Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-04 / 21. szám

335.000 aláírás megyénkben a béke-r Tovább fokozódik a béke-népszavazás lendülete megvitatta. Az építőmunká­sok is örömmel írták alá a békenyilatkozatot. Kiskunha A békemozgalom, a béke népszavazás, a békeívek alá­írása folytatódik, fokozódik. A május 1-i ünnepségek mind­egyike egy-egy hatalmas tün­tetés volt a békáért, tiltako­zás a háborús uszítok, provo­kációi, aljasságai ellen. A népnevelők fáradhatatlanul dolgoznak, jó munkájuknak köszönhető megyénk széles dolgozó tömegeinek, a béke tábora mögé sorakozása, ők azok, akik leleplezik napon­ta, óráról-órára az ellenség tevékenységét, akik csapást mérnek a kulák, az egyházi reakció-terjesztette rémhírek­re. Q (tanmeséi Járás már befelezte a bákeív aláírását Ebben a járásban 27.000 dolgozó ma alá a békeívet. A dolgozók nagy lelkesedéssel fogadták a béke megvédésére való felhívást s a tömegmoz­galom nagy sikerét alátá­masztotta a jó meggyőző fel- világosító munka. Dunapataj községben például a békegyűlésen mintegy 1500-an vettek részt és 7500 lakosából 6800 írta alá a békeíveket. Táviratot Lüdtek Rákosi elvtársnak. „Dunapataj dolgozó népe forró szeretettel köszönti a bóketábor szeretett vezérét, Rákosi elvtársat. Dunapataj minden dolgozója politikai, vallási meggyőződésére való t'kintet nélkül száz százalék­ig aláírta a békeívet. Minden becsületes dunapataji dolgozó harcol tovább is a békéért minden erejével.“ Dunavecse 5600 lakosából 5115-en írták alá a békeívet, A gépállomás dolgozói szin­tén Rákosi elvtársnak küld­tek táviratot. ,,Kedves Rákosi elvtárs! Mi, a dunavecsei gépállo­más dolgozói, a hatodik sza­bad Május 1. alkalmából há­lánkat fejezzük ki Rákosi elv árs iránt és elsőként Irtuk alá a békeívet a dunavecsei járásban. Abban a tudatban, hogy a legmesszebbmenősn elítéljük az atombombával ijesztgető imperialisták hábo­rús törekvéseit.“ B mai napin 334.918 aláírás sz egész megyében A többi járásokban és váro­sokban is fokozódott az alá­írást gyűjtő lendület. Kecskemét 73.017 Kiskunhalas 22.007 Kalocsai járás 24.000 Kalocsa 6700 Dunavecsei járás 27.000 Kiskőrösi járás 32.925 Kunszentmiklósi j. 19.467 Kiskunfélegyháza 19.000 Kkfélegyházi járás 23.459 Baja 15-079 Bajai járás 20.000 Jánoshalmái járás 18.037 Bácsalmási járás 26.141 A békenvilatkozatok aláírá­sa során tömegesen nyilat­koznak az üzemek és a falvak dolgozói. Az üzemi munkások élen járnak és jó példát mu­tatnak. A Kecskeméti Gép­gyárban 540 dolgozóból 500- an írták alá. A hiányzók be­tegek. A kecskeméti Nemzeti Vállalatok dolgozói száz szá­zalékban írták alá a. békeívet. A Platter-gyár elsőnek fe­jezte be az ívek aláírását. Szabó Jrén népnevelő jó mun­kája sokat segített, aki rend­szeresen olvasta a Szabad Nép és a Népszava bákevédeimi cikkeit és ezt a dolgozókkal lason az NV kirendeltségénél Boros Miklós ifjúmunkás a következőket mondotta: Ifjú­ságunk legnagyobb kötelessé­ge, hogy a háború allen, amit az imperialista hatalmak oly buzgalommal készítenek elő, a legszívósabb harcot foly­tassuk. A Dohánybeváltóban Fránya Ilona ezt mondja; „A háborús uszitóknak újra az a céljuk, hogy a dolgozó, élettel teli fiatalokat vágóhídra vi­gyék. De mi nem hagyjuk ma­gunkat s ezért egységesen, a Szovjetunió mellett kiállunk a békéért. Dolgozó parasztjaink is erőmmel csatlakéinak A kiskunhalasi ,,Keleti Fény“ tszcs a köve kezd táv­iratot küldte a Megye Bizott­sághoz; „Mi is csatlakozunk a békemozgalomhoz ég erőn két a május 1-i felvonuláson meg fogjuk mutatni az impe rial istáknak“. Az új gazdák, kispnrasztok s a középparasz­tok is hasonlóan nyilatkoz nak. Csengődön Kerékgyártó Albert elmondja: „13 éves voltam az apám elveszett az első háborúban. Heten marad tunk és soha nem fogom el­felejteni, hogy a Párt, a béke igazi ereje emelt fel a szolga­sorsból, hét gyermeket nevel hetek, nem kell dolgoznom a hutáknál,“ Ignác György kö­zép paraszt, aki eddig semmi- némü munkában nem vett részt, aláírást gyűjtött a hé keívre és már reggel 5 óra­kor kopogott a járási bizott­ságnál, hogy még kér két üre­sét, azokat is aláíratja, mert ő meggyőződött arról, hogy a kommunisták akarják a békét és a háború ellen harcolnak. A hibák közös feltárása utat mutatott azok kijavítására a kiskunfélegyházi gépállomás pártszervezetében Este 6 óra. A szépen dekorált kultúrteremben percnyi pontos­sággal foglalják el helyüket a gépállomás üzemi pártszervezeté­nek tagjai, hogy megválasszák az új vezetőséget. A jelenlévők ko­moly, megfontolt arcán látszik, hogy tisztában vannak ennek az eseménynek nagy jelentőségével. Készültek Is rá már hetekkel előt­te. Monostori Antal pártütkár elv- társ beszámolójában Igen helyesen használta az önkritika hangját. De a titkári beszámolónak nagy hiányossága vélt, hogy csak álta­lános értelemben vetette fel a hi- bák okait, így az önkritika is csak általános szólamokat hangoztatott, nemi mutatva meg, hogy a hely­telen lépés adott esetekben mii eredményezett. De a dolgozók hozzászólásai ki. egészítették ezt a hiányosságot. Konkréten mutattak rá az elő­fordult hibákra és ezzel mái irányt is mutattak azok kiküszö böléséhez, a pártszervezet munká­ját megjavító határozatok felve­téséhez. így Kuruc elvtárs, körzeti me­zőgazdász, a pártszervezet egyik mulasztásaként hozta fel, hogy o gazdasági és politikai munkát el­választotta egymástól. Az ebből adódó szervezetlenség azután sok. ban hátráltatta az eredményes munkát. De elhanyagolta a párt­szervezet az ifjúságot Is, aminek másik következménye a fiatal tagjelöltek felvételének mellőzése volt. Szabó elvtárs hiányolta a kol­lektív sajtőolvasást és a haladó filmek közös látogatását, Sdvol elvtárs a pártnapok és taggyülé sek elhanyagolását. Tóth Béla hozzászólásában hang- súlyzota, hogy a pártszervezetnek az egész munka hajtóerejévé kell lennie és a mulasztások között felemlítette, hogy annakidején nem ismertették a kívánt mértékben Rákosi elvtárs beszédét, ami pedig lehetővé tette volna a hibák gyor­sabb kiküszöbölését. Tóth Béla hozzászólásához csat­lakozva mutatott rá Irányi elv­társ, hogy bár sokszor hangzóit el kritika és önkritika a gépállo­máson, tovább nem tötémt semmi. A hibákat mindenki elismerte, de a kijavításhoz nem láttak hozzá. A jól előkészített taggyűlésen azután apróra feltárultak a hibák. A hozzászólások bátrak, konkrétok részletesek voltak, mutatva azt, hogy a pártszervezet tagsága fele­lősnek érzi magát egyénenbint az elkövetett hibákért, de vállalja is részét azok kijavításában. Komoly, megfontolt vita előzte meg az új vezetőség megválasztó, sát is. A jelölteket minden szem. pontból mérlegre tették és bál Mihály Gyuláné vezetőségi taggá választása körül kezdetben érvé. nyesült a helytelen, a női munkát lebecsülő állásfoglalás, az új ve zetőséget Pártunk Központi Veze tőségének határozata szerint ú. erőkkel felfrissítve választották meg a dolgozók. A vezetőség újraválasztását nyomon követte a határozati ja vasiatok lefektetése a hiányossá gok azonnali kiküszöbölésére vo­natkozóan. Ezek a javaslatok J: konkréten mutattak rá a soronkö vetkező feladatokra, elsőnek t városi pártszervezettel és a tömeg szervezetekkel való kapcsolat meg erősítésére, majd az oktatás, t pdrtnapok, taggyűlések rendszeres eé tételére. A határozat leszögezi az Ifjúsággal való lelkiismerete, sebb foglalkozás szükségességét, a termelőcsoportokkal való gondo sabb törődést, főként a politikai] felvilágosító munka terén, a mun. bafegyelem szilárdabbá tételét, a gazdasági és politikai munka ösz- szefogását, a pártonkívüli dolgo­zókkal való kapcsolat megjavítá­sát. A gépállomás pártszervezete a tagsággal együttesen közösen tárta fel a hibákat és megmutatta az utat azok kijavítására. Most az új vezetőség feladata, hogy a határo­zati javaslatok késedelem nélküli végrehajtásával biztosítsa a gép­állomások munkájának további és még nagyobb sikereit. AZ EGESZ EMBERISÉG UGYE Nem lehet eléggé hangsú­lyozni a Béke Hívei Állandó Bizottsága III. ülésszakának jelentőségét. A földkerekség minden lakója érzi a háború fenyegető veszélyét és az egy­szerű emberek harca ez ellen a szörnyű veszély ellen párat­lan méreteket öltött. Amerika felelőtlen kupecei megsokszo. rozták a háborús készülődést; egyre cinikusabb beszédeik, kijelentéseik és deklarációik- Az amtombomba és szuper­bomba a tengerentúli sajtó állandó tárgya, a hajók már megkezdték a hadiauyaíszál- lítást Amerikából Európába és amikor a francia és olasz dokkmunkások nem hajlandók kirakni ezt a szállítmánvt, a gyújtogatók véres terrorhoz folyamodnak. Riadt3ag, izga­lom és elégedetlenség az em­berek százmillióinak minden­napos kenyere. Jja a Béke Hívei Bizottsá­gának ülése csak a szó­nokok beszédeiben merült vol­na ki, még a legfenköltebb szavak is belevesztek volna a megrendült világ robajába. Tettek kellettek! A legjelen­tősebb az a néma perc volt, amelyben az ülés résztvevői felelősségük teljes tudatában aláírták a rövid határozatot népük nevében: ,,Követeljük feltétlen betű. tását az atomfegyvernek, amely az emberek tömeges megsemmisítésének szörnyű fegyvere. Követeljük szigorú nemzet­közi ellenőrzés létesítését ab­ból a célból, hogy biztosítsa a rendszabály megvalósítását. ügy véljük, hogy az a kor­mány, amely elsőként alkal­mazza az atomfegyvert vala­melyik országgal szemben, bünt követ el az emberiség ellen és háborús bűnösnek te­kintendő.“ S védországban folyt le az értekezlet, abban az or­szágban, melyet elkerült a két világháború minden ször­nyűsége. Ez a békeszerető, szorgalmas ország rémülettel szemléli a háború híveinek készülődését. A félelem árny­ként telepszik a városokra- Az amerikai katonai támasz­pontok közelsége, egyes újsá­gok rémhírei, a sajátos ame­rikai „segély“, amely főkép­pen az amerikai uralom kiszé­lesítésében nyilvánul meg, — mindez felettébb idegesíti a svédeket. Legszívesebben a fűnél is alacsonyabbak és a csukánál is csendesebbek szeretnének lenni, hogy észre se vegyék őket és ennek következtében sértetlenek maradjanak. Az egyszerű svédek zavara és passzivitása emlékeztet egyes mág országok millió ég millió .. emberének hangulatára. I A szovjet emberek, a népi demokráciák, Olaszország és Franciaország népei, a nyu­gateurópai országok haladó értelmisége, Amerika legki­válóbb emberei, átérzik fele­lősségüket a béke megvédése ügyében. De igen s°kan csak vágynak a békére, még nem fogják fel, — ahogy a svédek sem, — hogy azt a totális há­borút, amelyre az amerikai atomzsarolók készülnek, csak úgy lehet kivédeni, ha a világ minden népe közös erőfeszí­téssel hárítja el a szörnyű veszedelmet. . burzsoá sajtó, amelynek A lelkiismeretét né'hány ember egy köteg részvénnyel vásárolta meg, hosszú idő óta azt beszéli be olvasóinak, hogy a harmadik világháború elkerülhetetlen. Ezek az újsá. gok igyekeznek elleplezni a béke hívei szervezkedésének jellegét, vagy elhallgatják a Békebizottság ülésének mun­káját, vagy pedig úgy állítják be, mint a „kommunista ösz- gzeesküvők gyülekezetét“. Ez­zel akarják zavarba hozni a nyugati országok embereit. Bizonygatják, hogy a béke híveinek mozgalma nem más, mint valami álcázott kommu­nista mozgalom. Pedig napról-napra vilá­gosabbá válik, hogy a béke­harc a legkülönbözőbb osztá­lyokba tartozó, különböző vi­lágnézetet és hitet valló em­bereket egyesít. Kétségtelen, hogy a béke híveinek szer­vezkedésében a legnagyobb szerepet a kommunisták ját- szák; nincs ebben semmi tit­kos szándék. A kommunisták képezik a munkásosztály él­csapatát, amelynek mindennél drágább a haza, a szabadság, gyermekeik boldogsága. így volt ez a fasizmus elle­ni harc ellenállási mozgal­maiban is, amikor senkinek sem jutott eszébe, hogy párt­statisztikát készítsen az el­lenállási mozgalomról. Pedig a felszabadulásért harcoló kommunisták mellett akkor ott álltak a becsületes kato­likusok é$ számos egyszerű be­csületes szociáldemokrata, akik a szabadságot akarták. Akkor most miért sorolják a „Kominform képviselőihöz“ a római katolikus egyház kivá­ló fiát, Boulier abbét, Andi- cott kanadai misszionáriust és a szocialista Nennit? Tuem másért, mint hogy a ^ ’ harmadik világháborúra készülő klikk igyekszik ellep­lezni, hogy bűnög üzérkedé­seik mellett nemcsak a, kom­munisták keltek fel, hanem minden világnézet, minden vallás és minden faj száz es százmilliói; hogy a mozgalom mindenütt országos méreteket öltött. Arról van szó: hogyan szilárdítsuk meg a békét és hogyan kényszerítsük megál­lásra a bűnösöket, mielőtt el­követnek szörnyű bűnüket, (flja Ehrenburg cikkéből) Az ausztráliai Kommunista Párt betiltása a legdurvább támadás a szabadságjogot ellen A népel.lenes asztráliai kor­mány miniszterelnöke: Men- zies, csütörtökön törvényja­vaslatot nyújtott be a parla­mentbe, amelynek értelmében a kormány felhatalmazást kapna az ausztráliai Kommu­nista Párt törvényen kívül helyezésére, feloszlatására és lapjainak betiltására. Ez a törvényjavaslat újabb lépés az ország fasizálásának útján. Az ausztráliai kormány e fa­siszta lépése óriási felhábo­rodást keltett a dolgozó tö­megek körében- A nyugati or­szágok lapjai is bő kommen­tárokban foglalkoznak ezzel a törvénytelen lépessel.

Next

/
Thumbnails
Contents