Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-06 / 23. szám

Még alig fordult elő, hogy annyié kaptunk volna, mint amennyit vártunk A bonyolult bérezés fékezi a Kecskeméti Gépgyár dolgozóinak munkalendiíletét „Nálunk olyan nehéz a tér kiszámítása, hogy a leg­több munkás csak akkor tudja meg, mennyit kere­sett, amikor már a boríték, ban megkapta. Emiatt elé­gedetlen és emiatt nem tö­rődik úgy a munkájával, ahogy kellene“ — mondotta Rákosi elvtárs 191/9 augusz­tus 31 én a Nagybudapesti Pártbizottság választmányi ülésén. Rákosi elvtárs szavainak igazsága minden üzemben kézzelfogható. A dolgozók nagy többsége a teljesítmény bérezés bonyodalmaiban nem tudják magukat kiismerni. A kecskeméti Gépgyár bérezésé­re is áll az. „hogy a legtöbb munkás csak akkor tudja meg, mennyit keresett, mikor már borítékban megkapta*1. A Gépgyárban dolgozó mun­kásoknak különlegesen ko­moly probléma a bérrendszer áttekinthetetlensége, mert ők nem egyféle, hanem több, kü­lönböző munkadarabokat állí­Az üzem dolgozói hét .köz­ben is, de különösen szomba­ton megbeszélgetik, hogy ki mennyit fog kapni a boríték­ban- A beszélgetés azonban mindig csak találgatás. Az eredmény legtöbbször az, hogy az egyszerre több mun­kadarab készítését végző dol­gozó még hozzávetőleg sem tudja kiszámítani, hogy hány forint já- heti munkájáért. Ez magával hozza azt, hogy a munkások nem dolgoznak tel­jes munkakedvvel, nem lát­Szénási Pálné magkészítő saját munkáján keresztül be­szél a bonyolult, nehézkes bérelszámolásról; — Azt még csak ógyahogy ki tudtam számítani — mond­tanak elő. A munkásnak, bér- elszámolásnak egyaránt igen sok kellemetlenséget nehézséget okoz, szinte miden elszámolásnál a ne~ hezen áttekinthető, bonyo­lult kereseti elszámolás. Nem lehet annyira vigyázni, hogy a bérek kiszámításába, kifizetésébe ne csússzék be hiba és a jelenlegi bérrend­szer tarthatatlanságát még az is aláhúzza, hogy a dolgozók nem tudták ellenőrizni azt, hogy helyesen fizették-e ki őket. Néhány héttel ezelőtt például előfordult, hogy a po­roló brigádnak 2000 perccel kevesebbet számítottak fel, mint amennyit teljesítettek. Mégegyszer át kellett számol­ni az egész heti munkát, ami időveszteséget jelent a bérel­számolónak és ugyanakkor a dolgozókat bizonytalanná te­szi, a dolgozókban bizalmat­lanságot kelt a meglévő bére­zéssel szemben. ják minden nap, vagy még napközben is munkájuk Ősz- szegszerüen kifejezhető ered­ményeit, ez nagy mértékben fékezi a munkalendületüket, fékezi a munkaversenyzés szélesedését s végső fokon — mind ennél fogva — fékezi az ötéves terv megvalósítását. Ezt bizonyítja az is, bogy a május 1-i versenyzésben a Gépgyár dolgozóinak jelenté­keny része nem tett felaján­lást. ja, — hogyha 480 perc nor­máját teljesítettem egy nap, akkor 100, ha 960 percet, ak­kor 200 százalékot értem el- De hogy mikor jártam a 110, vagy a 150 százaléknál, azt mindig csak a hét végén tud­tam meg, mikor a normások már kiszámították. Ugyanilyen nagy gondot okozott Varga Balázsáé él- munkásnőnek is a teljesít­ményének kiszámítása. — Egyedül nem ment a ki­számítás, még hozzáfogni sem tudtam. Olykor-olykor a ter­melési felelős elvtárs magya­rázta meg, hogy hát mennyit is teljesítettem aznap. l9D nem lehet versenyezni. Ez a bérezés gátolja a versenyzést. Vannak eredményeink, de mennyivel nagyobbak lenné­nek azok, ha a bérezésünk nem gátolná, hanem elősegí­tené a versenyzést, a terme­lékenység emelkedését. Ért­hető bérrendszerre van szük­ségünk. Gyakran fordult elő, hogy különösen az asszonyok még el is sírták magukat, mert rosszul számítolták ki munkájuk értokét és jóval kevesebb fizetést kap­tak, mint amennyit vártak- Különösen a Lenin brigádnak volt sok gondja a bérezéssel- Majdnem minden héten volt valami „keveredés'* az elszá­molásnál. Cseh Mihály és a brigád többi tagja nagyon so­kat bosszankodott emiatt. — Órák vesztek el számol­gatással — mondja. — Csak azt tudja megérteni ezt, aki­nek magasabb iskolája van- Fejben kiszámolgatunk mi egyszerű dolgokat, de úgy gondolom, hogy ehhez árkus papírokat is tele írhattunk volna és még sem mennénk semmire. Még nem fordult elő, hogy annyit kaptunk vol­na, mint amennyit vártunk. De így van ez az üzem va­lamennyi brigádjánál, dolgo­zójánál. A szocializmus épí­tését elősegítő, könnyen ért­hető bérrendszert kívánnak valamennyien. Nem fudluk eföre, ki mennyit keres Órák vesznek el a számolgatással Hz állami gazdaságok, a termelőszövetkezeti csoportok a tavaszi vetésterv végrehajtásában mindenütt az élen járnak i egyénileg gazdálkodók különösen a kukorica, cukorrépa és napraforgó vetésével maradtak le Az elmúlt héten a kiadós esőzés és a rákövetkező meleg időjárás igen kedvező hatással volt szántóföldi növényeink fejlődésére. Mcgyeszeric min­denütt úgy nő a vetés, mintha húznák. A legtöbb helyen a rozs már hányja a kalászát, a búza szépen bokrosodik, a tavaszi kalászosok is erőtelje­sen, gyorsan fejlődnek. A ka­pásnövények közül a termelő­szövetkezeti csoportok 115 %• ban teljesítették a vetéstervet. Az egyénileg gazdálkodók azonban még mindig nem fe­jezték be a vetést, a legújabb jelentések szerint 95 száza­léknál tartanak. Megyei vi­szonylatban tehát a cukorrépa vetését 96 százalékban teljesí­tettük. A napraforgó vetésénél Bács—Kiskun megye még jobban maradt le. A föld­művelésügyi minisztéri­um legutolsó jelentése sze­rint Szolnok és Bács— —Kiskun megye 90 száza­lékos teljsítményével leg­hátul kullogott. Ezen a téren némileg behoz­tuk a lemaradást. A termelő­szövetkezeti csoportok k)6%- ban, az egyénileg gazdálkodók azonban csak 93 százalékban teljesítették a vetéstervet. Burgonyavetésnél jobban állunk az országos átlag- eredménynél. Míg orszá­gos viszonylatban 9l.7%- ig vetettük el a burgo­nyát, addig megyénkben 97 százalékban. A kukoricavetésnek az Alföl­dön április 30-án lejárt a ha­tárideje. Megyénkben a tervet eddig 83 százalékban teljesí­tettük. Megyénkben sokkal na­gyobb lendülettel kell folytat­ni a kukoricavetést, ha nem akarunk szégyenszemre még jobban lemaradni. A növény­ápolási munkák közül a gyom­irtást és az első kapálásokat megyeszerte lelkiismeretes gondossággal végzik. Az álla­mi gazdaságok, a termelőszö­vetkezeti csoportok már a lß9- több helyen megsarabolták a szépen fejlődő cukorrépaveté­seket. A megye több községé ben tn&r a répa egyejéséhez is hozzáfogtak. Jelentések érkeztek be, hogy egynéhány községben a kulá- kok szeretnének a rozs leka­szálásával szabotálni. A leg­utóbbi napokban ilyen eset Kecskéméi en is előfordult. Verdon János Matkó 2-c alat­ti lakos engedély nélkül vágta le a rozsot. A kaszálásnál a Mezőgazdasági Igazgatóság egyik szakelőadója fülöncsíp- te. A kulák ./védekezésül** elő­adta, hogy „úgy tudja“, rozs helyett dohányt kell vetni- A Mezőgazdasági Igazgatóság szigorúan ellenőrzi az ehhez hasonló eseteket és kíméletle­nül jár el a szabót á1 ókkal szemben. POLITIKAI MŰNK us építőmunkások között A moszkvai lakóházépítés vá­rosi hivatalának dolgozói ver­senybe léptek a leningrádi épitő- raunkásokkal és vállalták, hogy az évi programot határidő előtt fejezik be. A nagyszabású építke- kezést végző munkacsoportnak kis pártszervezete van. A kom­munisták azonban valamennyi főbb munkaszakasznál helyesen vannak elosztva és így rendsze rés nevelő munkájuk — amely­ben valamennyi párttag és tag­jelölt résztvesz — biztosítja, hogy jelentős sikereket érjenek e] nemcsak a politikai fejlődés, ha­nem a termelés előrelendítése te­rén Is. A pártszervezetek népnevelői nagy figyelmet szentelnek a szo­cialista verseny kérdéseinek. Se­gítenek a brigád vezetőknek, hogy az összes munkásokat bevonják a versenybe és a kollektíva tudo­mására hozzák a sztahanovista munka módszereit és eredmé­nyeit. A népnevelők beszélgeté­seikben nemcsak saját üzemük élmuukásai nagyszerű példáit em­lítik meg, hanem Moszkva vala­mennyi élenjáró építőjének ta- pasztalait is megismertetik a munkásokkal. A pártszervezet tagjai segít­séget nyújtanak a szocialista verseny nyilvántartásának kér­désében is. A verseny nyilvántar­tását a leghaladóbb módszerek­kel vezetik olymódon, hogy a munka egész mennyiségét a kész lakóterület négyzetmétereire szá­mítják át és így a brigádok min. * ----------------­de n tagja látja, mivel járult hozzá az építkezés meggyorsítá­sához. A pártszervezet tagjai élen járnak az anyaytakarékos- sápban is. Az ő javaslatukra he­lyezték el az anyagtakarékossá­gi táblán ezt a feliratot: „Taka­rékosan, kíméletesen fogyasszá. tok az anyagot, gondoljatok arra, hogy milyen nagy értékű az épí­tőanyag.“ Ugyanitt helyezték el azt a táblázatot, amely megmu­tatja, hogy mibe kerül az építke­zésnek egy tégla vagy egy kiló cement vagy más nyersanyag. A pártszervezet állandóan fi­gyelemmel kíséri a faliújságon megjelenő cikkeket is. Valahány­szor olyan cikk jelenik meg, mely valamilyen javaslatot terjeszt elC a munka termelékenységének nö­velésére, a selejt csökkentésére, a munkamódszerek javítására, a pártszervezet azonnal vizsgálat tárgyává teszi, hogy a javaslat a gyakorlatban miképen valósít, haló meg és milyen eredményre vezet. A kommunisták így folytatják politikai munkájukat az építő­munkások körében. Mozgósítják őket a Párt és Kormány által ki. jelölt feladatok leggyorsabb tel­jesítésére, nevelik bennük a mun­ka iránti szocialista viszonyt. A kommunisták agitáciős tö­megmunkája elősegíti a kollektív szocialista kötelezettségek sikeres teljesítését, megszilárdítja, kifej, leszti és kiszélesíti a tervek tel­jesítését és túlteljesítését. Eszszerűsítések és újítások a Növényolajipari NV bajai telepén A Pécsi Növényolaj ipari N- V. Bajai telepén a dolgozók lelkesedéssel teljesítették má­jus 1 tiszteletére tett felaján­lásaikat. Elkészült a sajtoló­ból a nagyraktárba vezető napraforgópogácsa légszállító berendezéséhez szükséges há­rom darab, egyenként 18 mé­ter maga9 tartóoszlop. A dol­gozóknak ez a munkafelaján­lása a termelés emelkedését fogja eredményezni. Akár­csak Szálai János észszerűsí- tése és Sóhajda József főgé­pész újítása. Szalai János észszerűsítése azt célozza, hogy megszüntes­se a maghéj légvonó berende­zésének gyakori eldugulását, mflynek kitisztítása egy-egy órát vett igénybe. Ez a ter­melés folytonosságát nem egy­szer meggátolta. Szalai János sokat gondolkodott azon, hogy ezt az akadályt hogyan tudná elhárítani, vagy legalább is a kitisztításra szükséges időt lecsökkenteni. Végül is a lég­fúvóberendezésre két ajtó be­állításával sikerült a kitisztí­tásra szükséges időt 15 percre lecsökkentenie. Sóhajda József főgépész újí­tása is azt célozza: a telep termelékenységét fokozza az­által, hogy megakadályozza a tartályvíz szelepeinek gyakori megrongálódását. Sóhajda Jó­zsef tervezgetés közben meg is oldotta a feladatot. Újítása a kazán tápvíztartályából a víz­nek a kazánba való betáplálá­sát segíti elő. Olyan szerkeze­tet helyezett el a vízcsőbe, amely megakadályozza a sze­lepnek a megrongálódását és a Worthingién-szivattyú 4i- zemképességét nagyban nö­veli. A Pécsi Növényolajipari NV bajai telepének dolgozói ezzel nagyban elősegítették az üzem munkamenetének meggyorsítását és az elavult gyártási módszereket felvál­tották olyanokkal, melyek se­gítik, növelik a terme'ékeny- séget. Termelési versenyre hívjuk ki Bács-Ktskun megye összes termelőszövetkezeti csoport fait Versenymozgalom 200 mázsas cukorrépatermésért Akasztó községben az el­múlt napokban a földműves- szövetkezet irodahelyiségében a Kossuth termelőszövetkezeti csoport ülést tartott. Puszti István, a termelőszövetkezeti csoport elnöke az ülésen tol­mácsolta a dolgozók óhaját, hogy ötéves tervünk biztosí­tása, valamint népgazdasá­gunk színvonalának emelése céljából, továbbá a miniszter- tanácsi határozat végrehajtá­sa képpen termelési versenyre hívják ki Bács-Kiskupi meg ve összes termelőszövetkezeti cso­portjait. Az értekezleten el­határozták, hogy a cukorrépa­termelési versenynél mindent elkövetnek, hogy katasztráivi holdanként 200 mázsa átlag­termést érjenek el. A csupor: tagjai elhatározták, hogy en­nek az eredménynek Ciérése céljából minden tudásukat, munkakészségüket latbavetik, hogy minél jobban ápolják a cukorrépát és minél szaksze­rűbben munkálják meg a ta­lajt. Az akasztói Kossuth te:me- lőszövetkezeti csoport verseny- felhívását a vármegye összes termelőszövetkezeti csoport­jainak a mezőgazdasági igaz­gatóságon keresztül eljutatta-

Next

/
Thumbnails
Contents