Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-17 / 32. szám

Konyha András, a Bácsalmási Lenin Termelő­szövetkezeti Csoport tagja naponta 8000 dohánypalántát ültet el Bácsalmáson a termelőszövef kezeti csoportok száma az Idén alakult „Első ötéves Terv“ cso­porttal ötre emelkedett. A már meglévő Lenin, Táncsics, Kos­suth és Petőfi csoportokkal együtt ezzel 1269 kát. holdon lclyik a kollektív gazdálkodás. \z Állami Gazdaság itt elterülő 4500 kát holdjával együtt a bácsal­mási határban a dolgozó paraszt ság a földterület 24 százalékán folytatja a nagyüzemi termelést és a kimagasló munkaeredmé nyék, a gépesített munka előnyei az Idén a termés hatalmas meg­növekedésében bontakoznak ki. A termelőszövetkezeti csopor­tok egymásközöttl versenyében a Táncsics és Lenin csoportok ál­lanak az élen. A Táncsics cso­port melyet az EPOSz fiataljai alakítottak 1948-ban, a fiatalság lendületét építette soraiba, míg a Lenin csoport a megalakuláskor a tagok föld- és szőlőtulajdopán kívül, a teljes jószágállományá- val és mezőgazdasági kisgép­készletével is gazdagodott és en­nek előnyei az évek folyamán mind jobban kibontakoznak. A termelőszövetkezeti csopor­tok búza és rozstáblái már mész- sziről hirdetik a jól végzett mun. ka eredményeit Ahogyan valaki megjegyzi: ilyen termésre, mint ami az idén várható, még az „öregek“ sem emlékeznek. A rozs átlagban eléri az 1.60 méter magasságot, a borsó virágzik. A cukorrépa egyelését befejezték a csoportok munkacsapatai és má­jus derekán egyes csoportokban megkezdték már a kukorica ka­pálást és a burgonya töltögetést. A Kossuth termelőszövetkezeti csoportban 15 holdon konyhaker. tészetet folytatnak. Hosszú táb­lákon egymás melleit sorakoz­nak a káposzta-, paradicsom-, paprika-, kalarábé-, kelkáposzta, és zöldségfélék. Konyha András, a Lenin-cso- port tagja büszkén áll a dohány­föld szélén. Uj munkamódszeré­vel naponta 8000 palántát ülte- tett el. — Munkamódszeremet, mellyel eredményeimet elértem, csak a magam tervezgetése nyomán pró­bálgattam és bevált. Most vetem papírra a reudszert és átadom csoportom tagjainak is. Nem olyan nagy ördöngösség az egész. Annyiból áll, hogy a palántákat magammal viszem és elültetés után, miközben tömörítek, már a következő dugvány helyét is előkészítem. Konyha, András szerény ember. Alig akar előhozakodni vele, hogy a már dugványozott do- hánypaláotákon felül, annyi do­hánypalántát nevelt még, hogy azzal a volt bácskai rész összes dohánytermelőit el tudná látni palántával. —, Tervszerűen csináltam és tervszerűen gondoskodtam annak elhelyezéséről is, amivel csopor­tomat gazdagítottam. Megsodorja bujuszát, rágyújt egy cigarettára, miközben moso­lyogva mondja: Az idén ebből Is több lesz. A Lenin csoport mellett szá­mos egyénileg dolgozó kisparaszt gazdálkodik. Nikolics Pál 7 hol­das földhözjuttatott is az idén már belép a termelőszövetkezeti csoportba. A csoportok így mutatnak kö­vetendő példát a környékbeliek­nek. Jászszentlászlón is i nép intézi saját sorsát Községházainkból a tanácsrendszer vóg'eg kiűzi a még megmaradt feudális szellemet A Horthy-rendszerben a községháza urai dzsentrik, ku- lákok és azok kiszolgálói vol­tak. Ezek hűségesen kiszol­gálták a népet nyúzó bárókat, grófokat és földbirtokosokat „Törvényesen^ elősegítették a ezogényparaszt kényük-ked vük szerinti kínoztatását, ki­zsákmányolását. A dolgozó parasztokat „kirugom“-mal és t,büdösparaszt“-ozással fogad iák az ügyes-bajos dolgaik el­intézése helyett. így volt ez Jászszentlászlón is, ahol Tat Lajos 8ű holdas túlák-főjegyző basáskodott. Ez a azegépyparasztokat nyúzó kulák, a dolgozóknak, ha nem a szája íze szerint köszöntek, vagy szóltak, azt ordította: ,,takarodjon ki az irodából, mert kirúgom] Vegyék tudo­másul, én vagyok az „atya- isten1-' Jászszentlászlón !*’ Az elöljáróság (a bíró, a másod- hívó, a pénztáros) mind kuk­kokból tevődött össze. Ilyen volt Hegedűs Ferenc 200 hol­das kulák, továbbá a 300 hol­das Rácz Ferenc bíró is, aki a múltban Magyar János ko­csisát, mert keveselte a havi 40 pengőt és otthagyta, két­szer csendőrrel vitette vissza, harmadnapra pedig internál tatta. Ennek a gyűlöletes, „atyais- tenkedő“ világnak vetett vé­get a dicsőséges Vörös Hadse­reg és megadta a lehetőséget, hegy a magyar dolgozó nép ma már a Párt vezetésével megkezdhette a boldogabb jö­vő, a szocializmus építését. — A napokban szentesítette az országgyűlés a tanácsok lét­rehozásáról szóló törvényja­vaslatot. A tanácsrendszer végleg kiűzi a még megma­radt feudális szellemet a vá­ros, a község vezetésének éle­téből. Fegyver a dolgozó nép kezében, az osztályellenség és bürokrácia elleni harcban. Egyben támasza, elősegítőjea szocializmus építésében. A tanácsok létrehozása nagy visszhangot okozott me­gyénk dolgozói körében is. A dolgozók magukénak érzik és szeretettel támogatják a ta­nácsok megalakulását. Tud­ják, hogy ezzel a dolgozók még szélesebb rétegeit vonják be a hatalom birtoklásába. — őrömmel vettem tudomá­sul a tanácsok megalakítását, az én régi vágyam valósult meg, a Párt, Rákosi elvtárs népünk iránti szerető gon­doskodását látom benne — mondja Törköly József jász- 6zentlászlói szegényparaszt, aki a dicsőséges Tanácsköz­társaság fennállása idején se­gített a direktórium munkájá­ban, amire büszkén emlék­szik vissza. I dolgozik ébersége sorra le­leplezi a kalikók mesterkedéseit Milassin András bácsalmá­si 60 holdas kulák, földjén nem hajtotta végre időben a tarlóhántást. A kulák szabo- tálása azt eredményezte, hogy 10 holdján az elvetett búzát a csocsárolóbogár teljesen tönk­retette. Katymáron Petres Péter 65 holdas kulák a cukorrépát 10 cm. magas gázzal borított földbe vetette. A kulák így akarta szabotálni a dolgozók cukorellátást. Petres kulák egyben a község legszorgal­masabb rémhírterjesztőjo is. Hogy ennek a háborús hírve­résnek minél nagyobb nyoma- tékot adjon, 40 kilogramm szappant falazott be. Mindkét leleplezett kulák el. len megindult az eljárás. As öteves terv megvalósítja a bácsalmási őszötökben az önálló tanyaközpontot 14 kilométer új bekötó-út épül Bácsalmás az ötéves terv során tovább fejlődik. A be­kötő utak építésével a dolgo­zó parasztság régi óhaja va­lósul meg. Az ötéves terv lét­rehozza Ószőlők dolgozó né­pének az önálló tanyaközpon­tot. Ez mentesíti a tanyaköz­pont népét az időveszteség­től, mely ügyes-bajos dolgaik elintézése végett a távoli Bácsalmásra kényszerítette őket. Még az idén 210.000 fo­rint költséggel megkezdik az önálló tanyaközpont község­házának építését. Ugyanakkor megépül Őszöl- lők és Bácsalmás között a két km hosszú bekötőút is és ve­le egyidőben, a dobokai be­kötőút 12 kilométeres meg­hosszabbítása Tompa felé. Bácsalmáson a község belte­rületén is tovább folytatód­nak a hároméves terv során megkezdett munkálatok, A községháza és az újonnan épülő gépállomás között egy 408 méter hosszú kövezett út­szakasz létesül 63.000 forint költséggel. Népfürdő és strand is épül. Rendezik a parkokat és átjáró járdasza­kaszokat. S amire olyan sok panasz volt eddig, bővítik a közvilágítást a község perem­részein, míg a belterületen nagyobb égők elhelyezésével javítanak a közvilágításon. Elméleti színvonalunk emelését segíti elé az Anyag- és adatszolgáltatás rendszeres olvasása A. jó munkaszervezés a iszcs-k eredményeinek fontos feltétele Megyénk termelőszövetkezeti csoportjaiban a munkaver­seny nem olyan mértékben bontakozik ki, mint az állami gazdaságokban. Ennek oka, hogy a tszcs-i csoportokban eddig nem nagy súlyt fektet­tek a munkaszervezés kérdé­sére. Pedig a jó munkaszerve­zés nélkül nem fejlődhet ki verseny, nem születhetnek na­gyobb eredmények. A termelőszövetkezeti cso­portokban a munkaszervezés alapja a brigádok és a mun­kacsapatok felállítása. Egy csoport munkájának a meg­szervezéséhez tehát legelőször is fel kell állítanunk a brigá­dokat és a munkacsapatokat: a csoport tagjait a csoport gazdálkodásától függően elő­ször nagyobb egységekre — brigádokra, majd a brigádo­kat kisebb egységekre — munkacsapatokra kell osztani. Az elmúlt évben a termelő­szövetkezeti csoportjai i ikban még nem nagyon szervezték a brigádokat. Itt-otj találkoz­tunk ugyan rendszertelenül szervezett munkacsapatokkal, de a termelőszövetkezetek zö. me még csoportok, brigádok nélkül dolgozott. Az idén ezen a téren jelentős fordulat kö­vetkezett be. Bács-Kiskun me­gyében a termelóesoportok már 144 brigádot ég 492 mun­kacsapatot szerveztek. A kecskeméti járásban működik 9 brigád (54 munkacspat), a kunszentmiklósiban 12 brigád (26 munkacsapat), a félegy­háziban 8 brigád (56 munka­csapat), a kiskunhalasiban 6 brigád (27 munkacsapat), a bácsalmásiban 28 brigád (75 munkacsapat), a kiskőrösiben 22 brigád (60 munkacsapat), a kalocsaiban 11 brigád (40 munkacsapat), a dunavecsei- ben 6 brigád (12 munkacsa­pat), a Jánoshalmáiban 11 brigád (46 munkacsapat) és a bajai járásban 21 brigád (101 munkacsapat). A legtöbb bri­gádot tehát a bácsalmási já-, rásban, a legjobb munkacsa­patot pedig a bajai járásban szerveztek. Ha most azt vizsgáljuk, mennyi az átlagos nagyság a csoportoknál, akkor megálla­píthatjuk, hogy általában két szántóföldi és egy állatte­nyésztési brigádot szerveztek termelőcsoportjaink. A brigá­dok számát mindenegyes eset­ben a csoport nagysága dön­tötte el. A legtöbb brigád 3—4 munkacsapatból áll, Egy csa­patban 6—8 fó dolgozik. Mivel a megye termelőszö­vetkezeti csoportjai különböző művelési ágakkal foglalkoz­nak, ezért az idén már külön, leges brigádok is alakultak. Van már 13 kertészeti brigád és 36 szőlő- és gyümöicsmüve- lési brigád. A kertészeti bri­gádok élén a miskei Táncsics- csoport brigádja halad. Az álattenyésztés terén még nem bontakozott ki a brigádmoz­galom. Ezen a téren termelő- csoportjaink mindössze két brigádot szerveztek. A brigá­dok helyett inkább munkacsa­patok működnek. Ilyen 57 van megyénkben. Hiba volt az elmúlt évben az is, hogy a biigádok, ce még a munkacsapatok sem voltak állandóak. Az idén a brigádokat már egy egész ve- tésforó idejére, a munkacsa. patokat pedig egy esztendőre állították fel. A múltban kü­lönösen az állattenyésztő munkacsapatok tagjait váltot­ták kéthetenként. Ezt a hiá­nyosságot is kiküszöbölték Tavaly még nem osztották el egyenlően a munkaerőket. Ez hátráltatta a versenyt, mert az aránytalanul gyengébb brigádoknak és munkacsapa­toknak nem volt kedvük olya. nokkal versenyezni, amelyek­ről élőié tudták, hogy min­denképen lehagyja őket. Az összeállításnál még nem vették figyelembe a tagok szakkép­zettségét sem. Nem mérlegel­ték, melyik munkakörben szerzett nagyobb gyakorlatot. Bács-Kiskun megye termelő- szövetkezeteinek zöme fel­számolta ezeket a hiányossá­gokat és a szántóföldi brigá­dokat az idén, — szovjet min­tára — területhez kötötték. Termelőcsoportjaink csak úgy tudják a miniszteitanács határozatát maradéktalanul végrehajtani, ha helyesen szer­vezik meg a munkát. A helyes munkaszervezés, a kezdemé­nyezés, a verseny nélkülözhe­tetlen alapja. Legfőbb felada­tunk tehát az, hogy minden csoportban, ahol eddig lazán szervezték a munkát, azt jól szervezzék meg, hogy előte­remtsük a terméseme'és egyik legdöntőbb feltételét. Lakat alá került két izgató kalocsai jsgssz A kalocsai államvédelmi szervek hosszabb idő óta fi­gyelik dr, Lázár Mikiós ügy­védet „működéséért". Az ügy­véd Kalocsán antidemokrati­kus magatartásáról nevezetes. Ügyfeleli általában kulákok, akiknek mentésével üzletsze­rűen foglalkozik. Az államvé­delmi hatóság azonban nem­csak dr. Lázár Miklós ügyvé­det vette őrizetbe, hanem dr. Bárdos Ferenc megyei bíró­sági bírót is, aki nyíltan a Szovjetunió ellen izgatta Ka­locsa lakosságát. Kalocsa dol­gozó népe nagy megnyugvás­sal vette tudomásul, hogy az államvédelmi hatóság mind. két jogászt leleplezte és lakat alá helyezte. Megszüli! a kalocsai msgyei bíróság és az államügyészség Kalocsán megszűnt a me­gyei bíróság és az állam ügyészség. Mindkét igazság­ügyi szerv személyzetét más bíróságokhoz helyez íék át. A megyei bíróság volt elnöke, Deli István dr., a pécsi fel­sőbíróság tanácselnöki szé­kébe került. Dr. Szilágyi Jó­zsef államügyészt megbízták a kaposvári államügyészség vezetésével. A kalocsai', duna- vecsei és kiskőrösi járásbíró­ság a kecskeméti, a kiskun­halasi járásbíróság pedig a bajai megyei bíróság területé­hez tartoznak. Kalocsán to­vábbra is megmarad a járás­bíróság dr. Szalmái Lajos, el­nöksége alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents