Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-05 / 22. szám

fl Fárt mögé sorakozzunk, ha békét akarunk

Lelkes bekepartnap Csikerian

Csik?:ie határmenti kis község.

A kövesül mellé épültek házai, ezért hosszan elnyúlik. Több kilométert mehetsz és még mindig a községben vagy. Apró házai nagy per án épültek, mindenüt- szőlő, lírának és virágzó gyümölcsfák Az egész Község egy nagy kert. az emberek arcán jókedv. Alkonyotok, munkájukat végezték és mind kint á.lanak az utcán, szomszéddal, arra menő ismerőssel beszélgetnek. A kedvező időjárásról meg a szépen fejlődő gabonákról esik ezó.

— Tizenöt esztendeje ne>n volt ilyen jó áprilisi idő.

Ma a vetést, fákat, szőlőt nem éli jég vagy valami fagy, ennyi termésünk még soha sem volt. — Beszélgetéssel várják az idő tellit, mert 8 órakor mennek a Pártba. Pártnap lesz. A népuevelők széj- jelvitték a faluba, most a fél falu odakészül. Kecskemétről a Megyei Pártbizottság kii.d ki előadót. A párthetyiség gyorsan zsúfolásig megtelik. Csikérián érdekli az embereket,

Ez hozta meg a szovjet nép fasizmus feletti győzelmét is. Erősítenünk keli hadseregünket, hegy minél alkalmasabb legyen igazi feladatának teljesítésére, a béke megvédésére.

A pár.nap hangulata parázslik. ..Megvédjük a békét!" Éljen a Párt!" Éljen Rákosi elvtárs!" — hangzik ütemesen.

Ez ifjak, a nők sem maradnak ki

a felszólalók közül. Nekik is vau mit mocdaniok a béke harcos megvédéséről.

Piukovics elvtárs az ifjak nevében, Mondovns Gábor né, az asszonyok nevében egyszerű sza. vakkal mondják el mindazt, amit éreznek. Amit mondanak, azt érzi a pártnap minden résztvevője, a község és az egész ország fiatalja, asszonya.

— Mi kétszeres elnyomás alól szabadultunk fel. És éppen csent kétszeres erővel kell bebizonyítani«!/,-, hogy méltónk vagyunk — aki rólunk annyit gondoskodik és beszél a Rákosi elvtárs bizalmára. Nekünk aztán igen nagy feladatunk a béke megvédése.

Itt hangja harcos, határozott, kemény. Pirosló arccal figyelik a többi asszonyok.

A Magyar Dolgozók Pártja a béke igazi pártja. Benne bízzunk, ba békét ak&ruuk.

Ha mi asszonyok mindannyian az egész magyar népijei együtt békét akarunk és ugyanakkor harcolunk az imperialisták és a belső bitangok, a kuiákok és az egyházi reakció ellen, akkor a Párt mögé kelt felsorakoznunk, a Párt tanítását keil követnünk. A május 1-i felvonuláson mutassuk meg, hogy a munka ünnepét úgy ünnepeljük meg legjobban ha a békéért való nagy felvonuláson a Párt vezetésével, a Póri mögött az egész község dolgozó népe cg gül t menetel.

— Mind ott leszünk! — hangzik a felhívásra nyomban u felelet.

Csikéria békét akar és ezért kész harcolni is'.

Méfus 1-én megjutalmazták az állami

gazdaságok kiváló dolgozóit

Az Állami Gazdaságok Bács József 200 forint pénzjutalmit mond a Párt.

isokat tanultak már tőle. így sikerül; elérniük, hogy a szövetkezeti tagtoborzó versenyben és a szerződéses magvak elhelyezésében az elsők lettek és megkapták a vándorzászlót. Nemcsak párt. tagok vannak. A községben tudják, hogy a pártnapra mindenki eljöhet és mindenki hozzászólhat a felmerült kérdésekhez. Élnek is ezzel a lehetőséggel. Sok párton- kívüiit, asszonyt, fiatal; látunk Figyelmesen hallgatják az előadó minden szavát. Érdekli őket a nemzeiközi politika. Titó aljasságainak hallatára felforíyannak az emberek. Mindannyian egyet gondolnak : „munkásgyilkos imperia lista bérenc“. Az amerikaiak pro. vokáinak, fegyvereket raknak ki Olaszországban, Franciaországban, Görögországban a hazafiak és kommunisták ezreit végzik ki, harminc éves a hős spanyol Kommunista Párt, ezt mind tudni akarják a csikériaiak, mert ezek tudata szabja meg feladataikat, így tudják meg, hogy az országnak, a községüknek, meg aztáu mindenkinek egyénileg mit kell tennie a háborúra uszítok, a háborúra, a dolgozó népek mili ői bőrére spekulálók ellen. A béke kérdése, annak megvédése nangzik ügy szívják magukba a szót, mint tikkadt föld az esőt. A csikériaiak sem akarnak több szenvedést, anyák nem akarnak több könnyet. Gondolataik gyorsan keringenek. Még nagyobb hasznot akarnak a tőkések. Vannak ezeknek itt ná—Aiskunmeuyei Megyei Központja május 1-én oszioaa ki a Földművelésügyi Minisztérium ajándékait az őszi mezőgazdasági munkákban kitűnt dolgozók között, ünnepélyes gyűlés Kere ében történt meg a juta.mák a adása

o. mátétclki, bugaci, hildpusz- tai és bácsalmási gazdaságokban. A mátéteiki allarni gazdaság dolgozói számára az idén már a második kellemes meglepetést és örömet jelenti ez a kitüntetés: alig néhány hete nyerték el a tavaszi versenyben végzett jó munkájukért a Központ vándorzászlaját. Most 14 dolgozó részesült jutalomban. 600 forint pénzjutalmat kaptak: Dunai Mátyás, Kálmán Géza, Fu- szenekker Ferenc, 500 forin tót; Füle Ferenc, László György, Benkovics Ferenc, Telkes Mihály és Kálmán József 400, Gyöngyösi István, Füle István, Tóth István és Bakos László 300, valamint Szemerédi István és Farkas

, mat kaptak egyénenként.

Bugacpusztán ifj- Berecki Sándor kapott 500 forint jutalmat. A hildpusziai gazda- | ság állattenyésztő csoportja a Mezőgazdasági Kiállításon II. díjat nyert. A két legjobb juhász: Dics András és Kovács János pénzjutalmat kaptak, magát a gazdaságot két díszoklevéllel és

U(i értékes darabból álló

könyvtárral tüntette ki a minisztérium.

Bácsalmáson Tóbiás József traktoros 500, Fejő János és Taski Mihály mezőgazda-ági munkások 3b0 és 200 forint jutalmat kaptak jó munkájuk elismeréseképpen.

A jutalmazottak azok közül az öntudatos dolgozók közül valók, akik megértetiék és tettekkel viszik előre mező- gazdaságunkba n a szocialista építés ügyét: a munkaversenyt. Valamennyien megfogadták hogy a jutalmat, elismerést még több és jobb munkával hálálják mer.

lünk is segítőtársaik. A

kuiákok, a megbújt katonatisztek

Minden munkát észszerűsífeni

a régi világot szeretnék visszava. rázsolni. Nem! Nem engedjük! — születik a hangtalan fogadkozás.

Lelkesek mindannyian. Semmit sem engednek el a fülük mellett, mindenre válaszolnak azonnal: tapssal, éljennel.

Mikor a titkár elvtárs hozzászólásokat kér, nincs egy pillanat szünet sem. Egyszerre többen jelentkeznek, de csak egy beszélhet, így hát Babits elvtárs, termelőszövetkezeti paraszt kap szót.

— Mi is a csoportban május 1-re készülünk. Az eddigi teljesítményeinket 25 százalékkal akar- juk emelni és ezzel egyetért az egész csoport, mindenki jól dolgozik a felajánlás teljesítéséért.

Ha jót dolgozunk, akkor a békét védjük, a béke frontját erősítjük.

A többi termelőszövetkezeti tagok helyeselték, amit társuk a nevükben mondott.

Mészáros elvtárs, a határvadászok egyik katonája áll fel. Három stráf van a vállán, szakasz, vezető. Lendületesen, katonásan beszél.

— A mi hadseregünk a béke hadserege, amelynek példaképe a lenini-sztálini Vörös Hadsereg. Ez jelenti a hatalmas fölényt mindenféle hadsereggel szemben.

Az izsevszki gyárakban egyre nagyobb méreteket ölt az a verseny, amelyet Nikoiaj Kesetcov kezdeményezett a termelés tökéletesítéséért. A köztársaság gyáraiban és üzemeiben jelenleg már több mint hatezer észszerüsítő, vagy újító munkás, brigádvezető és mühelymester van. Az elmúlt fél év. alatt hétezer észszerüsítő javaslatot nyújtottak be, amelyek

néliányszáz millió rubel megtakarítást jelentenek az államnak. A kezdeményező Kesetcov brigád jának minden tagja újító. A bri gád az elmúlt évben 57 újítási javaslatot terjesztett elő, ezeken keresztül 130 ezer rubel megtakarítást ért el és hat és fél szá zalékkal csökkentette a termékek önköltségét.

Korabjelnyikova tapasztalatcseréje

A moszkvai textilipari tudományos kutatóintézetben gyűlést tartottak, amelyen a nyersanyagok komplex-megtakarílásával foglalkoztak. A gyűlésen resztvettek a moszkvai textilgyárak sztahánovistái, továbbá főmérnökök és műhelyvezetők. Az p.ő adó a komplex-takarékossági mozgalom kezdeményezője, Lidin Korabjelnyikova volt. Nemcsak munkamódszereit ismertette, hanem elmondotta, azt is, hogy bri (jódja jelenleg már havonta kél és fél napon át dolgozik mgtaka- rilott nyersanyagból. A brigád által előállított termékek 96 százaléka kiváló minőségű. A textil, gyűri dolgozók termékeny vitát indítottak Korabjelnyikova előadása után és számos olyan javaslat hangzott el, amelyek jak a takarékossági ve vábbfejlődését a textiü]

Halók legénysége a „Korabielnyikovz- mczgalamban“

Az Északi-tengeren közlekedő szovjet hajók matrózai szocialista munkaversenyben állanak az üzemanyag megtakarításért. Különösen szép eredményeket éle el a „Frunze“.gőzös legénysége, amely megtakarított üzemanyagból eddig már két: hosszabb Uujöútat tett meg. A „HalUirin"- gőzös hét napon át dolgozott megtakarított üzemanyagból.

Termelést értekezlet,

a terv véoreOajiásának lantos láncszeme

Alig két hete zajlottak le megyénk üzemeiben a termelési értekezletek, melyeknek a SzOT elnöksége határozata alapján feladatuk volt beszámolni az ötéves terv első éve első »egyedének munkájáról, az elvégzett munka megtárgyalásába belevonni az egész üzem dolgozóit, hogy azok javaslatokat téve, tanácsokat adva, résztvegyeuek nemcsak a tervek végrehajtásában, hanem a termelés ilykép- pen való közvetlen irányításában is. Feladata volt a termelési értekezletnek, hogy érvényesítse a kritikát, önkritikát és azt hasznos fegyverül használja fél az üzemek életében megmuialko. zó hiányosságok kiküszöbölésére, az tizem és a vállalatvezetés előtt álló feladatok megoldására.

A termelési értekezletnek minden üzemben való lefolyásai áttekintve, meg keli állapítanunk, hogy azok nagyjában, egészében megfeleltek a várakozásoknak. A vállalatvezetőt beszámolók magukban foglalták ».léggé kézzelfoghatóan az tizem termelési eredményeit, az eredményeknek az első negyed célkitűzéseihez való százalékos viszonyulását, feltárlak az üzemek életének hiányosságait, a munkafegyelem, a verseny-szervezés, a felvilágosító munka és az ifjúság helyenkénti passzivitása terén. Ott, ahol a cállalaivezetői beszámolót megelőzte az üzemi háromszög megbeszélése, ahol a pártszervezet feladatának tekintette az érte- kéziét előkészítését és mozgósította a népnevelőket, a szakszervezeteken keresztül az üzemi bizalmiakat, ahol a népnevelők nemcsak az értekezlet összehívásának idejét közöltek a dolgozókkal, hanem azon túl megmagyarázták annak fontosságút, tartalmát és azzal kapcsolatosan a dolgozók feladatait is, ott az értekezlet megfelelt a követelményeknek, ott sikerült a dolgozókat belevonni az üzemek életének, a, termelés menetének irányításába s — bár magán viselt bizonyos mértékű kezdetlegességet, — de általánosságban sikerült végrehajtania a SzOT határozatát, „a termelési értekezleteken a dolgozók tárgyalják meg az üzemvezetők beszámolóját, a termelést, munkaverseny mozgalmi kérdésekről, az elért eredményekről, a termelést gátló körülményekről és az elkövetett hibákról“.

így például a kecskeméti BARNEVÁL-ban a beszámoló nem fukarkodott az önkritikával, de a kritikával sem. Megmondja bátran, „nem foglalkoztunk eleget a brigádokkal, a munkavezetőkkel sem. Nem ala kitoltunk műszaki brigádokat, elhanyagoltuk az élmunkás és az. újító mozgaimal“. S azt mondanunk sem kell, már önmagában helyes irányt adott a termelési értekezletnek, jó alapot ahhoz, hogy a dolgozók hozzászólásai, az üzem legégetőbb részlet- problémáit hozzák felszínre ■hogy az üzem dolgozói újabl vállalások és felajánlások beje lentésével irányt vegyenek a hí bák kiküszöbölésére és mindezek összeredményeképpen, az egész üzem alkalmasabbá váljék a második negyedévi terv még eredményesebb végrehajtására. A Bajai Gyapjúszövet-gyár különösen jó, kimagasló eredményeket tárgyalt meg értekezletén. Az első negyedévi tervet úgy a fonoda, a szövődé, mint a készítő túlteljesítette s a készítő, mint tudjuk, nagyszerű munkájáért megkapta az élüzem kitüntetést. Az üzemvezető beszámolója helyesen is mentette mindazokat a módszereket és tapasztalatokat, a dolgozók ügyes kezdeményezését, me Ivek megteremtették a terv túl teljesítése lehetőségét. így igazodott a határozathoz, amely azt mondja: ,.a termelési érfekezle- teknek fontos feladata az üzemi tapasztalatok kicserélése, a dolgozók kezdeményezésének fejlesztése“.

A termelési értekezletek mindazokon a helyeken, anol rendelkeztek a határozabau megjelölt teltételekkel, ahol a pártszervezet nem mellékes, többekközötti feladatnak, hanem a terv teljesítésével, a munkaverseny mozgalom széles!lésével, a termeié- kenység emelkedésével kapcso.a- tosan elsőrendű feladatának tekintette, ott az üzem dolgozói ereztek, hogy véletnényükte, javaslatukra mii yen nagy szükség van a termelés helyes vezetéséhez s irányításához, ott a dolgozók munkához való viszonya megjavult, növekedett felelősség, érzetük, mert világosan látták, hogy a célkitűzések végrehajtása rájuk épül, látták, hogy mind egyikük- egyénileg végzeit jó, vagy rossz munkáján múlik ;■> elkövetkezendő évnegyedek terveinek teljesítése, vagy túlteljesítése.

Az értekezletek azonban nem mindenütt feleltek meg a köve telményeknek. Helyenként a ieg kisebb mértékben sem. Mi ennek az oka? Az, elsősorban, hogy a pártszervezet vezetősége, de a szakszervezeti hálózat sem fog. latkozott az előkészítés fontos feladatával. A dolgozók nem értelték meg, hogy miről van szó, nem értették, hogy a termelési értekezletnek mi a feladata, mennyiben szabhatja az meg az üzem elkövetkezendő jó, vagy rossz munkáját. Miért? Azért, mert az üzemi felvilágosító muu- ka még mindig meglehetősen szervezetlenül, alkalomszerűen fo. lyik. Ehhez hozzátehetjük azl is, hogy mereven folyik. Csak egyes kérdésekkel foglalkozik és fontos feladatokat^ mint például a termelési értekezletek helyes tartalmú lefolyását, szem elől tévesztik. Ez azt bizonyítja, hogy az üzemi felvilágosító munka, az agitátorok, a népnevelők mun- tája még mindig nincs szoros, szét téphet etlen kapcsolatban az üzem feladataival, azokkal a kérdésekkel, melyek előbbre viszik, megoldják az üzem termelési s ezzel kapcsolatosan egész sor más problémáját. A népnevelői munka, a felvilágosító munka lebecsülése egyet jelent azzal, hogy a dolgozók és a párt. szervezet, a dolgozók és az üzem vezetés közötti kapcsolat laza és ennek következményei szigorúan kihatnak olyan területekre, mint például: a munkaverseny mozgalom, az ifjúság versenyzése, a május 1-i versenymozgalom tömegmozgalommá szélesítése. Ennek a mulasztásnak a következményeit láttuk az Első Kecs- kémét! Konzervgyárban, a termelési értekezleten, ahol a mechanikus vállalatvezetői beszámoló és a dolgozók felvilágosu- latlansága sikertelenné és szinte értelmetlenné tette az értekezletet. Ide sorolhatjuk a Schiffer Cipőgyár értekezletének azon hibáját, hogy a vállalatvezető beszámolóját, túlzottan szakmai és számadatokkal telítette, ez a hozzászólásoknak helytelen iránvt adót!. A kritika itt személyes veszekedéssé fajult.

Az előkészítés és a beszámoló gondos összeállításának hiánya az egész értekezletre rányomta bélyegét s akadályává vált annak, hogy felelősen. — a dolgozók egész véleményének felhasználásával, figyelembevételével, — tárgyalja meg az első negyed he. Íves értékelésén keresztül a következő negyed feladatait.

Mindezek figyelembevételével az elkövetkezőkben elsősorban a pártszervezeteknek, de közvetlenül a szakszervezeteknek igen nagy feladataik lesznek a termelési értekezletek előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatosan. Annak tudatában kell végezni munkájukat, hogy az üzem dolgozóinak széles és aktív bevonásával lehetséges csak a terv feladatainak megvalósítása.