Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-13 / 29. szám
fl Kecskeméti Magasépítési N. V. ipafostacu!éit| nem a szakmában foglalkoztatják Falazás helyett szeget húznak, nevelés helyett jegyzőkönyvezik őke' Mozgalom már az önköltségcsökkentés Az iparostanulók a holnap képzett munkások hatalmas tábo- szakmunkásai. A Minisztertanács J iát. Mivel igen nagy a követel- határozata világosan megmutatja, uiény tőlük, mint a holnap szakhogy az iparostanulóképzésnek milyen nagy jelentősége van, hogy nevelésük igen fontos és lelkiismeretes munkát igénylő feladat. Tízezreik tanítása, képzése nél kü! lehetetlen az ötéves terv megvalósítása, lehetetlen a szocializ. mus építése. Ök az utánpótlás, ők azok, akik szélesítik és iparunk rendelkezésére bocsátják a szakmunkásaitól, ezért igen nagy a követelmény azokkal szemben is, akik foglalkoztatják őket, akikre bízva van az, hogy szakmájukat jól megtanulják, elsajátítsák. Igen fontos feladat az, hogy az iparostanulókat neveljük, oktassuk és az, hogy megteremtsük a szakma megtanulásának lehetőségeit. Nem neveltek, csak jegyzőkönyveztek A Magasépítő Nemzeti Vállalat- tiál jónéhány tanuló van. A velük való foglalkozás hiányosságaként előfordult, hogy bizony a fiatalok összezördültek és elcsattant egy pofon is vagy lábbal egymást gán. okolták. Mit tett a Vállalat vezetősége? Nyomban Farka# Jdno.' iparostanulót ki akarták zárni, lei akarták bontani a szerződést, anélkül, hogy a MltiSz-t megkérdezték volna. Főző szaktárs igen mentegető zik és azt mondja, hogy a „vállalat igyekszik mindent megtenni, hogy a vitás kérdéseket elrendezze. Ezért megszerveztük, hogj minden szombat délután 2 órakoi tanulógyülést tartanak“. Ezeket azután jegyzőkönyvbe veszik ét kezdődik az „intézkedés“. A vállalat vezetőségének tudnia kellene, hogy az Iparostanulókka kapcsolatban nem elég a jegyzőkönyvezésekkel való intézkedés Ellenkezőleg a jegyzőkönyv és dolgok megfélemlítő irásbafoglalá- sa csak mérgesíti a viszonyt i tanulók és a vállalat vezetőség között és ugyanakkor megakadá. lyozza azt, hogy nevelést, oktatást, tanácsot és helytelen mayatartásukkal kapcsolatban komoly építő kritikát kapjanak. A vitás kérdések jegyzőkönyvek kel való elintézése nem módszere a tanulók nevelésének, hanem gátlója annak. Nem „tanonc“' el- bocsa jtássa! kell elintézni az ügyet, hanem — ami persze en nél kicsit fáradságosabb — neve. léssel, a hibákra a figyelem felhívásával. A vállalatvezetőség vegyen annyi fáradtságot magának, hogy többet foglalkozzon a még égé szén fiatal emberekkel, akik tanulni akarnak és nem azért men tek a Magasépítési Nemzeti Vállalathoz, hogy nevelés helyett felbontsák a szerződéseket. Az adminisztratív intézkedések, mint mindig, itt is megbosszulták ma gukat. A fiatalok szembenáiluak ezekkel az alaptalan megtorló in. tézkedésekkel. Építsenek ki szorosabb kapcsolatot velük, járjanak el gyűléseikre. Ne panaszna pót rendezzenek, gyorsíróval és jegyzőkönyvvel, hanem éljenek velük. Adjanak jó szakmunkást) kát az építőiparunknak. A szakma tanulása haiyett szöget húznak A tanulók egész sora vetette fel, hogy nem tudják szakmájukat tanulni, mert más területen foglalkoztatják őket. Egymásután panaszkodnak. Az egyik elmondja, hogy már nyolc hónapja tanuló, „de még csak három napig dolgoztam új munkán. Leginkább javításokat csináltattak velem és segédmunkát kellett végeznem". Gyorsa elvtárs azt mondja, hogy már két hete dolgoznak egy nagyobb építkezésen, de csak egy napot sikerült még csak n szakmában dolgoznia. Egész nap téglát, betont hordanak. C Is nyolc hónapja dolgozik, de tnég mindig csak segédmunkát végzett. Állandóan kérik a vezetőséget, hogy osszák be őket segédek mellé. De. ez nagyon nehezen megy. Többször kapnak olyan válaszokat, hogy „majd felszabadítalak én benneteket, csak járjon a szátok!" Legutóbb Is, mikor kértek olyan munkahelyet, ahol a szakmunkát tanul, hatják, Boros Mihály „kitolásból“ elküldte őket téglát tisztítani. Boros Mlhályra különben Piroska Ferenc is nagyon panaszkodik. A legutóbb őket is elküldte deszkából szeget húzni, meg vizet hordani. Az iparostanulők, tanulók! Ezt tudnia kell a vállalat vezetőségének. Az iparostanulónak a szakmáját kdl megtanulnia. Nem töltheti el az idejét úgy, hogy a felszabadu.ása után csak a segédmunkát érti, más semmit. Mint ahogy a diákok az iskolában sajátítják el és senki sem gondol arra, hogy megcsináltassa velük a padokat és mindennap felmossák a folyosót, úgy az tparostanulót is tanítani kell és olyan dolgokkal kell foglalkoztatni, amely a szakma megtanulásához szorosan hozzátartozik. A Magasépítő NV tisztában van azzal, hogy építőiparunk mennyi hiányossággal rcndelke zik, tudja azt Is, hogy iparunk súlypontja, mégis ilyen megengedhetetlen bürokratizmussal, lé- lektelenül intézi azoknak az ügyét és sorsát, akiken majd mu lik az első, második és a többi ötéves tervek megvalósítása. Haladéktalanul véget kell vetni annak, hogy az iparostanulók akadályozva legyenek a szakma elsajátításában. Helyes, ntód szeres neveléssel azon kell lenni, hogy jó szakmunkások, jövőnk képzett harcos építői legyenek. „Életem legszebb napja volt: Láttam szeretett vezérünket Rákosi eivtársat!" Kedves Elvtársak I A gara: állami gazdaság dolgozói kö zül engem ért a,z a kitüntetés, hogy mint küldött részt vehettem a világ dolgozóinak harcos ünnepén, a hatodik szabad május 1-én Budapesten. Életem legnagyobb és legszebb napja volt! Együtt vonultam fel a dolgozók százezres tömegeivel és láttam szeretett vezérünket és bölcs tanítónkat; Rákosi elvtársat. Ez az élmény örökre felejthetetlen marad számomra. Budapesti tartózkodásom alatt olyan szállodában laktam és étkeztem, ahova a multban csak mint mosogató- lány léphettem volna be. De hála bölcs vezérünknek és szeretett Pártunknak, ez már a multé. Megfogadom, hogy minden érőmmé] és tudásommal harcos építője leszek a szocializmusnak! KŐSZEGI MARGIT y 500 küldőit vesz részS a szombati tszcs-értekezlefen A Mezőgazdasági Igazgatóság rendezésében május 13-án, szombat délután 4 órakor a kecskeméti Katona József színházban a megyei termelőszövetkezeti csoportok részére ismertetik a szovjet nagyüzemi gazdálkodást. Az érte kezleten központi előadó vázolja a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, a Szovjetunió kollektív gazdaságát. Ezen az értekezleten megyénkből 500 küldött vesz részt és a kul;urmüsort a tataházi 80 tagú zenekar és kulturgárda, továbbá a termelőszövetkezeti könyvelőiskola hallgatói adják. A jó m un Kiísí JPánunK megiuialmaxsza Nemrég megtartott szülői munkaközösségi iskolai elnöki értekezleten az egy- begyült asszonytársak elé vitte a járási felelős azt az örömhírt, hogy Pártunk 200 legjobban dolgozó munkást és munkásasszonyt a jól végzett munkájukért megjutalmazás-jl kivisz a Szovjetunióba gazdasági tanulmányútra. Szeretettel és örömmel jelenti, hogy járásában az ágasegyházi iskolai szülői munkaközösség elnökét, G. Kiss Györgynél érte az a megtiszteltetés, hogy a szülői munkaközösségi és MNDSz vonalon ő mehet ki. Már 1945. óta MNDSz-tag és vezető szülői munkaközösségi vonalon elnökként működik. Szegény paraszt dolgozó asz- szonytárs, akinek hat gyermeke van, termelőszövetkezeti csoporttag. Mikor az értekezleten résztvevő elnökök az asszonytárs megjutalmazását meghallották, lelkesedéssel vették tudomásul és egyben kérik a munkatársat, hogy minél többet tanuljon és tapasztalatokban gazdagodjon. Ha hazajön, egyik szülői munkaközösségi értekezleten számoljon be a látottakról és hallottakról. Bánkidy Lambcrtné SzMK-előadó. MEGJELENT a Sxovjet gyúr Sxovjet asszony c. füzetsorozat 2. száma. Elbeszéléseiben, melyet szovjet asszonyok írnak, a termelés különböző területein dolgozó szovjet asszonyokat ismerünk meg, akik ragyogó munkahőstetteket hajtanak végre, akik ott harcolnak a békéért folyó harc első sorában, — példát mutatva a világ összes dolgozó asszonyainak. 46 oldal. Ára : 2.— Ft. Kiadja: MSzT és MNDSz. Kapható: MDP pártszervezetekben, MNDSz és MSzT szervezetekben. Már számtalan megállapítás történt arra vonatkozólag, hogy az április 4-1 és május 1-i versenyszakaszokban az üzemek dolgozói nemcsak a nagy számszerű eredmények elérésére törekedtek és tettek felajánlásokat, hanem igen sokat foglalkoztak a minőség, takarékosság, a selejt, egyszóval az önköltség- csökkentés kérdésével. Ezen a téren vannak igen komoly eredmények. A dolgozók meggyőződtek arról, hogy az önköltség csökkentésének kérdése nem áll ellentétben a termelékenység növekedésével, ellenkezőleg a termelés emelkedése alapot ad az önköltség csökkentésére, illetve az önköltség csökkentése lehetővé teszi az újabb beruházásokat és így elősegíti a termelés további fokozódását. Dolgozóink kezdeményeznek, újítanak az önköltségcsökkentés érdekében. Nem elégednek meg a munka tegnapi eredményeivel, a munka tegnapi megszervezésé vei, újat akarnak és teremtenek is újat. ,4 munkásoknak az újhoz való helyes viszonya adja meg az alapját annak, hogy a termelékenység emelkedjen és az önköltség csökkenjen, hogy újabb és újabb eljárások, módszerek segítsék az új, a fejlettebb technika kialakulását. A munkások egyéni, vagy nagyobb kezdeményezése. észszerüsítése, rengete. get segíthet ebben a kérdésben, lelkesednek is ezért a munkáért. Akármelyik üzemünkbe tekintünk be, nap, mint nap újabb eredményekkel találkozunk, amelyek mind alapjai annak, hogy az önköltség csökkenjen, hogy a termelékenység emelkedjen. A Kecskeméti Gépgyárban Hábrán Ferenc selejtmentesen végzi mun. kaját, pedig nem régen még 12.5 százalékos selejltel dolgozóit. Nyilvánvaló, hogy segített magán, változtatott munkamődsze x'én és a seiejt csökkenése nem ment a termelékenység „rovására“, hanem jóval a 200 százalék fölé emelkedett. A Gyufagyárban Bakos Sándor és Heinz József újításaikkal megszüntették se- lejtjüket. Szűcs Miliályné és Faragó József né 50 százai ókkal csökkentették az önköltséget. A Félegyházi Gépgyárban Vas Károly újításával a csavarkészités idejét 25 percről három percre csökkentette. Juhász László a lemezhajtogatást egyötöd idő alatt végzi el a régihez viszonyítva. Romvári János, a bajai Posztógyárból a penyőrtengely két-liá- rom napig tartó esztergályozását újításával háromnegyed óra alatt végzi el. Az anyagmegtakarítás terén is vannak kezdeményezések és eredmények. A cipőgyárban Karazsia Ferencné 25—30 százalékos anyagmegtakarítással dolgozik. A Bajai Nyomda minden hónapban egy napot a megtakarí. tott anyagból dolgozik, a munka jó megszervezésével és azzal, hogy minden anyagra figyelemmel vannak. Mit jelentenek ezek a kezdeményezések és ezek az eredmények? Azt, hogy a dotgo zók munkához való viszonya megváltozott, azt, hogy a munkások ' világosan látják felelősségüket és feladataiakat is a szocializmus építéséiben. Az említett példákból láthatjuk, hogy az önköltség csökkentésére igen jó kezdeményezések vannak, amelyeket követniük kell megyénk többi üzemei munkásainak. Az ünköltségcsükkeniés legfontosabb előfeltétele és egyben feladata a termelékenység emelése. A termelékenység emelkedése azonban csak úgy vonja maga után az önköltség csökkentését, ha az emelkedés üteme a bérek emelkedésénél is gyorsabb. A termelékenység emelkedésével egyidejűleg biztosítani kell a dolgozók bérnövekedését, de az önköltség, csak úgy csökkenthető, ha az egy darabra eső előállítási költség csökken. Hogyan biztosítható ez? Műn- kafegyelemmel, anyagtakarékos. Sággal, selejtcsökkentéssel, gondos és lelkiismeretes jó munkával, a munkaversenymozgalom kiszélesítésével, erősítésével. Ide tartozik még a munkamódszerek átadása, a munkások technikai színvonalának emelése, a rejtett tartalékalap felszínre hozaia.a Ezek mind egy-egy eszközei an nak, hogy a selejt csökkenjen, hogy ezen keresztül csökkenjen az önköltség, az egy árudarafc előállításához szükséges költség Az önköltség jelentős eszköze tnég az új gépek, a magasabb tenne lékenysegü gépek beállítása is. Ha a munkás a régi gép helyett egy új gépet kap és ennek következtében emelkedik a termeié, kenysége, akkor nyilvánvalóan ez nem emelheti a bérét, mert a megváltozott technikai előfeltételeknek, fejlettebb módszernek kö. szönheti nagyobb eredményét. A bérezés nem fizetheti a technika', hanem csak a munkás teljesít ményét. A bér magasabb úgy lesz és akkor lesz, ha a munkás észszerűsít. ha javít munkamódszerén és így a technikai lehető ségeket még viszonylag nagyobi. eredmények elérésére használja ki. Ennek ellenkezője, — mint. ahogy néhány üzemünkben meg volt — súlyos hiba, normalazí- tás, bércsalás. Mit nevezünk bércsalásnak? Az olyan béremelkedést, vagy felvett bért, melyet nem támaszt alá, nem indokol a nagyobb tel. jesítmény. A bércsalők, a megdoigozatla- nul pénzt markoló rablók, kilopják népünk zsebéből a pénzt, akadályozzák az ötéves terv beruházásait, nem csökkentik, hanem növelik az önköltséget. Szembeszállnak az ötéves terv. azon célkitűzéseivel és igen fontos feladatával, hogy az önkölt. séget 25 százalékkal kell csökkenteni. A béresálőkat az öntudatos munkások leleplezik és kiközösítik maguk közül. A mun kasok ébersége nap, mint nap nő de még mindig nem elégséges. A bércsalások ismétlődi« k és újabb, újabb adatok merül, nek fel ezzel kapcsolatosan. A Bajai Posztógyárban, ahol több- ezer forintot vittek el a bércsalók, Kiskunhalason a Lakásépítő NV négy munkása a többiek rovására negyven százalékkal na gyobb teljestíményt akart elszámolni. A Kiskunfélegyházi Gép gyár egyik kulák „munkása“ a teljestiményeinek felét se dolgozta meg. Ezek olyan esetek, me lyek tűrhetetlenek, amelyek a munkafegyelem lazulására és <i terv teljesítésének veszélyeztetésére vezetnek. Ennek megakadályozására ült össze a SzOT Országos Értekezlete és ebben az ügyben hozta meg határozatát is. Fel kell kutatni az ilyen eseteket és mindenütt meg keli nézni, hogy az ellenség közvetlonii'. vagy közvetve nem normaca lássál, bérc-salá-ssal támadja t munkánkat, építésünket. Az éberség fokozása döntő kér. dés. A legkisebb mellett sem mehetünk el szó nélkül. A szó cializmus, boldog jövőnk így ki. vánja ezt. Csak így tudunk elő rehaladni, csak így tudjuk feladatainkat megoldani. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő ®z Anyag- és adatszolgáltatás rendszeres olvasása
