Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-21 / 36. szám
Igv kés?OI a Kecskeméti Konzervgyár Pártszervezete a Pártválasztmány értekezletére V. évfolyam, 36. szám Ára SO fillér 1950 május 21, vasárnap MEGYEI TANÁCSOK Országunk gazdasági és politikai fejlődése egyre sürgetőbb feladattá tette a- szocialista jellegű államigazgatás megszervezését. Népköztársaságunk alkotmánya már meghatározta az új államszervezés alapelveit, amikor kimondotta, hogy ,,az államhatalom helyi szervei: a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács, a városkerületi tanács“. Az alkotmány kimondotta továbbá azt is, hogy az ország területe államigazgatás szempontjából megyékre, járásokra, városokra, községekre tagozódik. Az első lépés az új állam- igazgatás megszervezése irányában az volt, hogy megállapítottuk azokat a területi egységeket, amelyekre az új szervezetet fel lehet építeni. Ezért születtek meg elsőnek az új megyehatárok, mert megyei viszonylatban tarthatatlan volt az a helyzet is, hogy óriási kiterjedésű megyék mellett törpe megyék arány- talanítsák a közigazgatást. A megyerendszer anarchiája azt is eredményezte, bog/ egyes szaktárcák nem tudtak belehelyezkedni a közlekedésileg, gazdaságilag indokoiatlan keretekbe és ezért Önálló másmás egységeket határoztak m?g. A megyehatárok átrendezésével lettük tehát meg az első lépést a helyi ianácsok felé. Az új megyével megszűntek a régi Pest megye aránytalanságai és a volt Bács-Bodrog megye torzításai. Az új megyeszékhelyek közül már az első ütemben Kecskemét is megkezdte működését. Bács-Kiskun megyével a Duna—Tisza között f. népi demokrácia felszámolta a felszabadulás előtti népellenes államhatalom egyik igen terhes örökségét. A helyi tanácsok felállításával, — amint azt Kádár János elvtárs, belügyminiszter a törvényjavaslat tárgyalása során kijelentette, — államigazgatásunk egész rendszerében megvalósítjuk és befejezzük a népi demokratikus állam kialakulását. A helyi tanácsokkal a szocializmus útján haladó Magyar Népköz- társaság olyan államszervezetet épít ki, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködését az államhatalom gyakorlásában és az államigazgatás munkájában, közelebb viszi az ügyintézést a dolgozó tömegekhez, következetesen érvényesíti a szocialista -törvényesség elveit. A helyi tanácsok rendszerével hazánk megteremti azt a demokratikus népképviseleti formát, amelyre a Szovjetunió közel 33 éves tapasztalata mutatott példát. A megyei tanácsok felállításáról már egy minisztertanácsi rendelet intézkedik. A megyei tanácsok működésüket a jövő hónap derekán kezdik meg. Milyen változást jelentenek közigazgatásunkban a megyei tanácsok? Mindenek előtt azt, hogy a horthysta népellenes államhatalom minden tartozékával együtt ma már visszavonhatatlanul a múlté. A tanácsok rendszerének felépítése megadja új államának, ^ munkások, parasztok államának szervezeti formáját, amely a dolgozó tömegek mozgósításá val új erőforrást nyit meg a szocialista építés számára. A tanácsok szervezete kibontakoztatja a tömegek forradalmi energiáját, kezdeményezését és alkotó tehetségét a régi rend felszámolásáért és az új rend felépítésért folyó harcban. A megyei tanácsok demokratikus választások útján jönnek létre. Hatalmuk forrása tehát az őket megválasztó dolgozók akarata. Éppen ezért a megyei tanácsok rendszerének elválaszthatatlan jellegzetessége, hogy biztosítják a választók és választottak állandó kapcsolatát. A múltban a közigazgatás a népnek nem számolt be munkájáról. A megyei tanács tagjainak rendszeresen be kell számol- niok a választóik előtt munkájukról, ezért ad a törvény módot a választóknak arra, hogy bármikor visszahívhatják azt, aki iránt bizalmukat elvesztik. Államhatalmunk egyik jellegzetessége az volt, hogy ha bár tartalmában, személyi Összetételében gyökeresen megváltozott, mégis a múlt rendszer formáiba volt szorítva. A központi kormányzat megyei, járási és városi szer vei nem voltak kellőképpen összehangolva. A munkában sokszor párhuzamosság mutatkozott és előfordult, — ha nem is gyakran, — hogy egymást keresztezve helyi utasítások keletkeztek. A megyei tanácsok hatásköre az egész kormányzat helyi feladatait átfogja. A tanácsok munkája azt fogja eredményezni, hogy helyileg is összehangolódnak az államapparátus intézkedései. Ezzel az összehangolással folytatjuk szívós és eredményes harcunkat a bürokratizmus ellen is. A bürokrácia a szocialista fejlődés egyik léDi Vittorio, Soillant, Apró és Marosán elvtársak beszédeivel megkezdődött az SZVSZ végrehajtóbizottságának tanácskozása Pénteken délelőtt 9 órakor kezdődött meg a Park Klub dísztermében a Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) végrehajtóbizottságának budapesti ülésezése. A végrehajtóbizottság elnöksége nevében Di Vittorio elvtárs mondott megnyitó beszédet. Üdvözölte a Magyar Népköztársaság kormányát, népét és a magyar nép nagy vezetőjét, Rákosi elvtársat. Rákosi elvtárs nevének említésekor a küldöttek helyükről felállva, hatalmas tapssal köszöntötték a magyar dolgozó nép vezérét. — A végrehajtóbizottság — folytatta Di Vittorio — súlyos nemzetközi helyzetben tartja tanácskozását. Az ülés napirendjén olyan kérdések szerepelnek, amelyek életbe- vágóak a nemzetközi munkásosztály, az egész világ dolgozói, az egész emberiség számára. Bizonyosak vagyunk afelől, hogy a világ dolgozói feszült figyelemmel kísérik munkánkat; biztosak vagyunk, hogy végrehajtóbizottságunk tanácskozása olyan eredményeket hoz, amelyek még inkább képessé teszik a nemzetközi munkásosztályt dicső történelmi feladatának teljesítésére. Mindent megteszünk,^ hogy az emberiség megmeneküljön a legnagyobb veszélytől, a háború vészeidétől és diadalra jusson a li&la- dás, a szabadság és a civilizáció ügye, a munkásosztály és az egész emberiség érdekében. Apró elvtársi A magyar szakszervezetek minden erejükkel támogatják a világszövetséget alista munkaverseny és az, hogy üzemeink, gyárain^ dolgozói mind jobban megértik: a munka termelékenységének fokozása a béke erősítését jelenti. — A magyar szakszervezetek minden erejükkel harcolnak a békéért a háborús gyújtogatok ellen, az imperialisták bérencei, a munkásosztály és a béke leggonoszabb ellenMarosán elvtárs Ezután Apró elvtárs üdvözölte a végrehajtóbizottságot a magyar szakszervezetek nevében: — Mi, magyar dolgozók, együtt a népi demokratikus országok dolgozóival, a nagy Szovjetunió vezetésével a szocializmus útján haladunk. Nemrég fejeztük be hároméves újjáépítési tervünket. Akik ezelőtt öt évvel látták Magyarországot, amikor még romokban hevert, amikor nélkülözés, infláció volt — azok most láthatják, hogy munkás- osztályunk, dolgozó népünk az elmúlt öt év alatt jól gazdái kodott a Szovjetuniótól kapott szabadsággal. Minden eredményünket a Szovjetuniónak, Pártunknak és bölcs vezérünknek, Rákosi elvtátsrak köszönhetjük. — A magyar szakszervezetek minden erejükkel részt- vesznek Pártunk és kormányunk céljainak végrehajtásában; a szervezett dolgozók százezreit mozgósítják a szocializmus építésének meggyorsítására- Ezt bizonyítja a mindjobban kiszélesedő &zociEzután a Magyar Népköz- társaság kormánya nevében Marosán elvtárs, könnyűipari miniszter üdvözölte a nemzetközi szakszervezeti mozgalom vezetőit: — Dolgozó népünk — mondotta a többi között — büszke örömmel és harcos akarattal fordul a Budapesten tanácskozó SZVSZ felé, felismerve és értékelve annak a nemzetközi munkásmozgalomra és a világ békeszerető népeire gyakoto’t hatását és erejét. Az SZVSZ tanácskozásai alkalmából dolgozóink komoly szocialista munkafelajánlásokat tettek. Ugyanebben az időben az ségei, a jobboldali szociáldemokraták, a titóista árulók ellen. Ezért javasoltuk az áruló titóista szakszervezeti vezetők eltávolítását a Szak- szervezeti Világszövetségből. Apró elvtárs a Szovjetunió és a nagy Sztálin éltetésével fejezte be beszédét. A küldöttek, helyükről felállva, Kosz- szantartó, lelkes tapssal ünnepelték a dolgozó emberiség nagy vezérét, Sztálin elv társat. A magyar dolgozó parasztság nevében a DÉFOSZ egy küldöttsége köszöntötte tz- után a kongresszust. Vezetőjük, Nagy Béla termelőszövetkezeti tag elmondotta, hogy a magyar szervezett földmunkások és dolgozó parasztok nagy figyelemmel kísérték a tanácskozások eddigi menetét. A földmunkások és a dolgozó parasztok nevében ígéretet tett, hogy megállják helyüket a békéért folytatott harcban, amelyet a nagy Szovjetunió vezet és még többet és jobban fognak dolgozni, hogy még több gabonát, még több húst lehessen biztosítani a dolgozóknak, hogy ezzel is emelni tudják az élet- színvonalat és erősíteni a Magyar Népköztársaságot a békéért folytatott harcban. üdvözlő beszéde egész magyar nép társadalmi állásra, politikai nézetre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül sikeresen valósította meg a stockholmi béke- konferencia határozatát és rövid idő alatt hét és negyed- millió aláírással szállt síkra a tartós béke megvédéséért. A magyar munkások é* az ifjúság üdvözli a tanácskozást A magyar dolgozók legjobb jaiból, sztahánovistákból és élmunkásokból álló küldöttség nevében Szöszei Sándo;, a MÁVAG Kossuth-díjas sztanyeges akadálya- A megyei tanácsok igen szűkre szabják a bürokrácia lehetőségeit. A megyei tanácsok rendszere és munkamódszere hatásos ellenméreg a bürokratikus merevséggel szemben. A megyei tanácsok munkájának helyes megszervezése tehát egyik szilárd alapja lesz a bürokratikus eltorzulások elleni küzdelemnek is, A megyei tanácsok felállítása mélyreható változásokat- hoz államapparátusunkban. A tanácsok rendszere teremtette meg a történelemben elsőízben, hogy nemcsak a helyi sajátosságok fejlődhetnek ki, hanem teljes mértékben és akadályIalánul a helyi kezdeményezés, a helyi öntevékenység is, mint a közös célhoz vezető különböző módozatoknak egységes eredményét létrehozó útja. A dolgozók ezért várják örömmel a megyei tanácsok felállítását, mert érzik, hogy ezzel még szorosabbra fonódik a kapocs Pártunk és a dolgozó tömegek között, még szilárdabb lesz a dolgozó nép egysége, még eredményesebb, gyorsabb ütemű és lendületesebb a szocializmus építése hazánkban is.
