Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)

1950-04-02 / 14. szám

»950 április 2. 5 A tavaszi munkák üteme elérte tető­fokát. A gépállomások dolgozói hatal­mas versenylendülettel biztosítják a vetésterv sikerét. A kecskeméti gép­állomás felhívásához csatlakozva, az alközpont valamennyi állomása harcot indított a több, jobb munkáért. Brigá. dók, kiváló egyéni versenyzők lendí­tik előre a szocialista munkaversenyt, melynek új hajtóereje az a lelkesedés, amellyel a gépállomások dolgozói az egész magyar néppel egyetemben fel- szabadulásunk évfordulójának ünnep, lésére készülnek. A halasi határ a traktorok zúgásá­tól hangos éjjel-nappal. 16 gép, kö­zöttük a Szovjetunió nagy ajándéka, a két Sztálinyec dolgozik a földeken. Amerre járnak, csoportokba verődve gyönyörködnek munkájukban, a pa­rasztok. S a jó munka láttán azok is igyekeznek szerzó'dést kötni, akik ed- dik elmulasztották. A HALASI GÉPÁLLOMÁS a legrosszabb talajok egyikén dolgo­zik a megyében. Területének mintegy 30 százaléka homok, itt-ott csekély középkötött szigetekkel. A gépi munka megszerettetése is sok munkába ke­rült, mert a halasi kulákok minden eszközt felhasználtak ellene. De a gépállomás dolgozói nem ijedtek meg a nehézségektől. Évről-évre jó mun­kával bizonyították be a gépi művelés utólérhetetlenségét, szívós felvilágosíió munkával vették fel a harcot a kulák ellen. Most a tavaszi versenyben élre törtek, vezetnek az alközponthoz tar­tozó gépállomások között. Négy jól megszervezett brigád dol­gozik, közöttük első a Juhász-brigád. Sztahánovista módszerekkel dolgozik. A fűsúlyt a minőségi munkára fekte­tik. — Rájöttünk, — mondja id. Visz­rrteg Balázs, — hogy száz agitácíós kisgyűlésnél is többet ér, ha a dol­gozó paraszt saját szemével győződik meg: milyen talajmunkát végez a gép. Fáradhatatlanul végzik a felvilágo­sító munkát is. A téli oktatás ideje alatt valamennyi traktoros sokat fej­lődött, most szerteviszik tudásukat a dolgoeó parasztság közé. Maga a gép­állomás vezetősége állandó, szoros kapcsolatot tart fenn a dolgozókkal, a helyszínen irányítja, tanácsokkal látja e! őket. Az áüomásvezetö, a két mező- gazdász és a politikai felelős a hét minden napján látogatják a gépeket. Ahol jelentkező van még, ott azonnal megkötik a szerződést, hogy megkí­méljék a tanyai lakosságot a városba utazástól. A tavaszi szántást jóval április 4-e előtt befejezik. , DE BOROTA IS KÜKÖSZÖRÜLI A CSORBÁT Az őszi munkálatokban a borotai gépállomás országos viszonylatban első lett. Jó munkájáért vándorzász­lót is kapott. Gépei és brigádjai a szomszédos gépállomásoknak segítet­tek. Most, az idei versenyben a boro­tai gépállomás jócskán lemaradt a munkálatokban. A lemaradás okairól és a hiányok kiküszöbölésének módjai­ról Tamaskó József gépállomásvezetö beszél: — Lemaradásunk fő oka, hogy a téli javítások ideje alatt az Alközpont nem tudott elegendő alkatrészt bizto­sítani. így a gépek javítása elhúzódott és nem indulhattunk idejében. Fógé- pészt is csak az elmúlt héten kaptunk, így nem volt, aki kellőképpen irányí­totta, vezette volna a munkát. Nem utolsósorban hozzájárult lemaradá­sunkhoz az is, hogy a kapott két Sztá­linyec közűi az egyik a bajai tovább, képző iskolán van, aminek pedig nagy hiányát érezzük. De gépállomásunk behozza a lema­radást. A brigádok két kiváló élmun­kásunk példamutaiására megfeszített szakadatlan munkával dolgoznak, hogy időre elvégezzük a szántást. 24 dolgozó fiatalunk élen jár a munkában, a felvilágosításban. Kultúrcsoportunk szertejár a falvak­ban, a dolgozó parasztság mindenütt nagy szeretettel vár és fogad ben­nünket. Részt veszünk az április 4-ét előkészítő ünnepi előkészítésben is. Felajánlásképpen pedig fogadjuk, hogy a tavaszi szántást április 4-re mara­déktalanul befejezzük és gépállomá­sunk régi hírnevét visszaszerezzük. Minden remény megvan arra, hogy ezt a borotai gépállomás el is éri. Hét traktoros iskolán volt a tél folyamán, ezek élenjárói kell, hogy legyenek a munkának. Bár a dolgozó parasztság 92 százalékban lekötötte idén is a gépállomás teljesítőképességét, a kör­nyékbeli kulákság szakadatlan tá­madása ellen ugyanolyan szívós harc és felvilágosító munkára van még szükség, hogy az elért eredményt tar­tani, de fokozni is tudják. A munkaverseny fejlődésének hatal­mas motorja, lendítője mindenütt a Párt támogatása, a pártszervezetek jó politikai munkája. Ugyanez vonat­kozik gépállomásainkra is. Hogy eredményeiket fokozni, hibáikat kikü­szöbölni tudják, elengedhetetlenül szükséges az üzemi pártszervezetek megerősítése, a dolgozók politikai és ideológiai képzettségének mind ma­gasabb fokra való emelése. Bács-Kiskun megyében így teljesítik a minisztertanács határozatát Állami gazdaságaink a kitűzött idő előtt végzik el a tavaszi munkákat Az állami gazdaságok bácskiskun- sági központja az ország legnagyobb központja, mert ide tartoznak a te­rületileg legnagyobb állami gazdasá­gok. Nem egy állami gazdaság terü­lete 3000—5000 hold. Habár a gazda­ságok felszerelése még nem mondható hiánytalannak, mégis sikerült a mi­nisztertanács határozatát — amely az idén elsőízben nemcsak a munkála­tok nemét, de ütemét is előírta — idő előtt végrehajtani. Amikor az üzem­tervet összeállították, 20 darab trak­tor, 20 darab vetőgép és 160 lófogat hiányzott. Ennek ellenére az ütem­terv első periódusát minden gazdaság idő előtt teljesí­tette. Bács-Bokod, Bácsalmás, Katymár három nappal a kitűzött idő előtt végezte el lenvetését. Mátéiét!<e, Tompa, Mátéháza, Katy­már és Bács-Bokod 25 nappal a kitűzött idő előtt végezte el ütemtervében megállapított mun­kákat. A többi gazdaság még e héten fejezi be április 15-re ki­tűzött mezőgazdasági munkákat Az állami gazdaságokban komoly termelési- és munkaverseny van ki­alakulóban. Az állami birtokok dol­gozói a tavaszi munka során újítá­saikkal, új munkamódszereikkel eddig nem ismert eredményeket értek el. Az állami birtokok egymás között nagy számmal kezdeményeztek termelési versenyeket. Ezekben a dolgozók felemelték az üzemtervükben előirányzott ter­mésátlagokat. így a mátételki állami gazdaság dol­gozói a búzánál 14 mázsa helyett 14.50, rozsnál 13 helyett 14, őszi ár­pánál 15 helyett 16.20, tavaszi ár­pánál 14 helyett 14.50, zabnál 13 he­lyeit 14.50, kukorica (csöves) 40 má­zsa helyett 42 mázsát ajánlottak fel. Az egyéni munkaverseny az április 4-i munkafelajánlásokkal kiszélese­dett. Minden állami gazdaságban tömeg­mozgalommá szélesült a verseny. !gy például Mátételken Kiss Julia j kihívta Bodor Elolt, Riter Zsófia j Ijkovics Júliát, Vincze Margit és ! Varga László Mojzik Lászlót, Trin- j ger László Tornyai Imrét, Terhe Fe- ‘ renc Róka Sándort, Dervadevics Jó­zsef Remete Antalt, Farkas József pe-1 dig Szemerédi Istvánt. De a „Tán­csics“ munkacsoport tagjai is kihív­ták egymást. A munkaversenyben a bácsalmásiak sem akartak lemaradni. A verseny következtében a szőlőgaz­daságban a munkások eddig átlag­ban 20 százalékon felül teljesítették a normát. Mütrágyaszórásnál pedig 40 százalékkal többet teljesítettek, mint amennyit előírtak. A Cziczinger- brigád rákapcsolt, hogy 6 nappal az üzemtervnél kitűzött időpont előtt fe­jezze be a szőlőnyitást. Troja György, Endr'ódi Imre, Papp György brigádjuk nevében felajánlották, hogy március végére fejezik be a nyitást. A munkaverseny fellendülésének, az április 4-i munkafelajánlásoknak kö­szönhetjük, hogy ezen a tavaszon a mezőgazdaság képe más, mint eddig volt. A fekete őszi szántások nem hantosak, hanem porhanyósak, a szél fésülheti a búza- és rozstáblák zöld szőnyegét, a jobban művelt földek mind azt bizonyítják, hogy helyes kor­mányunk agrárpolitikája. Dolgozó pa rasztságunk megértette a Párt politi­káját, ennek következménye pedig az hogy a versenybe mind számosabban kapcsolódnak be. A Szovjetunió segít­ségével, Pártunk irányításával fel szabadult földművelő népünk a falun most alakítja boldogabb jövőjének alapját. Ezért nem véletlen, hogy mezőgazdaságunkban a verseny a felszabadulás évfordulójának megün­neplésén bontakozik ki. A hálás nép így ünnepli felszabadulásának emlék­napját, így rója le háláját felszaba­dítónk, a nagy Szovjetunió iránt. Észszerüsífések bevezetésével, munkafelajánlásokkal ünnepük április 4-ét a Bajai Erdifggnifnokság dolgozói A Bajai Erdőgondnokság keretében mintegy 300 dolgozó foglalkozik fa- kitermeléssel és erdősítéssel. A dolgo­zók valamennyien versenyben vagy brigádokba tömörülve végzik a mun­kát. A jakitermelés 3 brigádja munka­teljesítményének 142 százalékra való fokozásával eddigi eredményeit messze túlszárnyalta. A szerfa százalékot 56- ról 70 százalékra emelték. Az egész anyag már a rakodóra juttatva várja az elszállítást. Az ötéves terv erdősítési programm- jának tavaszi részén lendülettel folyik a munka. A dolgozók vállalták, hogy felszabadulásunk nagy nemzeti ünne­pére az erdősítésnek ezt a részét nem­csak hogy befejezik, de azt 10 százalékkal túl is teljesítik és a költségeket 20 százalékkal csökkentik. Az üzemi erdősítésnél dolgozók ugyan­csak munkafelajánlásban vállalták- az itt folyó munkálatok április 4-re való befejezését és a költségeknek 30 szá­zalékos csökkentését. A Petőfi női bri­gád vállalta, hogy április 4-re eddigi 100 százalékos eredményét 135 száza­lékra emeli, tervszerű munkával és az ültetés észszerüsítésével a rájuk eső tervet négy év alatt teljesíti. Az ülte­tésnél előforduló csemeteelszórás és a kiásott, de be nem ültetett gödrök ki­küszöbölésével megakadályozza a se lej tét. A csemetekerti munkáknál Kuata Aliz, Kiss Béláné, Kovács Julia, Cseh Jánosné, Novák Eszter, Vrana Károly né, Csermák Jánosné és Halász Juli. mint brigádvezetők vállalták, hogy ter­melésüket ,10—12 százalékkal emelik. Az Erdögondnokságon a dolgozók a versenymozgalom kiszélesítésével a Sztahánov-mozgalmat akarják meg­teremteni. Ezt célozzák az újítások is, amelyek egy részét már a gyakorlat­ban is sikerrel alkalmazzák. így hasz­nálják Geosits Gyula erdőgondnok két újítását. Az egyik a partszakadást késlelteti, amivel a fa elúszását meg­gátolják, a másik egy állítható beosz- tásos cirkálom. Szabó Antal erdész újítása is nagyjelentőségű, amely a bányafa felmérését teszi egyszerűbbé. A közeljövőben egyéb újítások ke­rülnek alkalmazásra, mint Katz József papírfahántoló, Fumacs Sándor cse- metepikirozó és Zlatics János rönkfa- fordító újításai. Falvaink a sztálini it ton • • A t évvel azelőtt hazánkat a dicső Vörös Hadsereg -szabadította fel a német és magyar fasiszták, a vér­szomjas gyilkosok és háborús kalan­dorok, a földesurak és kapitalisták rabságából. A magyar nép mélységes szeretetet érez a Szovjetunió és annak bölcs vezetője: Sztálin iránt, mert 1945-ben kiűzte Hitler, Horthy és Szálasi banditáit Magyarország terü­letéről. Felszabadulásunk ötödik évforduló, ján megyénkben nem egy dolgozó pa­raszt teszi fel a kérdést: mit is kö­szönhetünk a Szovjetuniónak? 1944 őszén Hercegszántón Fjodor Mokrudubo-t Papp Péter szállásolta e,I. A szovjet katona Pappék pajtájá­ban faekét talált. A szomszédos is­tállóban pedig sovány gebe „szálazta“ a kukoricaszárat. — A nagy Sztálin titeket is átültet a nyomorúságos pa­raszti gebéről a nagy gépipar lovára, — magyarázta a szovjet katona a magyar parasztnak. Papp Péter és vele sok-sok dolgozó paraszt ma már tudja, hogy Fjodor Mokrudubnak igaza volt. Ma a dol­gozó paraszt nemcsak földjének ura, de mérföldes léptekkel halad azon az úton, amelyen a természetnek is urává és alakítójává válik. Erre az útra Sztálin vezette a ma­gyar mezőgazdaságot. Lenin és Sztá­lin egyik legjobb tanítványa: Rákosi Mátyás pedig megteremti a szükséges előfeltételeket. A cél felé a magyar haladás nagy apostola, lánglelkű köl­tője: Petőfi Sándor már száz évvel ezelőtt megadta az útmutatást: .. ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet.. A magyar mezőgazdaság, akárcsak " az egész magyar társadalom, óriási átalakítások, változások előtt áll. A fejlődést a Szovjetunió baráti támogatása tette lehetővé. Ezért volt lehetséges, hogy a hároméves terv so­rán Szánk községben epreskertet léte­síthettünk, Lajosmizsén 50 ezer forin­tos költséggel talajjavítási munkákat eszközölhettünk, számtalan községben fásíthattunk, helyreállíthattuk Izsák, Pálmonostor, Kiskunmajsa és több község közlegelőit, megindíthattuk Bu. gacon és egy sereg községben a fásí­tást, faiskolát létesíthettünk Apostag, Csengőd, stb. községekben. Gátéren és több községben szőlőt telepíthet­tünk, Soltszentirnrén gyümölcsöst te­lepíthettünk, stb. A jobb talajmíívelés elérésére Bácskiskun megyében 17 gép­állomás létesült, júliusig újabb tíz lép működésbe. A termelékenység fokozá­sára igen nagy mennyiségű búza, rozs, őszi árpa, burgonya és egyéb nemesített vetőmag került a megye földjébe és ezek az akciók — kapcso­latban a szerződéses termelés fokoza­tos kiterjesztésével, — a megye minő­ségi termelését nagymértékben vitték előre. Az állattenyésztés terén pótolhattuk az 1945-ben egyharmadára csökkent állatállományt. Kiküszöbölhettük a há­ború hatásaként előállott nagymértékű korcsosodást. Egyedül a volt Bács- Bodrog megye területén 3 év alatt 600 ezer forintot fordítottunk az állatte­nyésztés fejlesztésére. 1945-ben a ba­jai állami méntelepen egyetlen tenyész­állat sem maradt. A hároméves terv eredményeként a bajai méntelepen ma 197 ménnel rendelkezünk. Ezek a mé­nek legalább 1,200.000 forintot képvi­selnek. Az elmúlt években feltörtük a kis­paraszti gazdaságok zártságát. A Horthy-rendszerben a kapitalista gaz­dálkodás eredményeként a termésátla­gokat tekintve, Magyarország az egyes európai országok között a 17. helyen, az utolsók között kullogott. Kitűnő éghajlatunk (megyénkben évente átlagban 2 ezer órán át süt a nap földjeinkre) és kedvező talajunk ellenére az elmaradt kapitalista mű­velési módszerek mellett gabonaterme­lésünk 1890 óta, a második világhá­borúig — teljes íélszázadon át —, szinte semmit sem fejlődött Elmara­dásunk különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk a mi viszonyainkat a világ legfejlettebb gazdaságának, a Szovjetuniónak viszonyaival, ahol a szocialista mezőgazdaság óriási ered­ményeket ért el. A Szovjetunió műve­lés alatt álló területének 90 száza­lékát szántják traktorokkal. Az ösz- szes mezőgazdasági munkák 80—85 százalékát gépesítették, míg nálunk csak 15 százaléknyi területen sikerült a gépi szántást megoldani. A Szovjet­unióban Sztálin elvtárs tehát átültette a szovjet parasztot a muzsik-gebéről a modern mezőgazdasági gépekre. Útmutatása és a Szovjetunió segítsé­gével ez a folyamat — ahogy Fjodor Mokrudub 1944 őszén Pappéknak megjósolta —, nálunk is megindult. Gerő Ernő elvtárs ötéves tervismertető beszédében vázolta, hogy a magyar mezőgazdaságban a gépesítés fő esz­közei- a gépállomások. Ezeknek a sízáma a tervidőszak alatt 500-ra emelkedik, traktoraink száma pedig közel 20.000-re. Ez már azt jelenti, hogy minden ötödik holdat az idén már traktor szánt. A Szovjetunió gazdag tapasztalatai­ra támaszkodva és segítségével való­sítjuk meg a magyar mezőgazdaság újjászervezését Mit jelent ez? — kér­dezte tölünk az izsáki földművesszö­vetkezet ügyvezetője, Vitéz eivtárs. J elenti mezőgazdaságunk elmara­dottságának megszüntetését, ho­zamának igén jelentős emelkedését, a lakosság élemiszerszükségletének biz. tosítását, iparunk ellátását nyersanya­gokkal, a mezőgazdaság kivitelének fokozását, ahogy annál jobban hpz- hassunk be dolgokat, amelyekre szük­ségünk lehet. Továbbá jelenti azt, hogy a magyar falu rátér a sztálini útra. Benediktov elvtárs, a Szovjet­unió földművelésügyi minisztere vá­zolta egyik tanulmányában a nagy Sztálin vezette szovjet parasztság út­ját. Hatalmas és lenyűgöző az a fej­lődés, amit a Szovjetunió parasztjai, hallatlan nyomorban élő volt cári mu­zsikok Sztálin elvtárs útmutatása alapján megtettek. A szovjet parasz­tok Sztálinnak köszönhetik jólétüket, boldogságukat. A Szovjetunió paraszt­jai által kitaposott útra gondolnak, a magyar dolgozó parasztok milliói, amikor felszabadulásunk ünnepére ké­szülnek. Megyénk dolgozó parasztsága arra gondol, hogy Sztálin megmutatta az egyedül járható utat a magyar mezőgazdaság számára is. Ötéves tervünk erre az útra teremti elő a szükséges feltételeket. Bácskis­kun megyében a különböző miniszté­riumok megkezdték a tervberuházáso­kat. Ebben az évben mezőgazdasági szakoktatásra közel egymillió forintot fordítunk. Termelőszövetkezeti csoport­jaink fejlesztésére 800.000 forintot for­dítunk, a megyei ipar fejlesztésére pedig ennek kétszeresét. Az állami birtokok több mint 25 millió forintot fektetnek be, gépállomásaink közel 22 milliót. Egyedül a jobb ívóvíz-ellá­tásra 1 millió forintot bocsátott a Tervhivatal megyénk rendelkezésére. Megyénk dolgozó parasztsága tehát a dicső Vörös Hadseregnek köszönheti, hogy a nyomor és a szenvedés sira­lomvölgyéből indulhatott el a felsza­badulás, a boldogabb élet, a magyar falu sztálini útjára. D e függetlenséget is biztosított a Szovjetunió. Olyan függetlensé­get, amelyben egyenjogú a szövetségi kapcsolat, amiről Petőfi Sándor így álmodozott: .. ahol a jognak aszta­lánál mind egyaránt foglal helyet.. .** Magyarország dolgozói tudják, hogy magukra hagyatva nem haladhattak volna tovább a megkezdett úton és hogy a nemzeti függetlenséget az Im­perialista háborús gyújtogatok táma­dásával szemben csak akkor lehet megvédeni, ha az ország hűséges híve marad a béketábornak, amelynek élén a Szovjetunió és vezére: a nagy Sztálin áll. Dolgozóink felszabadulá­suk évfordulóján hálatelt szívvel és forró szeretettel köszöntik a népek nagy vezetőjét és tanítóját: Sztálint és a Szovjeuniót. A dolgozók a szov­jet-magyar barátság elmélyítésével és erősítésével, a nép államának további megszilárdításával, a szocialista gaz­dasági rendszer fejlesztésével halad­nak a sztálini úton, hogy Magyaror­szág erős bástya lehessen a béke frontján és rendíthetetlenül haladhas­son a szocializmus felé. A Bácsbohodi Állami Gazdaság jelenti: A Bácsbokodi Állami Gazdaság dol­gozói vállalták, hogy április 4-re több tavaszi vetését befejezik. Ezzel szem­ben 400 hold takarmányherét, 100 hold répát, 74 hold lucernát és 250 hold napraforgót már március 25-re elvetet­tek. Ezzel 2000 hold tavaszi vetésterü­letet értek el, ami megfelel április lä-re kitűzött üzemtervi előirányzatnak. Ütemtervüket ezzel 21 nappal megelőz­ték. A halasi gépállomás EPOSZ Icáiiybrinádja csatlakozott a traktorosok versenyéhez A halasi gépállomás EPOSZ-szerve- zet szép eredménnyel dolgozik. Erősítik kapcsolataikat a termelőcsoportok ifjú­ságával és részükre is megszervezik az olvasóköri mozgalmat. Nagy gon­dot fordítanak a sportmozgalom kiszé­lesítésére is. Labdarúgó csapatot, női és férfi röplabda csapatot szerveznek. Az EPOSZ leánybrigád nagy lelkese­déssel fogadta a gépállomás Petőfi- brigádjának versenykihívásai A trak­toros lányok minden erejüket latba- vetiik, hogy megmutassák: nem ma­radnak le a versenyben. ÉLJEN A HATALMAS SZOVJETUNIÓ, BÉKÉNK ÉS FÜGGETLENSÉGÜNK ŐRE!

Next

/
Thumbnails
Contents