Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-05 / 22. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG Az ú] párlvezetöségek munkájáról Tovább fejlődik a májusi verseny mozgalom LEPLEZZÜK LE A BÉKE ELLENSÉGEIT! Az egész világ dolgozói har­cos béketáborrá tömörültek az utóbbi hónapokban és különö­sen az utolsó hetekben. Az imperialisták a gazdasági vál­ságból egy új háborúval, an­nak kiiobbantásával keresik a kiutat. A kiút keresésére különböző módokon készül­nek. A módszerek váltogatják egymást. Ma uszítás atom­mal, millió élet legyilkolására, holnap arcátlan libavai pro­vokáció. Ma sztrájkellenes rabszolgatörvény, holnap a görög kommunisták ezrei ki­végzésének jóváhagyása. Ma fegyverkirakás az olasz és franciaországi kikötőkben, holnap Celanóban előre meg­fontolt szándékkal végrehaj­tott munkásgyilkosság, mo- denai sortüz „békétlenkedő“ néhány lirát követelő munká­sokra. Ma az eszeveszett fegy­verkezés megszavazása a f e­hér-házban, holnap a jugo­szláv nép legjobbjainak újabb ezreivel szaporítják a börtö­nök számát. Imperialista ke­gyetlenkedések, fasiszta mód­szerek alkalmazása mindenütt, ahol a hatalom a tőkések ke­zében van, ahol a dolgozó nép jogfosztott és számüzöttje sa­ját országának. A háború ügyében dönteni azonban 33-ik esztendeje már nemcsak a tőkések kizáróla­gossága, kénye-kedve. Több mint három évtizede, mióta az imperialisták az interven­ció ég a belső ellenséggel szembeni ádáz és kíméletlen harcban megszületett és meg­erősödött a Szovjetunió, mi­óta a világ egyhatoda kisza­kadt a háborús spekuláció támogatásából, mióta ez a hatalmas földrész 200 milli­ós népe megteremtette a bé­ke országát, azóta a világ békéért harcoló erőinek ha­talmas, kiapadhatatlan ereje, támasza van. A nemzetközi imperialista ellenes béketá- bor azóta növekszik, izmoso­dik, mióta a szovjet állam megteremtődött, sikeresen építi a. szocializmust: ezzel élére állt a nemzetközi prole­tariátus tőke elleni harcának, mióta a fasizmus felett ara­tott győzelmével a népek egész sorát szabadította fel az imperialista járomból és biz­tosította számukra a békés, demokratikus fejlődést. A bé­ketábor ereje ma mérhetet­len és hogy valójában mek­kora, azt legjobban mutatják azok az egész világot átfogó tüntetések és tiltakozások, melyek hangoztatják és alá­írásukkal is kifejezik el­szántságukat a népek békéjé­ért az imperialista háborús kísérletezéssel szemben. A béke megvédésének nagy ügye a mi népünknek is ügyé­vé, életbevágó érdekévé vált. Hét millió aláírás, táviratok, nyilatkozatok százezrei, har­cos, szenvedélyes követelések az atom betiltásáért mutat­ják népünk egységét a hábo­rúval szemben, népünk hatá­rozott akaratát a béke meg­védéséért. Üzemi munkások, termelőszövetkezeti parasz­tok, értelmiségiek, demokra­tikus gondolkodású papok országunkban is, megyénk­ben i© beleilleszkedtek az egész világot átfogó elemi- erejű mozgalomba, szavaztak a béke, a nyugalom, a szabad élet mellett s ugyanakkor harcot hirdettek a pusztítás, az éhezés, a nyomorúságok, a halált nyakunkba varrni akaró imperialisták éllen. A békéért való hatalmas mozgalmunk megmutatta egész dolgozó népünk egysé­gét, népi demokráciánk lét- fontosságot jelentő nagy kér­désében. Egységes népünk a béke igazi ereje, a Párt mö­gött, egyetért s lelkesen tá­mogatja a harc sikeréért. A béke megvédésének kérdése teljesen nyíltan megmutatta az ellenséget is, leleplezte az ellenség táborába tartozókat. Mondhatjuk, hogy a béke kérdése vízválasztó volt. Min­den községben, városban, fa­lun, tanyacsoportban az el­lenség szinte szám és személy szerint kimutatható. A béke-! ívek aláírásának a megtaga­dása, a háborús uszítás mel­letti kézzelfogható agitáció, a dolgozó milliók ügyének nyilt sárbatiprása, az ellenség és lényegében imperialista ügy­nököknek nevezhető kárte­vők munkája. Az ellenség nyilvánvalóan rossz szemmel nézi a mi gyorsiramú építé­sünket. Rossz szemmel nézi azt, hogy a békéért való harc az egész világon 100 milliók . tömegmozgalmává óriáso- dott. Utálattal látja, hogy minden nap, minden óra ki­sebbíti, szűkíti az aknamun­ka lehetőségét, keresztülhúz­za a múltat vissza,hozni aka­ró restaurációs vak reménye­ket, Am az ellenség távolról sem helyezkedik arra az ál­láspontra. hogy feladja a harcot. Sőt fokozott gyűlöle­te növeli népi demokráciánk, népünk, a békénk elleni ak­tivitását. Jól látható közös „frontja“ alakult ki az ellen­ségnek. Benne van mindenfé­Gyáriparunk termelése 47*4 százalékkal magasabb, mint 1949 első negyedében volt Az Országos Tervhivatal ieleniése az első ötéves népgazdasági terv végrehajtásáról az 1950. január—márciusi időszakban Az ötéves terv első negyedévét népgazdaságunk erőteljes fejlő­dése és a szocialista szektor to­vábbi erősödése jellemezte. A Sztahánov-mozgalom, a munka- vrseny kiszélesedése a termelés további jelentős tartalékait hozta felszínre. Ipar Az 1950. év első évnegyedének tervét a nehézipar 109.1 száza­lékra, a könnyűipar — mező- gazdasági ipar nélkül — pedig 106.3 százalékra, az egész ipar 108.5 százalékra teljesítette. A gyáripar termelése az első évnegyedben az 1949. év azonos időszakához képest 47.4 százalék, kai emelkedett. Az Iparon belül a nehézipar fejlődése a könnyű- iparhoz viszonyítva erőteljesebb ütemű volt. Az egyes iparágakban a gyár- Ipari termelés az 1949. év első negyedéhez viszonyítva a követ­kezőképpen alakult. 1950 első negyedévi termelés az előző év Iparág első negyedévének %-ában Bányászat 127.4 Vas-, fém. és gépipar 146.3 Villamosenergia. termelés 140.7 Építőanyagipar 173.6 Vegyipar 167.2 Nehézipar együtt: 148.4 Faipar 148.3 Bőripar 133.2 Gumiipar 184.9 Textilipar 148.0 Ruházati ipar 208.0 Papíripar 13S.9„ Nyomdaipar 151.6 Mezőgazdasági ipar 133.6 Könnyűipar együtt: 145.9 Gyáripar összesen: 147.4 Az iparágakon belül az egyes fontosabb cikkek termelése álla­Iában meghaladta a tervben elő­írt mértéket és a múlt év azonos időszakával szemben a követke­zőképpen alakult: 1950 első negyedévi termelés az előző év Iparcikkek: első negyedévének %-ában Vasérc 115.5 Szén 119.8 Ásványolaj 103.3 Nyersvas 106.0 Nyersacél 120.5 Szerszámgép 125.0 Traktor 190.8 Motorkerékpár 161.2 Villamosáram 121.8 Kénsav 124.6 Szuperfoszíát 232.2 Péti só 111.0 Cement 209.2 Mész 156.7 Benzin 107.0 Bőrclpő 165.6 Pamutszövet 107.5 Gyapjúszövet 107.5 Műselyemszövet 116.2 Len- és kenderszövet 155.7 A gyáripar teljesítése az öt­éves terv első évnegyedében iparáganként az alábbiak szerint alakult: Iparág Tervteljesítés %-ban Bányászat 106.2 Kohászat 110.6 Nehézgépgyártás 104.0 Erősáramú berendező. sek gyártása 114.1 Híradástechnika 112.2 Pínomtecbnika 126.9 Tömegcikkipar 110.0 Közlekedési műhelyek 110.7 Vilamosenergiatermelés 101.7 Építőanyagipar 113.2 Nehézvegyipar 314.5 Nehézipar együtt: 109.1 Könnyű vegyipar 106.5 Gumiipar 98-9 Faipar 104.5 Papíripar 105.9 Nyomdaipar 123.3 Textilipar 107.3 Bőr- és szerszámipar 102.2 Ruházati ipar 97.8 Könnyűipar együtt: 106.3 Nehéz, és könnyűipar összesen: 107.7 Mezőgazdasági ipar 132.3 Ipar összesen: 108.5 A gyáriparral együtt jelentő, sen megnőtt az építőipar terme­lése is. Az építőipari termelés egyedül március hónapban na­gyobb volt, mint az 1949. év el­ső negyedévének egész építőipari termelése. 1950 első negyedében az iparban és az építkezéseknél foglalkozta­tott fizikai dolgozók száma hu­szonhétezer fővel emelkedett 1950 első évnegyedében került első ízben sor a rövidített tanuló. Idő alapján iparostanulók fel­szabadítására. A nagyiparban összesen 13.400 iparostanuló sza. badult fel, ebből 5300 a vaslpar- ban. Az általános órabérek a gyár­iparban 1950 január 1-től már. c-ius 31-ig 7.7 százalékkal emel­kedtek, míg a létfenntartási költ­ségek változatlanok maradtak. Ugyanezen idő alatt a termelé­kenység az iparban (a mező- gazdasági ipar nélkül) az 1949 decemberében elért, eddig legma­gasabb termelkénység 102.2 szá­zalékára emelkedett. A nehéz­ipar termelékenysége azonban a le söpredék, kulák, egyházi reakció, a múltat kiszolgált katonatiszt, csendőr, stb. Há­borút szagolnak, hát háború­ra készülnek és uszítanak, hogy visszaállítsák a múlt népnyúzó és számukra ked­vező lehetőségeket. Csaknem minden községben találko­zunk aljasságaikkal, válta­kozó formában- Míg népünk állást foglal hétmilliós tömb­bel a békéért, addig ők is ,,állást foglalnak“ a háború­ért, az imperialisták céljai­ért. Dusnokon Raífay, s a- hogy elnevezték: „a háború papja“ sarkon fordította a hozzája érkező békeküldött­séget, Kiskunfélegyházán Vedres plébános nemei mon­dott az aláírásgyűjtőnek és terrorizálja a béke híveit. — Kunszentniiklóson Szekeres Imre magánkívül volt dühé­ben, mikor meglátta- a béke­ívet. Lám, a béke hangozta- tői, akkor, amikor a békéért cselekedni kell, a háborút vá­lasztják. A kulákok is ,,mél­tóak“ szövetségesükhöz. Nem sajnálják a „fáradságot“, mindent megtenni a béke el­len. Kunszentmiklóson Kram hole Sándor széltibe-hosszá- ba a béke ellen hangoskodik, este tivornyás kártyázás a kulákokkal, meg a malmos­sal. Szívós Ferenc volt csend­őr ordítva ripakodotf rá az aláírásgyűjtőre: ,,nem érde­kel, maguk mit akarnak, bé­két, vagy a háborút. Én nem akarok semmit.“ Kiskunha­lason Berkényiné kulákasz- szony kutyákat szabadított, az aláírásgyűjtőkre. Bácsal­máson Blasits Lázár kulák és Bóka Imre hasonszőrű, volt MOVE-tag. aljas munkáját megismerve a község a „fa­lu szemetjeidnek bélyegezte meg. Az ellenség mozgolódása a kulák. az egyházi reakció, a „falu szemetjeidnek hadüze­nete a béke, uépünk' jólété el­len felhívja dolgozó népünk figyelmét a még nagyobb, fo­kozottabb éberségre. Le kell leplezni az ellenség minden mozdulatát, minden szavát, szívós, jó és türelmes, meg­győző felvilágosító munkával. Pártszervezeteink, népneve tőinek az élenjárásával, se­gítségével utasítson vissza dolgozó népünk mindenfajta rémhírt, mindent ami szem­behelyezkedik érdekeivel, a béke ügyével. Rosszul számít az ellenség, ha azt hiszi, hogy otromba hazugságaival tud eredményeket elérni. — Pártszervezeteink a vezetősé­gek újraválasz'ásával, de a hol ez még nem történt meg, Rákosi elvtárs beszédével fel­vértezve, az eddiginél még harcosabb erőt képviselnek az egész község, vagy város dol­gozóival együtt az eddigiek­nél még súlyosabb csapást mérnek az ellenségre. így győznek a béke erői a háború spekulánsai fölött! (W, D.) *

Next

/
Thumbnails
Contents