Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-26 / 40. szám
Az Egyesítő Kongresszus tiszteletére lajosmizsei „Sallai“ termelőcsoportban az ifik versenyeznek az idősebbek munkacsapatával Régi kuláktanya füves udvarán déli pihenőt tartanak a lajosmizsei „Sallai“ termelöcsoport tagjai. A tarisznyából előkerül az otthon sült fehér kenyér, a vastag szalonna. M. Kovács 200 holdas kulák régi „cselédei“ már tavaly is maguknak arattak azon a földön, amelyre évszázadokon keresztül őseik verejtéke hullott. Tavaly még kevesen voltak, sokat kellett dolgozni. De megbirkóztak a kapálással, győzték az aratást és a cséplést. Munkájuknak meg is lett az eredménye. Az idén már megváltozott a helyzet, gépeket vásároltak, azokkal dolgoznak. A szomszédos gépállomás is segítette őket. 12 ember helyett ma már 63-an dolgoznak a 460 holdas táblán. Most éppen arról folyik a szó, hogy hogyan lehetne még magasabb termésátlagokat elérni. Faragó Pél az „Erős Akarat“ munkacsapat vezetője bejelenti, hogy csoportja versenyre kelt a 150 mázsás cukorrépatermésért. Horváth Lajos jntézöbizottsági tag pedig azt hangoztatja, hogy a jó talajmunka következtében az idén 12 mázsás árpatermésre számíthatnak. Ifj. Csókás Dezső a „Boldog Haza“ munkacsapat vezetője csapata nevében tudatja, hogy versenyre keltek a 100 mázsás burgonyatermésért. — Mi meg a 35 mázsás kukoricatermésért, — pattant közbe Zsíros Ferenc a „Jó Munkacsapat“ vezetője. — No megtartjuk 130 százalékos napi teljesítményünket — bólint Danics Péter. — Mi meg 150 százalékon tartjuk teljesítményünket, — tüzel Gerőcs István, a „Vörös Bástya“ munkacsapat vezetője. Danics Péter dolgozó paraszt mellé telepedünk le. Visszaidézi az elmúlt év harcait. Nehéz volt az út Idáig Rozsdás kapákkal, éhesen, rongyosan kezdtük. Az első elszámolásnál azonban máé 4000 forint jutóit egynek-egynek a fejadagon kívül. Az idén jó termés ígérkezik, nem hiába szántottunk traktorral, nem hiába műtrágyáztunk. Vége az ebédszünetnek. A csoport tagjai a kukoricát kapálják. Gerőcs Vendel ügyesen kormányozza az ekekapát. — Négyzetesen ültettük a kukoricát, — mondja — így minden irányból gépi kapát tudunk használni. De kapálják a répát is, a krumplit, majd a palántázás következik. Már kiürítették a dohány és paradicsompalánták nagyrészét a melegágyakból. Ifj. Csókás Dezső munkacsapata magnak való babot ültet az egyik táblába. A fürge lányok rövidnyelű kapákkal, gyorsan emelik a földet s a kis fészekbe 4—5 szem babot dobnak. Sáfár Viktória a legszorgalmasabb, ő ér ki mindig először a sor végére és mindjárt eléje megy annak, aki elmaradt. — Versenyben állunk az idősebbek munkacsapatával — mondja, t—, Tegnap határoztuk el, hogy ifjúsági munkacsapatot alakítunk az Egyesítő Kongresz- szus tiszteletére. Meg akarjuk mutatni, hogy mi fiatalok is megálljuk helyünket a munkában. Segítünk egymásnak, így akarjuk megnyerni a munkacsapatok versenyét. Odébb Juhász Lászlóné, a csoport elnöke vezeti a munkát. — A fiam csoportjával, a „Vörös Csillaggal“ álunk versenyben — mosolyog Juhász Lászlóné, — de azért még leckét adunk nekik, hogyan kell jól termelni. Vidám nevetéssel helyeselnek, mert tudják, akárki lesz a verseny győztese, az ország és a béke ügye nyer vele. Katymáron a dolgozók kicserélték a gyapottermesztésseí kapcsolatos tapasztalataikat Pár nappal ezelőtt vidám nótaszóval gyülekeztek Katymáron megyénk különböző részeiről érkezett állami gazdasági, termelőszövetkezeti csoportok küldöttei és az egyénileg gazdálkodók is. Nagy esemény színhelyére jöttek. A gyapottermesztés sei kapcsolatos tapasztalataikat cserélik ki. Mindezt Pártunk jó és eredményes munkájának köszönhetjük, hogy ma már gyapotot termelhetünk megyénk területén és a dolgozók megvitatják a gyapottermelésben elért eredményeiket és hiányosságokat. A Latinovics-kas- tély parkjának nagy fái alatt gyülekeztek, ott, ahol azelőtt a nagyméltóságú Latinovics úr és családján kívül a dolgozó be nem tehette a lábát. Az értekezletet a katymári gazdaság üzemi pártszervezetének titkára nyitotta meg, majd felkérte Nagy Sándor elvtársat, a Bajai Gyapottermelési Kirendeltség vezetőjét, hogy előadását tartsa meg. — A kormány, — mondotta Nagy Sándor többek között, — széles népi alapokra akarja fektetni a gyapottermelést. Éppen ezért kormányzatunk rendszeresíteni fogja ezeket az értekezleteket. A továbbiakban beszélt arról is, hogy mi tette szükségessé, hogy Magyarországon gyapotot termeljünk. Ismertette, hogy milyen jelentősége van a gyapottermelésnek az ötéves tervben és hogy az eddig elért eredményeinket a Szovjetunió segítségének köszönhetjük. Rámutatott a gyapot vetési és ápolási munkálatainak eddigi tapasztalataira. A hozzászólásokból kicsen- dült, hogy a dolgozók örömmel vették az értekezlet kezdeményezését és tudatában vannak annak jelentőségével. A bácsalmási állami gazdaságból ifj. Godó Lajos helyesli az összejövetelt. Brigádja nevében minőségi és mennyiségi versenyre hívja ki a megye gyapotter- melőit. A bácsbokodi állami gazdaság részéről Sallai József elmondja, hogy a cserepesedésnél eddig karót húztak, ami igen hosszadalmas munka volt, most villát használnak, amivel gyorsabb és eredményesebb munkát lehet végezni a talajlazításnál. A versenykihívást elfogadja. A bács- borsodi állami gazdaságból Farkas István az „ötéves Terv“-bri- gád vezetője főként a földben lévő kártevők elleni védekezésről beszélt és brigádja nevében elfogadta a verseny-kihívást. A többi felszólaló a gyapotápolás fontosságáról és a dolgozók felvilágosításáról beszélt. Ezután Sarok Antal elvtárs, a Megyei Pártbizottság szövetkezeti osztályának vezetője emelkedett szólásra. — A Szovjetunió példája nyomén és segítségével, — mondotta — hazánkban is meghonosítjuk a gyapoltermelést, mert nem akarunk az imperialisták kénye-kedvének kiszolgáltatni magunkat. Azt akarjuk, hogy dolgozóink megfelelő és olcsó ruhához jussanak. Megyénkben van az ország gyapotlermelésé- nek 40 százaléka. Ahhoz, hogy megfelelő eredményt érjünk el, igen fontos, hogy a dolgozók tisztán lássák a gyapottermelés szükségességét és jelentőségét. Tudatában legyenek annak, hogy ezzel is életszínvonalunkat emeljük. A hibákról szólva Sarok elv- társ többek között ezt mondotta: — A mátéházi állami gazdaság vezetősége, de az üzemi pártszervezet is hanyagul kezelte a gyapolter- melés kérdését, nem gondoskodtak a gazdaság részéről megfelelő munkaerőről. Megfeledkeztek a kommunista éberségről, amikor a gazdaságba olyanokat vetlek fel, akik a gyapotmagvakat nem a földbe, hanem a föld tetejére vetették. — Mi a munkaversenyt szívElméfeti színvonalunk emelését segíti elő az Anyag- és adatszolgáltatás rendszeres olvasása ügyünknek tekintjük és nem leszünk elnézők azokkal szemben, akik a munkaversenyt akadályozzák. Harcolni fogunk a normala- zítők és a bércsalók elten. Harcunkba bevonjuk a dől gozókat is, mert csak így tudunk jó és . eredményes munkát végezni. Az elvtársak tanulmányozzák a minisztertanács határozatát és meglátják, hogy a mi kormányunk nem szűkmarkú a jól dolgozók megjutalmazása tekintetében. Örőnynel üdvözölte a verseny- kihívást és annak elfogadását. — Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeti csoportjaink pártszervezetei, — mondotta Sarok elvlárs — álljanak hivatásuk magaslatán. A kommunisták a Párt vezetőszerepének szerezzenek érvényt, mindenben segítsék a dolgozókat, járjanak elől jó példával a gazdasági és politikai felvilágosító munkában a gya- pollermelés sikere érdekében. Legyenek tudatában annak, hogy ezzel is a dolgozó nép érdekeit 1 képviselik és erősítik a béke- j front magyarországi táborát. Mepiiutm Rákosi elvlárs szavát — mondják a bácsbokodi „Vörös Csillag" tagjai Már megkezdték előkészületeiket az aratásra és cséplésre Miközben a bácsbokodi ^Vörös Csillag1' termelőszövetkezeti csoport földje felé tartunk, kulákokat érünk utói az úton- Arról folyik közöttük a beszélgetés, hogy a cukorrépaföldeken nagyon elszaporodtak a hangyák. Azt mondja az egyik kulák. S A műtrágyázás szaporímeg őket. — Különösen a szuperfoszfát, — javítja a másik. Ezt a rémhírt forgatják aztán a fél úton, majd kibökik: — A termelőszövetkezeti csoport körülárkolta a földjét, de tehet amit akar, a hangya náluk is ott van. Első kérdésünk a csoport földjén tehát az, hogyan állunk a hangyákkal. Zsikó Ferenc így válaszol: — Hangya nincs a mi földünkön. A kulákok ezt most azért találták ki, mert azt hiszik, ha korán kezdik szajkózni a rémhírt, lesz aki el is hiszi nekik. A Párt segített a munkában A bácsbokodi kulákok ferde szemmel nézik a „Vörös Csillag’“ rövid idő alatt elért eredményeit. A csoport az ősszel alakult 315 holdon 71 taggal. A Párt mindenben se gítette őket munkájukban. A gépállomás idejében végezte el az őszi és a tavaszi talajmunkákat. A csoport minden egyes tagja hallgatott a Párt szavára és jókor körülárkolta földjét az élösdiek ellen. Most aztán meg is van az eredmény. Búzából 17—18 mázsás termésre van kilátás. Éppen kétszerese a tavalyi bácsbokodi átlagtermésnek. Ahogyan az ősszel híven követték a Párt útmutatásait, úgy most, tavasszal is jól áttárgyalták a minisztertanács határozatát a tavaszi növényféleségek ápolásáról. Ennek eredménye, hogy a cu- j korrépát már másodszor kapálják. Az egyelést pedig a napokban fejezik be. A tengeri kapálásának is a végén-járnak. A borsótábla virágba borult és ahogy Mészáros Mária mutatja, a virágok alatt már ottvannak a hüvelyek is> Verseny a gondosabb növényápolásért A növényápolási munkálatokban egymással versenyben állanak a „Sztahánov" „Petőfi“ és „Dózsa" brigádok. Az élen a „Sztahá- nov" brigád vezet minőségi munkájával. A „Rákosi" brigád, a csoport állattenyésztése körül fejt ki jelentős munkát, A csoportban 22 a nők száma és 9 ifi képviseli az ifjúság munkalendületét. Godnár Istvánná nem akar dicsekedni azzal, hogy az asszonyok között ő mutatja a követendő példát. — Mindnyájan kedvvel és szeretettel dolgozunk. Megértettük Rákosi elvtárs szavait, hogy a békét, csak a többtermeléssel tudjuk sikeresen megvédeni. Már pedig mi ezt akarjuk. Meg akarjuk mutatni belső és külső ellenségeinknek, hogy mi a Szovjetunió oldalán meg is fogjuk védeni a békét. Előkészületek az aratásra Már készülődnek az aratásra és a cséplésre. Készítik a zsákokat. Megvizsgálják mindegyiket és ahol egy kis rést találnak, szorgos kezek öltözetik. Nehogy egy szem is kárba vesszen. — ötéves tervünk sikere a mi munkánktól is függ. Hát mi azon .leszünk, hogy mielőbb sikeresen be is fejezhessük. Az ipari munkások példáját követve kiszélesítjük versenymozgalmunkat — mondotta lelkesen Zsikó FerencAhogy kifelé megyünk a csoport földjéről az egyik színben ott sorakoznak ápolta® a kisgépek. Két vetőgép, a szénagyűjtőgép, a lókapa és kultiváló ekék. — Jövőre újak kerülnek a régiek mellé, — mondja Zsikó Ferenc. Szaporodunk, gyarapodunk, gazdagodunk. A jó nevelő munka biztosítja a helyes és tervszerű munkaszervezést n kuBisienlmikiósi gépállomás felkészült a cséplésre A földeken a rozstáblák már érésre szűkülnek. Még néhány hét és aratásra készen áll dolgozó parasztságunk egészévi lelkes munkájának gyümölcse, népünk kenyere. Látják ezl a kunszentmiklúsi gépállomás dolgozói is, akik munkaversenyben készítik elő gépeiket a cséplésre. • A tavaszi szántási-vetési versenyben ők is megálltak helyüket. Tervüket 11JL, százalékban leljesftették s a ■mpány befejeztével a májúi 1-i felajánlás során még néhány hétre biztosították a munkát, ami mintegy 4 százalékos teljesítmény emelést jelent még. A három munkahrigád lendületes, lelkiismeretes munkája biztosította a tavaszi terv sikerét. A téli oktatás itt is megadta az alapot mind politikai, mind szakmai téren az eredményeknek. Szélesebb látókörrel, egyént feladataik világosabb meglátásával és azok vállalásával indultak neki a dolgozók a tavaszi munkáknak. S az eredmény nem is maradt el. Az EPOSz ifibrigád 126, a „Petőfi“-bri}<ád 120 és az „Eiőre“-brigád 105 százalékban teljesítette a tervet. Az egyéni verseny is jó teljesítményeket hozott felszínre. Samu János traktorista 182 százalékos átlagteljcsítmény- nyel dolgozott. Holdankénti üresjárata 35 méter, üzemanyagfogyasztása pedig 68 százalékos volt. Kálomista Gábor átlagteljesítménye 156 százalék volt. A tavaszi munka megszervezése és végrehajtása során nyert tapasztalatok jó segítőeszközök a gépállomás soronkövetkező munkáiban. Meglátták, hogy a nevelő, felvilágosító politikai munka az egyedüli feltétele a sikereknek. Most erre fektetik a fősúlyt. A dolgozók tanulnak, hogy taníthassák a dolgozó parasztokat. Látják, hogy a gazdasági, a termelésben elért eredmények szoros függvényei a jó oktató munkának. A lelkes, versenylázban égő brigádok keze alól munkára készen kerülnek ki a gépek. A 13 cséplő közül 5 már átjavítva, kijavítva sorakozik az újjáépített szín alatt. Az erőgépek javítása is minlegy 90 százalékban kész, június 1-re befejezik az előkészületeket. — Közben már a tarlóhántást szervezik.
