Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-11 / 27. szám
Minden öntudatos munkás sújtsa megvetéssel a Kovács István elvtárs besséde a szakszervezetek összvezetőségi ülésén A Szakszervezetek Országos Tanácsa összvezetőségi ülésén fel. szólalt Kovács István elvtárs, a Nagybudapesti Pártbizottság titkára is. Beszéde elején hang súlyozta, hogy a termelékenység kérdése nem egy kérdés a sok közül, hanem a szocializmus építésének kulcskérdése. Eddig elért eredméneyink — mondotta — azt mutatják, hogy a munkásosztályon belül egyre többen megértik az új helyzet követelményeit és öntudatos munkáshoz méltóan viszonyulnak a szocializmus építéséhez. De ered- ményeink mellett nem hallgathatjuk el, hogy mi a munka termelékenysége terén elmaradtunk. Az a jelszó, hogy „miénk az ország, magunknak építjük“ mái teljesen átment a köztudatba, de mégis vannak olyan munkások, akik nem érzik, hogy ők a gyárak, az üzemek gazdái. Vagy ha érzik, ezt csak mint jogokat ismerik, pedig a hatalom gyakorlása nemcsak Jogokkal, hanem igen komoly felelősséggel és kötelezettséggel is jár. Nyíltan és élesen kell felvenni a harcot a bércsalók ellen — A szocializmus olyan rendszer — folytatta beszédét Kovács elvtárs, — amelyben a munkás érdeke és a termelés érdeke azonos. „Amikor a munkásújító, az élmunkás, az észszerűsítő új termelési módokon töri a fejét, anyagot takarít meg, jobban kihasználja a gépét, azzal nemcsak saját életszínvonalát növeli, nemcsak jobban keres, de egyben meggyorsítja, megszilárdítja a szocializmus építését is" — mondotta a sztahanovisták értekezletén Rákosi elvtárs. Mégis azt látjuk, hogy egyes helyeken rósz. szabb a munkafegyelem,- sokkal lazább a bérelszámolás, mint volt régen a kapitalizmusban. A normalazítás, bér. és OTI-csalás, késések, a munkafegyelem lazítása, anyagpocséklás — mindez együttvéve azt jelenti, hogy akik ezt elkövetik, rosszul viszonyulnak a szocializmus építéséhez és tevékenységükkel az ellenség érdekeit segítik elő. Meg kell monda, nunk azt is, hogy azok a szak- szervezeti vezetők, akik a fegyel, mezetlenségeket, a lazaságokat eltűrik, akarva, vagy nemakarva szintén az ellenséget segítik, gátolják, akadályozzák a szocializmus építésének tempóját. — Az öntudatos munkások nem akarnak méltatlan keresethez jutni. A bércsalásokat az elmaradt munkások csinálják és ha a szakszervezeti funkcionáriusok tűrik azokat és nem lépnek fel ellenük, az azt jelenti, hogy ők maguk is az elmaradt, öntudatlan és a szocializmus építését ko. molyán megkárosító munkások uszályába kerültek. A szocialista verseny továbbfejlesztésének fontos eszköze a termelési értekezlet Kovács elvtárs ezután ismételten hangsúlyozta, hogy üzmeink- ben olyan szellemet kell teremte niink, amely nem tűri a normacsalást. Ennek a feladatnak megoldására a legjobb eszköz a szocialista verseny, amely politikailag átneveli a munkásokat. E téren már komoly sikereink vannak, de alapvető gyengeség szak- szervezeti munkánk hiányossága, hogy csak adminisztrálják az egyéni versenyzőket és nem ellen, őrzik a vállalt kötelezettségek teljesítését. A verseny ellenőrzése a legtöbb esetben felfedi a hiányos, sávokat és megnehezíti n bőrcsalást. — A teiüpelési értekezletek se gítségével egyre Jobban be tudjuk vonni a széles pártonkívíil! dolgozó tömegeket is a szocializmus építésének alkotó munkájába, feladatunk jobban és alaposabban tudatosítani, hogy a szocializmus építésében nemcsak jogaink, hanem kötelességeink is vannak. A szakszervezeti bizalmiak feladatairól — Ebben a munkában óriás! szerepük van a szakszervezeti bizalmiaknak. A szakszervezeti bizalmiaknak nagy hagyományaik vannak a magyar munkásmozgalomban. őket a munkások bi •/■.simából választották meg és mindig a munkások érdekében dolgoztak. Ma a legtöbb helyen a bizalmiak legfeljebb tagdíjbeszedéssel foglalkoznak, de nem nevelik politikailag az őket megválasztó munkásokat és nem törődnek azzal, hogyan teljesítik kötelességüket a termelésben. En. nek eredményeképpen a bizalmiak rendszere igen sok üzemben visszafejlődött és elhalóban van. A szindikalizmus veszélye — Sok szó esett itt a szindlka- lizmusról — folytatta beszédét Kovács elvtárs. — A szindikaliz. mus oka az is, hogy számos szak- szervezeti funkcionáriusunknak helytelen a viszonya Pártunkhoz, úgy érzik, hegy ők a szakszervezet képviselői a Pártnál, nem pedig fordítva, hogy a szakszervezeti funkcionárius a Párt képvl Belője a szakszervezeteknél és ai a feladata, hogy biztosítsa Pár. tunk vezető szerepét, politikájának helyes megvalósítását.. Ha szakszervezeti funkcionáriusaink így nézik ezt a kérdést, megfordítják beállítottságukat, akkot mindjárt másképp viszonyulnak a munkához és megszűnik majd a szindikalizmus veszélye is. Kovács elvtárs beszéde végén felhívta az összvezetőség figyelmét, hogy a munkafegyelem, az új szocialista munkaviszony kialakításához hosszú nevelőmunka szükséges, állandóan napirenden levő feladat ez. Megoldásában nagy segítség számunkra, hogy előttünk áll a hatalmas Szovjetúnió példája. Nekünk tanulnunk kell a szocializmus építésének gazdag tapasztalataiból, hasznosítanunk kell azokat munkánkban. Egy katymári párttag levele A PÁRTSZERVEZET TITKÁRAIHOZ Kedves Elvtársak! E cikkem leközlése, azt hiszem, igen érdekessé fog válni, mert az összes vidéki pártszervezetek okulni tudnak, hogy tulajdonképen hogyan keli alkalmazni Pártunk fegyverét, a kritikát és az önkritikát. Katymár község alapszervezetének titkára valószínű, hogy nem értette meg Pártunknak azt az igen fontos kérdését, hogy a kritikát hogyan alkalmazzuk, A taggyűléseken, amikor a tagság teljes egészében megjelent, akkor bizony, olyat várnak a titkári beszámolótól, hogy abból csak tanulhassanak. De ez, sajnos, a tömegek, de főképpen a párttagok nevelését nem igen szolgálja, mert ami. kor arra kerül a sor, hogy Ml-, vagy belpolitikai beszámolót tartson, akkor a tagság elé azzal áll, hogy ,,Sajnos, kritikát kell, hogy gyakoroljak magam felett, mert nem tudtam készülni a beszámolóraEzek az esetek Törvényjavaslat a helyi tanácsokról Egy éven belül megválasztják a helyi tanácsok tagjait, addig a községek kivételével a függetlenségi Népfront szervei küldik be a tagokat Az országgyűlés tárgyalja a helyi tanácsokról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat bevezetőjében hangsúlyozza: ,,A szocializmus 'álján haladó Magyar Népköz- társaság olyan államszervezetet épít, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködését az államhatalom gyakorlásában és az államigazgatás munkájában, közelebb viszi az ügyintézést a dolgozó tömegekhez és következetesen érvényesíti a szocialista törvényesség élűéit. A Magyar Népköztársaság országgyűlése az alkotmányban megállapított elveknek meg. felelően megvalósítja a demokratikus államszervezet leg- magasabbrendü formáját; a tanácsok rendszerét/* A lakosságra támaszkodva A helyi tanácsok a dolgozó nép köréből a széleskörű demokrácia alapelvei szerint választott és a demokratikus centralizmus elveinek megfelelően egymás alá és fölé rendelt szervek. Működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, biztosítják a tervszerűséget az állami élet minden vonatkozásában, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, általában az államigazgatás helyi tennivalóit. A tanácsok, mint a dolgozók legsélesebb tömegszerve- zetei, feladataik ellátásában a dolgozók egyéb tömegszervezeteivel szorosan együttműködve, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével mozgósítják a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való fokozottabb részvételre. Hol lesznek helyi tanácsok? Helyi tanácsot k.\!l alakítani minden megyében, járásban, városban, a minisztertanács által meghatározott városi kerületekben és rendszerint minden olyan községben, amelynek lakossága az 500-at eléri. Választás és visszahívás A helyi tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai négyévi időtartamra választják az országgyűlési képvise. lök választására megállapított alapelvek szerint. Á helyi tanácsok tagjai a választópolgárok a törvénynek megfelelően visszahívhatják. Minden politikai, gazdasági vagy e- gvéb tevékenység, magatartás, amely ellentétes a dolgozók érdekével, összeférhetetlen a helyi tanácsi tagsággal. A Tanácsok taglétszáma A budapesti városi tanács tagjainak száma 251, a megyei tanácsoké legalább 61 és legfeljebb 91, a járási tanácsoké legalább 41 és legfeljebb 81, a városi tanácsoké legalább 51 és legfeljebb 101, a budapesti városi kerületi tanácsoké legalább 51 és legfeljebb 101, a városi kerületi és községi tanácsoké legalább 21 és legfeljebb 101. Minden tanácsba, a tagokon felül póttagokat is kell választani. Végrehajtó Bizottságok A helyi tanácsok végrehajtó és intézkedő szervei a végrehajtó bizottságok, amelyeket helyi tanácsok, tagjaik sorából választanak. A végrehajtó bizottságokat vagy azok tagjait a helyi tanácsok visszahívhatják. Állandó Bizottságok A helyi tanács az egyes osztályok munkájának támogatására, és ellenőrzésére, egyes különleges feladatokra tagjai sorából állandó bizottságokat alakít. E bizottságok tagjainak megbízatása a tanács működésének befejezéséig tart és a bizottságok összetételét a tanács bármikor megváltoztathatja. Beszámoló a választóknak A helyi tanácsok működésé rőt a tagok kötelesek a választóknak évenkint legalább két ízben beszámolni. A Népköz- társaság Elnöki Tanácsa feloszlathatja azt a helyi tanácsot, amelynek működése az alkotmányba ütközik vagy a dolgozó nép érdekeit súlyosan veszélyezteti. A helyi tanácsok a szükség, hez képest tartanak ülést: a megyei tanácsok háromhavon ként, a járási, városi és a városi-kerületi tanácsok két havonként, a községi tanácsok havonként legalább egyszer kötelesek ülést tartani. A tanács ülései általában nyilvánosak, rendkívüli esetben zárt ülés tartását is elhatározhatja a tanács. Szakigazgatási Osztályok A végrehajtó bizottság hivatali szervezete keretében szakigazgatási ágak szerint osztályokat kell szervezni. Az adottságokhoz képest — különösen az alsóbb végrehajtó bizottságoknál — több igazgatási ágat össze lehet vonni egy osztályban. A községi végrehajtó bizottságnál nem szükséges osztályokat szervezni. Az osztályok élén az osztályvezető áll, aki irányítja és vezeti a beosztottak munkáját. Megszűnnek az Arvaszékek A helyi tanácsnak alá nem rendelt államigazgatási szervek viszonyát-a helyi tanácshoz a minisztertanács szabályozza. A tanácsok megalakulásával megszűnnek az árvaszékek; a jogvitás ügyekben gyakorolt hatáskörük a bíróságokra, egyéb hatáskörük pedig a végrehajtó bizottságokra száll át. A miniszter- tanács rendelettel szabályozza, hogy a rendőri büntető bíróságok hatásköre milyen mértékben száll át a helyi tanácsokra. nem egyszer és nem kétszer fordulnak elő, hanem napirenden vannak. Megkérdezhetjük hogy a párttitkár elvtárs milyen eredményt várhat akkor, amikor ő maga is beleesik abba a hibába, hogy nem készül fel egy beszámolóra, hiszen tudnivaló, hogy a vidéki pártszervezeteink még elég gyengék káderek szempontjából, hogyan lehet magunknak és Pártunknak olyan elvtársakat kinevelni, ha maga a párttitkár sera érti meg, hogy mi az a kritika és önkritika. A kritikát nem kampányszerűen kell alkalmazni, mert a kritika csak úgy ér valamit, hogyha még egyszer nem esünk bele abba a hibába. Itt tapasztalható, hogy Katymár község párttitkára nem értette meg azt, hogy tulajdonképpen hogyan és mikor alkalmazzuk ezt a fegyvert. A másik hiba, ami felmerült, hogy a tömegszervezetek (SzIT, EPOSz és MNDSzj nem eléggé működnek együtt a Párttal, ezt is csak annak róhatjuk fel, hogy a titkár elvtárs azt hiszi, hogy elég csak a párttagokkal törődni. Nem. Ez téves ideológiai nézet, mert a Párt nem szakadhat el a tömegektől. Mivel, hogy Pártunk a munkásosztály élcsapata, éppen tfért az egész dolgozók ügyét képviseli, súlyos hibának tartjuk azt, amikor az ifjúsági mozgalom taggyűlésén még nem vett részt, nem törődik &z ifjúság politikai előmenetelével és így ott az elméleti színvonaluk teljesen alacsony fokon áll. Kérjük, hogy ezeket a hibákat sürgősen küszöbölje ki és értse meg a titkár elvtárs azt, hogy amikor Pártunk célkitűzései nem csak a párttagoknak szólnak, hanem az egész doigozo népnek, akkor nem hanyagolhatjuk el a tömegszervezeteket és amikor taggyűlés van, akkor ne álljon mindig azzal elő, hogy ,,megint c?ak kritikát kell, hogy gyakoroljak magam felett, mert ncm készültem a beszámolóra^1 Így nem lehet egy pártszervezetet irányítani. Ezért szükséges az, hogy tanuljunk és fokozzuk elméleti színvonalunkat és foglalkozni kel] a titkár elvtársnak talán azzal is, hogy a vezetőség i9 gyakoroljon önkritikát, és egymás hibáira mutassanak rá. De, sajnos, ilyen irányú alapvető dolgokról nem lehetett tapasztalatot szerezni. Azt tanácsoljuk a titkár elvtársnak, hogy hibáin sürgősen javítson, mert ha a kisebb hibákat nem veszi észre, akkor feltételezhető, hogy a nagyobb hibák mellett is elsiklik. Szabadság! Egy katymári párttag. Fé'ecyltázán női brigád jár a kapálási verseny élén Mezőgazdaságunk szocialista szektoraiban mind jobbau és jobban kezd kifejlődni a versenyszellem. Nemcsak az egyének és csoportok versenyeznek egymással, Iranern mint a Vörös Csillag termelőszövetkezeti csoportnál; férfi és női brigádok is. Külön érdekes, sége a versenynek, hogy a napraforgó és kukorica kapálását a női brigád nyerte 125 százalékos tel jesitménnyei, példát mutatva a csoport férfi tagjainak.
