Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-24 / 38. szám
A termelési értekezletek tanulságai Terjesszük az élenjáró TAPASZTALATOKAT A SzOT határozata alapján az elmúlt héten minden üzemben rendkívüli termelési értekezletet kellett összehívni, melynek az veit a feladata, hogy megtárgyalja a munkafegyelem lazulás, a bér- és normacsalások kérdését, az volt a feladata, hogy leleplezze az építésünk ellenségeit és megszabja azokat a tennivalókat, melyek szükségesek ahhoz, hogy a munkabér emelkedése ne szárnyalja messze túl a termelékenység emelkedését, hogy a bér- és norraacsalők ne garázdálkodhassanak szabadon az üzemben, hanem a munkások megvetését és büntetést kapjanak aljasságukért A munkafegyelem lazulás, a bér- és normacsalás kérdésében mindenütt volt és van tennivaló. Az üzemek vezetőségei, a párt- szervezetek, a vállalatvezetűség, n szakszervezeti bizottságok nem sokat törődlek ezzel a kérdéssel, elhanyagolták. Mellékes feladatnak tekintették, inkább a nagy számokat hajszolták, sietették a nagy eredményeket. Ezek mögött igen ?ok esetben nem volt meg b kimutatott teljesítmény, ami nem volt más, mint csalás, gálád lopás. A Központi Vezetőség januári határozata rámutat a munkafegyelem kérdésének nagy Jelentőségére, aminek a végrehajtása minden üzemünknek feladata lelt volna. A Párt haláro eata nem tűr lazaságokat ezen a feren, nem egyez ki a nagy eredményekkel a termelékenység általános emelkedésének rovására. üzemeinkben szem elöl tévesztették a célt, az ötéves terv fontos feladatait a termelékenység emel kedése és as önköltség csökken, lése terén. Enélkül nem tudunk elóbbremenni, enélkül a hatalmas beruházásaink veszélyeknek vannak. vagy lennének kitéve. Erre ti veszélyre mulatott rá a Terv hivatal negyedévi jelentése, pmelyben kimutatja, hogy amíg n fizetések 7.7 százalékkal emelkedtek. a termelékenység csak 2.2 százalékkal és ez jelenti azt, hogy a kettő közötti különbözeted az 5.5 százalékot illetéktele Uiit, megdől szózat] a mii vették fel csalók, lázftók. Ennek a továbbvitele megengedhetetlen, éppen ezért tárgyalta meg a SzOT ezt a kérdést és bezott fontos és Szigorú határozatokat. A termelési értekezletek megbeszélték a határozatokat, hangzottak ej jó, észszerű javaslatok a munkafegyelem megjavítására, szilárdítására. Volt olyan termelési értekezlet, ahol a vállalatvezető beszámolója igen helyesen a bér- és normnesalás mindenféle fajta lehetséges formáját kimutatta az üzem életének, munkafegyelmének az alapos megvizsgálása után, A kecskeméti Barneválban Major elv- társ nem azzal Intézte el egyszerűen, hogy nálunk Ilyen nincs, hanem ellenőrzéssel, utánanézés- sel komoly lazaságokat, fegyelmezetlenségeket állapított meg. A termelési értekezlet feltárta: hogy az értekezleteken órabérben vesznek részt a dolgozók. 51 unkájuk befejeztével nem blokkolnak le, hanem csak az értekezlet Után, Nyolcórai munkaidőt so. kan pe.m dolgozzák le, hanem, mivel munkájukat nem tudják elvégezni, túlórát kérnek. Zsikla József gépkocsivezető egy órával a munkaidő letelte előtt hazament, a rábízott ládákat nem szállította ki a vasútállomásra, aminek következtében Jaknbszál- tág tojásoslűda nélkül maradt. Szűcs Fái egész pap arra várt, hogy munkára hívják. Magától semmiféle munkára nem Jelentkezett. Mező Judit könyvelő munkaidő alatt sétálgat, de a túlórázásban az elsők között veszi ki részét, A Barnevál helyesen látta meg a. termelési ér tekezlet feladatát. Wem általános sápban foglalkozott a SzOT ha tdrqsatdnpk megtárgypidsávaK finnem azt Igyekezett minél job. finn az üzem saját körülményein feldolgozni.. Nem minden üzemünkben látták meg ennek a kérdésnek nagj jelentőségét. Ennek volt azután a következménye az, hogy a munkafegyelem, a bér- és norma csalás kérdését elnagyolták s egyes helyeken szinte figyelembe sem vették. Egyes üzemek arra az eléggé el nem Ítélhető álláspontra helyezkedtek, hogy ná/ luk ilyesmi nem fordulhat elő- hogy náluk minden a legnagyobL rendben van. Ezzel lebecsülték ennek a veszélynek nagy Jelentő gégét és nem segítették hozzá as üzem dolgozóit ahhoz, hogy leleplezzék a csalókat, az Illeték, telenül pénzt markolókat A Kis kunfélegyházi Gépgyárban, az Első Kecskeméti Konzervgyárban minden egyéb harmad-, vagy negyedrangű kérdés megtárgyalása fontosabb volt, mint a nor malazítások felszínrehozatnln, azoknak részleteiben való megbeszélése. A termelési értekezleteknek az a feladatuk, hogy a legfontosabb kérdéseket tűzzék napi rendre, ne több, apróbb, kisebb kérdést, mely csak arra alkal más, hogy a dolgozók figyelmét elterelje a Igfontosabbról, a lep- lényegesebbről. Az értekezletek előkészítésével kapcsolatosan pedig az a föladat, hogy az üzem' szervezet a népnevelők bevonásával tudatosítsa előre a termelési értekezlet napirendjét, hogy a dolgozók előre tudják az érte kéziét anyagát, felkészülhessenek, összeszedhessék tapasztaltaikat, így az értekezletet sikerültebbé, aktívabbá, gazdagabbá tegyék. Az előbb említett üzemek, dt rajtuk kívül még jó néhány, mindkét fontos feladatot a helyes politikai előkészítést és a: egy legfontosabb kérdés kiválasztását nem tartották fontosnak, merev, bürokratikus, Íróasztal mellOli szervezési módszerekké, és az eddigi gyakorlatban „be vált" dús programmal terheltél, az értekezletet. Ennek egyepes következménye lelt az, bogy a Pélegyházl Gépgyárban, ahol volt bércsaló, erről a kérdésről alig beszéltek, a Kecskeméti Konzervgyárban pedig egyszerűen elintézték azzal: „hogy nálunk Ilyen nincs1'. Ahelyett, hogy jól körülnéztek volna az üzem portáján és a bér* és por macsalás általánosan tapasztalható lehetőségeinek a feltárásával megmutatták volna az üzen. dolgozóinak a különböző csalási formákat, ami egészen biztosan a dolgozók konkrét tapasztalatait Is napvilágra hozta volna, elsikkasztották, elsüllyesztették, a termelési értekezlet tulajdonképpeni íelaűalát. Az értekezlet így lényegében célját vesztette, elaprózódott, elsekélyesedelt és nem felelt meg u SzOT liatáro zatának, ami annyit Jelent, hogy a lazaságok lehetősége továbbra is fannál, hogy a vállalat vezetősége nincs tisztában az üzen. ténylegesen helyzetével, hogy feliileiuelkedlk a hibákon, takargatja, szépítgetl az (ízemben meglevő, komoly fogyatékosságokat. Azt mutatja, hogy a vállalatvezetőség nem é( a kritika, önkritika fegyverével, ennek mel. lőzésével akadályozza az iizetr. életének fejlődését és azt is akti dályozza, hogy a dolgozók közvetlen részesei legyenek az üzen. életének, vezetésnek, hogy az üzem dolgozói a vezetésben ér vényesítsék szempontjaikat. Az elmúlt termelési értekezletek újabb tanulsággal szolgáltak az üzemeink és azon belül a pártszervezeteink és az egész vállalatvezetés számára. Az elő. készítés hiánya, a rossz napirend, a tudatosító munka mellőzése a sikertelenséget, mindezek alakalmazása, figyelembevétele pedig a sikert Jelepti. üzemeink vonják le a pártszervezet vezető ségi ülésein, a háromszög ülé seken az értekezletek tanulságait és határozzák meg a legközelebbi értekezlet általános fő szempontjait. melyek nem. nélklilözhe. 'ők, melyek nélkül az üzem életének fejlődése lehetetlen, elképzelhetetlen. t A háborúutáni sztálini ötéves terv során a szocialista versenynek számos új formája keletkezett a Szovjetunióban. A szovjet emberek kezdeményező ereje kimeríthetetlen forrásként fakad. A népgazdaság valamennyi ágában jelentkeznek a kiváló újítók, akik bátran áttörik a régit, az elavultat, akik a termelés, a tudomány és a technika . új útjait nyitják meg. A termelési tapasztalatok ki, cserélését, a termelési újítók értékes kezdeményezésének elter. jesztését, főként az Ipar különböző ágain belül szervezték meg. De ezzel nem szabad beérnünk. Az újítók kezdeményezésének gyakran az egyes Iparágakon túl. menő jelentősége van. A szak- szervezetek és a tanácsok egyik legfontosabb feladata, hogy Idejében felkarolják és elterjesszék az ilyen kezdeményezéseket és megszervezzék a termelési tapasz. falatok kicserélését az iparágak között. ffis Itt nem csupán a tapasztalt, öreg munkások kezdeménye, zéseiről van szó, hanem a .merészebben újító fiatalok ilyen.- irányú tevékenységéről is. Helytelen lenne, hu Viktor Fjo. dolovnak, a „Krasznlj Viborzsec' Üzemeink dolgozói, megértve a Párt termeléssel kapcsolatos határozatát, erőteljes, jó munkát végeznek a béke ért, a ßzocializmus megvalósításáért. Bebizonyítják, hogy a nagy Szovje,uniótol kapott szabadsággal jól sáfárkodnak. Lendületes munkájuk megmutatja, hogy nem a tőkések, hanem saját maguknak dolgoznak, A vállalat vezetőségének ezzel a lendiilptes munkával lépést kell tartani és komoly, jó munkát kell kifej- ienie, hogy mindenben a dolgozók érdekeit képviselje és hajtsa végre a Párt utasításait, határozatait. JÓ EREDMÉNYEK A bácsbokodi Sajt. és Vajgyár dolgozói is jó munkát végeztek. A selejtct egy százalékra csökkentették. A vajas üzemrész dolgozói az első negyedévi tervet 114 százalékra, a tejes üzemrész dolgozói 121 százalékra és az üzem-karbantartók 112 százalékra teljesítették. Jó munkájuk azt eredményezte, hogy a vidéki testvérüzemek közül az első helyen állanak. Országos viszonylatban pedig a budapesli Tejért egyes és kettes számú üzeme után a harmadik helyet biztosították maguknak. Áz egyes üzemrészek egymás, sál vetélkednek a tisztaságban. Most munkájukat újabb lelkesedés fokozza. Megkezdődött a községben az ország legnagyobb tejfeldolgozó üzemének az építése s ez bizonyost ok-ú büszkeséget is vált ki belőlük. Hogyne, hiszen alkalmuk lesz dolgozni a legnagyobb tejüzemben és ez a községben fog felépülni! Meg aztán melyik bokodi dolgozó nem örül annak, hogy a községet a Párt a fejlődés útjára vitte. VANNAK KOMOLY HIBÁK IS Ezt a lelkesedést nem egyszer gátolja, hogy a vállalatvezetőség hibákat követ el. fiatal újítójának kezdeményezése megmaradna a gyár kapuiu, vagy a szakma határain bal ül. A fiatal hengerész nevét tisztelettel emlegetik nemcsak az ifjúmunkások, hanem az idősebbek is Leningrád gyáraiban. Az ifjúmunkás újítása az volt, hogy saját technikai tervének Idején történő összeállításával biztosította normájának állandó túlteljesítését s emellett vállalta azt Is, hogy csak kitünően hengerelt árut ad ki a kezéből. Nem feledkezett meg felajánlásában arról sem, hogy tudásának állandó növelésével segédhengerészből önálló hengerésszé képezi magát. A fiatal munkás kezdeményezése lelkes támogatásra talált a legtöbb leningrádi gyár dolgozói között. A „Krasznlj Viborzsec"- gyárban pedig rövid időn belül 150 munkás követte Fjodotov példáját és kidolgozta saját technikai tervét. Fjodotov kezdeményezése meg. érdemelte, hogy a különböző iparágak képviselői alaposan megismerkedjenek vele. Ezért a leningrádi szakszervezetek laná- csa összehívta a gépgyári munkások,- a kohászok, vegyészek szénbányászok és építők városi értekezletét. Valamennyien nagy érdeklődéssel hallgatták e „Krasznij Viborzsec“-gyár vezetőinek beszámolóit. Már ott a helyszínen sokan Jelentették bt csatlakozásukat a kezdeményezés bez, A szakszervezeti tanács elnök sége elhatározta, hogy állandóan ellenőrzi is, miként alkalmazzák s gyárakban, a bányákban és dl üzemekben Viktor Fjodotov köve tésre méltó kezdeményezését. — Egymást kölcsönösen ellenőrzi brigádokat létesítettek a külön, böző üzemekben. A kölcsönös el lenőrzés során kiderült, hogy f, bányagépeket gyártó üzemben szervezték meg legjobban a mun kát. A szakszervezeti tanács elnöksége ennek kiértékelés u'áo Ismét összehívta azokat, akik l „Krasznlj Blborzsec“ értekezletén résztvettek s most már a bányagépeket gyártó üzem vezetői tartottak beszámolót munkamódszereikről. így segítik a dolgozók kezdő ményezéseikkel, tapasztalatcseréjükkel egymást és így járulhat hozzá ezen keresztül a háború utáni sztálini öléves terv sikerei megvalósításához. A bokodi sajt-vajüzem vállalatvezetősége jobban nézzen körül a portáján távontsa el azokat. akiknek a munkás „büdös" 01yan munkaerőket alkalmaz az üzemben, akik egyáltalán nem oda, a munkások közé j valók. Az egyik vajmester, Horváth József, néha Úgy beszél a munkásokkal, mintha főhadnagyi ruha lenne rajta, a hortista katonaságnál, Jól meg kell nézni, hogy kik vannak az üzemben. A legsúlyosabb hiba a vállalatvezető részéről, hogy még mindig az üzemben van Ba- bity Mária tisztviselőnő, holott a pártvezetőség felszóli- lotta Wehring József telepvezető elvtársat, hogy Babitypt munkához való viszonya és „muhkásiszonya“ miatt a-sorr nali hatállyal tegye ki mi üzemből. Babity Mária nincs rászorulva a keresetre. A munkahelyére mintegy grófnő, úgv libeg be. Azzal dicsekszik, hogy 150 forintos harisnyát hord, De ezep kívül a munkásokról utolsó mód-a beszél; „nem érdemes közéjük menni. mert büdösek.' De más kijelentésével is megbotránkoztatta a dolgozókat. Rajtavesztett a izsáki Izsákon Zana László kulák ravasz tervet agyait ki. „Bemegyek a községházára és engedélyt kérek 1 hold búzavetésem zölden való Maratására. így lesz takarmányom $ mivel ez már termést nem íioz, erről a területről nem kell búzát beszolgáltatnom.'* A községházán és a pátoszban azonban jól megnézték Zauát, mivel jól tudják, hogy p. kulák akkor is rosszban töri a fejét, amikor alszik. Sej tésük nem is csalt, mert a következő gazemberség sült ki Zana Lászlóról: Zana tavaly őszön felszántotta ugyan tarlóját. De minthogy az aratást hasonlóan a többi, a dolgozók kenyerét a párlépilés munkájának néikülüzhstetien fegyvere A Pártmunkás OLVASD ! ____________________TERJESZD ! , ,Nera vagyok kommunista, mégis állásban vagyok." Az ötéves tervkölcsön-agitációra is gúnyos megjegyzéseket tett. A régi pártvezetőség nemtörődömsége és a telepvezető ébertelensége folytán az üzem „dolgozója" maradhatott hosszú időn keresztül, Az Új pártvezetőség felismerte ennek a helytelenségét és utasította a telepvezető eivtársat, hogy bocsássa el, de a telepvezető még ezideig nem intézkedett. Természetesen Bábity Mária még mindig ott van és „végzi mun- kaját", Ez a dolgozók között elégedetlen hangulatot kelt. Ideje lenne már az ilyen 6zemé lyektől megtisztítani az üzemet, mert ez fékezi a termelést és lehetetlenné teszi a munka fokozását. A vállalatvezető elvtárs takarítsa ki az üzemet az ilyen elemektől. A dolgozók pénzén ne fizessük a dolgozók ellenségét. „furfangos“ kulák aljasul elszabotáló kulákhoz, nem viaszérésbeji, hanem tel- jesszemérésben végezte el, a búzaszemek a földjén nagy- mennyiségben elszóródtak * a szemek, anélkül, hogy egyebet vetett volna, kikeltek- Ezt. akarja most zölden le- kaszálni Zana, mivel tudja, hogy ennek a „vetésnek" kalásza nem lesz, termést nem hoz. A területet ugyanakkor mint buzavetést jelentette be. Zana bármennyire csavarosán is eszelte ki ötletét, azzal nem számolt, hogy az izsáki dolgozók annyira jól ismerik már a kulákok minden aUas fifikáját, hogy nem lehet őket „átejteni's. Zana László ellen megindult az eljárás.
