Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-06 / 23. szám

\ bajai Gyapjúszövetgyár dolgozót teljesítették május 1-i felajánlásaikat és újabb eredményeit elérésére törekednek A bajai Gyapjuszövetgyár- ban május 1 tiszteletére a dolgozók soraiból több mint ötszázan tettek felajánlást és a termelési versenyzés füzé­ben eddig még soha nem is­mert eredmények születtek. A dolgozóknak a felajánlások teljesítésében hatalmas segít, séget jelentett Rákosi elvtárs február 10-i beszéde, a Köz­ponti Vezetőség határozata. A dolgozók felajánlásaikat 26.7 százalékban, azaz 132-en túlteljesítették, 50.5 száza­lékban pedig teljesítették. A túlteljesítések között nem egy olyan kimagasló eredmény is született, mint a kikészítőben Huszák Andrásé és Borkovics Bélánéé, akik munkateljesít­ményeik 115 százalékra való teljesítését 82%-al túlteljesítve 197 százalékos eredményt ér­tek el és akik május 1-én túl eredményeiket máris 214 szá­zalékra fokozták. A vetülékcsévelőben Baka- nekné és Devicsné is újabb eredmények elérésével ünne­pelték május l et. Bakanek- né teljesítményének 110 szá­zalékra való fokozását 136 százalékra teljesítette, míg Devicsné 110 százalékos fel­ajánlását 142 százalékra fo­kozta. Zöldi Rózsi az ifjúság soraiból 7, Rácz Ferencné 19, Treszkity Istvánná 37, Vörös Jánosné pedig 35 szá­zalékkal teljesítették túl fel­ajánlásaikat. A keresztorsózóban is újabb eredmények szü­lettek május 1 tiszteletére. Szilaski Sándomé 105 száza­lék helyett 138, Farkas Sán- dorné 105 százalék helyett 139 százalékos eredményeik­kel mutattak irányt a szocia­lista termelés fokozásában. A szövődében Szuszics Lajosné vállalását, hogy teljesítmé­nyét 115 százalékra emeli 157 százalékra fokozta. Cäiücs Mihályné 162 százalékra és Dezső József a* ifjúság sorai­ból US százalékra emelte, bebizonyítva, hogy a felaján­lásokat helyes irányítással és a munkamódszerek észszerű alkalmazásával a termelést fokozatosan lehet emelni. Sesífeifék euymást a versenyzésben A fonoda dolgozói is telje­sítették vállalásaikat, amely főleg abban mutatkozott, hogy a fonodái randmanok jelen­tős mértékben emelkedtek. A mesterpartik is jelentősen kivették részüket a május 1- re tett vállalások teljesítésé­ben. Már a verseny első hété ben részben teljesíteni tud­ták felajánlásaikat, amennyi­ben 5.5 százalékos gépállásu- kat 5.1 százalékra csökken­tették. A fűződé dolgozói sem maradtak el. A május 1-re vállalt 40 darab új szerszá­mot teljes egészében elkészí­tették s ezzel jelentős mér­tékben hozzájárultak ahhoz, hnay a szövődéi dolgozók vál­lalásaikat teljesíteni, sőt túl- 1rl/leslteni tudták. A retn'e dolgozói befejezlék bt egyik kazán kitisztítását, melynek elvégzését május 1- re vállalták, akárcsak a mű­szaki komplex brigád, mely­nek munkája sikeresen hoz­zásegítette a dolgozókat ered­ményeik eléréséhez. A felajánlásokon túl jelen­tős eredmények mutatkoztak a selejtcsökkentés eredmé­nyeinek fokozásában is. A szövődében a selejt a felajánlások so­rán 4-5 százalékról 4-3 százalékra csökkent, ami azt mutatja, hogy Köz­ponti Vezetőségünk határoza­ta nyomán a munkások lelki­ismeretesebben foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Az élüzemmé lett kikészítő újabb munkafelajánlásokkal készül eredményeinek tovább- fokozásárat hogy a második negyedév eredményeivel biz­tosítsa továbbra is a maga számára az élüzem-jelvényt és a Könnyűipari Miniszté­rium verseny zászlóját. A Gyapjuszövetgyár többi üzem­részlege is szorosan felzár­kózik a kikészítő mögé, hogy a termelés eredményeinek ál landósításával és tovább foko zásával ötéves tervünket si­keresen megvalósíthassuk. A kiskunhalasi termelősxiivelkexeti esoporiolt már elvégezték a napraforgó első kapálását valamint a cukor-és takarmányrépa saraboiását A kiskunhalasi termelőszö­vetkezeti csoportok a tavaszt munkaverseny elmúlt kétheti szakaszában kimagasló ered­ményeket értek el• A ,,Pető­fi“ tszcs I. számú brigádja a szőlőmetszésben túlhaladta már a 135 százalékot. A „Ke­leti Fény'1 Kossuth csoportja még ennél is szebb eredmény­ről számolhat be: A kukorica­vetésben megközelítették a 200 százalékot. A csoporton belül az élre ugrott Császár Károly 183 százalékos telje­sítménnyel. A „Szabadság‘‘ termelőszövetkezeti csoport­nál Tóth Sándor, Császár La­jos, Farkas Sándor, Á. Mol­nár János és Tuba János. A cukor- és takarmány- répa sarabolásban 326 százalékos eredményt ír­hattak munkaegység könyvecskéjükbe. A „Vörös-Szikra“ tszcs Mi­csurin brigádja a paradicsom 's a dinnye fészekkészítésben Dunai András brigádvezető jó munkaszervezésével 282 szá­zalékos teljesítményt végzett. Ugyanakkor a csoport építő­munka csapata (Bangó Benő, Kardos Benő, Rácz Péter és Balog Ödön) a sertéshizlalda építésénél 242 százalékos eredménnyel dicsekedhet. A „Micsurin“ tszcs Vörös Csil­lag munkacsapatából Juhász Ferenc munkt„coportja a ta- pasztást teljesítette 204 szá­zalékra. A kiskunhalasi termelőcso- portok az üzemtervükben megállapított vetéseket május 1-ig kivétel nélkül elvégezték. A vetési munkákat elsőnek fe­jezte be a fehértói „Vörös Ok­tóber‘‘ csoport. Ez a csoport ' április 20-a előtt kukoricava- ! tésével is végzett. í A május 1-i munkafelaján­lással kapcsolatban a termelő­szövetkezeti csoportok már el­végezték a napraforgó első kapálását, valamint a cukoc- és takarmányrépa saraboiá­sát. Ezeket a munkákat is idő előtt teljesítették. Ezért lehe­tővé vált, hogy a csoportok jelenleg az őszi és tavaszi gabonák gyomtalanításával és acatolásával foglalkozhatnak. Ebben a munkában a Micsu- rin csoport jár az élen 100 százalékos teljesítmínyévil. A termelőszövetkezeti cso­portok azonban nemcsak a mezőgazdasági munkákban, hanem egyéb téren is ver­senyben állanak egymással. A ,,Tisztasági Hét‘‘ alkalmá­val nem tudták a kitűzött fel­adatokat elvégezni, ezért a „Vörös Szikra“ javaslatára a tisztasági versenyt május hó végéig meghosszabbították. II komplex-takarékossági verseoy új eredményei A Korabjelnyikova kezdemé­nyezte komplex-takarélcossági ver. senybe bekapcsolódtak a harkovi gyárak dolgozói is. Az Izotov gyár munkásai eddig több mint 50C kg. gyapjúfonalat, a Volubujet textilgyár dolgozói pedig három hét alatt 350 méter vászonhoz szükséges nyersanyagot takarítót tak meg. A textilgyárakhoz ha­sonlóan a város valamennyi tize­mében kibontakozott a lakarékos- ságl verseny. Milliomos ladzsik kolhozok Évről évre növekszik Tádzsi­kisztán kolhozainak gazdasága. A kurgan-tjubinszki körzetben már 1948-ban kilenc olyan kolhoz volt, amelynek évi jövedelme felülmúl­ta az egymillió rubelt. Az elmúlt mezőgazdasági évben a körzet kol. hozparasztjai érték el a legmaga­sabb termést Tádzsikisztánban. Ennek erdményeként a milliomos Kolhozok száma négyszeresére emelkedett. Az egész köztársaság területén mintegy 300 milliomos kolhoz van. A leninabádl körzet „Vorosílov" és „Sztálin“ kolhoza egyenként 13 millió rubel jövedel­met értek el. Uj búxafajía Uzteklsztánban A Taskent környéki „Ahunbaba- jev“-kolhozban Odinajev kolhoz paraszt-micsurinista újfajta búzát termesztett ki, amely a múlt év ben nagyszerű terméshozamot biz. fosított. Az tizbég földművelésügyi minisztérium javaslatára most a köztársaság déli körzeteiben ezt a fcúzafajtát vetik el. A köztársaság szamarkandt körzetében lévő Pus. j kin-kolhoz elnöke az előbbihez ha- sonló új, magashozamú árpút tér-! mesztett ki. Példaképünk a bolsevik sajtó jjarminctiyolo esztendővel -ti ezelőtt jelent meg a Pravda első száma. Munkások, parasztok, értelmiségiek hatalmas lelkesedéssel, forradalmi lelkese­déssel fogadták a bolsevikok pártjának sajtóját, amely segítő­társuk volt a harcban, amely nap, mint nap tájékoztatta őket, irányította és szervezte a harcol az elnyomók ellen, leleplezte a kapitalisták tevékenységét, harc­ra nevelte, lelkesítette az orosz proletáriátust. A bolsevik sajtó Leninnek és Sztálinnak köszönheti megszüle. tését. Nagy társadalmi és politi­kai munkájuk, elszaklthatatlanui egybekapcsolódott újságok szer­vezésével, vezetésével, szerkeszté­sével és ezeken keresztül lelkes közírói tevékenységgel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmai megelőző időben a bolsevikok minden vezető sajtó orgánumál Lenin és Sztálin alapította és ve­zette. Lenin 1894-ben irta meg páter, vári első röpiratát, amelyet a Szemjanikov-gydr sztrájkoló mun kásáihoz intézett. A rákövetkező esztendőben újabb röpiratot és a börtönben brossurát irt „A sztrájkolókról“, egyet pedig „A cári kormányhoz“, amelyekben le­leplezte a cári kormány kegyetlen önkényét. Ezekből az Írásokból nőtt .fejlődött ki a bolsevik sajtó. Ezekben az években — 1900-ban — alapította meg Le. nin azt a sajtóorgánumot, amely eszmei és szervezeti központja lett a proletáridtus újtipusú for­radalmi pártjának. Ez az orgá­num az „Iszlcra" volt. Oroszország első forradalmi, marxista lapját külföldön nyom­ták és titokban csempészték be Oroszországba. Ez a forradalmi orgánum kötötte össze egymás­sal a szétszórt marxista csopor. tokát és ezzel lefektette alapját a Bolsevik Pártnak. A Lenin által kicsiholt szik- rából lobbant fel az a hatal­mas, láng, amely elhamvasztotta a régi Oroszország nagybirtokos arisztokráciáját és burzsoáziáját. A lapot Lenin szerkesztette. Ez volt a világ munkásmozgalmában az egyetlen újság, amely teljes határozotsággal harcolt a Boise, tik Párt felépítéséért, a marxiz­mus következetes megvalósítá­sáért, a forradalmi eszmék győ- zélméért. A bolsevik sajtót Leninnél együt szervezte meg nagy harcos társa, Sztálin. Éppen úgy, mini Lenin, kiáltványokat és röpirato- kat bocsátott ki az élenjáró mun. kások segítségére. 1901-ben pe­dig megalapította a „Brodzolja“ cimü újságot, amelynek programja azonos volt a lenini Iszkrdé- val. Az Iszkra után ez volt a legjobb marxista lap egész Orosz­országban. Egész sor bolsevik sajtóorgánumot alapított Lenin és Sztálin. Ezek az első orosz forradalom idején kiadott lenini újságok: a „Nova ja Zsizny“, „Volna“, „Eho’ és mások. A nagy Sztálin nevéhez kapcsolódik a „Zvjezda', a Pravda elődjének te­vékenysége. A ,ßvjezda“ kisebb munkáscsoportoknak készült, de a forradalmi mozgalom emelke. dése, tömegeknek szóló munkás- lapot követelt. Ilyenné lett ezután a Pravda, amely a nagy Sztálin kezdemé­nyezéséből született és 1912 má­jus 5-én indult útjára. „Úgyszól­ván minden nap írtam ebben a: újságban Krakkóból“ — mon. dotta visszaemlékezésében Lenin. S valóban a lap hasábjain kél esztendő alatt körülbelül 250 cikke jelent meg. T enin és Sztálin iránymuta- tanának köszönhető, hogy a Pravda nyomban a munkástöme­gek újsága lett. A lap folytatta és továbbfejlesztette az Iszkra ha­gyományait, a munkásokat a Bolsevik Párt köré tömörítetté ét harcba vezette őket a cárizmus és a kapitalizmus ellen. A Pravdával együtt nőtt fel a forradalmi proletár iát usnak az a nemzedéke, amely 1917 októbe­rében megvalósította a szocialista forradalmat. 1917 márciusában Sztálin személyesen állt a Pravda élén, iránytmutató cikkei készt, tették elő a tömeget a fegyveres felkelésre. A szocialista forradalom győ­zelme után a bolsevik sajtó fej lődése Oroszországban Lenin és Sztálin állandó iránymutatásával, útmutatásai alapján alakult ki. A szovjet sajtó feladata a szo­cializmus építése. Ezt a feladatot csak úgy tudja megvalósítani, ha elválaszthatat­lanul és elszakithatatlanul együtt él a néppel, együtt dolgozik a tö­megekkel. A bolsevik sajté nem. csak azért a nép sajtója, mert következetesen és lankadatlanul harcol nap, mint nap a nép ér­dekeiért, hanem azért is, meri a tömegek szólalnak meg hasáb­jain, mert a tömegek maguk ír­nak az újságban. A munkás, és parasztlcvelezök tömege tömörül a szovjet sajtó köré. Ez bizto­sítja, hogy a szovjet sajtó nap, mint nap észreveszi az újabb, a tömegek ezernyi kezdeményezé­sét. Ma mintegy S millió az üzemi és falusi levelezők és tudósítók száma. A bolsevik sajtó hasáb­“ jain a kritika és ön­kritika hangja szólal meg. Ez az életeleme a bolsevik sajtónak. Ennek a segítségével tölti be a szovjet sajtó a kollektiv propa. gandista, agitátor és szervező szerepét. A bolsevik sajtó az egész vi­lág haladó sajtójának példaképe, tanítója. A békéért folytatott harcban különösen nagy jelentő­sége van a kommunista sajténak, amely kifejezi a világ haladó, békeszerető százmilliók érdekeit, harcra vezeti őket a béketdbor győzelméért a háborús uszitólc, az imperialisták ellen. A bolse, vik sajtó — a tömegek politikai és gazdasági nevelésének fontos eszköze, amely Lenin és Sztálin tanításai alapján harcol a kom­munizmus, a béke ügyének győ zélméért. ttonyvKiaiiitás a szovjet sajtó napján Május 5-én Moszkvában szovjet köny- és grafikai kiállítás nyílik meg. A kiállításon a Szovjetunió 78 központi és területi könyvkiadó vállalata vesz részt. A kiállítás anyagában mintegy 3000 különbö. ző könyv, 1000 illusztráció é£ plakát szerepel. Mindezeket 1949­ben és 1950-ben adták ki. A kiál­lításon központi helyet foglalnak el Marx, Engels és Sztálin müvei. Külön teremben helyezik el a szovjet kormány és a Bolsevik Párt vezetőinek műveit és a ró luk szólő alkotásokat. Művészeti tanfolya­mok Albániában Idén az első évnegyed fo­lyamán Albániában a kultur- bázak mellett számos külön­böző művészeti tanfolyam nyílt meg. így többek közt Shkodraban zenei- és képző- művészeti, Tiranában zenei-, zenekari és képzőművészeti tanfolyamok indultak. Ugyan­csak zenei ég képzőművészeti tanfolyamok működnek már Korea, Dürres, Vlora es Be­rat városok kulturházaiban is. Film Mafakovszkijról A nagy szovjet költő halálának 80. évfordulóján nagy sikerrel mu­tatták be a Szovjetunióban „Via. dimir Majakovszkij“ című doku­mentfilmet, amely a költő életéi és alkotásait örökíti meg. A film rendezője, Bubrik, a szcenáriuiuo, Jíogornij irta.

Next

/
Thumbnails
Contents