Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-11 / 27. szám

Minden öntudatos munkás sújtsa megvetéssel a Kovács István elvtárs besséde a szakszervezetek összvezetőségi ülésén A Szakszervezetek Országos Tanácsa összvezetőségi ülésén fel. szólalt Kovács István elvtárs, a Nagybudapesti Pártbizottság titkára is. Beszéde elején hang súlyozta, hogy a termelékenység kérdése nem egy kérdés a sok kö­zül, hanem a szocializmus építé­sének kulcskérdése. Eddig elért eredméneyink — mondotta — azt mutatják, hogy a munkásosztályon belül egyre többen megértik az új helyzet kö­vetelményeit és öntudatos mun­káshoz méltóan viszonyulnak a szocializmus építéséhez. De ered- ményeink mellett nem hallgathat­juk el, hogy mi a munka terme­lékenysége terén elmaradtunk. Az a jelszó, hogy „miénk az or­szág, magunknak építjük“ mái teljesen átment a köztudatba, de mégis vannak olyan munkások, akik nem érzik, hogy ők a gyá­rak, az üzemek gazdái. Vagy ha érzik, ezt csak mint jogokat is­merik, pedig a hatalom gyakor­lása nemcsak Jogokkal, hanem igen komoly felelősséggel és kö­telezettséggel is jár. Nyíltan és élesen kell felvenni a harcot a bércsalók ellen — A szocializmus olyan rend­szer — folytatta beszédét Kovács elvtárs, — amelyben a munkás érdeke és a termelés érdeke azo­nos. „Amikor a munkásújító, az élmunkás, az észszerűsítő új ter­melési módokon töri a fejét, anyagot takarít meg, jobban ki­használja a gépét, azzal nemcsak saját életszínvonalát növeli, nem­csak jobban keres, de egyben meggyorsítja, megszilárdítja a szocializmus építését is" — mon­dotta a sztahanovisták értekezle­tén Rákosi elvtárs. Mégis azt látjuk, hogy egyes helyeken rósz. szabb a munkafegyelem,- sokkal lazább a bérelszámolás, mint volt régen a kapitalizmusban. A nor­malazítás, bér. és OTI-csalás, ké­sések, a munkafegyelem lazítása, anyagpocséklás — mindez együtt­véve azt jelenti, hogy akik ezt el­követik, rosszul viszonyulnak a szocializmus építéséhez és tevé­kenységükkel az ellenség érde­keit segítik elő. Meg kell monda, nunk azt is, hogy azok a szak- szervezeti vezetők, akik a fegyel, mezetlenségeket, a lazaságokat eltűrik, akarva, vagy nemakarva szintén az ellenséget segítik, gá­tolják, akadályozzák a szocializ­mus építésének tempóját. — Az öntudatos munkások nem akarnak méltatlan keresethez jutni. A bércsalásokat az elma­radt munkások csinálják és ha a szakszervezeti funkcionáriusok tűrik azokat és nem lépnek fel ellenük, az azt jelenti, hogy ők maguk is az elmaradt, öntudat­lan és a szocializmus építését ko. molyán megkárosító munkások uszályába kerültek. A szocialista verseny továbbfejlesztésének fontos eszköze a termelési értekezlet Kovács elvtárs ezután ismétel­ten hangsúlyozta, hogy üzmeink- ben olyan szellemet kell teremte niink, amely nem tűri a norma­csalást. Ennek a feladatnak meg­oldására a legjobb eszköz a szo­cialista verseny, amely politi­kailag átneveli a munkásokat. E téren már komoly sikereink van­nak, de alapvető gyengeség szak- szervezeti munkánk hiányossága, hogy csak adminisztrálják az egyéni versenyzőket és nem ellen, őrzik a vállalt kötelezettségek tel­jesítését. A verseny ellenőrzése a legtöbb esetben felfedi a hiányos, sávokat és megnehezíti n bőrcsa­lást. — A teiüpelési értekezletek se gítségével egyre Jobban be tud­juk vonni a széles pártonkívíil! dolgozó tömegeket is a szocializ­mus építésének alkotó munkájába, feladatunk jobban és alaposab­ban tudatosítani, hogy a szocia­lizmus építésében nemcsak jo­gaink, hanem kötelességeink is vannak. A szakszervezeti bizalmiak feladatairól — Ebben a munkában óriás! szerepük van a szakszervezeti bi­zalmiaknak. A szakszervezeti bi­zalmiaknak nagy hagyományaik vannak a magyar munkásmoz­galomban. őket a munkások bi •/■.simából választották meg és mindig a munkások érdekében dolgoztak. Ma a legtöbb helyen a bizalmiak legfeljebb tagdíjbesze­déssel foglalkoznak, de nem ne­velik politikailag az őket meg­választó munkásokat és nem tö­rődnek azzal, hogyan teljesítik kötelességüket a termelésben. En. nek eredményeképpen a bizalmiak rendszere igen sok üzemben visszafejlődött és elhalóban van. A szindikalizmus veszélye — Sok szó esett itt a szindlka- lizmusról — folytatta beszédét Kovács elvtárs. — A szindikaliz. mus oka az is, hogy számos szak- szervezeti funkcionáriusunknak helytelen a viszonya Pártunkhoz, úgy érzik, hegy ők a szakszerve­zet képviselői a Pártnál, nem pe­dig fordítva, hogy a szakszerve­zeti funkcionárius a Párt képvl Belője a szakszervezeteknél és ai a feladata, hogy biztosítsa Pár. tunk vezető szerepét, politikájá­nak helyes megvalósítását.. Ha szakszervezeti funkcionáriusaink így nézik ezt a kérdést, megfor­dítják beállítottságukat, akkot mindjárt másképp viszonyulnak a munkához és megszűnik majd a szindikalizmus veszélye is. Kovács elvtárs beszéde végén felhívta az összvezetőség fi­gyelmét, hogy a munkafegyelem, az új szocialista munkaviszony kialakításához hosszú nevelő­munka szükséges, állandóan napi­renden levő feladat ez. Megoldá­sában nagy segítség számunkra, hogy előttünk áll a hatalmas Szovjetúnió példája. Nekünk ta­nulnunk kell a szocializmus épí­tésének gazdag tapasztalataiból, hasznosítanunk kell azokat mun­kánkban. Egy katymári párttag levele A PÁRTSZERVEZET TITKÁRAIHOZ Kedves Elvtársak! E cikkem leközlése, azt hi­szem, igen érdekessé fog vál­ni, mert az összes vidéki pártszervezetek okulni tud­nak, hogy tulajdonképen ho­gyan keli alkalmazni Pártunk fegyverét, a kritikát és az önkritikát. Katymár község alapszerve­zetének titkára valószínű, hogy nem értette meg Pár­tunknak azt az igen fontos kérdését, hogy a kritikát ho­gyan alkalmazzuk, A taggyű­léseken, amikor a tagság tel­jes egészében megjelent, ak­kor bizony, olyat várnak a titkári beszámolótól, hogy abból csak tanulhassanak. De ez, sajnos, a tömegek, de fő­képpen a párttagok nevelését nem igen szolgálja, mert ami. kor arra kerül a sor, hogy Ml-, vagy belpolitikai beszá­molót tartson, akkor a tag­ság elé azzal áll, hogy ,,Saj­nos, kritikát kell, hogy gya­koroljak magam felett, mert nem tudtam készülni a be­számolóraEzek az esetek Törvényjavaslat a helyi tanácsokról Egy éven belül megválasztják a helyi tanácsok tagjait, addig a köz­ségek kivételével a függetlenségi Népfront szervei küldik be a tagokat Az országgyűlés tárgyalja a helyi tanácsokról szóló tör­vényjavaslatot. A törvényja­vaslat bevezetőjében hangsú­lyozza: ,,A szocializmus 'ál­ján haladó Magyar Népköz- társaság olyan államszerve­zetet épít, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködését az államhata­lom gyakorlásában és az ál­lamigazgatás munkájában, közelebb viszi az ügyintézést a dolgozó tömegekhez és kö­vetkezetesen érvényesíti a szo­cialista törvényesség élűéit. A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése az alkotmányban megállapított elveknek meg. felelően megvalósítja a demo­kratikus államszervezet leg- magasabbrendü formáját; a tanácsok rendszerét/* A lakosságra támaszkodva A helyi tanácsok a dolgozó nép köréből a széleskörű de­mokrácia alapelvei szerint vá­lasztott és a demokratikus centralizmus elveinek megfe­lelően egymás alá és fölé ren­delt szervek. Működési terü­letükön a dolgozó nép egysé­ges államhatalmát képviselik, biztosítják a tervszerűséget az állami élet minden vonat­kozásában, ellátják a gazda­sági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, általában az államigazgatás helyi tenni­valóit. A tanácsok, mint a dolgo­zók legsélesebb tömegszerve- zetei, feladataik ellátásában a dolgozók egyéb tömegszer­vezeteivel szorosan együttmű­ködve, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével mozgó­sítják a lakosságot a társa­dalmi, gazdasági és kulturá­lis tevékenységben való foko­zottabb részvételre. Hol lesznek helyi tanácsok? Helyi tanácsot k.\!l alakíta­ni minden megyében, járás­ban, városban, a miniszterta­nács által meghatározott vá­rosi kerületekben és rend­szerint minden olyan község­ben, amelynek lakossága az 500-at eléri. Választás és visszahívás A helyi tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai négyévi időtartamra választ­ják az országgyűlési képvise. lök választására megállapí­tott alapelvek szerint. Á helyi tanácsok tagjai a választópol­gárok a törvénynek megfele­lően visszahívhatják. Minden politikai, gazdasági vagy e- gvéb tevékenység, magatar­tás, amely ellentétes a dolgo­zók érdekével, összeférhetet­len a helyi tanácsi tagsággal. A Tanácsok taglétszáma A budapesti városi tanács tagjainak száma 251, a me­gyei tanácsoké legalább 61 és legfeljebb 91, a járási taná­csoké legalább 41 és legfel­jebb 81, a városi tanácsoké legalább 51 és legfeljebb 101, a budapesti városi kerületi tanácsoké legalább 51 és leg­feljebb 101, a városi kerületi és községi tanácsoké legalább 21 és legfeljebb 101. Minden tanácsba, a tagokon felül pót­tagokat is kell választani. Végrehajtó Bizottságok A helyi tanácsok végrehajtó és intézkedő szervei a végre­hajtó bizottságok, amelyeket helyi tanácsok, tagjaik sorá­ból választanak. A végrehajtó bizottságokat vagy azok tag­jait a helyi tanácsok vissza­hívhatják. Állandó Bizottságok A helyi tanács az egyes osz­tályok munkájának támoga­tására, és ellenőrzésére, egyes különleges feladatokra tagjai sorából állandó bizottságokat alakít. E bizottságok tagjai­nak megbízatása a tanács mű­ködésének befejezéséig tart és a bizottságok összetételét a tanács bármikor megváltoz­tathatja. Beszámoló a választóknak A helyi tanácsok működésé rőt a tagok kötelesek a válasz­tóknak évenkint legalább két ízben beszámolni. A Népköz- társaság Elnöki Tanácsa fel­oszlathatja azt a helyi taná­csot, amelynek működése az alkotmányba ütközik vagy a dolgozó nép érdekeit súlyosan veszélyezteti. A helyi tanácsok a szükség, hez képest tartanak ülést: a megyei tanácsok háromhavon ként, a járási, városi és a városi-kerületi tanácsok két havonként, a községi tanácsok havonként legalább egyszer kötelesek ülést tartani. A ta­nács ülései általában nyilvá­nosak, rendkívüli esetben zárt ülés tartását is elhatá­rozhatja a tanács. Szakigazgatási Osztályok A végrehajtó bizottság hi­vatali szervezete keretében szakigazgatási ágak szerint osztályokat kell szervezni. Az adottságokhoz képest — külö­nösen az alsóbb végrehajtó bizottságoknál — több igaz­gatási ágat össze lehet vonni egy osztályban. A községi végrehajtó bizottságnál nem szükséges osztályokat szer­vezni. Az osztályok élén az osztályvezető áll, aki irányít­ja és vezeti a beosztottak munkáját. Megszűnnek az Arvaszékek A helyi tanácsnak alá nem rendelt államigazgatási szer­vek viszonyát-a helyi tanács­hoz a minisztertanács sza­bályozza. A tanácsok megala­kulásával megszűnnek az ár­vaszékek; a jogvitás ügyek­ben gyakorolt hatáskörük a bíróságokra, egyéb hatáskö­rük pedig a végrehajtó bizott­ságokra száll át. A miniszter- tanács rendelettel szabályoz­za, hogy a rendőri büntető bí­róságok hatásköre milyen mértékben száll át a helyi ta­nácsokra. nem egyszer és nem kétszer fordulnak elő, hanem napi­renden vannak. Megkérdez­hetjük hogy a párttitkár elv­társ milyen eredményt vár­hat akkor, amikor ő maga is beleesik abba a hibába, hogy nem készül fel egy beszámo­lóra, hiszen tudnivaló, hogy a vidéki pártszervezeteink még elég gyengék káderek szempontjából, hogyan lehet magunknak és Pártunknak olyan elvtársakat kinevelni, ha maga a párttitkár sera érti meg, hogy mi az a kritika és önkritika. A kritikát nem kampányszerűen kell alkal­mazni, mert a kritika csak úgy ér valamit, hogyha még egyszer nem esünk bele abba a hibába. Itt tapasztalható, hogy Katymár község párttit­kára nem értette meg azt, hogy tulajdonképpen hogyan és mikor alkalmazzuk ezt a fegyvert. A másik hiba, ami felme­rült, hogy a tömegszervezetek (SzIT, EPOSz és MNDSzj nem eléggé működnek együtt a Párttal, ezt is csak annak róhatjuk fel, hogy a titkár elvtárs azt hiszi, hogy elég csak a párttagokkal törődni. Nem. Ez téves ideológiai né­zet, mert a Párt nem szakad­hat el a tömegektől. Mivel, hogy Pártunk a munkásosz­tály élcsapata, éppen tfért az egész dolgozók ügyét kép­viseli, súlyos hibának tartjuk azt, amikor az ifjúsági moz­galom taggyűlésén még nem vett részt, nem törődik &z ifjúság politikai előmenetelé­vel és így ott az elméleti színvonaluk teljesen alacsony fokon áll. Kérjük, hogy eze­ket a hibákat sürgősen kü­szöbölje ki és értse meg a titkár elvtárs azt, hogy ami­kor Pártunk célkitűzései nem csak a párttagoknak szólnak, hanem az egész doigozo nép­nek, akkor nem hanyagolhat­juk el a tömegszervezeteket és amikor taggyűlés van, ak­kor ne álljon mindig azzal elő, hogy ,,megint c?ak kriti­kát kell, hogy gyakoroljak magam felett, mert ncm ké­szültem a beszámolóra^1 Így nem lehet egy pártszervezetet irányítani. Ezért szükséges az, hogy tanuljunk és fokoz­zuk elméleti színvonalunkat és foglalkozni kel] a titkár elvtársnak talán azzal is, hogy a vezetőség i9 gyako­roljon önkritikát, és egymás hibáira mutassanak rá. De, sajnos, ilyen irányú alapvető dolgokról nem lehetett ta­pasztalatot szerezni. Azt tanácsoljuk a titkár elvtársnak, hogy hibáin sür­gősen javítson, mert ha a ki­sebb hibákat nem veszi ész­re, akkor feltételezhető, hogy a nagyobb hibák mellett is elsiklik. Szabadság! Egy katymári párttag. Fé'ecyltázán női brigád jár a kapálási verseny élén Mezőgazdaságunk szocialista szektoraiban mind jobbau és job­ban kezd kifejlődni a versenyszel­lem. Nemcsak az egyének és cso­portok versenyeznek egymással, Iranern mint a Vörös Csillag ter­melőszövetkezeti csoportnál; férfi és női brigádok is. Külön érdekes, sége a versenynek, hogy a napra­forgó és kukorica kapálását a női brigád nyerte 125 százalékos tel jesitménnyei, példát mutatva a csoport férfi tagjainak.

Next

/
Thumbnails
Contents