Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-10 / 26. szám

A helyes bérezés a versenyzés lendítöje Felvesszük a harcot a normalazitók, a munkafegyelem megszegői ellen A szakszervezetek összvezetőségi ülése és a SzOT elnökségének határozata a bércsalók kiküszöböléséről, a munkafegyelem megszilárdításáról A Május 1-i versenyzés során üzemeinkből a dolgozók újabfc nagy eredményekről, győzelmek­ről tettek jelentést. Ezek az újabb eredmények azt mutatják, hogy az üzemek dolgozói mind nagyobb számban vesznek részt a munkaversenyekben, mutatják azt, hogy a munkaversenyzés célkitűzése már nemcsak az, hogy minél nagyobb számszerű ered­ményeket biztosítsanak, hanem igazibb eredményeket érjenek el azzal, hogy csökkentik az önkölt­séget, gondossággal anyagot ta­karítanak meg, figyelemmel van­nak a minőségre, a selejtre, a gépeket maximálisan kihasználják. A munkaversenyzés rövid Idő alatti hatalmas eredményei elle­nére vannak még hibák, hiányos­ságok, amelyek fékező erőként hatnak, akadályozzák a „rejtett tartalékok“ felszínre kerülését, akadályozzák a fejlődés iramát, az észszerűsítések és újítások szaporodását. A hibák egyik oka az, hogy egyes üzemekben a ver­senyszervezés még mindig a je­lentéktelenebb kérdések mögé ke tül, hogy a pártszervezet s a vál­lalatvezetés nem kíséri figyelem­mel a versenyzés menetét, nerc értékeli, nem látja el tanácsok­kal és így az egyhelyben topog, nem fejlődik, nem tart lépést az általános előrehaladásunkkal. Ez a kérdés lényegéten úgy a dolgo­zók, mint a vezetés részéről egyel jelent azzal, hogy nincs teljes megértés az új, a. fejlődő iránt, hajlamosság van megrekedni bi- zonyos „begyakoroltságban“, haj­lamosság van arra, hogy gépiesen ismétlődjék a tegnap s elsikkad­jon az új, a mi építésünk, sike­reink, szocializmusunk alapja. Eddigi, kirobbanó eredményeink, a munkaversenyhez, a többterme, léshez, az újhoz való, általában helyes viszonynak köszönhető. Azonban nem tudunk előbbre lép. ni és kihasználatlanul marad az az alap is, melyet eddig elértünk, ha nem látjuk meg a még újab bat, aminek meghonosítása, len- dítője az ötéves terv megvalósítá­sának. A másik tényező, ami akadá­lyoz, az nem más, mint a jelen légi bérrendszerünk fogyatékos­sága. Jól lehet, a meglévő is a munkaszerintl szocialista bérezés követelményeit igyekszik meg valósítani, mégis vannak hibái bizonyos vonatkozásban. Melyek ezek? Az egyik az, hogy azonos munkáért különböző bér jár, ha azt különböző osztályokba sorolt munkások végzik. Ez természete, sen magában hordta, mint követ­kezményt, az igazságtalan bére­zést. Így fordulhatott elő, hogy a magas bérosztdlyba sorolt mun­kások, az alacsonyabb szakkép­zettséget kívánó munkánál nagy teljesítményeket értek el és Így nagy bért is, míg az alacsonyabb bérosztályokban dolgozók, ha ugyanazt a munkát végezték is. jóval kevesebbet kaptak, üze­meink mindegyikében megállapít­hatók az ehhez hasonló hibák. A másik fogyatékosság az, hogy bérrendszerünk nem tesz különb séget az egyszerű és bonyolult munka között, a magas szakkép­zettséget kívánó munka és a be­gyakorlott, Vagy segédmunka kö­zött; A fizetéskiszámítás nehézséget sem kisebbek az előbbi említett hibáknál. Rákosi elvtárs tavaly augusztus 31 „én mondotta: „hogy « legtöbb munkás csak akkoi tudja meg, mennyit keresett, amikor már a borítékban meg­kapta“. Rákosi elviárs megálla­pítása a munkások ezreinek he­lyeslésével találkozott. Valóban az a helyzet, hogy a munkások a legnagyobb nehézségek árán sere képesek megtudni előre, hogy mennyi lesz a keresetűk, nem tudják, hogy egy-egy napi teljesft. ményiik pénzösszegben mennyit tesz ki. Cseh Mihály a Gépgyár­ból elmondja, hogy „órák vesz- npk el számolgatással, csak az tudja megérteni ezt a bonyolult bérelszámolást, akinek: magasabb iskolája van ... még nem for­dult elő, hogy annyit kaptunk volna, mint amennyit .vártunk, Gavri Tétemé, a Bajai Posztó gyár csomózójából mondja: „tisz­tában szeretünk lenni a kereset­tel“. Mindezek együtt azt mutat, jak, hogy a teljesítménybérezés az említett hibáinál fogva, nem ad lökést, lendületet a, verseny erősödésére, a termelékenység fo­kozására, a terv. teljesítésére. Pe­dig az ötéves terv megvalósítása a terv szakaszainak teljesítése, vagy túlteljesítése, lehetetlen a verseny, a termelékenység erő­södése, fokozódása nélkül. A dol­gozók ez is építhetően fejezik ki. Varga. BaUzsné azt mondja: „így, nem lehet versenyezni, vannak eredményeink, de meny­nyivel nagyobbak lennének azok, ha a bérezésünk nem gá­tolná, hanem elősegíteni a ver­senyzést, a termelékenység eme­lést. Érthető bérrendszerre van szükségünk“. Makrai István da­rabhordó a Bajai Posztógyárból így vélekedik: „Olyan számítói­kén nekünk a bérezésben, ame­lyet egyszerű szorzással magunk is ki tudunk számítani. A teljesítménybérezés ugyan­akkor magában hordta annak a lehetőségét is, hogy bércsalások, normalazítások forduljanak elő, ami nem más, mint az ország, o jól dolgozó becsületes munkások megkárosítása; közönséges rab­lás. Ilyen rablók a Bajai Posztó­gyárban is akadtak, Mihálovics Erzsébet és Szukács Katalin személyében, akik állandóan 27C százalék körül „teljesítettek“. Mikor az érthetetlenül magas teljesítmények okát kivizsgálták, megállapították a bér- és norma csalást, megállapították, hogy a tintirozásra nem kerülő árut is, mint termelést jelentették. Ezzel közel 6000 forinttal károsítottál1 meg a dolgozókat. A dolgozók kívánságai alapjár. a termelékenység növelése, a fe­gyelmezettebb, minőségi munka, a norma és bércsalás lehetőségé­nek a kizárása megköveteli, hogy egy olyan bérrendszert hozzunk létre, mely ahelyett, hogy akadd lyozná, elősegíti a terv teljesíté­sét. Az ilyen bérrendszer, a mun­kaszerinti bérezés egyik formája, a darabbérezés. A darabbér lehe­tővé teszi a magasabb szakkép­zettséget kívánó munka díjazását és a bér könnyű kiszámítását, egyszerűvé tételével helyesen ősz. tönzi a dolgozókat a magasabb terméseredmények elérésére. Ez a bérezés helyet ad a szocialista bérezés elvének: „mindenkinek képessége szerint, mindenkinek munkája szerint“. A SzOl1 elnöksége május 1-én határozatot hozott, amelyben fel­tárja azokat a hibákat, amelyek a normalazítás és a munkafegye­lem meglazuldsa terén mutatkoz­nak. Ezeknek a hibáknak kikii szöbölésére a SzOT elnöksége <\ szakszervezeti szervek, funkcio­náriusok és aktívák részére a kő­vetkező feladatokat jelöli meg: 1. A becsületes dolgozókat, él­munkásokat, sztahánovistákat kell mozgósítani a normacsalók, a munkafegyelem meglazltók lelep­lezésére. A norma- és bércsalókat, a munkafegyelem ellen vétőket, az anyagpazarlókat szigorúan fe­lelősségre kell vonni, súlyosabl esetből ki kell zárni a szakszer­vezetből. 8. Szívós felvilágosító munkd- val kell tudatosítani a dolgozókban azt, hogy a munkafegyelem meg- bontói a dolgozó nép elelnségei. Az önként vállalt szocialista mun­kafegyelem, a, dolgozók felelősség­érzete és becsületes munkája, alapja az életszínvonal további emelkedésének, a szocializmus épí­tésének. S. Érvényesíteni kell a sxocia­összvezetőségi értekezletet tar. tott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, ahol megtárgyalták a munkafegyelemben mutatkozó sú- lyos hibákat, a bérvisszaéléseket, uormacsalásokat és megjelölték ezekkel kapcsolatban a szakszer­vezetek, üzemi bizottságok fel­adatait. Az összevezetőségi érte­kezleten megjelent Kovács István elvtárs, Párlunk Központi Vezető ségének titkára, Apró Antal elv­társ, a SzOT főtitkára és Zsofi- nyec Mihály elvtárs, nehézipari miniszter. Az értekezleten Apró Antal elvtárs tartott beszédet. Bevezetőben május 1-éről és a magyar nép békeharcáról szólott Apró elvtárs, majd azokat a ha talmas eredményeket ismertette, amelyeket dolgozó népünk a szo­cializmus építésében elért az utóbbi hónapokban. — Szocializmust építő orszá­gunk Pártunk vezetésével, dolgo­zó népünk lelkes és cselekvő tá­mogatásával napról-napra erő­södik — állapította meg Apró elvtárs. — Lépésről-lépésre meg­valósítjuk ötéves népgazdasági tervünk célkitűzéseit. Az Orszá­gos Tervhivatal negyedévi jelen tése bizonyltja népgazdaságunk egészséges fejlődését, dolgozó né­pünk életszínvonalának fokozott emelkedését. Ezután ismertette a Tervhiva­tal jelentésének legfontosabb számadatait, majd így folytatta: — A norma- és bércsalások ma már mind általánosabbak, tömé. ges jelenségről van sző. Sajnos, számos esetben a szakszervezeti funkcionáriusok, az üB-k, a mü helybizottságok tagjai közremű­ködnek a normák fellazításában, annak az érdekében, hogy egye­sek jogtalanul magas keresethez jussanak, hogy az üzembon a tel jesítményszázalék „emelkedjék“. Másutt a normákat azért lazít, jak, hogy így váljanak egyesek „sztahánovistákká“ s ezáltal kompromitálják, lejárassák a dol­gozók előtt a szocialista munka­versenyt, a Sztahánov-mozgalmat. — Számos helyen megtörténik, hogy a normalazitók, ha követe­léseiket nem teljesítik, ha a kalkuláns nem számol el, vagy a oormamegállapító más normát állapít meg, mint ahogy követe, lik, — akkor leállással, sztrájk­kal fenyegetőznek, üzemeinkben gyakran előfordul, hogy a nor- mamegállapítókkal szemben olyan lista, elosztás elvét, a végzett munka aránya szerinti díjazást. Kap, mint nap ellenőrizni kell, hogy nem köVctnek-e el bércsa­lást, nem jutnak-e egyesek mun­kanélküli többlet keresethez. V üzemi szakszervezeti szer­vek ne tűrjenek meg semmi libe­ralizmust a vállalatvezetés ré­széről. A válalati fegyelmi bi­zottságok szigorúan lépjenek fel a normalazitókkal és bércsalók­kal szemben, a vállalatvezetők pe­dig azokkal a művezetőkkel szem­ben, akik elősegítik ezeket a csa, lásokat. 5. Megfelelő segítséget kell nyújtani a vállalatvezetésnek a munkafegyelem megszilárdítására irányuló intézkedéseihez. Terme­lési értekezleteken, taggyűléseken kell mozgósítani a dolgozókat a termelés és a munkafegyelem el­lenőrzésére. magatartást tanúsítanak egye­sek, mintha a normamegállapítók a dolgozók ellenségei lennének. Ugyanígy az időmérőkkel szem, ben is. Pedig a munkások sorai­ból kikerült időmérők a demo­krácia neveltjei, nem a tőkések hajesárai. A normafegyelem be tartását és a bércsalások meg­akadályozását az Időmérők és a normamegállapítók nélkül nem is tudjuk elvégezni. Meg kell tehát akadályozni a normások lejáratá­sát. Ez a feladat népszerűtlen­nek látszik, de csak az elmaradt, politikailag fejletlen dolgozók előtt az. Szakszervezeti vezetőink, nek, az üzemi bizottságoknak a norma, és a munkafegyelem hely­reállításánál fel kell számolniok azt a helytelen magatartást, hogy népszerűséghajhászásból nem szállnak szembe a fegyelme­zetlenséggel — Pártunk Központi Vezető­sége több ízben felhívta a figyel­met a munkafegyelem megszilár­dításának jelentőségére és szük­ségességére. A KV határozata rá. mutatott arra, hogy a munkafe­gyelem megszilárdítását, a mun­karend szigorú betartását, a munkaidőnek termelőmunkára való teljes kihasználását szorosan össze kell kapcsolni a munkaver­sennyel és annak szerves részévé kell tenni. Az öntudatos, becsüle­tes dolgozók százezrei tudják, hogy a szocializmus építésében csak a szilárd, önkéntes, tudato­san vállalt munkafegyelem segít­ségével fokozhatjuk eredményein, két. Sok dolgozóban azonban még a kapitalista gondolkodás ma­radványai élnek. Ezek a dolgozók nem ismerték fel a munkához való megváltozott viszonyt, fele. lőtlenül szembehlyezkednek a dol­gozók összességének érdekével, a becsületes dolgozókkal, akik a szocialista versenyben újabb és újabb eredményeket érnek el. Számos esetben az ellenség tartja ébren ezt a gondolkodásmódot s ennek kedvez nem egy üzemben a munkafegyelemmel kapcsola­tos liberalizmus, elnéző politika. — Mindamellett a munkafegye­lem lazulásának más jelenségei Is mutatkoznak. Hosszasan lehetne beszélni a gyakori hiányzásokról, késésekről, a munkaidő alatti sé. tálgatásokról, a munka Időelőtti abbahagyásáról és arról a felelőt­lenségről, amely az anyaggal, szerszámmal, géppel, társadalmi 6. Üzemi szakszervezeti veze­tőink javítsák meg a munkások és a normamegállapitók között: viszonyt. Meg kell értetni, hogy a normások a munkájukat az egész dolgozó nép érdekében vég­zi k. 1. Kém maradhat helyén az o szakszervezeti funkcionárius, vagy aktíva, aki szemet húny a csalá­sok felelt. Ki kell küszöbölni a munkaidő alatti ülésezéseket. A szakszervezeti munkát társndalm> munkában, munkaidő után vA gezzék, 8. A munkafegyelem kérdését a szakszervezeti központok veze­tői tartsák állandóan napirenden. Ezt a határozatot és az ezzel kapcsolatos feladatokat a szak­szervezetek, üzemi bizottságok, az üzemi termelési értekezleteken ismertessék s a dolgozók javasla­tait is érvényesítsék a tovább' munkában. tulajdonnal való gondtalan bá­násmódban jelentkezik. Szak- szervezeti funkcionáriusainknak látniok kell, hogy e jelenségek mögött az ellenség, a jobboldali szociáldemokraták aknamunkája húzódik meg. Szembe akarják ál­lítani a kevésbé öntudatos dol­gozókat munkásosztályunk és egész dolgozó népünk érdekeivel, a fegyelem lazításával, a normák felhígításával akarnak zavart elő. idézni, hátráltatni a szocializmus építését. — A szakszervezetek felelősek a norma- és bércsalások elterjedé­séért, de felelősek azért is, hogy a jelenlegi helyzet megváltozzék, hogy az üzemekben a norma- óz munkafegyelem helyreálljon, az egyéni felelősség megszilárduljon. Apró elvtárs ezután a termelési értekezletről szólott. Ezeknek az értekezleteknek igen nagy a je­lentősége az üzemi tervek és ter­melési kérdések megvitatása, a dolgozók részéről jövő ellenőrzés, a hiányosságok felszámolása szempontjából. A legutóbbi tér- melésl értekezletek iránt igen nagy volt a dolgozók érdeklődé­se, számos hozzászólás és érté­kes javaslat hangzott el. A most megtarandő termelési értekezle­teken a normalazitókkal és a munkafegyelem megbontóival szemben kell felvenni a harcot. Ezeket az értekezleteket azonban az előzőeknél jobban kell meg­szervezni. A szakszervezeti veze­tők egy része még nem érti meg, ml a feladata ezzel kapcsolat- ban, elhanyagolták az értekezle­tek jó előkészítését. A vállalatve­zetés Is sokhelyütt gyengén ké­szült fel, az Igazgatók beszá­molójából hiányzott a kritika ét önkritika. A dolgozók részéről sokkal aktívabb bírálat és önbí­rálat hangzott el, bátrabban fed­ték fel a hibákat. Köböl József elvtárs, a MÉ- MOSz főtitkára hangsúlyozta: sokan még a régi módon képze­lik el az osztályharcot, sztrájkok, bérlazítás, munkabalogatás útján. Ez a kapitalizmusban helyes és igazságos védekezés volt, ma azonban, a proletárdiktatúrában: bűn államunk, népi demokrá­ciánk ellen. Az építőipari munkásoknak Is a legelszántabb harcot kell föly- tatniok a Párt vezetése alatt. Nem elég „elismerni“ a Párt vezető szerepét, hanem napról-napra a gyakorlatban kell harcolni annak megvalósulásáért. Szindikalizmus az, hogy a szakszervezetek tűr- ték a normacsalást s ezzel nem egy esetben szinte cserbenhagy­ták a Pártot. Szindikalizmus az, hogy Pártunk Központi Vezetésé- gének határozatát a munkafegye­lemre vonatkozólag szinte elen gedték fülük mellett. Most min­den erővel fel kell venni a harcot a Párt határozatának maradékfa lan megvalósításáért, a no rína csa lókkal, a munkafegyelem lázitól val szemben. Zsofinyec Mihály elvtárs, ne­hézipari miniszter a vállalatveze­tők súlyos felelősségéről beszélt. — A vállalatvezetőknek nem egy helyen komoly részük van a normák fellazulásában, a látszat, eredmények kimutatásában és csa 1 ásókban. — Előfordult, hogy egyes üze mekben, például a Lnmpart-ban, félre akarták vezetni a felettes halóságot. Egyik-másik üzemben a vállalatvezető harmad-negyed, rendű funkcionáriusokra bízta a darabbérezés bevezetését. Az a feladat, hogy a legerélyesebben ér­vényt szerezzünk üzemeinkben az egyéni felelősségnek fejezte bf felszólalását Zsofinyec elvtárs. A hozzászólásokra Apró Antal élvtárs részletesen válaszolt s ez zel a SzOT összvezetőségi érte­kezlete véget ért II párlépííés munkájának nélkülözhetetlen fegyvere A Pártmunkás O l V a g P ! TERJESZD! R SZOT elnökségének 1950 május 1-i határozata a szakszervezeti központok, elnöki bizottságok, üzemi bizottságok és bizalmiak feladatairól a normaEazltások, a bércsatások kiküszöbölésé­ről, a munkafegyelem megszilárdításéról

Next

/
Thumbnails
Contents