Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-26 / 40. szám

Az Egyesítő Kongresszus tiszteletére lajosmizsei „Sallai“ termelőcsoportban az ifik versenyeznek az idősebbek munkacsapatával Régi kuláktanya füves udva­rán déli pihenőt tartanak a la­josmizsei „Sallai“ termelöcsoport tagjai. A tarisznyából előkerül az otthon sült fehér kenyér, a vas­tag szalonna. M. Kovács 200 hol­das kulák régi „cselédei“ már tavaly is maguknak arattak azon a földön, amelyre évszázadokon keresztül őseik verejtéke hullott. Tavaly még kevesen voltak, so­kat kellett dolgozni. De megbir­kóztak a kapálással, győzték az aratást és a cséplést. Munkájuknak meg is lett az eredménye. Az idén már megváltozott a helyzet, gépeket vásároltak, azokkal dolgoznak. A szom­szédos gépállomás is segítet­te őket. 12 ember helyett ma már 63-an dolgoznak a 460 holdas táblán. Most éppen arról folyik a szó, hogy hogyan lehetne még maga­sabb termésátlagokat elérni. Fa­ragó Pél az „Erős Akarat“ mun­kacsapat vezetője bejelenti, hogy csoportja versenyre kelt a 150 mázsás cukorrépatermésért. Hor­váth Lajos jntézöbizottsági tag pedig azt hangoztatja, hogy a jó talajmunka következtében az idén 12 mázsás árpatermésre számíthatnak. Ifj. Csókás Dezső a „Boldog Haza“ munkacsapat vezetője csapata nevében tudat­ja, hogy versenyre keltek a 100 mázsás burgonyatermésért. — Mi meg a 35 mázsás kukoricater­mésért, — pattant közbe Zsíros Ferenc a „Jó Munkacsapat“ ve­zetője. — No megtartjuk 130 szá­zalékos napi teljesítményünket — bólint Danics Péter. — Mi meg 150 százalékon tartjuk tel­jesítményünket, — tüzel Gerőcs István, a „Vörös Bástya“ munka­csapat vezetője. Danics Péter dolgozó paraszt mellé telepedünk le. Visszaidézi az elmúlt év harcait. Nehéz volt az út Idáig Rozsdás kapákkal, éhesen, ron­gyosan kezdtük. Az első elszámolásnál azon­ban máé 4000 forint jutóit egynek-egynek a fejadagon kívül. Az idén jó termés ígérkezik, nem hiába szántottunk traktorral, nem hiába műtrágyáztunk. Vége az ebédszünetnek. A cso­port tagjai a kukoricát kapálják. Gerőcs Vendel ügyesen kormá­nyozza az ekekapát. — Négyze­tesen ültettük a kukoricát, — mondja — így minden irányból gépi kapát tudunk használni. De kapálják a répát is, a krumplit, majd a palántázás kö­vetkezik. Már kiürítették a do­hány és paradicsompalánták nagyrészét a melegágyakból. Ifj. Csókás Dezső munkacsa­pata magnak való babot ültet az egyik táblába. A fürge lányok rövidnyelű kapákkal, gyorsan emelik a földet s a kis fészekbe 4—5 szem babot dobnak. Sáfár Viktória a legszorgalmasabb, ő ér ki mindig először a sor vé­gére és mindjárt eléje megy an­nak, aki elmaradt. — Versenyben állunk az idő­sebbek munkacsapatával — mondja, t—, Tegnap határoztuk el, hogy ifjúsági munkacsapatot ala­kítunk az Egyesítő Kongresz- szus tiszteletére. Meg akarjuk mutatni, hogy mi fiatalok is megálljuk helyünket a mun­kában. Segítünk egymásnak, így akarjuk megnyerni a munkacsapatok versenyét. Odébb Juhász Lászlóné, a cso­port elnöke vezeti a munkát. — A fiam csoportjával, a „Vö­rös Csillaggal“ álunk versenyben — mosolyog Juhász Lászlóné, — de azért még leckét adunk ne­kik, hogyan kell jól termelni. Vidám nevetéssel helyeselnek, mert tudják, akárki lesz a ver­seny győztese, az ország és a bé­ke ügye nyer vele. Katymáron a dolgozók kicserélték a gyapottermesztésseí kapcsolatos tapasztalataikat Pár nappal ezelőtt vidám nó­taszóval gyülekeztek Katymáron megyénk különböző részeiről érkezett állami gazdasági, ter­melőszövetkezeti csoportok kül­döttei és az egyénileg gazdálko­dók is. Nagy esemény színhe­lyére jöttek. A gyapottermesztés sei kapcsolatos tapasztalataikat cserélik ki. Mindezt Pártunk jó és eredményes munkájának kö­szönhetjük, hogy ma már gya­potot termelhetünk megyénk te­rületén és a dolgozók meg­vitatják a gyapottermelésben elért eredményeiket és hiá­nyosságokat. A Latinovics-kas- tély parkjának nagy fái alatt gyülekeztek, ott, ahol azelőtt a nagyméltóságú Latinovics úr és családján kívül a dolgozó be nem tehette a lábát. Az értekezletet a katymári gazdaság üzemi pártszervezeté­nek titkára nyitotta meg, majd felkérte Nagy Sándor elvtársat, a Bajai Gyapottermelési Kiren­deltség vezetőjét, hogy előadását tartsa meg. — A kormány, — mondotta Nagy Sándor többek között, — széles népi alapokra akarja fek­tetni a gyapottermelést. Éppen ezért kormányzatunk rendszere­síteni fogja ezeket az értekezle­teket. A továbbiakban beszélt arról is, hogy mi tette szüksé­gessé, hogy Magyarországon gya­potot termeljünk. Ismertette, hogy milyen jelentősége van a gyapottermelésnek az ötéves terv­ben és hogy az eddig elért ered­ményeinket a Szovjetunió segít­ségének köszönhetjük. Rámuta­tott a gyapot vetési és ápolási munkálatainak eddigi tapaszta­lataira. A hozzászólásokból kicsen- dült, hogy a dolgozók örömmel vették az értekezlet kezdemé­nyezését és tudatában vannak annak jelentőségével. A bácsal­mási állami gazdaságból ifj. Go­dó Lajos helyesli az összejöve­telt. Brigádja nevében minőségi és mennyiségi versenyre hív­ja ki a megye gyapotter- melőit. A bácsbokodi állami gazdaság részéről Sallai József elmondja, hogy a cserepesedésnél eddig ka­rót húztak, ami igen hosszadal­mas munka volt, most villát használnak, amivel gyorsabb és eredményesebb munkát lehet vé­gezni a talajlazításnál. A ver­senykihívást elfogadja. A bács- borsodi állami gazdaságból Far­kas István az „ötéves Terv“-bri- gád vezetője főként a földben lé­vő kártevők elleni védekezésről beszélt és brigádja nevében elfo­gadta a verseny-kihívást. A töb­bi felszólaló a gyapotápolás fon­tosságáról és a dolgozók felvilá­gosításáról beszélt. Ezután Sarok Antal elvtárs, a Megyei Pártbizottság szövetkeze­ti osztályának vezetője emelke­dett szólásra. — A Szovjetunió példája nyomén és segítségével, — mondotta — hazánkban is meghonosítjuk a gyapoltermelést, mert nem akarunk az imperialis­ták kénye-kedvének kiszolgáltat­ni magunkat. Azt akarjuk, hogy dolgozóink megfelelő és olcsó ruhához jussanak. Megyénkben van az ország gyapotlermelésé- nek 40 százaléka. Ahhoz, hogy megfelelő eredményt érjünk el, igen fontos, hogy a dolgozók tisztán lássák a gyapottermelés szükségességét és jelentőségét. Tudatában legyenek annak, hogy ezzel is életszínvonalunkat emel­jük. A hibákról szólva Sarok elv- társ többek között ezt mondotta: — A mátéházi állami gazdaság vezetősége, de az üzemi pártszervezet is ha­nyagul kezelte a gyapolter- melés kérdését, nem gondos­kodtak a gazdaság részéről megfelelő munkaerőről. Meg­feledkeztek a kommunista éberségről, amikor a gazdaságba olyanokat vetlek fel, akik a gyapotmagva­kat nem a földbe, hanem a föld tetejére vetették. — Mi a munkaversenyt szív­Elméfeti színvonalunk emelését segíti elő az Anyag- és adatszolgáltatás rendszeres olvasása ügyünknek tekintjük és nem le­szünk elnézők azokkal szem­ben, akik a munkaversenyt aka­dályozzák. Harcolni fogunk a normala- zítők és a bércsalók elten. Harcunkba bevonjuk a dől gozókat is, mert csak így tudunk jó és . eredményes munkát végezni. Az elvtársak tanulmányozzák a minisztertanács határozatát és meglátják, hogy a mi kormá­nyunk nem szűkmarkú a jól dolgozók megjutalmazása tekin­tetében. Örőnynel üdvözölte a verseny- kihívást és annak elfogadását. — Állami gazdaságaink és ter­melőszövetkezeti csoportjaink pártszervezetei, — mondotta Sa­rok elvlárs — álljanak hivatásuk magaslatán. A kommunisták a Párt vezetőszerepének szerezze­nek érvényt, mindenben segítsék a dolgozókat, járjanak elől jó példával a gazdasági és politikai felvilágosító munkában a gya- pollermelés sikere érdekében. Legyenek tudatában annak, hogy ezzel is a dolgozó nép érdekeit 1 képviselik és erősítik a béke- j front magyarországi táborát. Mepiiutm Rákosi elvlárs szavát — mondják a bácsbokodi „Vörös Csillag" tagjai Már megkezdték előkészületeiket az aratásra és cséplésre Miközben a bácsbokodi ^Vö­rös Csillag1' termelőszövetke­zeti csoport földje felé tar­tunk, kulákokat érünk utói az úton- Arról folyik közöttük a beszélgetés, hogy a cukor­répaföldeken nagyon elsza­porodtak a hangyák. Azt mondja az egyik kulák. S A műtrágyázás szaporí­meg őket. — Különösen a szuperfosz­fát, — javítja a másik. Ezt a rémhírt forgatják az­tán a fél úton, majd kibökik: — A termelőszövetkezeti csoport körülárkolta a föld­jét, de tehet amit akar, a hangya náluk is ott van. Első kérdésünk a csoport földjén tehát az, hogyan ál­lunk a hangyákkal. Zsikó Fe­renc így válaszol: — Hangya nincs a mi föl­dünkön. A kulákok ezt most azért találták ki, mert azt hiszik, ha korán kezdik szaj­kózni a rémhírt, lesz aki el is hiszi nekik. A Párt segített a munkában A bácsbokodi kulákok ferde szemmel nézik a „Vörös Csil­lag’“ rövid idő alatt elért eredményeit. A csoport az ősszel alakult 315 holdon 71 taggal. A Párt mindenben se gítette őket munkájukban. A gépállomás idejében végezte el az őszi és a tavaszi talaj­munkákat. A csoport minden egyes tagja hallgatott a Párt szavára és jókor körülár­kolta földjét az élösdiek ellen. Most aztán meg is van az eredmény. Búzából 17—18 mázsás termésre van kilátás. Éppen kétszerese a tavalyi bácsbokodi átlagtermésnek. Ahogyan az ősszel híven követték a Párt útmutatásait, úgy most, tavasszal is jól áttárgyal­ták a minisztertanács ha­tározatát a tavaszi nö­vényféleségek ápolásáról. Ennek eredménye, hogy a cu- j korrépát már másodszor ka­pálják. Az egyelést pedig a napokban fejezik be. A ten­geri kapálásának is a végén-járnak. A borsótábla virágba borult és ahogy Mészáros Má­ria mutatja, a virágok alatt már ottvannak a hüvelyek is> Verseny a gondosabb növényápolásért A növényápolási munkála­tokban egymással versenyben ál­lanak a „Sztahánov" „Pe­tőfi“ és „Dózsa" brigá­dok. Az élen a „Sztahá- nov" brigád vezet minő­ségi munkájával. A „Rá­kosi" brigád, a csoport ál­lattenyésztése körül fejt ki jelentős munkát, A csoportban 22 a nők szá­ma és 9 ifi képviseli az ifjú­ság munkalendületét. Godnár Istvánná nem akar dicseked­ni azzal, hogy az asszonyok között ő mutatja a követendő példát. — Mindnyájan kedvvel és szeretettel dolgozunk. Megértettük Rákosi elv­társ szavait, hogy a bé­két, csak a többtermelés­sel tudjuk sikeresen meg­védeni. Már pedig mi ezt akarjuk. Meg akarjuk mu­tatni belső és külső ellen­ségeinknek, hogy mi a Szovjetunió oldalán meg is fogjuk védeni a békét. Előkészületek az aratásra Már készülődnek az aratásra és a cséplésre. Készítik a zsá­kokat. Megvizsgálják mind­egyiket és ahol egy kis rést találnak, szorgos kezek öltö­zetik. Nehogy egy szem is kárba vesszen. — ötéves tervünk sikere a mi munkánktól is függ. Hát mi azon .leszünk, hogy mie­lőbb sikeresen be is fejezhes­sük. Az ipari munkások pél­dáját követve kiszélesítjük versenymozgalmunkat — mon­dotta lelkesen Zsikó Ferenc­Ahogy kifelé megyünk a csoport földjéről az egyik színben ott sorakoznak ápol­ta® a kisgépek. Két vetőgép, a szénagyűjtőgép, a lókapa és kultiváló ekék. — Jövőre újak kerülnek a régiek mellé, — mondja Zsikó Ferenc. Szaporodunk, gyara­podunk, gazdagodunk. A jó nevelő munka biztosítja a helyes és tervszerű munkaszervezést n kuBisienlmikiósi gépállomás felkészült a cséplésre A földeken a rozstáblák már érésre szűkülnek. Még néhány hét és aratásra készen áll dolgo­zó parasztságunk egészévi lelkes munkájának gyümölcse, népünk kenyere. Látják ezl a kunszentmiklúsi gépállomás dolgozói is, akik munkaversenyben ké­szítik elő gépeiket a csép­lésre. • A tavaszi szántási-vetési ver­senyben ők is megálltak helyü­ket. Tervüket 11JL, százalékban leljesftették s a ■mpány befe­jeztével a májúi 1-i felajánlás során még néhány hétre biztosí­tották a munkát, ami mintegy 4 százalékos teljesítmény emelést jelent még. A három munkahrigád lendületes, lelkiismeretes mun­kája biztosította a tavaszi terv sikerét. A téli oktatás itt is meg­adta az alapot mind politikai, mind szakmai téren az eredmé­nyeknek. Szélesebb látókörrel, egyént feladataik világosabb meglátásával és azok vállalásával indultak neki a dolgozók a ta­vaszi munkáknak. S az ered­mény nem is maradt el. Az EPOSz ifibrigád 126, a „Petőfi“-bri}<ád 120 és az „Eiőre“-brigád 105 százalék­ban teljesítette a tervet. Az egyéni verseny is jó telje­sítményeket hozott felszínre. Samu János traktorista 182 százalékos átlagteljcsítmény- nyel dolgozott. Holdankénti üresjárata 35 méter, üzemanyagfogyasztása pedig 68 százalékos volt. Kálomista Gá­bor átlagteljesítménye 156 szá­zalék volt. A tavaszi munka megszervezése és végrehajtása során nyert ta­pasztalatok jó segítőeszközök a gépállomás soronkövetkező mun­káiban. Meglátták, hogy a nevelő, felvilágosító poli­tikai munka az egyedüli fel­tétele a sikereknek. Most erre fektetik a fősúlyt. A dolgozók tanulnak, hogy tanít­hassák a dolgozó parasztokat. Látják, hogy a gazdasági, a ter­melésben elért eredmények szo­ros függvényei a jó oktató mun­kának. A lelkes, versenylázban égő brigádok keze alól munkára ké­szen kerülnek ki a gépek. A 13 cséplő közül 5 már át­javítva, kijavítva sorakozik az újjáépített szín alatt. Az erőgépek javítása is minlegy 90 százalékban kész, június 1-re befejezik az előkészületeket. — Közben már a tarlóhántást szer­vezik.

Next

/
Thumbnails
Contents