Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-14 / 30. szám
£szszerűsítés a többtermelésért A siikösdi „Vörös Zászló" termelöcsoport elmés készülékkel dugvánvozza a paprikapalántákat A környékbeli tszcs-ok átveszik az újítást kamenet meggyorsítása Sükösdön, a ,,Vörös Zászló“ termelőszövetkezeti csoport földjén, egy hosszú táblán most folyik a paprikaültetés. A palántákat azonban nem hajladozó asszonyok s férfiak dugványozzák, hanem egy paprikaültető készülék, Csizmadia Jánosnak, a csoport tagjának elmésen megalkotott újítása. Csizmadia János sokat olvasott az újságokban, de nem egyszer a rádióban is hallotta, hogy az ipari műn* kásgág példáját követve, a mezőgazdaságban is nem egy újítás és észszerűsítés alkalmazásával, sikerült kiküszöbölni a régi és elavult termelési módszereket. így ötlött fel előtte a paprikaültetés. Ez a csoport tagjaitól a folytonos hajladozással igen erős munkát igényel. Ezt az elavult munkamódszert meggyorsítani alig lehet. Nekiült tehát a tervezgetésnek. Mint mondja, — nincs a termelésnek egyetlen folyamata sem, melyen észszerűsí feni, újítani Qe lehetne. És ha igen. — té- pelődött tovább Csizmadia Já- nos — miért ne lehetne ezt a paprikaültetésnél is. Raj- zolgatott, fúrt, faragott, míg yégre sikerült egy targoncára rászerelt paprikaültető készüléket előállítania. A készülék lényege, hogy a targoncát a paprikaültetésre kijelölt sor irányába tolják. A targoncán elhelyezett kúpalakú csorosz- lya a földbe belehasít, így a felső garatba elhelyezett palánta a levezető csövön keresztül a csoroszlya által kivágott mélyedésbe esik. Végső folyamatként az ültető a készülékre szerelt pedálra lép, így elvégzi a tömörítést is. Csizmadia János újítását már a gyakorlatban is kipróbálta. Az első napon a paprikaültetés eddigi munkamenetét meggyorsítva átlagosan 200 százalékra fokozta, melyet még 250 százalékra szándékozik felemelni. A csoport tagjai büszkeséggel figyelik a munkát. Büszkék Csizmadia Jánosra, akinek újítása rövidesen el fog terjedni a többi termelőszövetkezeti csoportban is. Már itt van Kiss István is a vaskúti Dózsa- termelőszövetkezeti csoportból, hogy töviről-hegyére megnézze a készüléket és meggyőződjön annak gyakorlati eredményeiről. — Eljutott a hír hozzánk is, hogy Csizmadia milyen új’ paprikaültetőt készített. Csoportunk elhatározta, hogy mi is alkalmazni fogjuk. Azért jöttem, hogy annak munkáját a gyakorlatban is NYILTTÉR* » E rovatban közéltekért a szerkesztőséget semminemű tele. lősséget nem vállal. Az AbOnyl Gépállomás cégbélyegzőjét Molnár Tibor az Abonyi Gépállomásról ellopta. A Gépállomás bélyegzőjével elkövetett esetleges visszaélésekért, csalásokért semminemű felelősséget nem vállalunk. 28 AMD Pestmegyei Központ la ki tanulmányozhassam. A készüléket ugyanis házilag is elő lehet állítani. Olcsó és csak a targoncára való pontos rászerelés az, ami lényegesen döntő a munkamenet hibátlan elvégzésében. A „Vörös Zászló” termelőszövetkezeti csoportban most már így folyik a paprikaültetés, mely a munkövetteztében a végefelé közeledik. A készülék munkájának híre az egyénileg dolgozó kis- parasztság soraiban is gyorsan elterjedt. Csoportosan nézik azt naponta. A szemlélők soraiból valaki megjegyezte; — Látjátok, ez az eredménye a közös munkának, a szocializmus építésének. Észsze- rüsíteni a többtermelést. a helytelen bérezés gátolja több állami gazdaságunkban a verseny kifejlődését Hibák a bácsbokodi, mátéházi és Kisfái gazdaságok vezetésében gozók nem érdekeltek közvetlenül a munka eredményében. Hozzájárul ehhez a politikai felvilágosító munka hiánya is. Ennek következménye, hogy, ez a gazdaság is sorozatosan késve teljesíti feladatait. A kisfái állami gazdaságban nemcsak a bérezés körül van hiba, hanem az üzemterv felbontásánál is. Ez akadályozza a verseny kibontakozását; a legjobb munkacsapat is csupán 105 százalékos átlagteljesítményt ért el. Ez nemcsak a gazdasági vezetés hibája, hanem a pártszervezetéé is, amelynek meg kellett volna bírálnia a gazdasági vezetést, a helytelen bérezés és a muir kafelosztás hiánya miatt. De gyenge ebben az állami gazdaságban a felvilágosítómunka is. A dolgozókat sem értekezleteken, sem más úton nem tájékoztatták a minisztertanácsi határozatról és a kollektív szerződésről, a heti ütemtervet sem ismertették, meggátolták a dolgozók egyéni kezdeményezésének kifejlődését. Mindezek a hibák akadályozzák a munkaverseny fejlődését, hátráltatják a gazdaság termelési feladatainak végrehajtását. Harc a békéért — harc a% osztály ellenség ellen JA* egész világon hatóim*» tűzre folyik a béke megvédéséért, tíz a harc egy zászló alá tömörít minden becsületes dolgozót azok ellen, akik újabb háború előkészítésén fáradoznak. Két tábor áll nyilt, kivont fegyverekkel egymással szemben: a béke híveinek munkával harcoló, egyre növekvő serege és a háborús kalandorok véres szájú, atombombával fenyegetőzd csapata. A termelésben elért eredmények a béketdbort erősítik. Minden géppel, minden gabonaszemmel több: gazdasági és politikai erőnknek a megszilárdítása. A termelés kérdéseii a munkaversenyek ezért vannak szoros összefüggésben a béke megvédésével. Ezért tűzték feladatul maguk elé a gyárak, üzemek, m falvak dolgozói a „többtermeléssel a békéért“ jelszavát, érnek el napról napra jobb eredményeket és a több, jobb munkán keresztül foglalnak állást minden becsületes, jószándékú ember vágya: a béke mellett. De van másfajta állásfoglalás is: az ellenségé. Ezekben a napokban, a béke megvédéséért folyó harc egyre fokozódó szakaszában élesen, az eddigieknél talán még élesebben mélyül el a választóvonal, a szakadék a béke hívei és a béke ellenségei között. Ez az el lentét nemcsak abban nyilvánul meg, hogy aláírja.e vagy nem a békelvet. Az ellenség a termelés frontján is dlldstfoglal: szabótá- lással, nyilt ellenszegüléssel akarja aláásni fejlődésünket, a béke- tábor megerősödését. A két tábor haros falun, at az osztály harc •frontján csúcsosodik ki. Soha ilyen élesen nem határolódott el a dolgozó parasztság érdeke és a kuláksdg érdeke, mini most. A dolgozó parasztság a jő vöt, a szocializmust építi, a versenyeken keresztül jó munkával sietteti a felemelkedést, a kulákSág azokat vdrjt, akiktől a régi állapotok visszaállítását reméli; holdjainak, hatalmának visszaszerzését, a nincsteleneknek újra az 0 igájába hajtását, a csendőr- öklöt, a féktelen kizsákmányolási lehetőségeket. Kiskunhalason számos kulikat lepleztek le, akik nem művelték meg földjüket. Díszes, jólismeri társaság Kiskunhalason; Ernán Béla 18 hold szőlője, Qyenizse József és Sándor 40 holdas küld- kok 5 hold szántója és 3 hold szőlője, Rácz János S5 holdas szőlője, Tegzes Antal 38 holdas gaz- da szőlője, Nagy Lajos 90 holdas, Pávai Vájná Ferenc szőlője par. lagon hever. Babó Béla 50 holdas kulák szdntallan földbe vetette a kukoricát, a Mucsi-testvérek földjének egyrésze még vetetten, Rokolya Sándor 49 holdas 6 holdja és Zseni István 110 holdas 18 holdja még parlagon hever. Ezek a szabotdlók jól tudjál;, hogy szabotálásuklcal gyengítik a nép erejét. Kíméletlen elszánt harcra van szükség, hogy megtoroljuk minden kísérletüket. A kulák ellenség. A béke megvédést és a kulákok elleni kemény harc (ÓV egy és ugyanaz. Ha nem vagyunk éberek, a kulák minden rést megtalál, ahol árthat nekünk. Olyan ellenséggel állunk szemben, amely egy pillanatig sem tétovázik, hogy belénkdőfje a kést. Az osztályharo küzdelmében tehát az éberségnek pillanatnyi ellanyhu- lása az ellenség felülkerekedését teszi lehetővé és nem kevesebb, mint jövőnk, építő munkánk, békéért folytatott harcunk sikerét teszi kockára. Az osztályharc, * békéért az ellenség ellen folytatott hare zászlaját Pártunk viszi. Pártunk fegyverével a kezünkben kíméletlen elszántsággal leplezzük le és tegyük harcképtelenné a jövőnk, békénk ellen törő ellenséget. A mezőgazdasági munkák szabofálói Amig termelőszövetkezeti csoportjaink, dolgozó kis- és középparasztjaink egymással versenyeznek a tavaszi munkák minél jobb elvégzésében és a minisztertanács növény- ápolásra vonatkozó rendelkezéseit a leglelkiismeretesebben végrehajtsák, addig akadnak olyan kulákok is, akik igyekeznek szabotálásukkal lehetőleg kárt okozni mezőgazdaságunknak. így például Pál Imre, Tanya 1035, szám alatti 96 holdas kulák cukorrépájában térdig ér a gaz, a paraj, napraforgóját pedig „elfelejtette“ megkapálni. Természetesen a Défosz ég a Közigazgatás szigorú eljárást indított a szabotáló kulák ellen. lulákportrék a kecskeméti tanyavilágból Az elmúlt napokban vásár volt Kecskeméten. Ezen és a piaci napokon bővérű, táncoló paripák a tanyavilágból „csézákon1' röpítik a városba a Pór, a Héjjas, a Muraközi, a Beretvás, a Fazekas, a Mészáros, stb. kulük.dinasztia, jóltáplált tagjait. A Kecskemét környéki tanyavilágban tenyésztődéit ki az igazi, tipikus lculákság. ügy élnek ezek a városföldi, szentkirályi tanyákon■ mint megannyi „királyfi'1. Sokan beleszülettek a vagyonba. Vannak olyanok is, akik maguk „szerezték1'. A „szerzés1' alatt lopást, csalást és kizsákmányolást kell érteni. Míg a szegényen/íberék hajlékából, alkalmazottaik épületeiből egymásutániestek le a cserepek, recsegtek a szarufák, csikorogtak a szegek, addig ezek a kulákok a jé földön, munka nélkül, úgyszólván a konyhaajtóból könnyen gazdálkodnak. Még ma is tollasodnak. Sok kulák a demokrácia virágzása alatt továbbhájaso- dott. De azért mind elégedetlenek, hiszen elfelejtették, hogy Bethlen alatt bolettával segítették őket, hogy ebek harmin- cadjára ne kerüljenek. Elfelejtették, hogy «. visszasírt Horthy-vílágban egy pengő, egy pengő húsz volt egy szakasztott malacnak az ára. Ma ropogós tízeseket vágna): ezért zsebre. A napokban az egyik kulák, aki több bort csúsztatott le a gégéjén, mint amennyit zsíros szíve elbírt, az egyik kecskeméti vendéglőben így nyilatkozott: „Én nem bánnám a szocializmust, de immár 50 éves vagyok eddig nem dolgoztam semmit. hát ezután dolgozzak?'< Dolgozni nem szeretnek, de a szegény ember zsírját kipréselni, Azt kizsákmányolni — annál jobban. A kecskeméti tanyavilágban azt hangoztatják, hogy könnyü a nyelvnek, de nehéz a kéznek a munkát véghez vinni. Azért inkább „tanácsot"' adnak, basáskodpak, sőt szeretik a mankónak horgasát is, hogy más izzadjon helyettük. Azoknak pedig, akik helyettük dolgoznak, nem egy, hanem két bőrét is szeretnék lehúzni. Ezt tette Szényai Sándorné, akinek a kecskeméti határban ,,csak‘‘ 101 hold földje van. Gyarmati Sándor alkalmazottjának közel egy éven át egy garast sem volt hajlandó fizetni. De hasonszőrű Nagy József ménteleki kutak is, aki Héjjas József alkalmazottjának négy éven át fizetésképpen csupán egy öltöny ruhát vásárolt. Dunszt F ere ne né sem szeret fizetni. Különösen azt, amit a kollektív szerződés megállapít. Hat hónapon keresztül nem adott pénzt alkalmazottjának, özv. Koncz Sándorné lakiteleki ku- lák Gulyás Lászlónak négy év óta húzta-halasztotta a fizetést. Lendvai János városföldi kulák, Holik Pál pásztorának három hónapon keresztül tartozott. Kókai Szabó László, Mészáros Sándor kommenciós alkalmazottját nem fizette, özv. Józsa Jánosné szőlőmunkásának, Strausz Juliannának féléven át tartozott. Vincellér Györgyné pedig egy éven át nem fizetett Pólyák Józsefnek. A kecskeméti tanyarengetegnek a kulákjai klnafálként állnak a fejlődés előtt. Körülbástyázott vár, megannyi ku- lák-tanya. Valamennyi: a reakció szolgálatában. A Défosz feladata, hogy ebben a világban is végetvessen a basdpárasz- tok kizsákmányolásának és érvényt szerezzen Pátiunk parasztpolitikájának. De minél előbbi A munkaverseny fejlődése mindenütt hatalmas lendítője a magas terméseredményért indított mozgalomnak. Több állami gazdaságban azonban még mindig nem hárították el az akadályokat a verseny fejlődésének útjábóh Sok helyen a helytelen bérezés gátolja a versenyt. A bácsboko- di állami gazdaságban például a munkacsapatokban nives egyéni verseny és a keresetet egyenlően osztják el a munkacsapat tagjai között. Ennek tulajdoníthal6t hogy nem érnek el magas’ átlagteljesítményeket, legmagasabb eredményük sem haladta túl a 126 százalékot. Az alacsony átlagteljesítmények következtében a gazdaság a talajelőkészítés és növényápolás határidőit elmulasztotta, a munkákat késve végezték el, ami természetesen csökkenti a terméskilátásokat és így a gazdaság dolgozóinak prémiumát, amelyet az üzemterv, illetve a minisztertanács határozatában megszabott jutalomhatárok túlteljesítése esetén kapnak. Hibák vannak a mátéházai állami gazdaságban is, ahol szintén nincs teljesítménybérezés. Az időbérben végzett munka lassan megy, hiszen a dől-
