Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)

1950-04-16 / 16. szám

ISSfl április 16. 3 A magyar nép nagy ünnepe Iákosi Mátyás elytárs cikke a Pravdában Észszerű munkával élre került Farkas Iá nos a Ft [egyházi Gépgyár esztergályosa 9 Felszabadulásunk ö ödik évfordu­lója alkalmából Rákosi Mátyás elv- táia cikkei írt a Pravdába „A ma­gyar nép nagy ünnepe” címmel. Be­vezetőiben elmondja, milyen szörnyű mélységből indult ei az ország öt évvel ezelőtj és hogyan mutató t után egyedül a Magyar Kommunista Párt, amely az események menetinek helyes előrelátásával már a háború alat; kidolgozta pr agráromj át. Ez a programra az. volt, hogy minden antifasiszta erőt össsze kell fogni és a háborús sebek begyógyításához a Szovjetunió segítsége mellett elsősor­ban a saját erőnkre keli támaszkod­nunk. A fölszabadító Szovjetunió nagylelkű segítségével kezdtünk munkához. Szovjet segítséggel küz­döttük le az éhezést, hoztuk rendbe a gyárakat, indítottuk meg az or- szag gazdasági vérkeringését. Leírja ezután Ráikogi elvtárs há­rom nehéz, küzdelmes esztendő har­cait, amelyek során a magyar kom­munisták következetesem vitték a munikásegység, a munkás-paraszt szövetség politikáját és az angol, szász imperializmus által támogatott magyar reakcióval szemben minden téren megvédtek a dolgozó míp ér­dekeit. Fokozatosam kiszorítottuk a kapitalistákat; az államapparátus, a hadsereg, a rendőrség kötelékébe egyre nagyabb számiban kerültek ipari munkások, a dolgozó parasztok jfiaá: megszüntettük az inflációt, rá­tértünk a tervgazdálkodásra. A ma­gyar kommunistáik befolyása egyre jóbban erősödött, 1948-ban szerveze­tileg is megvalósult a miumkásegység az egységes marxista-leninista Ma­gyar Dolgozók Pártja létrejöttével s a tavalyi választások megmutatták, hogy a magyar dolgozó nép hatal­mas többsége lelkesen követi e párt Vezetését. — A magyar dóig ásó munkásosz­tály — folytatja Rákosi elvtárs —, « dolgozó parasztsággal szövetségiben és a Szovjetunió támogatásával győ­zött a régi renddel szemben, hata­lomra, jutott és rálépett a szociális* vnn,s építésének Htjára, Megsemmi­sült a földesuraik osztálya és a tőké­seket is kiszorítottuk a gazdasági élet döntő területeiről, A\z erőben, ön­tudatban megrnövekedett munkás­osztály nem kizsákmányolt többé, nem a tőkésnek dolgozik, hanem a szocializmust építi. S at munka ezért nálunk sem kényszerű robot többé, hanem a, „becsület és dicsőség ügye”. Rámutat Rákosi elvtárs, hogy meg. indult a szocializmus építése a falun is és kezdenek eltűnni az értelmisé­get a dolgozó néptől elválasztó kor­látok ig. Ezeket a változásokat fog­lalta törvénybe az új alkotmány. Ismerteti ezután Rákosi elvtárs a népi demokrácia gazdasági sikereit. A hároméves tervet kist év és öt hó­nap alatt 20.6 százalékkal túltelje­sítve fejeztük be. A hároméves terv nemcsak a háborúütötte sebeket gyó­gyította be, hanem messze túlhaladta az utolsó békeév termelését. Különö­sen meghaladta a nehézipar, amely tavaly 174 százalékát adja az 1938. évi termelésnek. A mezőgazdaságban szarvasmarha- és disznóállományunk is túlhaladta az 1938-ast, az áru­szállítás 48 százalékkal, az utas- szádííáis 122 százalékkal volt na­gyobb, mint az utolsó békeévben. Részletesen ismerteti Rákosi elv­társ a január 1-én megindult első ötéves ten/ünket, amelynek eredmé­nyeképpen ,.hazánk erős iparral rendelkező mezőgazdasági országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipiiri országgá változik át”. A terv végrehajtásának reális feltételei mind megvannak. Ipari és mezőgazdasági termelésünk most kezdi elsajátítani és alkalmazni a Szovje unió eredmé­nyeit, most kezd lendületbe jönni a eztahiánovista mozgalom. A dolgozó nép politikai fejlődésének eredményei is most kezdenek mutatkozni. Cikke e ítészében Rákosi elvtárs számszerűen ismerteti a szocialista fejlődésünk eddigi eredményeit. Az ipari munkások 94 százaléka dol­gozik államosított üzemekben, a nagykereskedelem 100, a kiskereske­delem 30 százaléka van állami kéz­ben. Már 1800 közösen termelő szö­vetkezeti csoport működik falun s ezek gzántóterüleé 380.000 kát. hold, a magyar szántóterület 4 százaléka. „Megjelentek tíz első fecskék, olyan falvaik, amelyek szántóterületének n mg if óbbik része már kollektív mű. vetés diait áll. Az állami gazdaságok szántóterülete 400.000 hold, úgyhogy a szocialista szektor eléri a nyolc százalékot és egészségesen fejlődik tovább. Gépállomásaink száma, 271, ezek 4*50 traktorral rendelkeznek.” Nagy lökést adott a falu szocialista fejlődésének a nyolcvantagú parasz', küldöttség szovjetuniőbeli útja. A gaz­dasági változásokkal kulturális vál­tozások is jártak. 1938-ban 7.8 millió, tavaly hatszor annyi, 46.7 millió könyv jelent meg. Egy-egy szovjet szépirodalmi mű 50, sőt 75 ezer példányban is elfogy. Sztálin g elvtárs müveiből eddig 25 millió pél-1 dány jelent meg, a Bolsevik Párt* Történetéből most készül a hatodik | kiadiás negyedmillió példányban. 8 1938-ban 278 könyvtár volt Magyar- | országon, most 3298. Már Csak 2 1 százalék az analfabéták száma,. | 54.000-ről 87.000-re nőtt a közép- 1 iskolai diákok és megtízszcreződöt* | a középiskoláikba járó műnké sgyer- mekek száma. 11.900-ról 28.800-ra emelkedett az egyetemi és föisíkolai hallgatók száma, nyolcSzoran r. yi mér­nöki és műszaki főiskolai hallgató van, mint 1938-ban s a főiskolás hallgatók egyharmada nagyipari munkások gyermeke. Megjavult dol­gozóink egészsége is. edig mindez jóformán csak kéz. det” ■— írja Rákosi elvtárs. — A nagy lendület csak ezután követke­zik. A dzociatista munkamódszerek, I a sztahanovista mozgalom, a munka-1 verseny csak mo»t kezdenek kifej- | lődni, de eredményük máris mutat 1 kozik. 1950 első negyedének ipari | termelése 46 százalékkal magasabb, I mim* az eldpö Óv ugyanezen idösza- 1 kában” A továbbiakban Pártunk kérdései- | vei foglalkozik Rákosi elvtáns. Arról ír, milyen szívós harcot folytat népi demokráciánk vezetője, az MBP azért, hogy megtisztítsa sorait az árulóktól, a befurakodott idegen, ellenséges elemektől. ,,A múlt év ta­vaszán a párttagok felülvizsgálása­kor 200.000 tagot távolítottunk el a Pártból. A Rajit banda leleplezése mutatta, hogy az ellenség, miután nyílt harcban elvesztette a csatát, a Pártba becsempészett ügynökeit mos. gósítja. Ennek a taktikának kivédé­sére f okozzuk az éberségei, küzdünk azért, hogy az eddiginél következe­tesebben biztosítsuk a pártdemo­krácia érvényesülését, megköveteljük tagjainktól a bolsevik önkritikát és az egészséges kritikát.” Rámutat Rá. kosi elvjárs nehézségeinkre és hi­báinkra. Kádereink növekedése nem mindig tart lépést a gazdasági fej­lődéssel, a követelményekkel; lassú a marxizmus-lcninizmus elsajátítása ég magyar viszonyokra való alkalma­zása; a sikerek gyakran önelégült­séget okoznak, el tompítják síz éber­séget; a burzsoá ideológia marad­ványai, amelyeket az imperialista propaganda egyre táplál, megnehezí­tik a tömegek átállítását a szo­cialista munkamódszerekre és tovább éltetik a sovinizmust, a nacionaliz­must. ,Jdi látjuk efzéket a hibákatt s gondoskodni fogunk róla, hogy Pár- twnjc kiküszöbölje őket Cikke befejező részében arról ír Rákosi elytárs, hogy a magyar népi demokrácia, élén a magyar kommu­nistákkal, a haladó nemzetek nagy táborába vezette a magyar népet, abba a táborba, melynek élén né­pünk felszabadítója, a hatalmas Szov­jetunió áll. Megnőtt Magyarország nemzeiközi tekintélye. „Sikereink kiindulópontja és alapja az a szakai datlan támogatás, amelyben felszaba­dulásunk első napjától kezdve a ha­talmas Szovjetunió és annak bölcs, szeretett vezére, a magyar nép nagy barátja, Sztálin elvtárs részesít ben. nünket. Mind a mai napig ez a tá­mogatás marad a mi fő erőnk. Ez a segítség védte meg hazánk függet, Isnségét és önállóságát a nyugati imperialisták beavatkozásával szem­ben. Erre támaszkodtunk, amikor az áruló Tito bandái az imperialisták uszítására véres kalandok színhe­lyévé akarták tenni hazánkat.”’ Foglalkozik Rákosi elvtárs azzal a felbecsülhetetlen segítséggel, amelyet a szovjet sztahánovisták nyújtottak számunkra s hangsúlyozza: alig van életünknek olyan terüle'e, ahol a szovjet tudósok és szakértők segítsé­gét ne élveznék. Rámutat, hogyan nő öntudatosodó népünkben annak felismerése, hogy mit köszönhetünk a Szovjetunió segítségének, hogyan mélyül el a hála* a köszönet éa a — Hazánk felszabadulásának ötödik évfordulójára a jelenlegi 110 százalékos teljesítményemet 120 százalékra eme­lem — mondotta hetekkel ezelőtt Far­kas János elvtárs. Egy ifjú szak­munkástól 10 szá­zalékos teljesít­ményemelés akkor, amikor még egy pár hónappal ezelőtt tanuló volt — nem könnyű feladat. De Farkas János, aki a minisztertanács ha- határozata alapján előbb lett szakmun­kássá, megér­tette a Párt szavát Tudta és érezte, hogy amit vállalt, teljesíteni kell, mert ezzel egy lépéssel előreviszi a dolgozó nép jólétét. Elhatározását tett követte. Minden igyekezetével azon volt, hogy szakmáját, az új munkamódszerek elsa­játításával megtanulja. Nap-nap után újabb módszereket tanult meg, újakra jött rá maga is. Gépét — amelyen dol­gozott, megismerte és megtanulta úgy kezeim, hogy abból a legjobb, a legtöbb eredményt hozza ki. Egykét hét és 220 százalék lett a teljesítménye. Megállani ennél az eredménynél nagy hiba volna — gon­dolta. Es e gondolat április 3-án tetté vált. Elértet, azt az eredményt, amelyet sohasem gondolt volna. Tervét 500 százalékra teljesítette. Most már május 1 -ét, a proletariátus nagy, nemzetközi ünnepét akarja mél­tóvá tenni. Ahogy jelenleg is az élesre köszörült késével a munkadarab forgá­csolását végzi, látszik mozdulatain, hogy ismeri gépét, hogy összenőtt vele. — Tanulni szerettem volna — mond­ja, de szüleim, akik szegény munkások voltak, nem tudtak taníttatni. így az első kereskedelmit tudtam csak elvégezni. 1947-ben kerültem ide a Félegyházi Gép­gyárba mint lakatostanuló, még a Vblt tőkés kezei alá. Az esztergaműhelyben kerültem és, azóta tanultam ezt a szak­mát. 1948 óta vagyok tagja a Magyar Dolgozók Pártjának, de akkor még nem volt elég időm a tanulásra. így történt meg, hogy a felülvizsgálás során visz- szaminősítettek. Politikailag még kép­zetlen voltam. Igazuk volt a bizottsági tagoknak. En beláttam, hogy tanulnom kell. Nekünk, fiatal dolgozóknak kell a legjobban megértenünk a Párt irányítá­sát és vezetését. Magunknak építjük ha­zánkat mi, fiatalok s úgy fogunk élni ebben a hazában, amilyenné azt ma­gunknak felépítjük. Ezért járok hóna­pok óta szemináriumra és tanulok. Mint iparostanuló, heti 64 forintot kaptam, majd a felsza­badulásom után normában kezdtem dol­gozni. Akkor száztíz százalékot értem el. Az üzemben tanítóim, a vállalatve­zető és művezető elvtársak megtanítot­tak a kések helyes köszörülésére. Ké­sőbb magam is foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel és útmutatásaik alapján megpróbálkoztam én is új munkamód­szerek kidolgozásával. Rájöttem egy észszerüsítésre, mivel az eddigi négy-öl fogás helyett most egy fogással meg tudom csinálni a munkadarabot. Heti átlagom 220 százalékra emelkedett fel, fizetésem pedig 270 forintot tett ki. Hazánk felszabadulásának ünnepére az akkori 110 százalékomnak 120 száza­lékra való felemelését ajánlottam fel, de április 3-án elértem az 500 százalé­kot. Azt nem is kell mondanom, hogy versenyben vagyok, mert a szocialista munkaverseny az, ami a termelésünk hajtóereje. Dolgozom tovább is, hogy minél többet és minél jobbat termeljek. Tervemet továbbra Is túl akarom telje­síteni, mert tudom, hogy a Párt tagjá­nak legfőbb kötelessége, hogy a terme­lésben élenjárjon. En pedig a Pártnak tagja és nemcsak tagjelöltje akarok lenni. A HALASI BARNE VÁ L-BAN VALAMENNYI FIATAL VERSENYBEN ÁLL1 Május 1-re továbbfejlesztik eddigi nagy eredményeiket „Jo munkánkkal harcolunk boldog jövőnkért!” — hirdetik a feliratok az üzemek falán. És, hogy ez nemcsak jelmondat, azt bizonyítja a kiskun­halasi Barnevál minden része. A jó munka eredményekép rendes, tiszta ebédlő, kultúrterem, könyvtár, sport­pálya, fürdő' gondoskodik a dolgozók pihenéséről és szórakozásáról. — Minél nagyobbak a termelésben elért eredményeink, annál többet tu­dunk adni arra, hogy üzemünk minél szebb legyen — magyarázza Kiss elvtárs, az üzem szakszervezeti tit­kára. A ragyogó ebédlőben hosszú asztalok mellett vidám beszél­getés közben, ebédelnek a dolgozók. Az üzem olcsón biztosítja számukra az ízletes és tápláló ebédet. Az egyik sarokban ifjúmunkások beszélgetnek. Messziről is látni, hogy komoly do­logról van szó. Azt vitatják, hogyan lehetne 130 százalékos teljesítményü­ket már ezen a héten magasabbra emelni. Egy másik asztalnál ifjúmun­káslányok a verseny állásáról vitat­koznak kipirult arccal. Nem csak egyesek problémája ez. Az üzem valamennyi dolgozója Rákosi elvtárs február 10-i beszéde, de különösen az április 4-i előkészü­letek óta kétszeresen törekszik arra, hogy képességének a legjavát adja. Tizenketten versenyeznek a szakma legjobb dolgozója címért. Csányi Ist- vánné, Sörös Péterné, Simon Lajosné, Bctia Margit, Kerekes Károly, Kla- mer László, Pocsai Károly, Nikita Járwsné, Bábity Károlyné, Bábity Mártonná, Dudás Istvánná, Gazdag Sándor, Kovács Károlyné, Nagy István, Nagy Istvánná, Tóth Gizella és Váraljai bászlóné teljesítményüket állandóan 150—200 százalék között tartják. Az üzemi pártszervezet faliújságán külön dicséretben része­sültek az üzem SZIT-esei. Valamennyi fiatal versenyben áll. Tóth Gizella és Kiss Gábor ifjúmunkások már közel járnak a 200 százalékhoz. Pocsai Károly 183, Károly Erzsébet és Bátiz Mihály 172, Tamás Rózsa 160 százalékot ért el eddig és május 1-re ezeket az eredményeket fokozni akarják. A felnőttek brigádjai mellett ko­moly helyet foglalnak ej az ifi-brigá­dok. Lakatos Kata brigádja már most a 159 százaléknál tart, Lázár Lolán brigádja is 130 százalékot teljesít. A iádázó ifirészleg pedig szorosan a legjobb felnőtt-brigád, a 200-as lá- dózó brigád nyomában halad. Az ifjúság betanításában szívesen vesznek részt a begyakorolt dolgozók. Különösen szeretettel foglalkozik az ifjakkal Savanya Józeefné élmunkás sztahanovista kopasztónő és Timo ímréná élmunkás bontó. Április 3-án ötletnapoí tartottak az üzem dolgozói, üjítások, észezerűsíté- sek kerültek felszínre. Virág József asztalos például elkészített egy olyan villannyal hajtott csiszolókorongot, melynek segítségével 80 százalékos időmegtakarítással tudják simára csiszolni a festés előtt a deszkát. Az ablakok faícolását eddig kézi- gvaíuval végezték, most villannyal hajtott körfűrészt használnak, amely- lyel szintén 80 százalékos munkaidő­megtakarítást értek ei Nagy segítséget nyújtott ezeknek az újításoknak a létrehozásá­ban az, hogy a dolgozók szívesen ol­vasgatják a szakkönvveket. — Hatvan-hatvanöt állandó olva­sónk van — mondja a könyvtáros. Különösen a szakkönyvek és a szov­jet könyvek iránt nagy az érdeklődés. Ezeknek a könyveknek a legnagyobb része most is kint van. Lassan már két könyvszekrény lesz tele a szocialista irodalom leg­jobbjaival. Az olvasóteremben asztal és kényelmes székek teszik lehetővé, hogy munka után kényelmesen olvas­hassanak. Nem válik üressé és elhagyottá a telep munkaidő után 6em. Egy-kettőre megtelik emberekkel a kultúrterem és olvasóterem is. A kultúrcsoport most éppen május 1-re készül. Vidáman gyakorolják a nehéz táncokat és éne­keket. — Április 4-i sfkeres szereplésünk után most május 1-re készülünk nagy lendülettel. Alaposan fel kell ké­szülnünk — mondják —, hogy szerep­lésünk méltó legyen az ünnep jelentő­ségéhez. A sportpályán ifjak és idősebb munkatársak mérik össze erejüket és ügyességüket. Külö­nösen a tenisz- és kuglipályát szállják meg gyorsan. Saját labdarúgó csapata is van a telepnek. Nemrégen vett az üzem teniszütöket, asztaliteniszfelsze­relést. A jó sportolók sportruhákat is kaptak. A dolgozókat az üzem zuhanyozója üdíti fel. A tisztára súrolt fürdőben hó­fehér, tiszta törülköző, szappan, fürdő■ sapka várja a dolgozókat. — Ma már mindennap tiszta törül­közőt tud adni az üzem valamennyi dolgozójának. Ha nagyobb munka van mindennap van melegvíz, most is minden héten legalább háromszor — dicsekszik az eredményekkel az üb- titkár. Ezt is a munkájuk, az ország vala­mennyi dolgozójának a jó munkája tette lehetővé. De a jó munkájuk biz­tosítja a napközi otthonban levő hu­szonhét kisgyerek jólétét is. A BAJAI VASUTASOK TIZENNÉGY MUNKABRIGÁDBAN VERSENYEZNEK A MÉG JOBB EREDMÉNYEKÉRT A bajai vasútállomás dolgozói hazánk felszabadulásának ötödik évfordulójára, a munkaverseny kiszélesítésével, mun­kamódszereik átadásával kimagasló eredményeket értek el. Az üzemi Pártszervezet a sztálini műszak eredményeit tudatosította a munkásokban és a munkaverseny élére állott. Az üzem kommunistáinak sze­mélyes példamutatásával tudatosították a munkásokban azt, hogy a szocialista munkaverseny az ötéves terv motor­jává csak az eredmények megtartásá­val, további fokozásával válhat. A bajai vasutasok magukévá is tet­ték tervüket és az április 4-iki felaját lásaikat teljesítették. A pályafenntartás dolgozói 312, az állomás munkásai 300, a vontatók pedig 180 százalékban teljesítették túl tervüket. Eredményeik továbbíokozása érdekébe a szovjet vasutasok munkamódszere használják fel. Létrehoztak tizennég munkabrigádot és versenyt indította eredményeik fokozása érdekében. A do gozók kilencven százaléka egyéni < páros versenyben végzi munkáját i megfogadták, hogy az eddig elért ere< ményeiket továbbra is fokozni fogjál Szeretet érzése felszabadítónk, a Szovjetunió nagy vezére, Sztálin elv­társ Mint. Ez a szeretet és hála nyilvánult meg lelkesem és hatalma- sam december 21-én, „Sztálin apánk“’ 70. születésnapján. Ez nyilatkozik meg felszabadulásunk ötödik évfor­dulójának megünneplés1: ben. Min­denütt virágkoszorúk bori ják a szovjet hősi emlékműveket és a ha­zánk felszabadításáért hősi báláit halt, szovjet katonák síremlékeit. A fellobogózott városokból és falvak­ból az egész dolgozó nép köszöneté és hálája áramlik a Szovjetunió felé. ,ES a nap —- fejezi be cikkét Rákosi elvtárs — nemcsak a megemlékezés és köszönet ünnepe, hanem egyben demonstrációja, kinyilvánítása an­nak, hogy a magyar dolgozó nép elszántan és megingó iha fait Ionul ha­lad tovább az eddigi úton. Hogy még szilárdabbra, még szorosabbra fűzi szeretetteljes viszonyát a Szovjet­unióhoz és a szocializmust építő népi demokráciákhoz, még keményebben áll a béke frontján, még magasabbra lobogtatja a nemzetközi proletár szoli­daritás szászlaját És még jobban szivébe, zárja az egész haladó embe. riség bölcs, szeretett vezérét, a ma­gyar nép nagy barátját, Sztálin elv. társat,”

Next

/
Thumbnails
Contents