Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-07 / 24. szám
Az elmélet harci fegyverünk Pártdemokrácia - pártfegyelem „Az a felismerés, hogy a kommunista jó munkájának próbaköve, a termelés eredménye, hogy a jól végzett politikai munkát az emelkedett termelés száma ellenőrzi, egyre inkább átmegy Pártunk köztudatába és vele együtt erősödik az a tudat, hogy most már — mint az ország gazdáinak — megnőtt a felelősségünk. Mindenért, ami ebben az országban politikai, gazdasági, kulturális téren történik, mi vagyunk a felelősek. Minél jobban átérezzük ezt a felelősséget, minél jobban áthatja ez a felelősségtudat napi munkánkat, annál jobban tudjuk elvégezni a rdnkháruló feladató- kát, annál inkább meggyorsul a szocializmus építése, dolgozó népünk felvirágzása.' Rákosi elvtárs február 10-i beszédének e része is hü tükörképét adja Pártunk jelenlegi helyzetének, szerepének és legközvetlenebb célkitűzéseinek. Termelni, építeni a szocializmust, erősíteni a béke bástyáját csak a Párt vezetésével lebet. Pártunk tömöríti a magyar dolgozók legjobbjait, azokat, akik mindenütt ott haladnak az élen, akik a legtöbbet, a legjobbat nyújtják a társadalmi rend kiépítésében, akiknek vezetése alatt nap-nap után szinte ugrásszerűen emelkedünk mind feljebb és feljebb a régi, az elhaló, a pusztuló társadalmi rend fölé. Ahol jól megértették átgondolták Rákosi elvtárs be- szádét elvtársaink és ahol ennek szellemében végeztek jó politikai munkát, — a termelés számai is emelkedtek. így például a Hajai Posztógyárban a brigádok száma 34-ről 52-re, az egyéni versenyzők száma 290-ről 480-ra emelkedett, a Szabad Nép előfizetői 50-nel szaporodtak. A mi Pártunk erős, de mi ezzel nem elégedhetünk meg! A feladatok nőnek, szétágaznak, a Pártnak is tovább kell nőni, erő sódul, hogy a mindinkább növekvő feladatokkal megbirkózni képes legyen. A tétel így szól: amilyen mértékben erősödik a Párt, olyan mértékben erősödik a népi de- mokrácia, a szocializmus építése. Terpiészetes, hogy a kettő között szoros függőviszony van. Miben áll ez az erő, a Párt ereje? Hogyan tudja ezt az erőt kifejteni? „A Kommunista Párt csak abban az esetben teljesítheti feladatát — tanította Lenin, — ha a legeentralisztikusabb módon lesz megszervezve, ha a katonai fegyelemmel határos vasfegyelem fog uralkodni benne és ha a pártközpont széleskörű, teljhatalommal felruházott, nagy tekintéllyel rendelkező szerv lesz, amely a párttagok általános bizalmát élvezi.“ „Egy ilyen Pártban gondoskodni kell arról — írja a Párttörté- nei, — hogy a kisebbség a többségnek, az egyes szervezetek a központnak, az alsóbb szervezetei, a felsőbbeknek alávessék magukat.“ Csak Ilyen módon lehet biztosítani n legszigorúbb egységet a Pártban. Csak ez a szigorú egység képes biztosítani a legnagyobb harcképességet, a legnehezebb feladatok megoldására. Csak ez a közpön'osítás, a fegyelemnek ez az intézményesített felfnkozása adja meg a lehetősé get n kommunista pártok számára, hogy az ostzályellenség, az Imperializmus minden erőfeszítése ellenére mozgósítani tudja a tömegeket a szocializmus építésére. De a pártszerű központosításnak ez a kifejlesztése a kommunista pártokban csupán a Párton belüli demokrácia érvényesítésével képzelhető eL ,J/i úgy értelmezzük a demokráciát — tanítja Sztálin elvtárs, — mint a Párt tömeg-aktivitású nak és tudatosságának fokozását, mint a párttömeg rendszeres bevonását nemeseik a kérdések megvitatásába, hanem a munka vezetésébe is." Nemcsak arról van sző, hogy a pártagság választja a vezetőszerveket a legalsóbbaktól a leg. felsőbb szervig, nemcsak arról, hogy ezeknek Időnként be kell számolni működésükről pártszervezeteiknek, nemcsak arról, hogy a kisebbség alárendeli magát a többségnek. Arról is van szó, hogy a tagság a kérdéseket meg is vitatja, a feladatok Intézésében nem csupán végrehajtó szerepet játszik, hanem veaetősze- repet is tölt be. A mi megyénkben is nem egyszer súlyosan megsértettük a pártdemokrácia elvét. Alapszervezieti vezetőségeink, de járási, városi bizottságaink is a legtöbb esetben kinevezettek ét nem választottak. De számtalan példát lehetne még ezenkívül felsorolni arról, hogy járási, városi bizottságaink, de maga a megyei bizottság is nem egy esetben megsértette a párton belüli demokráciát. A kiskunhalasi párt- szervezetekben például nem tar tottak taggyűléseket, nem tartót tak beszámolókat. A Bajai Posztógyárban maguk a párttagok jöt tek és mutattak rá arra, hogy hónapok óta nem hallottak beszámolót a vezetőségtől, akik nem kérték ki a tagság véleményét és nem mondtak kritikát munkájuk felett. Dunavecsén pél. dául a járási titkár elvtárs adminisztratív eszközökkel Irányította a pártbizottság és pártszer. vezetek munkáját. Kiskunhalason a párttitkár elvtárs egyenesen zaklatásnak vette, ha a dolgozók, párttagok felkeresték, hogy tanácsot, útmutatást kérjenek tőle. „A pdrt'demokrdcia érvényesítése és kifejlesztése, fokozása — tanítja Sztálin elvtárs, — kérdések megvitatásának lehetősége, fejleszti a kritikát és önkritikát, együttvéve pedig növeli a tömegek aktivitását és öntevékenységét, ideológiai és politikai felkészültségét emeli. Mindez szükséges ahhoz, hogy a kommunistákban kinevelje a Párt gazdájának érzését. (A. Kosztyin: A demokratikus centralizmusról.) Ez az érzés ma még a párttagság nagyrészében hiányzik. Ez lülsőségekben is megnyilvánul olyképpen, hogy tagságunk nagy része a Pártról úgy beszél, mint valami harmadik személyről, mint valami idegen testről. Mint- ha „Ö“, akiről éppen szó van, nem is tartoznék a Párthoz. Mintha „6“ nem alkotná a Párt egy részét, mintha „5“ nem a Párt lenne. Pedig enélkül az érzés nélkül, a Párt gazdájának érzése nélkül, a párttag csak párltag, de nem lehet olyan kommunista, aki szervezetten, szívvel és lélekkel, teljes meggyőződéssel dolgozik a Párt céljainak megvalósításáért. Aki ugyanakkor éber az ellenséggel szemben, aki fegyelmezettel, hajtja végre a határozatokat, ak. a Pártért minden áldozatra kész, azért a Pártért, amelynek törté nelmi hivatása, hogy vezesse a dolgozók új világának megtoló sildedért folytatott küzdelmet. A pártdemokrácia minden feltételének következetes meg valósítása és kifejlesztése viszont elengedhetetlen feltétele a pártfegyelem megszilárdításának. A pártfegyelemnek, amely lehetővé teszi, hogy a Párt min den erőt és érzést, minden szándékot és célkitűzést összefogjon és maradéktalanul hasznosítsa a feladatok megoldásában és a nehézségek leküzdésében. „Erről már több Ízben is megállapítottuk nézetünket a fegyelem jelentőségével és a munkás párton belüli fegyelem fogalmával kapcsolatban — írta Lenin. — Cselekvési egység, a megvita. tás és a bírálat szabadsága. Ez a mi meghatározásunk. Csal egy ilyen fegyelem méltó az1 élen járó osztály demokratikus párt jához. A munkásosztály ereje, — o szervezés. A tömegek szervezési nélkül a proletáriátus — semmi. Mint szervezett osztály — minden. A szervezettség, a cselekvés, a gyakorlati felépítés egysége.“ A pártfegyelem alapja tehát s cselekvés, a végrehajtás eredményességének, célravezetőségének Nézzük meg, hogyan viszonyult a pártfegyelem a pártáé- mokráciához. íme Lenin mégha tározása: Cselekvési egység, a megvitatás és bírálat szabad sdga" — tehát a pártdemokrá cia tényezői egyben a pártfegye lem alkatelemei, tényezői is. Mit jelent es? Azt jelenti, hogy a pártfegye lem csak akkor valósulhat meg. ha a pártdemokrácia érvényesül Ha a párttag jogai a gyakorlatban érvényesülhetnek. Ha a kérdések megvitatása, a kritika szabadsága, tehát a vezetéshez való jog érvényesül. Ilyen szer vezetben, ahol mindez érvényesül, a pártfegyelem sem marad papi ron, hanem eleven tényezővé vá lik. Ahol viszont a pártdemokrá cia nem érvényesül, ott a pártfegyelem sem szilárdulhat meg. Erre vonatkozóan sem nehéz példát találni megyénkben. Az ÁMG vezetője, Mészáros István elvtárs írta lapunk március Í9-5 számában megjelent cikkében ... Nem egy ízben száraz, kimért főnöki hangon beszéltünk az elv. társakkal. Ezzel a magatartásunk kai meggátoltuk azt, hogy az elv társak bírálatot gyakorolhassa nak felettünk. A pártdemokráciának ez a fi gyeimen kívül hagyása természe tesen magával hozta azt, hogy a pártfegyelem sem valósulhatott meg és nem egy olyan jelenség volt tapasztalható gépállomásainkon, amelyek erről világosan tanúskodnak. Rendkívül találó esetet mond el Sztálin elvtárs a SzK(b)l- Központl Bizottságának plénumán 1937-ben tartott beszédében, az egyszerű párttagok jogainak, a bírálatnak semmibevevéséről, a pártdemokrácia megsértéséről: „Nyikolajenko elvtársnő példájára gondolok. Ki az a Nyikola- ieitlco? Nyikolajenko egyszerű párt- tag. Közönséges „kisember". Egész éven át küldte a jeladásokat, hogy a kievi pártszervezetekben nincsenek rendben a dolgok, leleplezte a sógorság-komaságot, a kispolgári és nyárspolgári magatartást, a pártmunkások irányában, az önkritika elnyomását, a trockista kártevők erőszakoskodását. Elhessegették, mint valami szemtelen legyet. Végtére, hogy lerázzák magukról, fogták és kizárták a Pártból. Sem a kievi szervezet, sem az Ukrajnai Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága nem segített neki kiverekedni a maga igazál. Csak a Párt Központi Bizottságának beavatkozása segített kibogozni ezt az összekuszált csomót. És mi derüli ki az ílgy kivizsgálása illán? Kiderült, hogy Nyikolajen- konak igaza volt, a kievi szer. vezetnek pedig nem volt igaza. Se több, se kevesebb. Pedig hát ki az a Nyikolajenko? Persze, nem tagja a Központi Bizottságnak. Nem népbiztos, nem a kievi kerületi szervezet titkára, még csak nem is valamelyik sejt titkára, csak egyszerű párttag. Amint látják, az egyszerű emberek néha sokkal közelebb járnak az igazsághoz, mint egyes magas intézmények. Ilyen példákat még tucatjával Magyar kormányküldöttség utazott a cseUszt&vákiai (dszabadutási ünnepségbe A Csehszlovák Köztársaság május 7-én ünnepli felszabadulásának ötéves évfordulóját. Ebből az alkalomból a Magyar Népköztársaság kormányának képviseletében küldöttség utazott a prágai ünnepségre. A küldöttség vezetője Farkas Mihály elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkár- helyettese, honvédelmi miniszter, tagjai Kállai Gyula elvtára, külügyminiszter, Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke és Kakuk Józsefné elvtársnő, textilmunkásnő, országgyűlési képviselő. Ötiálié Uitntl'ászavetítezetek létesítésétől fogadott el icnddetet a HtiftistUeUaftács A minisztertanács pénteken délelőtt Dobi István elnökletével ülést tartott. A minisztertanácson Rónai Sándor elvtárs, külkereskedelmi miniszter bejelentette, hogy miniszteri állásáról lemond, mert a Függetlensági Népfront elnöksége a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökévé javasolja megválasztani. A minisztertanács Rónai Sándornak a népi demokrácia, érdekében öt éven át kifejtett eredményes munkájáért elismerését fejezte ki és elhatározta, hogy felmentése iránt javaslatot terjeszt az országgyűlés elé. A minisztertanács elhatározta, hogy Szijjártó Lajos csoportfőnöknek építésügyi államtitkárrá való kinevezésére javaslatot terjeszt elő az Elnöki Tanácshoz. Az igazságügyminiszter előterjesztésére a minisztertanács az országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslatot fogadott el a büntetőtörvény- könyv általános részéről. A minisztertanács a földművelésügyi miniszter előterjesztésére rendeletet fogadott el önálló termelőszövetkezetek létesítéséről. és százával lehetne felsorolni. Kiderült tehát, hogy ügyeink vezetéséhez tehát a mi tapasztalatunk, a vezetők tapasztalata egymagában koránt sem elegendő. Ahhoz, hogy helyesen vezessünk, a vezetők tapasztalatát ki kell egészíteni a párttagság tömegeinek tapasztalatával, a munkás, osztály tapasztalatával, a dolgozók tapasztalatával, az úgynevezet „kisemeberek“ tapasztalatával.“ Mi a helyset nálunk? Rákosi elvtárs február 10-1 be széde erre a válasz: „lépten-nyo mon tapasztaltuk a parancsolgatást, a tömegek véleményének semmibevételét, az ellenség lebecsülését a pártszervezeteken belül is. Nem tartanak rendszeresen taggyűlést. A vezetőségek nem számolnak be munkájukról. Sőt, ha a tagság részéről kritikai hangok hallatszanak, akkoi ezt a Párt egysége elleni támadásnak, frakciózásnak minősítik és a bírálót ledorongolják. Az önteltség eredményeképpen az éberség is eltompul. ......Nem egyszer hallani, amikor elvtársaink meggyőzés helyett kényszert alkalmaznak azzal indokolva, hogy most proletárdiktatúra van." M ajd megállapítja Rákosi elvtárs : „... Ott, ahol a pártdemokrácia elemi szabályait nem tartják be, ahol a vezetőség nem ad számot a tagságnak és a tagságnak nincs módja bírálatot mondani a vezetőség munkájáról, igazi pórtéléiről szó sem lehet. .. . Ezek a módszerek odavezetnek, hogy egyre gyakrabban hallunk kis klikkekről, csoport üld sokról, állásvadászat:ól...“ Végeredményben tehát mindez a pártfegyelem súlyos megsértését eredményezi. Kétségtelen, hogy Rákosi elvtárs beszéde, illetve a Központi Veze tőség határozata óta komoly javulás mutatkozik. Pártszervezeteink taggyűléseinek lefolyása, amelyek Igen sok helyen a kritika és önkritika útján szinte gátszakadás szerűen tárták fel a bajokat, a sok helyen ennek következményeként felélénkülő párt- élet, a tagság növekvő aktivitása és azon túlmenően a termelés síkján Is megmulafkozó nagyobb teljesítmények azt igazolják, Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása hogy Pártunk azon az úton halad, amely a pártdemokrácia, ezzel egyidejűleg a pártfegyelem erőteljes megjavulásához fog vezetni. így például megyénk egyik községi pártszervezetének taggyűlésén elhangzott felszólalások alapján derült ki a vezetőség egyes tagjainak korrupciója, amelynek alapján ezeket ki is zárták a Pártból. A félegyházi Gépgyárban a taggyűlés óta csők. kent a selejt, emelkedett a terme, lékenység, az Ifjúmunkások aktívabbak a versenyben. Ugyanakkor azonban meg kell álapíta- ni, dacára a Központi Vezetőség határozata óta eltelt majdnem két hőnapnak, még tekintélyes számban vannak pátszervezeteink, amelyek nem értették meg Rákosi elvtárs beszédében, a Központi Vezetőség határozatában foglalt elvi és gyakorlat! Jelentőségi megállapításokat. Még nem kezdték el pártéletünk terén megmutatkozó fogyatékosságok és hibák, a pártdemokrácia és egyben a pártfegyelem megerősödő sének útjába álló akadályok ki küszöbölését. így történt Úszódon ahol a titkár elvtárs azt mondot. ta, hogy „csak az kritizáljon, aki ismeri a marxizmust.leninizmust, az kritizáljon, aki maga kritika nélküli.“Rákosi elvtárs leszögezte, hogy komoly fordulatot akarunk a pártdemokrácia, a tagok jogainak érvényesítése terén. Ellenkező esetben meglnsul a Párt fejlődése. A javítás mun. Icája nem lehet kampányszerű. Nem lehet rohammunka, hanem szívós, kitartó, állandóan ható és szakadatlanul folyó munka, amelyet a taggyűlésekkel, a veze. tőségek újraválasztásával csupán elindítottunk. Pártunk legalitásának közel hat esztendeje alatt megnőtt, a feladatok Is megnőttek és ezek a megnövekedett követelményeket állítanak a Párttal szemben. Ezek a megnövekedett követelmények az eddiginél még fuko- zottabb fegyelmet Igényelnek pártszervezeteinktől, a tagságtól és funkcionáriusoktól egyaránt. A Központi Vezetőség február 30-1 határozatának végrehajtását ott is haladék nélkül meg kell kezdeni, ahol ez nem történt meg. Ahol megkezdték, ott folytatni kell. Ez ma egyik legfőbb feladatunk. A pártdemokrácta megvalósítása és kifejlesztése ezen keresztül a pártfegyelem további megerősítése előfeltélele legfőbb céljaink elérésének, a szocializmust építő ötéves terv végrehajtásának, a tartós béke kiharcold, sának, további győzelmeink kivívásának.
