Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-19 / 34. szám
A félegyházi Viilamosmfivek váilalatvezetősége még mindig nem intézte el a dolgozók munkabér ügyét Bíirolcralikus tologatás, papíron való vessetés „Érezze magát minden kommunista vezető felelősnek azért a gazdasági területért, amelyet reábíztak és gondoskodjon róla, hogy ezen a te- rtHeten a legjobb eredményeket érje el.“ — Figyelmeztette Rákosi elvtárs a vállalatvezetőket. Ezt a feladatot azonban csak akkor tudja egy üzem, vagy vállalat vezetője megvalósítani, ha mindenben követi Pártunk irányítását, ha szoros, megbonthatatlan kapcsolatot tart üzemének dolgozóival. Ahol nincsenek meg ezek az elengedhetetlen feltételek — a gyakorlat bizonyítja — ott nemcsak a termelés nem emelkedhet, de a hibák egész sorozatát követik el. A dolgozókkal való kapcso.at hiánya komoly hibákat eredményezett a Villamosmüveknél. A vállalat régi igazgatója, Jan- szesz József elvtárs teljesen megfeledkezett az. üzem dolgozóival való kapcsolat fontosságáról. Nem volt „ideje“ arra, hogy a dolgozókkal foglalkozzék, Nem ért rá kimenni a télevekre, de nem ért rá arra sem, hogy meghallgassa azokat a dolgozókat, akik iro. dójában fölkeresték. Hiába mentek üsyes-bajos Problé máikkal vezetőjükhöz a dolgozók, csaknem mindig zárt ajtókra találtak. így fordulhatott elő az, hogy a kiskunfélegyházi telep dolgozói hónapok óta nem kapják meg pontosan járandóságukat. A kollektív szerződés által előírt 1.86—1.91 órabér helyett csak 1.65 forintot kapnak. Természetesen a dolgozók utána néztek a kérdésnek. Januárban írásban jelentették az üzletigazgatóságnak panaszukat. Az igazgatóság azonban székhelye a bürokráciának és a beérkezett panasszal csak február 10-én foglalkoztak a maguk sajátos módján. — Hogv a saját hibájukat leplezzék hogy a munkájukat a legjobban végezhessék el, a kiskunfélegyházi telepen a dolgozók nem voltak állandó jellegű munkások. Hat napig dolgoztak egyfolytában, három napig pedig „szabadságon“ voltak. A hibákat a termelési értekezleten bőven megtárgyalták, de ennél tovább nem haladtaik. Az ígéretek maguktól nem válnak valóra, azt valakinek meg kell valósítani. Senki nem érezett ezért felelősséget, senki nem foglalkozott ezzel. Sztálin elvtárs azt mondta: „... a személyes felelősség hiánya olyan, ostora az iparnak, mely az ösz- sze3 termelési és szervezési eredményeket az üzemben veszéllyel fenyegeti.“ Két hónap nem volt elegendő arra, hogy az ígéretek megvalósuljanak. Azóta sem változott a helyzet Április elején új üzletigazgatót kapott a Villamosmüvek. — A bajok orvoslását vártuk tőle — mondják a Pártunk, kormányzatunk kiadta a jelszót: időben és jól végzett mezőgazdasági munkával az ötéves terv első évének sikeréért! És dolgozó Parasztságunk a tavasz bekö- szöntével azonnal Hozzálátott a munkához. Versenyben indult el ä falu a faluval, dűlő a dűlővel, szocialista szektorok, hogy a minisztertanács határozatát időre, maradéktalanul teljesítsék. Nem így a kulá- kok, akik a szántás-vetés sza- botálásával próbáltak akadályt gördíteni sikereink elé. Kunszentmikióson Mező Antal 70 holdas kulák 2 holdja május 15-ig parlagon hevert. A DÉFOSz felszántana és réfélegyházi dolgozók. Ahelyett azonban, hogy kitakarította volna az ott uralkodó bürokratikus szellemet, maga is azonnal uszályába került. Már második hónapja vezetője a vállalatnak és még — bár a dolgozók erősen sürgették — nem intézkedtek a kollektív szerződés szerinti járandóságok kifizetése érdekében. Végre is a SzOT megyei titkárságának közbenjárásával elértek annyit a munkások, hogy a hat napi munka utáni háromnapos mun- kamegszakítás megszűnt, de nem orvosolták még a mai napig sem a kollektív szerződés megszegését. Ez a felelőtlen munka, a bérek kifizetésének az elhaló- gatása elveszi a dolgozók kedvét a munkától. Kedvez az ellenségnek, gátolja a munkateljesítmények emelését, elégedetlenséget szít. „Be kell szüntetni a papíron való vezetést“ — mondta Sztálin elvtárs és ezt a Vil- lamosmüvek vállalatvezetőségének igen meg kell szívlelnie. pávai bevettette, a szabotálót pedig feljelentette. Hasonló aljas trükkel szabotált Mező Péter 80 holdas kulák azzal a különbséggel, hogy 2 hold földjét bevetette ugyan, de vadrepcével. A DÉFOSz ég a rendőrség leleplezte a kulákot;, a repcét kiszántatta és répával vettette be. Harmadik kunszentmiklósi kulák-jómadár Szappanos István, aki egy hold rozsot zölden learatott. Feljelentés után „belátta tévedését“ és azonnyomban engedélyért szaladt, ami azonban nem változtatott azon, hogy Szappanost felelősségre vonják tettéért. Középparaszfttak adja ki magát és zölden Searatja a gabonáját a kulák A DÉFOSz leleplezte a kunszentmiklósi szabotáló Mákokat ledoroncollák a telep vezetőségét Néha hónapoaig sem lehetett látni a vidéki telepeken egyetlen központi látogatót, aki segítséget nyújtott volna a telep vezetőinek munkájukban. Teljesen magukra hagyták a vezetőket, csupán a száraz intézkedéseket adták meg. Február 10-én megjelenj; a telepen az üzletigazgató kíséretében az 03 titkár és a személyzeti felelős. Termelési értekezletet tartottak, ahol a dolgozók előadták a panaszaikat. Az üzletigazgató felelősségre vonta a telep vezetőségét a hibásért. Csak igóreteket kaptak ezen az értekezleten, de az igazgatóságon belül uralkodó bürokrácia ezeket az Ígéreteket is a többiekhez sorozta és porosodni hagyta. Más téren is megmutatkozott a bürokrácia. Annak ellenére, hogy fontos követelmény az, hogy meg kell teremteni a dolgozók számára 5 jetriobb feltételeket arra, Bármerre járunk a megyében, csak úgy virul a határ, nőnek, erősödnek a vetések. Nem hiába mondogatják boldogan a dolgozó parasztok, hogy jónétjány éve nem voltak ilyen jó terméskilátások mint az idén; az ősszel és tavasszal végzett, jó munka gyümölcse most látszik meg. Jól tudjuk, mi mindent fog jelenteni az idei bő termés. Az ötéves terv első esztendejének jó eredményét s a további sikerek gazdasági alapját, dolgozó népünk élet- színvonalának állandó emelkedését, több kenyeret, iparcikket, gépet: erősebb országot a béke frontján. De tudják ezt jól a kulá- kok is, akik viszont mindezt nem akarják. Akik mindig s minden körülmények között megkeresik a módot az ártás. ra, a szabotálásra. Egész eor társuk példáján megtanulhatták volna már, hogy nem jó szembehelyezkedni a dolgozók ügyével, mégis újra és újra megpróbálják: hátha nekem sikerül. Kecskeméti György kiskőrösi kulák fél hold búzáját kiszántotta, mert pipacsos volt, szerinte. A mezőőr véleményét persze elfelejtette megkérdezni. A községnázán nagyhangon középparasztnak nevezte magát, 12 nőid földre hivatkozva. A Défosz utánanézett a dolognak és hazugságon fogta a kulákot: 15 hold szántója és 7 nőid szőlője van. A szabotáló kulákot átadták a rendőrségnek. Kecskeméti kulák példáját mások is követték Kiskőrösön. így Litauszki István 50 holdas kulák herével kevert rozsot aratott le. Litauszki- nak még van tavalyi szénája, tehát nem szorul takarmányozás céljából a learatott rozsra, annál kevésbé, minthogy a learatott gabona még egv hét múlva is renden volt. A tavaszi mezőgazdasági munkaversenyek célja: minél több kenyeret a dolgozók asztalára. A kulák pusztulni hagyja, vagy állataival eteti meg ezt a kenyeret. Kíméletlen megtorlással sújtsanak le rájuk az illetékes szervek, b°gy elvegyék kedvüket és társaik kedvét a jövőben hasonló próbálkozásoktól. \ Áz új OTI épület avatásához XT' ecskemet dolgozó népe ^ büszkén és megelégedéssel tekint az új OTI székházra. A legkorszerűbben, minden követelménynek megfelelően épített és berendezett intézményben nemcsak egészségének fokozott védelmét látja, hanem a szocializmus építő munkájának olyan bizonyságát, amely éles határvonalat jelent a múlt és a jelen egészségügyi gondoskodása között. Itt láthatja a munkásosztály világosan a nép államának tervszerű munkáját, az embernek, mint legnagyobb értéknek megbecsülésében és védelmében itt, ahol évtizedeken át ígéret maradt a korszerű társadalombiztosítás feltételeinek megteremtése, ahol a középkort is megszégyenítő régi kórházi épület és összezsúfolt sötét rendelő intézetekben nem találhatta meg gyógyulásának előfeltételeit. Harminc éven át választási komédia volt a sok ígéret, hogy Kecskemétnek korszerű kórháza, vízvezetéke és korszerű OTI épülete lesz. Ezeknek az ígéreteknek csak addig volt visszhangjuk, amíg a szavazó cédulát bedobatták az urnákba. KI kellett jönnie felszabadításunknak és magával kellett hoznia azt a szocialista szellemet és nagylelkűséget, azt a felbecsülhetetlen és önzetlen segítséget, amit a Szovjetuniótól kaptunjje, hogy mindezek, alig pár évvel a fasiszta pusztítás után megvalósulhassanak. Tfsztendők huza-vonája ■Lj után a népi demokrácia adott az egészségügyi haladás és emberséges igazgatás követelményeinek megfelelő hajlékot, teljesen új és modern felszerelést, olyan orvosi ellátást, amely méltó az intézmény igazi rendeltetéséhez. A hivatal megfelelő elrendezése é9 az átszervezett orvosi szolgálat minden beteget meggyőz arról, hogy valóban az övé ez az intézmény, hogy ez a fejlődésnek jó útján halad, hogy ez teljesíti hivatását, amikor egészségét helyreállítja es vissza akarja őt adni épen, egészségben családjának, a munkának, a szocializmus építésének. A felszabadulás óta megtett útnak beszédes állomása az új székház, bizonysága a Párt és a kormányzat jó munkájának. „Romok helyén virágzó élet“ soha meggyőzőbben nem utalhattunk a megállapításra és célkitűzésre, mint most, amikor az új intézmény a dolgozók ezreinek tudja biztosítani egészségének védelmével összefüggő minden ügyes-bajos ügyének zökkenésmentes elintézését és a modern tudomány minden vívmányával rendelkező orvosi ellátást és azt a megnyugtató érzést, hogy az új székházat emberséges, szocialista szellem hatja át. A haladó emberség a német fasizmus legyőzésének évfordulóját ünnepelte aznap, amikor az OTI székházba megkezdődött a beköltözés. Az igazi ünnep alkotásokban nyilvánul meg, olyan tettekben és cselekedetekben, melyeknek erőt és szárnyat a szabadság adott. Kecskemétnek ez az életbevágóan fontos intézménye a szocializmus erőinek diadala nélkül ott maradt volna a régi helyén, a régi átkos szellemmel, olyan feltételek között, amelyek minden egyéni jószándéknak és erőfeszítésnek útját szegték. Mépi demokráciánknak ez ’ az alkotása is, amellett, hogy a dolgozó rétegek egészségének védelmét jelenti, a békés építőmunkának diada. lát hirdeti ország-világ előtt. Saját magának épít a nép, a korhadt régi rendszer mulasztásait pótolja és új élet követelményeiről gondoskodik. Mindezzel szikla sziláid magatartást tanúsít a munka és a béke mellett. Ilyen új intézmények láttán, ilyenek birtokában nő elszántsága annak a szabadságnak védelmére, amit a Szovjetuniótól kapott, emelkedik munkájának termelékenysége, acélo sodik öntudata és a mi (OTI dolgozók) munkánkkal és ma. gatartásunkkal együtt nő és le győzhetetlenné válik a béketábor. Ez viszont forrása új intézményeknek, új alkotásoknak, a legmodernebb egészségvédelem biztosításának a szocializmus úttal teremtett gazdag egyéb lehetőségek között. TT ecskemét új OTI székhá. za nemcsak világosan mutatja, hogy jő úton járunk, biztató ütemben haladunk. Az a nép, amely az életszínvonal emelkedése mellett arról is meggyőződik, hogy minden érette történik, számára épül. életét és egészségét védi és emberibb jövendőt teremt számára, az a szabadság, amely- lyel élni tudott, örökre a pokolba kívánja a múltat és elszántan sorakozik fel abban a hadseregben, melynek célja az építés és a békés haladás megvédése. És most, amikor az ötágú csillag beragyogja az új székház homlokzatát és az OTI dolgozói részére a jó munka lehetőségeit adja meg, Kecskemét népe számára pedig annak bizonyságát, hogy a Párt, Rákosi elvtárs irányítása mellett ezen a téren is jó munkát végez. ■Rövid pár év alatt meg 1 fogja adni népünknek mindazt, amivel a múlt adós maradt, ami erejét és haladását gazdasági és szellemi fel- emelkedését szolgálja. Ez a tudat ösztönöz mindnyájunkat, hogy „gyógyíts jobban“, hogy legjobb tudásunk latbavetésével végezzünk minél jobb munkát életek megmentésében, betegeink gyógyításában és a szocializmus építésében és megvédésében. Dr. Rotschild László OTI r. int. főorvos
