Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-01 / 19. szám

lesi véri Uövöxlet asz imperialista rabságból felsszabaául/, a népi áemoUrácia útján Járó nagy Jkinai népnek I Híg Dusnok dolgozói a békéért harcolnak, a kulák pap a háborúra spekulál Uszít, gyermekeket pofoz, dáridókat rendez Ralfay plébános, a „háború papja“ A Párt zászlaja alatt Népnevelők járjak sorra, házról házra a dolgozókat. A dusnoki párt szervezet vezetésével megindult p a harc a békéért, mint szerte az országban, az egész világon. Bele. kapcsolódott nagy lelkesedéssel minden tömegszervezet. A tegnap még üres Békeiveket ma mái ' száz és száz békét akaró dolgozó aláírása tarkítja, Eok paraszt■ ■ embernek nehéz az irás, percekig tart, míg a kusza bétákból kiala- kul a név, de a békéért, a nyuga- , lomért, a jólétért egymás kezébe adják a már elkopott hegyű ceru zát. -A gépállomás és a termelő I szövetkezeti csoport, a legjobbjait 1 az élenjáró kommunista dolgozó- 1 kát küldte agitációra, hogy min- 1 denki, Dusnok minden dolgozója megértse: miért kell, miért köte­lesség a békéért való harc. Mond­hatjuk, a békéért egy ember az egész község. Ki ne harcolna a tömeggyilkosságra készülök ellen, ki ne írná nevét arra az ívre, melynek Jelsó részén az áll: „Kö veteljük az atomfegyver, az em- berek tömeges megsemmisítése szörnyű fegyverének betiltását“. Az ellenség atombombával, új há­borúval akar kipusztitani népeket és erre nemcsak az amerikai, an­gol és egyéb imperialisták törek­szenek, hanem a határainkon be­lüli, a Dusnokon gyűlölködő el lenség, kulákok, az egyházi reak­ció, a kuldk pap: Raj fay Alfonz is. Lehet-e a béke híve az, aki a „békéről“ beszél, de mikor arra került a sor, hogy aláírja a dolgozó milliók követelését, mikor arról vau szó, hogy támogassa a népek boldogulásának elemi kö­vetelményét, akkor „nem politizálunk” jelszó mögé búvik és megtagad minden támogatást a béke ügyében. így ' történt Dusnokon. Küldöttség ment a plébániára. A plébá­noshoz, odanyujtott íven már sok az aláírás .parasztasszonyok, fiatalok, traktoristák, újgazdák neve egymás alá sorakoznak. Un­dorral lökte félre az elébe tett papirt. „Nem érdekel, csak felsőbb utasításra". A küldöttség lába földbegyökerezett. Maurer Dezső szólni akart, de a meglepetés torkán forrasztotta a szót. „Néz­zenek a táblára, olvassák és azt vegyék tudomásul.“ Az ajtón, mi­vel nemrég jötlek be, ott lóbálózott a „politikával nem fog­lalkozunk“ tábla. A küldöttség kénytelen volt sarkon fordulni ttaffay plébános nem azonosítja magát a falu dolgozóinak, katoli kusainak véleményével. ö nem oda ír alá, ahova a dolgozók. A GO hold földje nem engedi. „Jól mondta, — szólal meg rövid csend után az egyik — a szom ezédasszouy: nem békét, békessé­get ákar, a háború papja ez.“ Raffay Alfonz három éve van a községben. Azt mondják minden ütt, minden utcában, hogy rend volt a faluban addig, míg Raffay tueg nem érkezett. Szorgalmasan dolgozott mindenki a kapott föld­jén, „még a kuláknak sem nyí lőtt ki ennyire a csipája“. Raf. fay, a grófot szolgált pap, bősz szút esküdni jött Dusnokra. Ha dat üzent a község lakóinak, mert majdnem minden dolgozó paraszt ember sz érseki, meg a káptalan tízezer holdakból kaptak jutta tást. Fáj néki, hogy a „grófja földjén a föld igazi birtokosa dolgoznak, fáj néki, hogy Dusno­jó pénzért, nagy beszéddel-pom pávai temette. „A dolgozók papja ez? — tették fel sokan a kérdést — nem, a kulákoké, a gazdagoké — adták meg nyomban a felele­tet, — hiszen maga is kulák.“ Mit csinált a csütörtöki napon az Iskolában? A hittanóra még el sem kezdődött, a „háború papja“ a nyolca­dikos Sipos Gyulát ordítva megkérdezte: — Ma meggyóntál? A gyerek feleli: — Nem! — Ha nem gyóntál meg, azonnal eredj ki a teremből I A gyerek határozottan vála szolt: — Nem megyeki — Nem? 1 — Azonnal gyerekek, szedjelek össze minden holmit, meujünk ál a másik terembe, ilyen kommunista kö­tökkel nem szívunk egy levegőt! Sipos elvtárs gyermekeit üldözi mert kommunista. Siposné, t gyermek édesanyja a napokbai bement az iskolába és megkér dezte: — Hogy tehet ilyet a gyerme kemmel, mikor én magát fizetem? Raffay kinyitotta az ajtót é a kijáratva mutatva mondía: — Azonnal ki innen, ilyen han got nem tűrök, velem csak alázó losan lehet beszélni. Az iskolában nem tűri a dolgc zókat, azokat, akik kezükbe vei ték a maguk nevelésének ügyé akik államosították az iskolái Kizavarja az iskolából az iskola tulajdonosait. A kulák pap nincs hijján a vendégeskedésnek. A Idnytestvérek udvarlói, meg az átutazó papok han. gossd teszik nem egyszer a plébániái. A községben még mindig arn beszéltek, hogy a tavaly Pétéi Pálkor papavatás volt. Vagy hí 1 szonöíen összeszaladtak papok nagy lakomára. „Úgy berúgta — moudja az egyik ember, al látta, — hogy alig találták me a plébániát. Az egész község részeg papokat figyelte, köztük mi békebontónkat: Haffayt is Az elmúlt hónapban megint jő tok valahonnan, „egyszerre csak úgy besurrantak — mondja, :— mint a tolvajo Este nagy lakoma volt, reggel ; danolás. így ment ez három n pon keresztül.“ A régi dinoi ’ dánom folytatódik a dusno 1 plébánián. Kulákok meg egyi ’ hasonszőrűek együtt tervezget ' „jövőjüket“: a háborút. t De addig, míg Ok a hábori , dolgosnak, szülik az újabb, m< újabb rémhíreket, a dolgozó ni liók építenek, harcolnak az nagyobb eredményekért, vers ' nyesnek április 4-ért és máji l.ért, építik az ötéves tervet 5 vele együtt a szocializmust. Gy léseken, beszélgetéseken tárgyi , iák meg, hogyan tehetnek több a béke érdekében, hogyan akad ’ lyoZzák meg az újabb vildgégé, a régi szolgaságot, hogy ne ke jen többé Dusnok dolgozóim sem hullatni könnyüket a hábo áldozataiért, hogy ne kelljen tó bé dolgozni az érsek földjén. ■ dolgozók akarata Dusnokon, :< égész világon leszámol az „ei beréiet-spekulániokkal", légin r az Truman, Churchill, vagy aki i Raffay Alfonz. W. D. i amerre a szem ellát, a föld j sm az érseké, hanem a dolgozó j irasztoké. i Van neki hatvan hold jó földje, t e gondolja magában és nem egy. xr ki is mondta, „mennyivel : )bb volna ezzel a „kis“ földdel ' i érseki hatvanezer hold tövében iitkérezni, mint azt látni, hogy ipten-nyomon termelő-szüvetke. eli csoportok alakulnak.“ Raffay kiskirályságot akart ma- ának teremteni. Mikor megnyí­lt a szövetkezet vendéglője, fel- zólította az Igazgatóságot, hogy djon be kérvényt a „kocsma ngedélyezése végett“. A templom s a gyóntatószék felhasználásá­ul megindította a harcot a tö- aegszervezetek és az MNDSz el. sn. Többen botránkoztak meg a özség vallásos dolgozói közül zon, hogy a gyónószékben arról eszélt „óvd uradat, gyermekedet kommunistáktól, EPOSz-tól, )ÉFOSz-tól“. Ugyanakkor három lőtestvérét „aktivizálja“ s ahogy ik nevezik, a „napsugárkákat'• minden al­kalommal más-más kulákhdz­ndl összegyűjtik és ott „ké. pezik“. Eta Szabad Föld Téli Este volt, tkkor gyors intézkedéssel „rend- lívüli szenlségimádást“ rendelt ül. Bosszúsan kellett látnia, liogy a Télt Este előadását még az utcáp állva is hallgatták. Ha malacait adta el és mivel azok nem feleltek meg az előírásnak és 3.50 helyeit 5 forinttal' fizették ki, akkor azt mondta: „pogányok, nem segítik a papjukat... Ez a demokrácia 1" Raffay plébános szerint akkor csak a kulákok a keresztények, mert azok bőven se­gítik papjukat, minden jóval: bor ral, vajjal. Nem nyugszik, nem elégedett „munkájával“, gyűlölködésével, uszításával. A minap Purákné a plébániáról Jövet, első kézből kap­va a rémhírt, azt mondotta, hogy: „1950-ben bő termés lesz, de nem lesz, aki megegye, mert olyan vé rés háború lesz, hogy a vér a lo­vak hasát fogja súrolni és szü gyükkel is a vért fogják tóiul. A bibliára hivatkozott, de Dusno­kon mindenki tudja, hogy igen-igen „Amerika Hang­ja“ ize van ennek az idézet nek. Az iskolában a hittanórákon féktelen úr, Igyekszik kiélni ma­gát. A gyermekeket kíméletlenül pofozza, de csak a szégényebbjeit, na meg a kommunistákat. A legutóbb is a kis 14 éves Sípos, meg a Matity lányt úgy megpo­fozta, hogy utcahosszat lehetett hallani sírásukat. Miért? Mert nem gyóntak. Rosszül állhat a kulák-pap Raffay szénája, ha po. fozással kell a gyermekeket és lel­ki terrorral a felnőtteket a gyó­násra erőszakolni. Az égész köz­ség gyermeket nevelő szülői fel­háborodtak ezen. Raffay úrnak Igen halvány fogalmai lehetnek a pedagógiáról... A napokban mái a község tanítói és a Szülői Műn- kaközösség is állást foglal ebben az ügyben. A lelki terror alkal­mazásához nem válogatja az eszközöket. Kaprivanác János szegény pa rasztembert a temető mellett' árokba engedte eltemetni, a szer tartást megtagadta. Ugyanakkor tavaly esztendőben meghalt egyik kuiákot, ki vatlliázftsaágban élt, az Egységes Ifjúsági Szervezet megter emtéséér t Az utóbbi hetekben, Rákosi elvtárs beszéde óta az ország minden részében, így Bács- Kiskun megyében is kibonta­kozott az Egységes Ifjúság megteremtéséért való munka. Az ifjúságnak nagy tömege világosan látja, hogy a Párt­hoz tartozó Egységes Ifjúsági Szervezet minden munkás, paraszt és tanuló fiatal kí­vánságait, célkitűzéseit fogja valóra váltani. Napról napra lépnek be a szervezeteinkbe olyan fiatalok, akik eddig még nem voltak sem SzIT, EPOSz vagy Diákszövetség­ben. Ezt bizonyítja az is hogy március hónapban a Ba­jai Posztógyárban 20 fiatal kérte felvételét. Bácsbokodon 43 és ezek közül 18 lány. Csi- kérián 20 újabb fiatal jelent­kezett az EPOSz tagjául. Eb­ből látható az, hogy a szerve­zeten kívüli fiatalok felöl megindult az egészséges áram­lat az ifjúságunk Egységes Szervezetébe. Azonban jól meg kell nézzük, hogy kit ve­szünk fel, nehogy az osztály­ellenség kihasználja ezt és kulákok, a klerikális reakció megbízottai beférkőzzenek a dolgozó fiatalok Közé, Kalo­csán a fiatalok ébertelenségét kihasználta az ellenség és a reakció egyik beépített embe­re a MINSz járási titkári ér­tekezletének minden anyagát kiszolgáltatta az egyházi re­akciónak. A Párt vezetésével a népi demokrácia lehetővé tette, hogy az ifjúságunk kultúrális és anyagi helyzete megvál­tozzon és magasabb színvo­nalra emelkedjen. Az ifjúmun­kások elvégzett munkájuk után megkapják megfelelő bérüket. Megszűnt a régen szokásos tanoncpofozás, a parasztfiataiok kiszakadtak a nagybirtokosok és kulákok karmai közül. Soha nem látott lehetőség van az ifjúság előtt. Az eddig elért eredmények, ifjúságunk lelkesedése, oda­adása a szocializmus építésé­ért újabb célokat, terveket ébresztenek a, fiatalok köré­ben. Az egyik mérnök, a má­sik szakember, a harmadik agronómus, honvéd és rend­őrtiszt szeretne lenni. Az a feladatuk az ifjúsági szerve­zetek vezetőinek, hogy ezek­ről a tervekről beszéljenek, mert ezek a tervek nem meg­valósíthatatlanok, mert ezeket a célkitűzéseket minden fia­tal számára biztosítja a Párt segítségével, az Egységes If­júsági Szervezet. Döntő fel­adata minden szervezetünk­nek, hogy a népnevelő munkát megerősítse — különös tekin­tettel az üzemi SzIT és me zőgazdasági szocialista szek­torokban dolgozó EPOSz szer­vezeteinkre. A népnevelők munkájához igen nagy segít­séget nyújt a hetenként meg­jelenő Szabad Ifjúság és ter­mészetesen elsősorban Pár­tunk központi lapja, a Szabad Nép és a Megyei Pártbizott­ság orgánuma, a U&cskiskun­megyei Népújság. Meg kell szervezni a népnevelők szá mára az olvasóköröket és biz­tosítani kell, hogy egész if­júságunkat a termelés és a tanulás vonalán vigyük haté­ba az Egységes Ifjúsági Szer­vezet megvalósításáért, a bé ke megvédéséért. Április 4-én megmutatkozott az ifjúság lendülete a termelésben. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban, a bajai Posztógyárban, amely a napokban lelt élüzem, a kecskeméti Konzervgyárban, az Állami Gazdaságokban és a termelőszövetkezeti csopor­tokban a fiatalok felajánlá­saikkal és azok teljesítésével bizonyították be szereietiiltct a Szovjetunió, a Párt és Rá­kosi elvtárs iránt. Ugyanígy ünnepük mindenütt, mondhat­juk, hogy még fokozottabban a május 1-ét is. A felszaba­dulás ötödik évfordulójának hatalmas budapesti ünnepsé­gein HO parasztfiatal képvi­selte megyénk ifjúságát, Má jus 1-én pedig szintén ISO fiatal megy Budapestre, okik máris lelkesen készülődnek a nagy ünnepre, a béke, a pro- letáriátus nemzetközi össze­fogásának nagy napjára. De nemcsak Budapesten, me­gyénk minden városában, üze­mében, községében, gépállo­másán, tanyacsoportjábau az ifjúság tömegesen mozdul meg a vörös és nemzetiszínü zászlók alatt. Május 1- hatal­mas seregszemléje lesz az Egységes Ifjúsági Szervezet megteremtésének. — Szükség van minden munkás, paraszt ég haladó értelmiségi fiatal munkájára, harcára, hogy a békét mind szilárdabbá és az ifjúságot egységessé tudjuk kovácsolni. A Párt és Rákosi elvtárs nagy feladatokkal bíz­ta meg ifjúságunkat. Ezeket a feladatokat beszélte meg u MINSz megyei bizottság leg­utóbbi ülésén. Ezeknek a feladatoknak végrehajtásához szükséges, hogy a pártszerve­zetek mindenütt kellő támo­gatást nyújtsanak az ifjúság­nak. Fiataljaink kérjék a pártszervezetek segítségét és egészen biztos, hogy nagy tá­mogatást fognak kapni. Az ifjúság bárhol jó munkát csak úgy tud végezni, ha ki­kéri a Párt tanácsát, vélemé nyét és kézzelfogható segít­ségét. Az ifjúság eddigi ered­ményeit, győzelmeit a Párt­nak köszönheti. így lesz ez a jövőben is, még fokozottabb mértékben. A Párt támogatá­sa, tanítása az ifjúsági moz­galmunk éltető eleme. A mi Egységes Ifjúsági Szervezetünk hasonló akar lenni a hős lenini Komszomol- hoz, mely nagy segítője volt a Szovjetunió szocializmusa építésének. A mi fiataljaink is az ö példamutatásuk alap ján akarnak résztv.enni a szó cializmus építésében, fáradná got nem ismerve akarnak dol­gozni a szebb és boldogabb élet megteremtéséért a Pán zászlója alatt. Mohácsik F.

Next

/
Thumbnails
Contents