Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-21 / 36. szám
Mi rejlik az orgoványi Kristóf kulák-porta mögött? A DEFOSz lerántotta a leplet a kulák-asszony „szorgalmas“ kizsákmányolásáról A dolgozó parasztság nagy lelkesedéssel és jó munkával igyekezett végrehajtani a minisztertanács határozatának megfelelően a tavaszi munkálatokat. Ennek megfelelően már jól haladnak a szakszerű növényápolási munkálatok is. A kulákok azonban ezt a munkát mindenféle aljas eszközökkel igyekeznek szabotálni. Ilyen szabotáló és kizsákmányoló Kristóf Józsefné 130 holdas orgoványi kulák is, aki rosszul műveli a földjét, a jó vetőmag helyett ocsut vet, levágja az éretlen gabonát és az állataival eteti fel a dolgozók kenyerét. Elve az: mindent elpusztítani, feldőzsölni, hogy ne jusson a dolgozó nép, a ,.piszkos kommunisták kezére.'* 1 2 * * S Szabotá- lásait, aljasságait alátámasztja ..szorgalmas“ kizsákmányolással. Ó szabta meg Réz József munkavállalójának évi bérét 1110 forintra. Jellemző mohó kapzsiságára, hogy még ezt sem fizette ki teljesen. Nem adott sem tisztálkodási időt, sem fizetett szabadságot. Végh József volt Défosz és párttitkár, ahelyett, hogy megsemmisítette volna a kulák csinálta, a dolgozó nép törvényét tipró „Bérlevelet“, hanem ellenkezőleg: jóváhagyta, elősegítette hogy a kulák továbbra is kizsákmányolhasson. A községi párt- szervezet és a Défosz megyei titkársága eltávolították Vé- ghet és leleplezték a kulák mesterkedéseit. A munkaügyi bizottság kötelezte Kristóf Józsefnét, hogy munkabér címén 8327 forintot fizessen ki Réz Józsefnek. Kristóf né azonban ezt megtagadta. Kristóf ék 1919 ben Nézzük meg közelebbről, ki ez a Kristóf Józsefné? Nem véletlen az, hogy a dolgozó nép ellen van. Szabotál, ott árt, ahol épen tud. Még a múltban nagy „gyakorlatra“ tett szert ezen a téren- A fér-,, je Kristóf József, a Tanies-C köztársaság letiprásában is^ kiverte a részét. Héjjas ésí Francia Kiss Mihály, vala-t mint ezek orgoványi alvezérei-^ nek —' Papp Kálmán és tár-c sainak — hűséges kiszolgá-; lója volt. Részvett ezek dő-5 zsöléseihen, disznómódra, be-r rúgtak ég mészárolták le az£ Orgovány' és környéki kom-c munistákat, továbbá a nem^ kommunistákat és a dolgozó? parasztokat. Különböző kínzá-j- sokat alkalmaztak, kiszúrták^ az áldozatok szemét, levágták? egyes testrészeiket, barbárp kegyetlenkedésük nem ismerte határt. Mindezt „kirándulás-^ nak“ nevezték. A kommunis-S tákat „kivételes“ bánásmód-c ban részesítették; félig agyon-^ rugdosták, aztán leöntöttéke forró kátránnyal. Nappal gy,il-§ koltak, éjjel raboltak, foszto-C gattak. E gyilkos és rabló-^ banda közé tartozott Kristóf j József is. C r Kristófék husánggal Z biztatnak.,. r--------------------- G G yűlölték a pépet, de még 5 jobban gyűlölték a kommupis-* tákat, akik már akkor a dol-g gozó nép boldogulásáért, jobb életéért harcoltak. Éppen ezért kegyetlenkedtek és pusztították a népért harcoló kommunistákat. Ezzel is elősegítették, hogy a külföldi imperialisták és azok magyarországi szekértolói leverhették a Tanácsköztársaságot. Ebből következik, hogy a Horthy- rendszert is hűségesen kiszolgálta, mert szabadon zsákmányolhatta ki a dolgozókat. Csákó Lukács, Takaró János, S. Tóth Pál, Csákó Gábor, akkori munkavállalóinak a hajnaltól napestig tartó munkájukért 2—3 kg. tengerit, nem ritka esetben pedig csak 20 fillért fizetett naponta. A felesége pedig nagy husánggal „biztatta“ nádvágó munkásait a munka „jobb“ elvégzésére. A munka ,,jobb‘’ elvégzése alatt a még nagyobb ki zsákmányolást kell érteni, A munkásoknak megfőzte délben már a vacsorát rozsdás bográcsban- Ettől a munkások megbetegedtek. A válasz az volt: , mit szimulálnak, nem akarnak dolgozni?“ Kristófék a béke ellen... A nyilas-rendszer még jobban tetszett Kristófnak. Folytathatta ott, ahol 1919—20- ban abbahagyta. A kommunisták, a munkások, parasztok kínzásában, gyilkolásában, a fiatalok vágóhídra való aurco fásában megint „becsületesen“ kivette a részét. A tetteiért mint háborús bűnös van nyíl' Színház: vántartva, de nem mer a dolgozó nép előtt megjelenni. Fél a felelősségrevonástól és bujkál. A dicsőséges Vörös Hadsereg elől gyáván nyugatra menekültek. De még elkeseredett dühökben oda kiáltották a falu dolgozóinak: „aki nem menekül, az kommunista. Ha a németekkel visszajövünk, azt mind agyonverjük, aki nem menekült el.“ Vissza i3 jöttek, de úgy mint ágrólszakadtak Eleinte sunyin mutatva azt, hogy megváltoztak. Jó emberek. Később, ahogy megtolla- sodtak, félrelökték a színlelést. Nem is tehettek mást, hiszen 1919-től kezdve a Horthy-, a nyilas rendszerben dolgozó nép ellenségei, kízsákmá- nyolói voltak. Ma sem változtak, a népi demokrácia eredményei láttán, százszoros-ezerszeres dühödt erővel támadnak, minden rést kibasznál nak Nem írták alá a békeívet sem. A béke halálos ellenségei, mert a háborútól várják uralmuk visszaállítását. Éppen ezért terjesztik a háborús rémhíreiket, igyekeznek a dolgozó parasztságot félrevezetni, hogy megbontsák népünk egységét. Szabotálnak, hogy gyengítsék népi demokráciánkat. Ezek a Kristóf Józsefék, a béke, a boldog jövőnk, a szocialista építésünk ellenségei. Ezek ellen harcol a Párt a dolgozó tömegekkel összeforrva, hogy végleg megszüntessük a kizsákmányolást hazánkban is. »Gerolsteini nagyhcrcegnou Meilhac és Halévy nagyoperettjét, a „Gerolsteini nagyhercegnőt“-! május 19-én, pénteken este mutatta be Kecskemét dolgozóinak az állami színtársulat. Ez az első olyan nagyoperett, amely politikai szatírának nevez liető: végig gazdag humor eszközeivel parődizál egy olyan kis államot, amely külföldi kölcsönnel próbálja építeni jövőjét ée bemutatja azt, hogy ez hova vezet. a „ueroisteint nagyhercegnő“ egyike a legnagyobb pesti színházi sikereknek. Zenéjét Offenbach szerezte, főszerepeit Takács Margit, Pethes Ferenc, Szalma Lajos és Farkas Anny ját- szák. MŰSOR: Május 20-án, szombaton esi e 8 órai, 21-én, vasárnap délután 4 és este 8 órai kezdettel: ,.Gerol- steini nagyhercegnő“ c. nagyoperett. Korai paradicsom melleit a saláta és uborka öntözés nélküli szántóföldi termesztésére folynak kísérletek a bácsalmási mezőgazdassgi gimnáziumban Bácsalmáson a Mezőgazda- sági Gimnáziumban most csengetnek be az órára. Hangos zsivajgó diáksereg tóaul a tantermekbe, hogy a gyakorlati kiképzés mellett az elmélet minél tökéletesebb elsajátításával készüljön hivatására. A Mezőgazdasági Gimnázium, mely a jövő tanévben, mint Mezőgazdasági Technikum folytatja működését a földművelésügyi minisztérium irányítása mellett, ezidőszerint 4 évfolyamos. Az átszervezés után az évfolyamok száma azonban 3 évre csökken. Uj hivatása pedig az lesz, hogy a mezőgazdaságnak, állami gazdaságainknak, termelőszövetkezeti csoportjainknak és a földmüvelésügy köz- igazgatásának szakembereket neveljen. Az intézetnek ezidőszerint 114 növendéke van. A 114 növendék soraiban 45 a leány. Soraikban agrárproletár szülők gyermeke 10, dolgozó kis- paraszté 37, középparaszté 15, ipari munkásé 6 és egyéb foglalkozás ú szülőké 46. A gimnázium az elmélet elsajátításán kivül gyakorlati kiképzést is ad 70 katasztrá- lis hold földterületén. Mégis, merteti a hallgatókat a növényféleségek termesztési módjáról, azok kezelési módozatairól, a. legfejlettebb mezőgazdaság, a Szovjetunió mezőgazdaságának gyakorlati eredményei alapján. Kísérleti gazdaság is folyik az iskolában. Nagy gonddal folynak a kísérleti termesztések, hogy mezőgazdaságunk fejlesztésében a magasabb terméshozamok elősegítésével minél nagyobb segítséget nyújthassanak dolgozó parasztságunknak. Ez. időszefint többirányú kísérleti termesztés folyik az iskolában. Most tanulmányozzák egy újfajta sárgarépa-mag magkötését, miként alakul hazai éghajlati viszonyainkhoz. , A paradicsomon kivül a saláta és uborka kizárólag magtermesztésével is kísérleteznek Az eddigi termesztés helyett olyan magot nevelnek, mely alkalmas a saláta és uborka szántóföldi termesztésére, mindenféle öntözés nélkül. A kísérletezésekben a gimnázium hallgatói is résztvesz- nek. Farkas Erzsébet IV. éves hallgatónak annyira megtetszett a mezőgazdasági kÍ3érle. tezéseknek a munkája, hogy ^határozta, az iskola elvégzése után munkáját kísérleti gazdaságban folytatja. Farkas Erzsébet idevaló a szomszédos Jánoshalmára. Kiváló előmeneteléért havi 80 forintos ösztöndíjban részesül. A népi demokráciánk lehetővé tette, hogy mint szegény szülők gyermeke, tanulhat és képezheti magát. Szalma Mihály még csaji elsőéves. Hatholdas földhöz- juttatott dolgozó parasztnak a fia Ujszentivánból. Évi 750 forint ösztöndíjat kap, bogy iskolai tanulmányait továbbfolytathassa. Mint mezőgazdász szeretne itteni tanulmá. nyainak befejezése után működni állami gazdaságaink egyikében, vagy valamelyik gépállomáson. — Pártunknak köszönhetem, hogy továbbta nulhatok. Rákosi elvtárs tárta fel előttünk az iskoláknak a múltban számunkra elzárt kapuit. ösztöndíjakkal mód és lehetőség nyílik, hogy olyan szegény paraszt embernek a gyermeke, mint ón is, továbbfolytathatom a tanulást. Meg is fogadjuk mi, fiatalok, hogy a béke megvédésében ott le* szünk az élen, hogy a Szovjetunió és lenini Komszomol példáját követve, mi is részt- vehessünk a szocializmus épí. tésében. (bíró) ■juuüuüwwuuwuwüüwüaüoat: I) Viktor Babkin, as üzemi párt1 bizottság titkára belépett as ass- talosmühelybe. Honon fel sem 5 nézett, folytatta a deszkagyalu- lást. j — Milyen szép itt nálatok — 2 mondta Babkin, amint körülné) sett. — Esüstcsipke, fenyőillat... í De a műhely dísze asért mégis i a te munkád, Konov. elvtárs! S Az idős asztalosmester letette ^ a gyulát, felemelte a deszkát a ■) szeméig ős nagy szakértelemmel > vissgálgatta, nem maradt-e egyenlőtlen. j — Bogy a munka a műhely ? díszei Hát ez itt? — és kezével ) körillmutatott a műhelyben, a ) szerszámosládák, fűrészek és 5 gyalult között. ) — Igen, Konov elvtárs. Te ki■j tűnőén dolgozol. Hiszen már a ) harmadik ötéves tervnél tartsz! ) Konov nem szerette, ha dicsé- j rik. ) — Hát.., bizony nem mal} mosunk, hanem megfogjuk a munka végét. Tán lehet más- ) képpi — kérdezte. f — A műhely vezetősége és a ; szakszervezeti bizottság üdülési ■ leutalással jutalmaz — árulta el ■ végre Babkin. [ — üdülésself És ki marad a ‘ műhelyben? A munka nem megy í üdülni, még ha a harmadik öt- | éves tervnél tartunk is! i — A fiad, Szemjon itt, marad. I fa sty./S.nfín Hrilanvilr. — Csakugyan, Szemjon jól dolgozik. • Szemjon letette kedvelt olvasmányát, az „Egy igaz embert''. — Mondd apám, hogy leltei az, hogy te három normát is elvégzed naponta, én meg csak kettőti —- kérdezte váratlanul. — Neked azt jobban kell tudnod. Szemjon felállt, keresgélt egy darabig az asztalon tornyosodé könyvek között, aztán felnyitotta az egyiket. Abból keresett választ kérdésére. — Jól teszed, hogy könyvekből tanulsz. De közben hallgasd meg, hogyan dolgozom én. — S Konov közelebb ült az asztalhoz, ceruzát és papírt vett elő. — Egyszerű az egész. Nem várok, amíg kiadják a napi munkát. Mondjuk, behoznak egy vagont javításra. Én máris megyek és megnézem, mi van rajta javítanivaló. Mikor azután jól szemügyre vettem a hibákat, kiszámítom a munkaidőmet és előkészítem az anyagot. Míg a mester kiírja a munkát, addig én mát javítom is a padlózatét. Felrajzolt néhány vonalat, számokat irt le és még egyszer elismételte:. — Kerülni kell a körülményességet, nem szabad gépiesen várni az utasításra. — De hiszen nem olyan egyszerű előre kitalálni, mi lesz holnap — tette meg ellenvetését kissé határozatlanul Szemjon. — De ha a holnapra nem gondolunk, akkor élni sem tudunk a holnapért. — Majd megkísérlem, hogy ezentúl így dolgozzam. — Ha meg nem megy, — fordulj Babkinhoz és a párt- titkárhoz. — Biztosan segítenek. Szemjon derűsen nézett apjára: — És akkor meglesz a három norma? — Biztosan meglesz!' — És még téged is lehagylaki — Hát... majd meglátjuk! Igyekezned kell. Nekem könnyen megy a háromszoros norma. Az üdülőben kipihenem magam és megerősödöm... aztán teljesítem a négyet is. Majd akkor versenyezz velem! — Helyes! — válaszolta Szem- Ion, majd büszkén megszorította apja kidolgozott eres kezét. * Még volt egy napja elutazása előtt. Babklnnal akart beszélni. A párttitkár gyakrabban kereste fel őt a műhelyben. De az öreg nek most feltétlenül beszélnie kellett vele. A Vörös Sarokban talált rá. — Fontos ügyben jöttem. — És elmesélte a „családi szerző dést", amelyet fiával kötött. Babkin azonnal felmérte ai ügy jelentőségét. — A verseny — mondotta■ — mindnyájunk közös ügye. Az kell, hogy necsak a jiad kövesse példádat, hanem mások is. Nézze meg mindenki felajánlásait és tegyenek újabb vállalást. De esi majd alaposabban megbeszéljük az esti vezetőségi ülésen. Te n gyere el! — De hiszen ón pártonkivül* vagyok! — szólt meglepetten Konov. — De tagja vagy a mi nagy családunknak, nem? — Hát ez igaz... Nagyszerű közösség a mi hatalmas családunk! — ismerte el lelkesen as öreg. — Az ilyen család, mint a miénk, mindent meg tud valósi tani. Vanak itt Konovok és md sok, de valamennyien ugyanan nak a családnak tagjai! És teljes egészében érezte a boldogságot, a szovjet munkás felmérhetetlenül gazda sótartalmú, tökéletes boldogságát. Egy család tagjai
