Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-10 / 26. szám
A helyes bérezés a versenyzés lendítöje Felvesszük a harcot a normalazitók, a munkafegyelem megszegői ellen A szakszervezetek összvezetőségi ülése és a SzOT elnökségének határozata a bércsalók kiküszöböléséről, a munkafegyelem megszilárdításáról A Május 1-i versenyzés során üzemeinkből a dolgozók újabfc nagy eredményekről, győzelmekről tettek jelentést. Ezek az újabb eredmények azt mutatják, hogy az üzemek dolgozói mind nagyobb számban vesznek részt a munkaversenyekben, mutatják azt, hogy a munkaversenyzés célkitűzése már nemcsak az, hogy minél nagyobb számszerű eredményeket biztosítsanak, hanem igazibb eredményeket érjenek el azzal, hogy csökkentik az önköltséget, gondossággal anyagot takarítanak meg, figyelemmel vannak a minőségre, a selejtre, a gépeket maximálisan kihasználják. A munkaversenyzés rövid Idő alatti hatalmas eredményei ellenére vannak még hibák, hiányosságok, amelyek fékező erőként hatnak, akadályozzák a „rejtett tartalékok“ felszínre kerülését, akadályozzák a fejlődés iramát, az észszerűsítések és újítások szaporodását. A hibák egyik oka az, hogy egyes üzemekben a versenyszervezés még mindig a jelentéktelenebb kérdések mögé ke tül, hogy a pártszervezet s a vállalatvezetés nem kíséri figyelemmel a versenyzés menetét, nerc értékeli, nem látja el tanácsokkal és így az egyhelyben topog, nem fejlődik, nem tart lépést az általános előrehaladásunkkal. Ez a kérdés lényegéten úgy a dolgozók, mint a vezetés részéről egyel jelent azzal, hogy nincs teljes megértés az új, a. fejlődő iránt, hajlamosság van megrekedni bi- zonyos „begyakoroltságban“, hajlamosság van arra, hogy gépiesen ismétlődjék a tegnap s elsikkadjon az új, a mi építésünk, sikereink, szocializmusunk alapja. Eddigi, kirobbanó eredményeink, a munkaversenyhez, a többterme, léshez, az újhoz való, általában helyes viszonynak köszönhető. Azonban nem tudunk előbbre lép. ni és kihasználatlanul marad az az alap is, melyet eddig elértünk, ha nem látjuk meg a még újab bat, aminek meghonosítása, len- dítője az ötéves terv megvalósításának. A másik tényező, ami akadályoz, az nem más, mint a jelen légi bérrendszerünk fogyatékossága. Jól lehet, a meglévő is a munkaszerintl szocialista bérezés követelményeit igyekszik meg valósítani, mégis vannak hibái bizonyos vonatkozásban. Melyek ezek? Az egyik az, hogy azonos munkáért különböző bér jár, ha azt különböző osztályokba sorolt munkások végzik. Ez természete, sen magában hordta, mint következményt, az igazságtalan bérezést. Így fordulhatott elő, hogy a magas bérosztdlyba sorolt munkások, az alacsonyabb szakképzettséget kívánó munkánál nagy teljesítményeket értek el és Így nagy bért is, míg az alacsonyabb bérosztályokban dolgozók, ha ugyanazt a munkát végezték is. jóval kevesebbet kaptak, üzemeink mindegyikében megállapíthatók az ehhez hasonló hibák. A másik fogyatékosság az, hogy bérrendszerünk nem tesz különb séget az egyszerű és bonyolult munka között, a magas szakképzettséget kívánó munka és a begyakorlott, Vagy segédmunka között; A fizetéskiszámítás nehézséget sem kisebbek az előbbi említett hibáknál. Rákosi elvtárs tavaly augusztus 31 „én mondotta: „hogy « legtöbb munkás csak akkoi tudja meg, mennyit keresett, amikor már a borítékban megkapta“. Rákosi elviárs megállapítása a munkások ezreinek helyeslésével találkozott. Valóban az a helyzet, hogy a munkások a legnagyobb nehézségek árán sere képesek megtudni előre, hogy mennyi lesz a keresetűk, nem tudják, hogy egy-egy napi teljesft. ményiik pénzösszegben mennyit tesz ki. Cseh Mihály a Gépgyárból elmondja, hogy „órák vesz- npk el számolgatással, csak az tudja megérteni ezt a bonyolult bérelszámolást, akinek: magasabb iskolája van ... még nem fordult elő, hogy annyit kaptunk volna, mint amennyit .vártunk, Gavri Tétemé, a Bajai Posztó gyár csomózójából mondja: „tisztában szeretünk lenni a keresettel“. Mindezek együtt azt mutat, jak, hogy a teljesítménybérezés az említett hibáinál fogva, nem ad lökést, lendületet a, verseny erősödésére, a termelékenység fokozására, a terv. teljesítésére. Pedig az ötéves terv megvalósítása a terv szakaszainak teljesítése, vagy túlteljesítése, lehetetlen a verseny, a termelékenység erősödése, fokozódása nélkül. A dolgozók ez is építhetően fejezik ki. Varga. BaUzsné azt mondja: „így, nem lehet versenyezni, vannak eredményeink, de menynyivel nagyobbak lennének azok, ha a bérezésünk nem gátolná, hanem elősegíteni a versenyzést, a termelékenység emelést. Érthető bérrendszerre van szükségünk“. Makrai István darabhordó a Bajai Posztógyárból így vélekedik: „Olyan számítóikén nekünk a bérezésben, amelyet egyszerű szorzással magunk is ki tudunk számítani. A teljesítménybérezés ugyanakkor magában hordta annak a lehetőségét is, hogy bércsalások, normalazítások forduljanak elő, ami nem más, mint az ország, o jól dolgozó becsületes munkások megkárosítása; közönséges rablás. Ilyen rablók a Bajai Posztógyárban is akadtak, Mihálovics Erzsébet és Szukács Katalin személyében, akik állandóan 27C százalék körül „teljesítettek“. Mikor az érthetetlenül magas teljesítmények okát kivizsgálták, megállapították a bér- és norma csalást, megállapították, hogy a tintirozásra nem kerülő árut is, mint termelést jelentették. Ezzel közel 6000 forinttal károsítottál1 meg a dolgozókat. A dolgozók kívánságai alapjár. a termelékenység növelése, a fegyelmezettebb, minőségi munka, a norma és bércsalás lehetőségének a kizárása megköveteli, hogy egy olyan bérrendszert hozzunk létre, mely ahelyett, hogy akadd lyozná, elősegíti a terv teljesítését. Az ilyen bérrendszer, a munkaszerinti bérezés egyik formája, a darabbérezés. A darabbér lehetővé teszi a magasabb szakképzettséget kívánó munka díjazását és a bér könnyű kiszámítását, egyszerűvé tételével helyesen ősz. tönzi a dolgozókat a magasabb terméseredmények elérésére. Ez a bérezés helyet ad a szocialista bérezés elvének: „mindenkinek képessége szerint, mindenkinek munkája szerint“. A SzOl1 elnöksége május 1-én határozatot hozott, amelyben feltárja azokat a hibákat, amelyek a normalazítás és a munkafegyelem meglazuldsa terén mutatkoznak. Ezeknek a hibáknak kikii szöbölésére a SzOT elnöksége <\ szakszervezeti szervek, funkcionáriusok és aktívák részére a kővetkező feladatokat jelöli meg: 1. A becsületes dolgozókat, élmunkásokat, sztahánovistákat kell mozgósítani a normacsalók, a munkafegyelem meglazltók leleplezésére. A norma- és bércsalókat, a munkafegyelem ellen vétőket, az anyagpazarlókat szigorúan felelősségre kell vonni, súlyosabl esetből ki kell zárni a szakszervezetből. 8. Szívós felvilágosító munkd- val kell tudatosítani a dolgozókban azt, hogy a munkafegyelem meg- bontói a dolgozó nép elelnségei. Az önként vállalt szocialista munkafegyelem, a, dolgozók felelősségérzete és becsületes munkája, alapja az életszínvonal további emelkedésének, a szocializmus építésének. S. Érvényesíteni kell a sxociaösszvezetőségi értekezletet tar. tott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, ahol megtárgyalták a munkafegyelemben mutatkozó sú- lyos hibákat, a bérvisszaéléseket, uormacsalásokat és megjelölték ezekkel kapcsolatban a szakszervezetek, üzemi bizottságok feladatait. Az összevezetőségi értekezleten megjelent Kovács István elvtárs, Párlunk Központi Vezető ségének titkára, Apró Antal elvtárs, a SzOT főtitkára és Zsofi- nyec Mihály elvtárs, nehézipari miniszter. Az értekezleten Apró Antal elvtárs tartott beszédet. Bevezetőben május 1-éről és a magyar nép békeharcáról szólott Apró elvtárs, majd azokat a ha talmas eredményeket ismertette, amelyeket dolgozó népünk a szocializmus építésében elért az utóbbi hónapokban. — Szocializmust építő országunk Pártunk vezetésével, dolgozó népünk lelkes és cselekvő támogatásával napról-napra erősödik — állapította meg Apró elvtárs. — Lépésről-lépésre megvalósítjuk ötéves népgazdasági tervünk célkitűzéseit. Az Országos Tervhivatal negyedévi jelen tése bizonyltja népgazdaságunk egészséges fejlődését, dolgozó népünk életszínvonalának fokozott emelkedését. Ezután ismertette a Tervhivatal jelentésének legfontosabb számadatait, majd így folytatta: — A norma- és bércsalások ma már mind általánosabbak, tömé. ges jelenségről van sző. Sajnos, számos esetben a szakszervezeti funkcionáriusok, az üB-k, a mü helybizottságok tagjai közreműködnek a normák fellazításában, annak az érdekében, hogy egyesek jogtalanul magas keresethez jussanak, hogy az üzembon a tel jesítményszázalék „emelkedjék“. Másutt a normákat azért lazít, jak, hogy így váljanak egyesek „sztahánovistákká“ s ezáltal kompromitálják, lejárassák a dolgozók előtt a szocialista munkaversenyt, a Sztahánov-mozgalmat. — Számos helyen megtörténik, hogy a normalazitók, ha követeléseiket nem teljesítik, ha a kalkuláns nem számol el, vagy a oormamegállapító más normát állapít meg, mint ahogy követe, lik, — akkor leállással, sztrájkkal fenyegetőznek, üzemeinkben gyakran előfordul, hogy a nor- mamegállapítókkal szemben olyan lista, elosztás elvét, a végzett munka aránya szerinti díjazást. Kap, mint nap ellenőrizni kell, hogy nem köVctnek-e el bércsalást, nem jutnak-e egyesek munkanélküli többlet keresethez. V üzemi szakszervezeti szervek ne tűrjenek meg semmi liberalizmust a vállalatvezetés részéről. A válalati fegyelmi bizottságok szigorúan lépjenek fel a normalazitókkal és bércsalókkal szemben, a vállalatvezetők pedig azokkal a művezetőkkel szemben, akik elősegítik ezeket a csa, lásokat. 5. Megfelelő segítséget kell nyújtani a vállalatvezetésnek a munkafegyelem megszilárdítására irányuló intézkedéseihez. Termelési értekezleteken, taggyűléseken kell mozgósítani a dolgozókat a termelés és a munkafegyelem ellenőrzésére. magatartást tanúsítanak egyesek, mintha a normamegállapítók a dolgozók ellenségei lennének. Ugyanígy az időmérőkkel szem, ben is. Pedig a munkások soraiból kikerült időmérők a demokrácia neveltjei, nem a tőkések hajesárai. A normafegyelem be tartását és a bércsalások megakadályozását az Időmérők és a normamegállapítók nélkül nem is tudjuk elvégezni. Meg kell tehát akadályozni a normások lejáratását. Ez a feladat népszerűtlennek látszik, de csak az elmaradt, politikailag fejletlen dolgozók előtt az. Szakszervezeti vezetőink, nek, az üzemi bizottságoknak a norma, és a munkafegyelem helyreállításánál fel kell számolniok azt a helytelen magatartást, hogy népszerűséghajhászásból nem szállnak szembe a fegyelmezetlenséggel — Pártunk Központi Vezetősége több ízben felhívta a figyelmet a munkafegyelem megszilárdításának jelentőségére és szükségességére. A KV határozata rá. mutatott arra, hogy a munkafegyelem megszilárdítását, a munkarend szigorú betartását, a munkaidőnek termelőmunkára való teljes kihasználását szorosan össze kell kapcsolni a munkaversennyel és annak szerves részévé kell tenni. Az öntudatos, becsületes dolgozók százezrei tudják, hogy a szocializmus építésében csak a szilárd, önkéntes, tudatosan vállalt munkafegyelem segítségével fokozhatjuk eredményein, két. Sok dolgozóban azonban még a kapitalista gondolkodás maradványai élnek. Ezek a dolgozók nem ismerték fel a munkához való megváltozott viszonyt, fele. lőtlenül szembehlyezkednek a dolgozók összességének érdekével, a becsületes dolgozókkal, akik a szocialista versenyben újabb és újabb eredményeket érnek el. Számos esetben az ellenség tartja ébren ezt a gondolkodásmódot s ennek kedvez nem egy üzemben a munkafegyelemmel kapcsolatos liberalizmus, elnéző politika. — Mindamellett a munkafegyelem lazulásának más jelenségei Is mutatkoznak. Hosszasan lehetne beszélni a gyakori hiányzásokról, késésekről, a munkaidő alatti sé. tálgatásokról, a munka Időelőtti abbahagyásáról és arról a felelőtlenségről, amely az anyaggal, szerszámmal, géppel, társadalmi 6. Üzemi szakszervezeti vezetőink javítsák meg a munkások és a normamegállapitók között: viszonyt. Meg kell értetni, hogy a normások a munkájukat az egész dolgozó nép érdekében végzi k. 1. Kém maradhat helyén az o szakszervezeti funkcionárius, vagy aktíva, aki szemet húny a csalások felelt. Ki kell küszöbölni a munkaidő alatti ülésezéseket. A szakszervezeti munkát társndalm> munkában, munkaidő után vA gezzék, 8. A munkafegyelem kérdését a szakszervezeti központok vezetői tartsák állandóan napirenden. Ezt a határozatot és az ezzel kapcsolatos feladatokat a szakszervezetek, üzemi bizottságok, az üzemi termelési értekezleteken ismertessék s a dolgozók javaslatait is érvényesítsék a tovább' munkában. tulajdonnal való gondtalan bánásmódban jelentkezik. Szak- szervezeti funkcionáriusainknak látniok kell, hogy e jelenségek mögött az ellenség, a jobboldali szociáldemokraták aknamunkája húzódik meg. Szembe akarják állítani a kevésbé öntudatos dolgozókat munkásosztályunk és egész dolgozó népünk érdekeivel, a fegyelem lazításával, a normák felhígításával akarnak zavart elő. idézni, hátráltatni a szocializmus építését. — A szakszervezetek felelősek a norma- és bércsalások elterjedéséért, de felelősek azért is, hogy a jelenlegi helyzet megváltozzék, hogy az üzemekben a norma- óz munkafegyelem helyreálljon, az egyéni felelősség megszilárduljon. Apró elvtárs ezután a termelési értekezletről szólott. Ezeknek az értekezleteknek igen nagy a jelentősége az üzemi tervek és termelési kérdések megvitatása, a dolgozók részéről jövő ellenőrzés, a hiányosságok felszámolása szempontjából. A legutóbbi tér- melésl értekezletek iránt igen nagy volt a dolgozók érdeklődése, számos hozzászólás és értékes javaslat hangzott el. A most megtarandő termelési értekezleteken a normalazitókkal és a munkafegyelem megbontóival szemben kell felvenni a harcot. Ezeket az értekezleteket azonban az előzőeknél jobban kell megszervezni. A szakszervezeti vezetők egy része még nem érti meg, ml a feladata ezzel kapcsolat- ban, elhanyagolták az értekezletek jó előkészítését. A vállalatvezetés Is sokhelyütt gyengén készült fel, az Igazgatók beszámolójából hiányzott a kritika ét önkritika. A dolgozók részéről sokkal aktívabb bírálat és önbírálat hangzott el, bátrabban fedték fel a hibákat. Köböl József elvtárs, a MÉ- MOSz főtitkára hangsúlyozta: sokan még a régi módon képzelik el az osztályharcot, sztrájkok, bérlazítás, munkabalogatás útján. Ez a kapitalizmusban helyes és igazságos védekezés volt, ma azonban, a proletárdiktatúrában: bűn államunk, népi demokráciánk ellen. Az építőipari munkásoknak Is a legelszántabb harcot kell föly- tatniok a Párt vezetése alatt. Nem elég „elismerni“ a Párt vezető szerepét, hanem napról-napra a gyakorlatban kell harcolni annak megvalósulásáért. Szindikalizmus az, hogy a szakszervezetek tűr- ték a normacsalást s ezzel nem egy esetben szinte cserbenhagyták a Pártot. Szindikalizmus az, hogy Pártunk Központi Vezetésé- gének határozatát a munkafegyelemre vonatkozólag szinte elen gedték fülük mellett. Most minden erővel fel kell venni a harcot a Párt határozatának maradékfa lan megvalósításáért, a no rína csa lókkal, a munkafegyelem lázitól val szemben. Zsofinyec Mihály elvtárs, nehézipari miniszter a vállalatvezetők súlyos felelősségéről beszélt. — A vállalatvezetőknek nem egy helyen komoly részük van a normák fellazulásában, a látszat, eredmények kimutatásában és csa 1 ásókban. — Előfordult, hogy egyes üze mekben, például a Lnmpart-ban, félre akarták vezetni a felettes halóságot. Egyik-másik üzemben a vállalatvezető harmad-negyed, rendű funkcionáriusokra bízta a darabbérezés bevezetését. Az a feladat, hogy a legerélyesebben érvényt szerezzünk üzemeinkben az egyéni felelősségnek fejezte bf felszólalását Zsofinyec elvtárs. A hozzászólásokra Apró Antal élvtárs részletesen válaszolt s ez zel a SzOT összvezetőségi értekezlete véget ért II párlépííés munkájának nélkülözhetetlen fegyvere A Pártmunkás O l V a g P ! TERJESZD! R SZOT elnökségének 1950 május 1-i határozata a szakszervezeti központok, elnöki bizottságok, üzemi bizottságok és bizalmiak feladatairól a normaEazltások, a bércsatások kiküszöböléséről, a munkafegyelem megszilárdításéról
