Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-14 / 30. szám

Tagjelöltek jogai és kötelességei

n megyei tanácsok és a budapesti városi tanács felállításáról és működésének megkezdéséről rendeletet fogadott al a minisztertanács

V. évfolyam, 30. szám Ara SO fillér 1950 május 14, vasárnap

JÓ MUNKÁVAL A BÉKÉÉRT

Irta: Weither Dániel

A napokban múlt öt éve, hogy a diadalmas szovjet katonák kitűzték a Rechst ágra hosszú ezer kilómétereken csaták sorozatát megharcoi- va, a győztes vörös lobogót. Ez az épület, amelyhez annyi történelem tapad, szívesen viselte magán a diadal zászlaját. Romok, füstölgő városok mindenütt, országokra menő bizonyítékok a gyilkos SS bitangok ellen, de a szovjet csapatok jelenléte már új tavaszt hozott, a szabadság szele járta át az üszkös romokat, a pincék, a bunkerek lakói új életre készülődtek. • Az őrült, esztelen háború a föld alá szorította az embereket, állativá tette sorsukat. A szovjet katonák dübörgő lép tci, a szabadság, a béke, ké- zenfogták a felszabadult milliókat és megmutatták az utat, melyen járni kell. Ez az út hatalmas tömegekkel- népesedett be. Népek, akik évszázadokon keresztül idegen és saját uraik elnyomása alatt Benyvedtek, hatalmas becsű ajándékot kaptak; a békés, szabad élet lehetőségét. Milliók hullatták bérüket érte. de ma öt év után láthatjuk, nem hiába. Akik szabadságot kaptunk, együtt Magyarok, románok, lengyelek, bulgárok, albánok. csehek, németek új világot építünk a régi romjain, a dolgozók országát a munkásosztály hatalmával és évtizedek kipróbált, harcedzett erejével, a Párttal. Uj életet és ugyanakkor: a gyűlöjtnél szebbet, a keserűbbnél boldogabbat, az éhezőnél gazdagabbat. Ezt hozta a május 9-én kitűzött vörös lobogó, a béke, szabadság zászlaja.

Minél jobban távolódunk a felszabadulásunk és a háború befejezése napjától, annál inkább tudjuk megérteni, felfogni annak hatalmas történelmi jelentőségét, annál kézzelfoghatóbb a dolgozó tömegek számára a múlt és állandóan emelkedő jóléte közötti különbség. Minden egyes eltelt év eredményeivel összehasonlíthatatlan volt az előzővel és ennél meggyőzőbb érv nem támaszthatja alá azt, hogy mit jelent népünk számára a felszabadulás, a megszabadulás a bilincsbe- vertségtől. A felszabadulási ünneplések sorát láthattuk az utóbbi egy hónapban. Április negyedikén, a mi ünnepünkön, velünk örült az egész haladó világ. Május 1-én a béke erőinek hatalmas seregszemléje „megvédjük a

békét1* jelszava alá tömörítetté minden ország dolgozóit. Május 9-én mindannyian a háború befejezésének, a béke megszületésének évfordulóját és ugyanazokban a napokban a baráti Csehszlovák nép felszabadulását ünnepeltük. Lám, egy hónap és minden nap ünnep volt. De nemcsak ez, hanem az év minden napja a felszabadulás óta ünnep a számunkra. Nem volt-e ünnep valamikor, ha a munkás vagy a más föld. jén verejtékező paraszt jóllakhatott, vagy cipőt, ruhát vehetett magának, vagy a munkanélküliség viszontagságai után egy kis rosszul fi zetett munkához jutott. Az volt bizony! Nem ünnep-e most minden napunk, mikor boldogan élhetünk, mindenünk megvan, a gyerekünk iskolába járhat, a szabadságunkat nyaralóban tölthetjük, motort vehetünk) nyolc óra jól végzett munka után színházba, moziba járhatunk, mikor a közülünk valók a miniszterek, az üzemek vezetői, amikor minden értünk, a dolgozó népért történik.

De ne feledjük, hogy megvannak az ünneprontók is. A népek ádáz gyűlölői nem vesztek ki. van még belőlük. Hitlerékkel és fasiszta Olasz, országgal csak egy részük tűnt el a történelem színpadáról. Nyomukba szegődött a megmaradt tőkés világ, akik ellesték a fasiszta módszereket, akiknek a munkásnyú- zása már évszázados „gya- korlatra*1 tekint vissza. Az- Amerikai Egyesült Államok előlépett a nemzetközi reakció vezetőjéül, hogy megteremtse világuralmát.

Az imperialisták számá-a május 9. annyit jelentett, hogy az egyik háború befejeződött és következik a másik. Rosszul jött nekik, hogy a Szovjetunió nem megvert- ként, hanem győztesen került ki a második világháborúból, hogy a demokrácia erői kiszélesedtek, hogy új népi demokratikus államok jöttek létre, hogy győzött a nagy kínai forradalom. így hát kevesebb az üzlet, kisebb a piac, a tőkések gyárai meg Amerikában és Angliában is, ugyanakkorák maradtak. De ez még csak az egyik oka az imperialisták dühének, a másik az, hogy a demokrácia, a szocializmus erőinek ily nagy mértékben való kiszélesedése, a fasizmus elleni harc feibátorította, felélénkítette mindéin tőkésországban a

munkásmozgalmakat, a Párt vezetésével kemény oszály- harc folyik a tőke, az imperializmus, a kizsákmányolás ellen.

A Tájékoztató Iroda múlt év novembervégi határozata megállapította, hogy „a nemzetközi erőviszonyok megváltozása a béke és a demokrácia tábora javára veszett dühöt vált ki az imperialista háborús gyújtogatok körében*1 ... „Az angol-amerikai imperialista blokk egész politikája az új háború előkészítését szolgálja.''

Tüzcsóvát akarnak dobni újra az egész világra, hogy megismétlődjék a második világháború alatt elért hatalmas haszon, hogy az amerikai imperialisták vezetésével, kapitalizmus legven az egész világon, két milliárd ember éljen jog nélkül, rabszolgaságban. Di Vittorió a Szak- szervezeti Világszövetség tanácskozásán mondotta: „a háború, amelynek az előkészítésén az angol-amerikai imperialisták most dolgoznak, nem lenne közönséges háború. Az imperialisták jelenlegi célja a Szovjetunió és a népi demokráciák létezésének a megsemmisítése, mert az imperialisták nem tudják elviselni, hogy eleven példaként létezzen a világ dolgozói előtt a Szovjetunióban megvalósult szocializ- mus‘‘. A ,,veszett düh*1 egy sor országra, a nélkülözés, az elszegényedés sorsát jutatta A Wall Street műhelyében elkészített és ,,nagyszerűvé1* propagált Marshall-terv tizenhat európai államot juttatott koldusbotra- Ahová amerikai betette a lábát, ott átvándoroltak a részvények az ő kezükbe, ott fokozódott a munkásüldözés, o;t a fasiszta módszereket alkalmazzák.

Kemény választ kaptak ezek a bitangok a legutóbbi hetekben az egész földgolyót bejáró nagy békemozgalommal. Magasra csapott a béke lángja és bevilágította az világot. Százmilliók gyülekeztek a béke megvédésének jelszava mögé és százmilliók kiáltottak nemet Achesonok, a Trumanok,. a Ckurchilek felé. öklök fordultak milliónyian a szadista gyilkosok felé. „Vesszenek a háborús gyújtogatok“ anyák, fia alok. rokkantak a gyűlölettől izzóau követelték a békét. Aláírások soha nem látott nagy száma vádiratot írt a tőkések ellen, akik lépten-nyomon veszélyeztetik a népek békéjén túl,

fizikai létüket is.

Magyarországon is hétmillió aláírás hirdeti népünk egységét a béke megvédéséért- Nem volt ilyen mozgalom még, a dolgozó tömegek szenvedélye magasra csapott a békéért való harcban. Nemcsak aláírt, azt is megtette, de jobban ment a munka a földeken, a gyárakban több lett a fonal, a jó öntvény, kevesebb a selejt, több a megtakarított anyag, kevesebb az önköltség.

A béke megvédésének ügye elválaszthatatlan attól, hogy

gondosabban, jobban menjen a munka, hogy népgazdaságunk erősítésével a béke frontját erősítsük. Ez a ,.frontszolgálat*1 nem jár kötelezettségek nélkül. Büszkék, lehetünk arra, hogy élvonala. ban vagyunk a béke védelmének ^ egy újabb őrült háború megakadályozásáért folyó harcnak. A büszkeségünk a kötelességeink teljesítésével kell hogy párosuljon. Minden népnek meg van a feladata a jövőjéért, szabadsága megőrzéséért, vagy megtartásáért vívott küzdelemben- A mi népi demokratikus hazánkban adva vannak a békés munka, a feladatok elvégzésének lehetőségei. Nyakunkon nem ülnek a tőkések, a nép az úr országa portáján, mindent, amit tesz magának teszi. De amit a népek a maguk érdekében végeznek, azt ugyanakkor az imperialisták ellen

t

's. És ez harc kérdése. A törések nem nyugosznak ebbe

bele. Megcsorbult hatalmukat vissza akarják szerezni, további gyengülésüket meg akarják akadályozni. Mi a munkánkkal, a szocializmus építése érdekében vállalt feladataink teljesitésével harcolunk ég ez a harc — mint az aláírások milliói bizonyítják — tudatos harc. Népünk tudja, hogy az országunk erősödése gyengülése az imperialistáknak az építés lassúsága, a hibák tűrése, akarva, nem akarva, az imperialisták erősítése.

Erősödik a békeharc, mert erősödött a béke tábora. Gyengül az imperializmus,, mert nagyok a Szovjetunió gazdaságának sikerei és nagyok a népi demokráciák terv teljesítésének eredményei is. A tervhivatal a minap adott számot népünk elvégzett munkájáról az Ötéves terv első éve, első negyedének munkájáról. A gyáriparunk termelése az elmúlt év első negyedé, hez viszonyítva U7 százalékkal emelkedett. Mi más ez mint egy hatalmas csapás a háborús g.vujtogatókra, m> más ez, mint népünk béke

melletti állásfoglalása, egy hatalmas fegyver ahhoz, hogy ne legyen háború, egy harci cselekedet ahhoz, hogy pórui- járjon az imperialisták gazsága. A mi üzemeink muuKasainak is ebben a győze.em- ben meg van a maga része. A kisszállási Kendergyár, a ha lasi Barnevál, a féiegyuázi Gépgyár munkásai ezért a győzelemért dolgoztak, versenyeztek.

Az építésünknek vannak akadályai is. Hogy ne hátráltassanak, el kell tüntetnünk. A béke ellensége, a háború, az imperialisták cimborája nemcsak az, aki nyílt ellenségként, Raffai Alfonzokhoz és a többi gazemberhez hasonlóan, nyiltan megmondja, hogy ,,nekem nem kell béke11, hanem az is, aki így vagy úgy befolyásolja az építés eredményességét. Az ellenség tevékenysége ez is, közvetve vagy közvetlenül. Az öntudatos munkások tudják, hogy a szocializmus építése, népünk

me .^nagyobb jólétének a megteremtése nem tűrhet el lazaságokat, fegyelmezetlenségeket, nem tűrheti a bér és normacsalókat sem. A dolgozók millióinak zsebéből kilopni a pénzt, erkölcstelenebb, nagyobb bűn mindennél. Pedig előfordult és nem is kis mértékben- Nem ok nélkül állapította meg a Tervhivatal je. lentése, hogy míg a bérek 7.7 %-kal emelkedtek, ugyanazon létfenntartási költségek mellett. a termelékenység csaK 2.2 százalékkal. Szembetűnő nagy különbség ez ég nem lehet másra következtetni, myit arra. hogy a bérkifizetések körül tűrhetetlen lazaság van, hogy sok a csalás, visszaélés. A kifizetett teíjeitménvek messze elhagyják a tényleges teljesítményt, tehát a nép pénzéből a bércsalók lopva marékolnak.

Hogyan fordulhatnak ezek a disznóságok, kártevések elő. ,Az ellenőrzés hiányából; de sok helyen az ille éle sek közvetlen segí.ségs útján. A termelési eredmények, a százalékok hajszolása az elnézés álláspontjára helyezte a felelőseket és nem törőd.tek azzal, mibe kerül, csak nőjön, ..emelkedjen“ a termelés. Ebből alakult ki azután országosan a kifizetett bér és a termelékenység közötti különbíég.

Le kell leplezni ezeket a. pénzhajszoló kártevőket, sújt. sa minden ön’udatos munkás megvetéssel, a bajai Posztógyárból Mihálovics Erzsébetet és Szakács Katalint, Kiskunhalasról Karazsint és társait, akik a társaik rovására akartak magúknak bért elszámolni, közösítsék ki maguk közül. Nincs szükségünk a