Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)
1950-04-30 / 18. szám
4 MM-ápriKs 30. Tankönyv nélkül dolgozott és aktákat gyártott a jánoshalmi Általános Fiúiskola Pöczc tanácsos úr a szükséges összeg helyett 800 forintot „engedélyezett44 az iskola rendbehozatalára Alig több mint két esztendeje, a jánoshalmi most Általános Fiúiskolának nevezett nagy sárga, földszintes épület a maradiságnak, az elavult nevelési módszerek gépies alkalmazásának a fellegvára volt. Akkor még nem államosították, akkor még ki volt szol gáltatva az egyházi és mindennemű reakció kénye-kedvének. Gúnyolták <1 kommunista szülök gyermekeit, uszított az ellenség népi demokráciánk, népi államunk ellen. Az államosítás hirtelen nagy változásokat hozott az iskola életében,- megszüntette az ellenség közvetlen jelenlétét, a nép állama vette kezébe köznevelésünket, a dolgozók gyermekeinek nevetését, tanítását. Népünk hatalmas győzelme volt ez, kiragadtuk az ellenség kezéből a dolgozók gyermekei félrevezetésének, elvakítasának, mondhatjuk butításának az eszközét. Pártunk irányításával és vezetésével az iskolába új szellem, haladó tananyag és fejlett pedagógiai módszerek vonultak be és ezzel az iskolák életében, köznevelésünk terén megkezdődött az egyiilthaladás, a lépéstartás népi demokráciánk nagy gazdasági és politikai eredményeivel. Az eredmények azonban nem takarhatták el a lépten-nyomon megmutatkozó és felfedhető hibákat. Ezért hozott határozatot Pártunk Központi Vezetősége a Közoktatásügyi minisztérium munkájával kapcsolatosan. A minisztérium megállapított hibái, mulasztásai, pontosan fellelhetők a jánoshalmi Általános Fiúiskola életében is. Az iskola tanerői éppen ezért nagy lelkesedéssel fogadták a Párt határozatát, és annak vonatkozásait az iskolára röpgyülésen kiértékelték és megvitatták. Barna Dezső meg is állapította, hogy „régebben kellett volna már egy ilyen szigorú határozat. Mi az iskoia tanítói úgy látjuk, hogy az iskola és a minisztérium között szoros kapcsolat és a segítség helyett igen nagy űr tátongott és ez a minisztérium felelős vezetőin, fennhéjázásán és a demokratikus iskolapolitika mellékkérdésként való kezelésén múlott. A jánoshalmi iskola példája igazolja a Párt határozatát, hogy „a Közoktatásügyi minisztériumban álta- \ánossá vált bürokratikus vezetés rendszere a rendelet,ok tömege, mely- It/el elárasztották a 'főigazgatóságokat". A Főigazgatóság természetesen azokat továbbította az iskolák felé és ahogy Szabó Nándor elvtárs, igazgató mondja, az akták tömegével jöttek, egy ügyben egyszerre több levél is. melyekre mind Külön-külön jelentést kellett adni. F.z az adminisztrációs munkával való túlterhelés erősen zavarta a tanmenetet és az akták állandó küldözgetése azt a látszatot keltette, minha nem 'is a nevelés, a tanítás lenne a fő feladatunk. Gátolták a jó pedagógiai munkát és komoly mértékben süllyesztették an liak színvonalát. All az is az iskolára a Párt határozatából, hogy „a tanulók mesterséges túlterhelésével, a tananyag nélkülözhető, vagy éppen felesleges részé nek megnövelésével, állítólagos „szír: vonal” követelményekkel, az új tan könyvek kiadásának elszabotálásával, mindezek útján a tanulás megnehezítésével kiűzze az iskolából a dolgozók gyermekeinek jelentékeny részét.“ Az iskolában a níunkás-paraszt gvermc-, kék 65—70 százalékban vannak. Nagy •részük a tankönyveket nem tudta beszerezni és így jegyzetekből voltak kénytelenek tanulni, ami már eleve lehetetlenné tette a munkás-paraszt gyermekek jó tanulási eredményeinek az elérését. Különösen a felsőbb tagozatoknál mutatkoztak meg a tankönyv hiány hátrányai. A tanulók a tankönyveket félév után kapták meg. annak ellenére, hogy a minisztériumba érkezett rendelkezés szerint a tankönyvekért járó, pénzt még az év elején ki kellett fizetniük A tankönyvhiányon túl Szabó elvtárs elmondja, hogy a tanulókat erősen túlterhelték 'ananyag- gal. A tananyag előírásánál a minisztérium nem vette figyelembe a gyermekek értelmi fokát csn bizony úgy a tanulók, mint a szülök igen sok panaszt tettek az iskola felé, hogy nem tudnak a nehéz anyaggal megbirkózni. A gyermekek az Úttörő értekezleteken is felvetették ezt a kérdést, és egyöntetűen állapították meg, hogy az anyag igen nehéz, nem értik meg, elsajátíthatatlannak tartják. Ezek a kívánságok úgy a szülők, mint a tanulók részéről, ha el is jutottak a minisztériumba, ott ezt.senki nem vette figyelembe. „Mi — mondja Szabó elvtárs — ennek az iskolának a pedagógusai javasoljuk a kiadott tankönyveknek a revízióját és a még ki nem adóit könyvek gyors kiadását, mert például az énekes könyv még mindig nem jelent meg." A minisztériumba befurakodott ellenséggel is meggyűlt a jánoshalmi iskolának a baja. Az iskola küldöttsége a minisztériumban Pöcze tanácsos úrnál előadta az iskola rendbehozatalának kérdését és az ezzel kapcsolatos kb. 60.000 forintos költségvetést. Pöcze tanácsos megígérte, hogy ieküld valakit, aki utána néz a rend- behozatal szüksége®ségének. A kiküldött nemsokára meg is jelent és megállapította, hogy az iskolának az igényelt pénzre szüksége van. Néhány nap múlva megérkezett Pöcze tanácsos úr „jóváhagyása“ és a postán az iskolának összesen 800 forintot kézbesítettek. Ez a néhány eset melyek csak egy iskola életéből kiragadott példák, bizonyítják, hogy milyen nagy szükség volt Pártunk Központi Vezetőségének a határozatára, bizonyítják, hogy az ellenség még nem távolodott el köznevelésünk terül letérői, hanem ellenkezőleg igyekezett szinte berágni magát iskolapolitikánkba. A Párt határozatának , végrehajtása felszámolja az ellenség lehetőségeit és a minisztérium munkájának gyökeres megváltoztatásával segíti, támogatja az iskoláink fontos, új nemzedéket nevelő munkáját. Kultúrtermet avatott a Gépgyár Április 22-én rendezték kulíúrterem- avató műsoros estjüket a Kecskeméti Gépgyár dolgozói. Az avató-műsor során Preyer Gyula elvtárs beszédében a kuítúrmunka szükségességét hangoztatta. — Senki se feledje, hogy a kultúra frontján is áldozatvállalónak, bátran kezdeményezőnek és ébernek kell lenni — mondotta Preyer elvtárs. — Az ezen a téren elért eredmény nem lehet ala- csonyabbrcndü, mint a termelés bármely területén elért, az itt végzett munka éppen olyan harci feladat most, amikor kultúrforradalomban élünk. Ezután a kultúrcsqport mutatta meg, hogy milyen munkát végzett. Első ízben szerepelt az üzemi zenekar. Biró Lajos elsőhegedüs kiemelkedő teljesít ményt nyújtott, de az egész együttes dicséretet érdemel. Népi tánccsoport, juk jó úton halad, bár még akad javítanivaló. Mayer .Jenő orosz népi táncára és a vidám párosjelenetre ugyanez vonatkozik. A gépgyári kultúrcsoport régóta készült erre az estre. Alaposan tanulmányozták az idevonatkozó szakirodái, mat, képezték magukat ezen a téren is. Eredményes munkájuk követést érdemel a kecskeméti üzemek részéről ahol még mindig bajok vannak kulturális téren. Vagy ahogy Nádasdy Ferenc kultúrfclelős mondotta: — Szeretnénk, ha a többi üzem is csatlakozna ás. versenyre kelne velünk. Tudományos előadássorozat indult a kecskeméti BARIÉVÁL-ban — Az előadássorozat célja az, hogy megismerjék a világot s a fejlődést, amely a szocializmusba, végső fokon pedig a kommunizmusba vezet — hallatszanak Papp László elvtárs, központi előadó szavai. A kecskeméti BARNEVAL dolgozói érdeklődéssel és kíváncsian figyelik. El-elmosoiyodnak, amikor a babonákról beszél és szorgalmasan jegyzik a térdre fektetett papirosra az előadó megállapításait. Papp elvtárs sorra cáfolja a babonákat. Élesen rávilágít arra, hogy nagyon sokan visszaéltek ezzel: sámánok, egyéb jós-papok, ku. ruzslók számára a nép babonára való hajlama évezredeken keresztül pompás jövedelmi forrást jelentett és ezt igyekeztek fokozni is. Nagyon is érthető tehát, hogy teljes erővel kell küzde- tiiink a babona minden, akár legkisebb megnyilvánulása eilen is. Öntudatos dolgozó, aki a terv megvalósításáért harcol a termelés frontján, nem lehet babonás és másoknál sem tűrheti meg. Az előadás befejezése után egymás után emelkednek magasba a kezek, mindenki hozzá akar szólni. Legtöbbjük érdekes eseteket mesél. Nánási Istvánná- beismeri, hogy még nem is olyan régen nem merte megvakarni a balszemét, ha viszketett, nehogy „kitörölje belőle a szerencsét“. Az ilyesmikkel már felszámolt, de úgy érzi, hogy állandóan vigyáznia kell, nehogy mégegyszer visszatérjenek. Éppen ezért köszöni ezt az előadást. De vannak olyanok is, akik kérdeznek az előadótól. — Mi az ájulás? — teszi fel a kérdést Gábor István, utána Zugnár Károly azt, hogy van-e összefüggés az esőért végzett, sikeres körmenet és a pap szekrényében levő barométer között? Papp elvtárs nem késik a válaszokkal: — Az ájulás nem valami megmagyarázhatatlan dolog, egyáltalán nem „csoda“. Kimerült, vagy beteg szervezetű embernél fordulhat elő. Aközt, hogy az elvtárs falujában hosz- szú ideig nem volt eső és a pap, akinek barométere volt, pont az eső előtt tartott körmenetet és nem hamarabb, pedig kérték, feltételezhető és nagyon valószínű az összefüggés. Nem egyedüli eset ez a történelem folyamán, már az egyiptomi papok is felhasználták a tudományt „csodatételeikhez“, anélkül, (mint ebben az esetben is), hogy ezt a hívőkkel tudatták volna. Balogh Györgyné kultúrfelelős a lányok és az anyák felé szól. Kéri őket, hogy ne hallgassanak a babonákra, óvakodjanak a kuruzslóktól. Csak az orvoshoz forduljanak, ha a gyermek beteg. Valamennyi hozzászóló és kérdező köszönetét fejezte ki a Pártnak, hogy az új előadássorozattal i$ hozzásegíti őket ahhoz, hogy ne csupán felírás legyen kultúrtermükben: „a tudás hatalom“, hanem boldog valóság. T apasztalatcsere a Bajai Gázgyárban A Nehézipari Központ 3Ü tagból álló tapasztalatcsere brigádja az elmúlt napokban meglátogatta a Bajai Gázgyárat. A brigád tagjai az ország különböző szénfeldolgozó és gázgyártó üzemeinek élmunkásaiból és újítóiból tevődik össze. Az értekezleten megjelent a város polgármestere is, mert letárgyalták a gyár kemenceüzemével kapcsolatos kérdéseket is, hogy elősegítsék az üzem rentabilitásának emelését. A Bajai Gázműnek eddig kevés gázfogyasztókészüléke volt. Ezért gáztűzhely után átlagban 30, gázfőző után pedig 10 köbméter gázt számoltak el. A hároméves terv lehetővé tette a további fogyasztókészülékek beszerzését, ezért a városi közgyűlés határozata értelmében a gáztűzhelyeknél az átlag- számítást 20 köbméterre mérsékelték, a gázfözökné! pedig azt megszüntették. i\V\\V\W\V\\\\\\\\V\\V\\\\\\\\Vi\\\\W\\V\\\\\\\\\V\\\\\\\\V\\\V\\\\\\\\\\V_____________________________________________________ TOVÁBB A PÁRTTAL Tóth Istvánná és Szalai Gyuláné egymással szemben állnak a kecskeméti BARNEVAL lámpázójában. Körülöttük szabályos, egyforma nagyságú ládákban tojás. Rengeteg. Ki tudná megszámolni? Ok tudják. Minden ládában háromszáz. így egy gyors szorzási művelettel megtudjuk, hogy körülbelül hány tojás gömbölyödik egymáshoz a magas keritésü ládákban. A munkateremben fél sötétség. A munkaasztalokon álló különleges lámpákból kerek nyíláson fényrúd nyúlik ki' és átvilágítja az elébe tett tojást. Tóthné mesteri ügyességgel forgatja, vizsgálja a tojásokat. Azok úgy táncolnak a fény előtt, mint a reflektorokból kikászálódni nem tudó rovar. A lámpa megmutatja hibájukat és jóváhagyja az egészségeseket. A fogyasztó csak jó minőséget kaphat. — Óránként öt láda, az összesen ezerötszáz ... Nem tud folyamatosan beszélni, a szortírozásnál figyelni kell. — Ez a normánk. De valamelyik nap reggel is lemértük: két óra alatt harmincöt láda volt az. eredmény. Ez a normánk csaknem kétszerese. A keze gyorsaságát alig lehet szemmel kísérni. Két tojás sorsa pillanatok alatt dőlt el. Az egyik a flekktojások közé illeszkedett, a másik a íeketezápokat szaporitoita. T , I , , C I . , az ifjúmunkás „Béke”-brigádnak a tagjai. Hatan OtnnC CS J^alaine vannak összesen, ‘mind fiatalok, mindannyian nők. Tagjai valamennyien a? üzem SZlT-szervezetének. — Hogyan állnak a teljesítmények? —- tesszük fel érdeklődve a kérdést. — Emelkedik állandóan! Ha mi fiatalok nem, akkor ki termelne többet — mondja büszkén Szalainé. A lámpáról le nem véve szemét Tóthné már a számokat sorolja. — A tizedik bérhéten 139 százalék volt, a tizenharmadikon pedig 147 százalék. Egyszerűen mondja, nem dicsekedve. Nem érdemnek, inkább kötelességnek érzi. — Április 4-re jól megnyomtuk és a százalék minden nap nőtt. Máma mindig többet akartunk, mint amennyi tegnap volt. Sok kicsi sokra ment és egyénileg -is nőtt a termelékenységünk. A felszabadulás ünnepe hetében 148 százalékot teljesítettem, az elmúlt bélen pedig már 163 százalékot mutatott a sok üres láda. A munka folyik, nem áll meg egy. pillanatra sem. Csend van, nincs beszélgetés, felesleges időtöltés. Úgy érezzük azonban, hogy a sok kiszámított mozdulatot végző munkáskéz hangot ad, beszél. Hirdeti ország-világ felé a Párt diadalát: „felszabadultan a munka jó: becsület és dicsőség dolga“ A gondolataink találkoznak, — A felszabadulás előtt gyűlöltem a munkahelyemet. Ha este, ha éjfélkor végeztünk. egy napszámot fizetett a Benedek... — Most? — és elgondolkodik .. — Mást sem kell mondjak, mind azt, hogy két hete 247 forint volt a borítékban, most meg, az elmúlt héten 336 forint. Tizenöt év után, most vettem először téli kabátot. Ezt olyan örömmel mondja, ha rajta lenne biztos megforogna előttünk kétszer, hogy lássuk, milyen szép, új darabja van. — Dolgoztunk jobban és eredményesebben — folytatja. — Ezzel tartozunk népünknek és saját magunknak is. Ezért készülünk most április 4-e után május 1 -ért, a munka ünnepének, az eddigieknél még méltóbb megünnepléséért. Nem hagyja megkérdezni, hogy mit vállaltak. Egy pillanat gondolkodás és abbahagyott szavainál folytatja. — Én is, meg Szalainé egyenként 7—7 százalékot ajánlottunk fel. Ezt végrehajthatónak találjuk és ha egy mód lesz rá túlteljesítjük. A tantusz — ahogy ők nevezik — egyre gyűlik a lámpa mellett. MínA pártirodában Felelős den ládáért kapnak egyet. Még korán van, de harminc darab már náluk őrződik. A „Béke“-brigád biztosan nem marad le. Tóthné és Szalainé élenjáró munkások, kommunisták, előreviszik a munka, a termelés ügyét. háromszögben ülünk együtt az üzemi párttitkárral és Major elvtárssal, a vállalat vezetőjével. A párttilkár Nánási Mihályné. Mióta? Két napja. Miért? Mert szorgalmas népnevelő volt, a kopasztóban, majd aztán a lámpázóban, a legjobb munkások egyike és mióta huzamosan teljesít kétszáz százalékon felül: s-zta- hánovista. Fiatal, egyszerű, szerény asszony. Látszik rajta, de szavaiból meg is győződtünk, hogy „öntudatos, odaadó munkása Pártjának, dolgozó népének“. A párttagok bizalma két nappal előbb erre az igen fontos helyre állította. Lassan megfontoltan beszél. De lassú szavait a munkáért, a Pártért való lelkesedés fűti. A pártszervezet meglévő hiányosságairól beszél. — Mert ezek kijavítása a mi első feladatunk. Rosszul dolgoztak a népnevelők. Elhanyagolódott a párton,kívüliekkel való foglalkozás. Ez aztán azt eredményezte, hogy nem ment jól a versenyzés, na meg az is baj volt, hogy csak a koppasztók voltak teljesítménybérben, a lámpázók nem. A fiatalokkal nem törődött a pártvezetés. Van belőlük szép számmal és még sem ragadta meg az elvtársak figyelmét. Ha a pártszervezet elhanyagolta őket,, a SZIT-től sem' várhattunk sokkal többet. Ok meg csak táncoltak Van ugyan néhány jó munkás közöttük, de velük kapcsolatban még sok a tennivalónk. ezekrö1 a kérdésekről és ahogy említi a hibá- icjsstrgyti ocssei kát, szinte programot ad az üzemi szervezet xjövő munkáját illetően. — Nem félünk a feladatoktól. A vezetőség olyan elvlársakból áll, akik az akadályokat félre tudják állítani az útból. Hirtelen nem tudjuk, miért olyan magabiztos. A felelet nem késik. — A vezetőség tagjai az üzem legjobb munkásaiból tevődnek ki. Vegyük csak sorra. A bal keze hüvelykujján már el is kezdte sorolásukat. — Langó Eszter. Talán hallottak róla már az elvtársak. Az üzem legjobb munkása. Sztaháncvista. Az országos sztahanovista konferencia küldöttje volt. 330 százalékot teljesített. Ö a pártelnök. — Való Mihályné a lámpázóban dolgozik. 200 százalékon felül teljesít ... Sorolja Végig büsíkén kerget' ** RaP°Sa MalVÍ"' J‘ K°VáCS — Lesz sok munkán^ most. De néni maradunk magunkra. Az elvtársak segítenek. Rákosi elvtárs beszéde óta, mintha felvillanyozták volna mindannyit. Dolgoznak és sokkal fegyelmezettebbek. Érzik és 'tudják, hogy a kommunistának példamutatónak kell lennie minden lépésben, sz üzem bármely zugában, akármilyen munkát végezzen is. Az utolsó szavakat lassan ejtette ki. Elnéz messze. A gondolatai előre, látnak Látja, hogy jó kommunista munkával kijavították a hibákat, látja, hogy a kommunisták minden üzemrészben élharcosok a munka frontján, látja a szocialista mupkaverseny nagy eredményeit, a versenyző munkásokat, látja, hogy a párosversenyre kihívott békéscsabai üzemet megelőzték, nem sokkal, de mégis. Ez az előrelátás ad erőt Nánási elvtársnőnek és a vezetőség többi tagjának a sikerek eléréséhez: építeni az ötéves tervet az üzemen beiül. (w. d.) Előre a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével, ötéves tervünk megvalósításáért, a áékefront magyarországi szakaszának megszilárdításáért, a szocializmus építéséért!
