odáig fajul, nak a dolgok, hogy segíteni már nehezebb lesz rajta. Hiszen nyilvánvaló, hogy csak azok pártolják Feliért, akiket már maga mellé állított. Azokat, akik kifogásolták működését, kimarta a csoportból, mint Antalékat, akik ma a hildpusztai állami gazdaságban dolgoznak. Antalék — Pártunk tagjai — helytelenítették, hogy Fehér az irodai munkáért magasabb munkaegységet számít fel magának, mint azoknak, akik egész nap a földeken dolgoznak- Fehér erre ügyesen Antalék ellen hangolta a csoportot, akik látván a dolgok ilyen menetét, kilépték a csoportból. Hol van a Járási Pártbizottság, a községi és a csoportbeli üzemi pártszervezet ébersége, ami_1 kor szemet hány az ellenségnek | Ilyen garázdálkodása felett?! A hajósi „Maxim-Gorgij“ cső. port előtt két út áll s a választás egyszersmind meghatározza sorsát IS. Vagy kemény kézzel, ki méletlenül rendet teremt soraiban és kidobja Fehért s azokat, akik egy követ fújnak vele. így a meg. maradt, ugyan kislétszámú, dt becsületes emberekből álló csoport a jó munkával fejlődésnek indul, vonzani fogja a falu becsületes egyéni parasztjait. Vagy megvárja, míg az ellenség szétzülleszti a csoportot és Fehér fel. építi maga körül a hozzá hasonló csibészek erős klikkjét, ami menthetetlenül pusztulásba viszi a csoportot. Gondolja meg a tagság, melyik utat akarja. A járási Pártbizott' ság pedig ne habozzon rendet teremteni és megvilágítani a tag. ság előtt, hogy mi a helyes út. Nem kevesebbről, mint egy virágzó lehetőségeket rejtő termelőesp- port és egy sereg becsületes dolgozó, sőt az egész falu jövőjéről van szó! de minden ügyes-bajos dolgának készséges elintézésére is vállalko. zott. A kulák ügyeinek intézésért nem egyszer Budapestre is felutazott és elvetemültségében odáig merészkedett, hogy a huták szenij- nyes ügyeinek intézésére a dolgozók begyütt filléreit is elköltötte. A dolgozó nép árulójává lett Gajdócsit most eltávolították a Défoszból. Kulák barátja már előbb elmenekült onnan. Megtisztult a szeremlel Défosz attól az osztályárulótól, aki a kulák érdekeket fölébe helyezte a dolgozó nép érdekének. Ezért nagy az öl'ötn most a Szeremlei Défosz- ban. Az eddig messze elkerült helyiséget a tagság most újból szeretettel keresi fel, hogy egyse, ges és megbonthatatlan soraikkal tovább vigyék a harcot a feneke dö és soraikba befurakodni igyek vő kulákok ellen. Megfogadták; hogy a jövőben fokozottabb éberséggel ügyelnek a kulákok áteáA szeremlei OÉFOSz titkár a dolgozók pénzét kulákmentésre költötte van. De nem csak becsempészte, zott besömfordálásai ellen. X Elméleti színvonalunk emelését segíti elő ez linyag- és adatszolgáltatás rendszeres olvasása Babonák, szellemek, kuruzs!6k A múlt rendszer népelnyomő, kizsákmányoló uralmának fontos eszköze volt a dolgozó nép szellemi sötétségben való tartása- Gondjuk volt, hogy a babonás hitek, misztikus elképzelések és tu. domáuy tálán zagyvaságokkal töm- jék tele a dolgozók fejét. A leg- képtelenebb fantázia szüleményekkel tartották bizonytalanságban és szüntelen rettegésben a kizsákmányolás gyötrelmei alatt Sínylődő dolgozókat. Mindezek azt célozták, hogy dolgozóinknak eszükbe se Juthasson, hogy lehetne ezen változtatni, hogy létezik ennél jobb és boldogabb élet, hogy a kizsákmányoló tőkések, földesurak és egyéb herék nélkül jobban élhetnének. A dicsőséges Szovjetunió hősi felszabadító harca kezébe adta népünknek saját sorsának irányítását és hatalmas tér. mészetátalakító munkájával eli- bénk tárta: a szocialista társadalom embere nem függvénye a természetnek, nem kiszolgálhatja semmiféle „vak sors szeszélyének“, hanem a tudomány birtokában a maga szolgálatába állítja a természet erőit. Pártunk vezetésével és irány- mutatásával dolgozó népünk meg. indult a szocializmus építésének útján. Jól látja dolgozó népünk, hogy a szocializmus építésének kérdése tudás kérdése. Érzi, menynyire nyűg, kölönc és mennyire akadályozza az építésben a múlt ezernyi babonája, misztikus tév- hite. Élni akar és él is Pártunk nyújtotta tanulási lehetőségekkel és a haladó tudományok eredmé. nyelnek felhasználásával üzen hadat a múlt sötétségének, veszi fel a harcot a babonák ellen és egyéb misztikus zagyvaságok el. len. Nézzük meg, hogyan látják a tudomány fényénél mindezt megyénk dolgozói: E gyik vaskúti parasztasz- szony arra mutat rá, vannak-e javasasszonyok parancsára rontást hozó „szellemek“: „Igen nehéz anyagi körülmények közt éltünk a múltban, így anyám ku- ruzsldssal foglalkozott. Azt ígérte, hogy halálos ágyán megtanít tudományára és átadja tudását. Mi. kor haldoklott anyám, kértem, hogy árulja el „titkait“. Bevallot- lotta, hogy nincs semmi földöntúli tudománya, de valahogy élnie kellett, hát kihasználta az emberek tudatlanságát és hókusz-pókusz hívásét.'1 Igen elterjedt babona megyénk, bén Is a szemmelverés: amikor nem jól tejel a tehén, vagy elhullik a naposcsibe, azt mondják, hogy megverték szemmel. Ezzel kapcsolatban Csorjás elvtárs a következőket mondja: „.4 tszcs-ben nem lehet hallani arról, hogy szemmel verték volna ál. tatainkat. Ha volna szemmelverés, a mi felemelkedésünket gyülö'.G reakció már rég halálunkat okozta volna. De ilyen nincs, így szépek állataink, napról-napra gyarapodunk. A mi állataink azért gya ragodnak, azért nem hullanak el, mert jószágainkat betegség ellen beoltjuk tudományosan kísérletezett módszerekkel. Takármdnyoz zuk és ha esetleg mégis megbetegednének, nem kurnzstöval, ráol ■vasassal, vagy füstöléssel gyó. gyitjuk, — hanem állatorvossal, tudományos gyógymódok alkalmazásával." A kUTák és dolgozó népünk egyéb esküdt ellensége még ma is különféle „szellemekké!“ próbál ijesztgetni. Géderlákon elterjedt hit, „hogy váltnak szelletnek és éjfélkor nem tanácsos a temető körül járni“. Három szeminárium-hallgató végére járt a dolognak: pontban éj. félkor kimentek a temetőbe, de persze, hogy nem találkoztak szellemekkel. Egyszerűen azért, mert a földöntúli lények, szellemek léte, néhány zavarosfejű ember szüleményé. H ogy ez mennyire így van, arra jellemző egy -kískuntnajsai példa: Kiskunmaj- sán Szécsiné mondta él, „hogyan látott szellemet“: Egyik nyűreste, amikor munkából hazafelé tartót Elsötétült, dörgött, villámlott. A zuhogó eső elől a temető halottasházának eresze alá menekültem. Megrémültén rohantam a faluszéli kocsma felé, de magam mögött lábdobogást hallottam, — szentül hittem, hogy a szellem üldöz. Alig, hogy belekezdtem elmondani a kocsmárosnak, hogy mi történ; velem, — berohant az ajtón egy halálra vált drótostótot. Ű isme sélnl kezdte, hogy szellemet látott, ahogy az eső elől a halottasház eresze alá akart állni. Ekkor tud. tam meg, hogy egymást láttuk * temetőben, mi voltunk a „széllé mek“. Az eső, szél és villám keletke zés sem csoda, ahogy a szeminárium hallgatói Is világosan látják, — hanem természeti jelenség, aminek természetes oka van. Ezzel kapcsolatban Is szívesen buti tottak, — „mert a buta és jámbot nép könnyebben irányítható". Jenei Jenő kiskunmajsai tanító a következőket mondta el arról, hogyan bolondította el a plébános a hiszékeny dolgozókat: „A megbetegedett kántort helyettesítettem egyik nyáron. Misé után hozzám jött egy Öregasszony, hogy énekeljek esőért. Én megtettem, de utána nagyon összeszidott a plébános és megtiltotta, hogy az i engedélye nélkül énekelni merjek az esőért. Más alkalommal ismét hozzám jött néhány öregasszony, hogy énekeljek az esőért, meri mindent felperzsel az aszály. A plébánoshoz fordultam engedélyért. <3 élőbb a káplánnal bement a plébániára, majd kijőve megadta az engedélyt az esőért éneklésre. Nem értettem a dolgot és megkérdeztem a káplánt, hogy mi ütött a plébánosbar A káplán él. mondta, hogy megnézte a barométert, amely esőt jélez, — ezért engedélyezte most az esőért éneklést I tt sem csoda történt, csak a plébános szerette volna annak feltüntetni. Az időjárás változásaira megbízható választ ad a meteorológia tudománya, az Idő- járás megváltozását jelzi egy ügyes készülék, — a barométer. Ezt használta fel a plébános s csak akkor engedett esőért énekelni a templomban, amikor a barométer ezt előre jelezte. A sok hozzászólás közül e né hány is bemutatja, hogy dolgo. zótnk ma már látják: áz embej nem kiszolgáltottja a természetnek, a haladó tudományok isme rétével a természet átalakítható az ember legyőzi a természetet Mindez csak a szocialista társa dalomban lehetséges, ahol a tér. mélési eszközök, a tudomány o népé, ahol minden a dolgozók jó létéért, boldogulásáért történik. y — Havi 130 forintért dolgoztatott a kulák A kulákok még mindig azt hiszik, hogy a régi reakció? időkben élnek és folytathatjuk munkabérkizsákmányoiásukat. özv. Viszmcg Józsefné, Tataháza, Ilaynald-utca 249. szám alatt iakó kulákasszony is úgy vélte, elég 130 forint havonta munkvállalójának, Dicső Istvánnak. Alkalmazottja látástól vakujásig ellátta a házkörüli munkát é? művelte a kulákasszony földjét is. Az éberség azonban ezúttal is igazságot szolgáltatott a kizsákmányolt Dicső Istvánnak, aki öt hónapon keresztül egyedül végzett minden munkát, hogy a kulákasz- szonynak több ideje legyen a rémhírek terjesztésére. Visz- megné azonban még a havi 130 forintot is sokalta. özv. Viszmeg Józsefné a bünte'ő- bíró elmaradt és megszolgált munkabér fejében 1946 forint tam, hirtelen zivatar kerekedettmegfizetésére kötélezte.
