Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-31 / 43. szám
Nis munkásai — Tito bandája eilen Egy jugoszláv munkás tudósítása a nisl pokolból ........... . .. ..----- .11------* *41 N ehéz és keserű napokat éltek ftt Nis munkásai a Gestapo-terroi Idején. A munkások emlékezetében még nem homályoséit el a kegyetlen terror, amelyet a németek uszályhurdozója, Kari Un yar és Zsivanovics alkalmaztak a kommunisták, az Igaz hazafiak ellen. A Gestapo gyilkosok után még nehezebb napok virradtak Nis munkásaira. Példának csak né hány jellegzetes esetet hozok fel, amelyből kiviláglik & tttóisták munkásellenes lelketlen bánásmódja. A munkafeltételek, a szükségletek kielégítése, sokkal rosszabb, mint valaha Is volt. — így a „Jasztrebac“-öntődében a munkások Igen nagy hőségben dolgoznak, megfelelő védőberen dezés és öltözet nélkül, úgyhogy életük állandóan veszélyben van. A nlsl vasúti műhely munkásai munkaidejük legnagyobb részét a szabadban töltik s ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Kellő ruhájuk nekik sincs és Így a műhely munkásainak 30 százaléka mindig beteg. A dohánygyárban majdnem mindegyik ven tillátor rossz, a munkások és munkásnők szinte átláthatatlan porban dolgoznak és nem ritkán rért köpnek. A tbo-a megbetegedések elértek a 40 százalékot, a munkásasszonyoknál pedig, akiknek a legtöbbje anya, a 45 százalékot. Ugyanez a helyzet az Első Szerb Textilgy árban Is. A tltólsta vérszopók a felsza badulás óta az ujjnkat sem moz dltották meg, hogy a munkafeltételeket megjavítsák. A textil gyárban például, a festésnél, ahol u legkezdetlegesebb és legegészségtelenebb eszközökkel dolgoznak, néhány hónapi munka után a kimerült munkások tbe-t kap nak és alkalmatlanná válnak u munkára. Ami a normákat Illeti, azt arra használják fel a tltólslák, hogy a dolgozók utolsó erejét Is kifacsarják. A vasúti műhelyben a? elmúlt hat hónap alatt már szám- talanszor megszigorították a no-- mákat A titóistáknak az a törekvése azonban, hogy új mun- tiaütemet kényszerítsenek a do! gozőkra, nem sikerült, amit az U mutal, hogy az üzem egyáltalán nem teljesíti a tervet. Nem égj Segítő, jó barátai a könyvek ßagi Lászlónak esetben Titő-ellenes feliratok kerülnek a gyár és a környező utcák falaira. Ez Is mutatja, hogy a nisl dolgozók készülnek a Tl- tó-kllkkel való leszámolásra. A tltólsta „agitátorok1* állan dőan a Jobb életről beszélnek, amikor a munkásoknak már rongyaik sincsenek, ugyanakkor pedig a nisl tltólsta „párttükár" csak a legutóbbi időben is lí öltöny ruhát csináltatott magának. Amióta a ütölsta „agitátorok félre akarnak bennünket vezetni frázisaikkal, eszünkbe Jut hideg szobánk, az üres asztal, a kilo méter hosszú sorok, ahol az asz- Bzonyok pár szem krumpliért állnak, a munkások és munkásnők százai, akik naponta megtöltik a kórházak folyosóit és ájultan esnek össze a gyenge táplálkozás miatt. Mind határozottabban állunk n gonosztevő Tito banda elleni harc soraiban és harcolni fogunk mindaddig, amíg teljesen meg bem semmisítjük a Titő-bandát, harcolni fogunk munkásaink és egész népünk szabadságáért. fl helyi tanács végleg hisöpri a kunszentmiklási községházán a Csuporok szellemét levitéslett kulák-assxony a „cselédlányok“ kizsákmányolásában leli kedvét A kunszentmlklósi községháza hűvös folyosóján otthonoson mozognak a dolgozók. Bizalommal, bátran kopognak be akármelyik ajtón. Nem kell altól félniök, nogy goromba, elutasító válaszokat kiabálva ebrudalják ki őket a „szegényszagtól“ orrukat befogó urak. Egyesek a községháza falitáb Iáján kifüggesztett ujságlupo; böngészgetik, amely a tanácsok megalakítását közli. Elégedetten liümmögnek; megértik, hogy a köz igazgatás a tanácsok útjáu a dolgozó nép érdekeit fogja képviselni, az államhatalmat maga a dolgozó nép gyakorolja még fokozottabb mértékben, mint eddig. Mert Kunszentmiklós dolgozói jó emlékeznek arra a korszakra, mi kor „nagyságos“ Csupor Sdudoi jegyző volt még a község „min denhalója". 9 szenlmlklósi „mákvirágkeiV A főbírói szobában Nagy Lajos •községi bíró és Herczeg János má sodbiró Idézgetik az „emlékeket“. Gyalus István középparaszt igazolásul minden szóra bólint egyet s cserzett tenyere ökölbe szorul, amikor segíti kiteregetni Csupor Sándor szennyesét. Knnszentmiklóson ma Is jóval kétszázon felül van a kulákok száma. ' Ennek a „mákvlrágkert- nek“ — mint Herceg elvtárs mondja — egy ik főkolomposa volt Csupor Sándor jegyző. Három testvér képviseli a családot, vagyonuk meghaladta az ezer holdat, amit részben összeházasodással, részben pedig a mérhetetlen kizsákmányolással harácsol tak össze. Még ma is 80—1UC holdon „tengődik“ egylkük-másl- kuk. A Csupor-dinasztiából Sándor vitte a legtöbbre. Iskolái elvégző- se után — ahol a feltörekvő ku- lákifjú úgy csúszott át a virsgá kon, mint az ängolna — az fezei hold kente a szekeret — segéd- jegyző, majd hamarosan Jegyző lett a községházán. Kivirágzóit a kunszentmlklósi kólátoknak, a dolgozó parasztok pedig megtanul, tak hétrétgörnyedve Járni a köz. r ‘ " ‘ '---------s égházára és csak titokban rázták az öklüket. A felszabadulás után Csupor Sándor Igyekezett alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz, de úgy, hogy a „kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon. „Min denhova belépett, ahova csak lehetett s mindenütt hangadó igye. kezett lenni. A dolgozó parasztoknak azonban nem sok hasznuk volt Csupor „demokratizálódásából.“ Lelkes híve volt Nagy Fu- rencéknek, ő voll a Kisgazdapárt reakciós szárnyának „atyaistene* Kunszentmiklóson. Irányító tagj,: volt a hasonszőrű kulákoktól ak kor még hemzsegő földmüvesszö- vetkezetnek, a hitelszövetkezetnek. Felesége a kulákbarátnőkke. alapító tagja volt az MNDSz-nek Csupor mögött és mellett a ku lábbarátok egész uszálya haladt A kunszentmlblóslak bármerre néztek, mindenütt a kulákok ül tek a nyeregben. A kulák Gángé Imre volt a község bírája, majd képviselő, aki egyszer vállveregeU. jóindulattal mondta Gyalus 1st várinak: „Ne nagyon pártoskod jón maga, barátom. Nem lesz mindig Ilyen felfordult világ, le jár a kommunisták pünkösdi' királysága és akkor nagyon megbánják, hogy beleártották magukat.“ A szövetkezet termelési fele- * löse, Kiss József kulák is egy- követ fújt velük. <; gélig tartó dárídóktól volt hangos a Csupor-porta környéke, a bérbeadott birtok ontotta a hasznot, no meg a jegyzői fizetést is meg. duplázták a „tlszteletdljak“ és miegyebek. Végül is a kunszentmiklősiak azt mondták: mostmár elég! s a I'árt segítségével a dolgozó nép kiebrudalta a méltatlankodó, „érdemeire“ hivatkozó kulák Jegy. zőt. Csupor Sándor sorsát követték társai Is, sorra klvültalálták magukat azokon a tisztségeken, ahol annyi visszaélést követtek ei a dolgozók ellen. Mit csinálnak most? A lefüg gönyözött ablakok mögött hallgatják csodaváró reménnyel „Aruo rika Hangját“ s terjesztik a rémhíreiket. Csupor Sándor „babé- iáin '1 pihenve másfélmázsára hízott, felesége a „cselédlányok" kommamlírozásában találja ked vét, kik liónaponként váltják egy mást és a fő feladatuk közé a kövérségtől már mozogni sem tudó „húz ura" lábainak megmosása is beletartozik. A dáridók elcsendesedtek, a Csupoi ház mindig zárva tartott kapuján csak az alkalmazott távozik, vag\ jön. S Kunszentmiklós népe a Pár' vezetésével halad a jövő felé. A hivatalokból rég kitisztult már a Csuporok szelleme, mindenütt a dolgozók munkálkodnak a közöt Í célért, szebb életünkért, a békéért. A kecskeméti Gépgyárban dolgozik ßagi László. Munkaköre: miütalakatos. Amikor munkáját befejezi, pihen és tanul. A tanulást vagy az üzemi előadásokon, vagy az olvasás útján végzi. Szeret néha moziba is járni s a színházba is el szokott látogatni. Bagi László nagyon szeret olvasni és szívesen elbeszélget a könyvekről. Saját bevallása szerint a könyvek a legjobb barátai. — Azelőtt csak az ócska füzetes regényeket olvashattam — emlékezik vissza a letűnt időkre. Végeredményben nem lehet érte megszólni, mert a legtöbb könyv, amit a boltokban vásárolni lehetett, egyaránt ériéktelen volt. — Nem volt pénzem arra, hogv drága ,,magyar regényeket“ vegyek és szerelmi történetekre pazaroljam az időmet. „Tarka regény“, „Sárga regény“ —legyint egyet — ezek jutottak nekem. Elmeséli azután, hogy ma már egészen más könyveket olvas. A Big Billek, Rettenetes Jackok helyett olyan hősökkel és lettekkel tud megismerkedni a könyveken keresztalj hogy azok munkáját, további eredményeit segítik. Megtanítják az igazi hazaszeretetre, a munka igazi értelmére, bővítik ismereteit. Könyvtári kartonja, amelyre a kikölcsönzött könyveket és az időpontokat írja fel az üzemi könyvtáros, sok mindent elárul. Meg lehet tudni belőle, hogy rendszeresen féléve olvas. Kivitte a „Vihart’*, „Az atom titka és hatalma*4 című füzetet, olvasott Ter- sánszky Józsi Jenőtől. Most Nagy István „Külváros“ c. regényét olvassa. — Sok könyv van a könyvtárunkban — néz végig a rendben sorakozó könyveken — és jó könyvek. Egy c3omót kiselejteztünk. Ezek nem nekünk valók voltak. Nem is ir- galmaztunk nekik. Az ellenséget még a könyvtárakban sem tűrhetjük meg. Rados Mihály elvárssal együtt, aki a könyvtárt kezeli, megmutatják az új, még be nem számozott könyveket is. Nem rég jöttek ezek. Van köztük Sztálin elvtárs műveitől kezdve, egészen a szépirodalmi művekig minden. Nézi egy darabig Bagi László. Belelapoz egyikbe-másikba s megszólal: — Lesz mit olvasnunk! Mindig jönnek újak, mindig olvashatunk. És mi nagyon várjuk az új, a jó könyveket. Szükségünk van rájuk. Újítások 0 BAJAI POSTAHIVATAL műszaki osztályán Rövidesen az egész országban alkalmazni fogják vezetékein az éjszakai Idő alatt beállott üzemzavarokat eddig, úgynevezett ideiglenes kiszórással intézték eh Ez az eljárás egy rendes beszélgetésnek megfeleld áramfogyasztást jelentett másnap reggelig, néha 10—12 órán át. A* újítás most ezt úgy oldotta meg sikeresen, hogy egy kapcsolódugó toldalék alkalmazásával as áramfogyasztást olyan mértékben csökkentette, bogy az áram megtakarítás 70 százalékos megtakarítást ért eL Lévai Gyula újításának országos alkalmazása többezer forint meg takarítást jelent áramfogyasztás ban. Kóláitok a községi hatalom q székéljen S — Megesett — mondja Herczegg János — hogy amikor az aszály-3 és jégkár megállapítása végett5 a határban jártak, a földhözjut.g tátották csonkig elvert gabonáját^ kukoricáját 80 százalékosnak vet-y' ték. A kuliknak meg, ahol mindössze a cukorrépa levelét pa skóttá meg a jég — 100 százalékos -5 kártérítést állapítottak meg. AD közmunkákra Is mindig a nincs- 4 teleneket írták ki, véletlenül sein'p volt közöttük kulák. O Virágzott az élet Csupor Sán-£ dórnak, barátainak, az Acél SánA dorokDak, Burján Gyuláknak, as sógor Mózes Sándoréknak. Reg-|3 Juan Maljaro a délamerikal Ecuadorban született. Egyike elnyomatásban éld népe legjobb, legharcosabb fiainak. E levélben fejezi ki érzelmeit, amelyek a népek békéjéért és a szocializmus győzelméért küzdők táborához füzilc. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után öt évvel szü lettem Ecuadorban, paraszicsa Iádból. írni és olvasni a falus iskolában tanultam meg. Az ele ml Iskola elvégzése után apán — aki még most is a helybeli föl desúr kizsákmányolt cselédje — a városba küldött, hogy továbl tanuljak, akár utolsó fillérei árái is. így kerültem 1937-ben Bio banba. A kollégiumban egyik leg jobb barátom, Angel Eszfunósza egy ízben azt kérdezte tőlem, hal lottam-e valamit Leninről. 4 — KI az? — kérdeztem tőle. — ö a legnagyobb ember, 1 szegények védője és legjobb ba rátja — felelte és adott egy köny vet, amely Lenin életéről szólt. A z a könyv szellemi fordt ** latot jelentett életember Első ízben szereztem tudomást világ proletariátusának lángeszl vezéréről. Követni akartam Leöl Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasá s a tanítását és mindig többet akartam tudni róla. De barátom elutazott a városból és más Dem akadt, akihez ilyen kéréssel fordulhattam volna. Négy év telt el. A kollégium ötödik évfolyamán a világtörténelmet kezdtük tanulmányozni. Az előadó tanár csak a tan'erv állal engedélyezett keretek közölt beszélt nekünk Leninről és az Októ. béri Forradalomról. Újból fellángolt bennem az fzzó vágy. Ekkor már raj kam kívül több tanulótársam is érdeklődni kezdett Lenin élete és munkássága iránt. Egyik professzorunk tudomást szerzett erről és meghívott bennünket lakására egy kis „történelmi beszélgetésre“. Szocialista volt, de titkolta, mert attól tartott, hogy menesztik állásából. Ez a tanárom ismertetett meg azután alaposabban Lenin és a forradalom történetével, a lenlnlzmus tanításával. Megérlelődött bennem a vágy, hogy a nit népünk is megvalósítsa azt, amit a távoli Oroszország népe már végbevitt, a z idő múlt. Résztvehettem e* a föld alá kényszerített Equadorl Kommunista Párt Illegális ülésén. Ott találkoztam a különféle gyárak munkásaival. A falon Lenin képe függött, amint épp a nép képviselőivel beszélget, Arra gondoltam, hogy egykor m orosz munkások, a bolsevikok ép- pen így gyűltek össze tiltott gyű léseikre, mint most mi. Ezen a napon szilárdan elhatároztam, hogy fáradhatatlanul fogok küzdeni népem szabadságáért és napról- napra többet teszek azért, hogy elérjem 9 célt: Ecuadornak a kapitalista zsarnokság alóli felszabadítását. pt emrég alkalmam nyílt, hogy Moszkvába látogassak. Elmentem a Mauzóleumba, ahol a nagy Lenin nyugszik. Mindazt, amit Moszkvában, Lenin és Sztálin országában láttam, a legdrágább emlékként őrzöm magamban. A Kreml vörös csillaga a részemre mindig a világító, torony, amely megmutatja a cél felé vezető utat. És tudom, hogy Lenin és Sztálin tanításai nyomán, követve példájukat, eljutunk a kapitalizmus rabságában nyögi népek felszabadulásához, ml equa. dórink és a többi, még elnyomás, bán élő kapitalista és gyarmart ország népei lg. A bajai postahivatalban a dolgozók az újitómozgalom kiszélesítésével máris jelentős eredményekei értek el. Különösen a műszaki osztály dolgozói tűntek ki újításaikkal. Lévai Gyula műszaki segédtiszt és Huszár Tibor műszaki ellenőr újításai gyakorlati alkalmazásukban olyan eredményeket értek el, hogy azok az ország valamennyi postahivatalában rövidesen bevezetésre kerülnek. Lévai Gyula műszaki segédtiszt újítása az eddig, főleg éjszaka beállott üzemzavarokat oldotta meg egy ötletesen alkalmazott kapcsolódugó toldalék alkalmazásával. Az újítás abból indult ki, hogy a központi lelepü távbeszélő központokhoz — mini a bajai is — csatlakozó távbeszélő előfizetők
