Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)
1950-02-26 / 9. szám
1950 február BACSKIStCÚNMEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A megyei választmány megtárgyalta fiSákosí elvtárs beszédét és a Központi Vezetőség határozatát A Párt megyei választmánya február 22-én, csütörtökön ülést tartott, amelyen megvitatták Rákosi elvtárs beszédét és a Központi Vezetőség határozatát. A megyei választmány ülését Ha- landa István elvtárs, a Bácskiskunme- gyei Pártbizottság szervezőtitkára nyitotta meg, üdvözölte a választmány tagjait, majd felkérte Németi József elvtársat beszámolójának megtartására. Németi eÍTfár* be**étle 'Németi József elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára beszéde elején foglalkozott a nemzetközi helyzettel. Utalt a Tájékoztató Iroda határozatára és megállapította: — Az azóta eltelt idő' is azt igazolta, hogy két táborra szakadt a világ, hogy a demokráciák béketábora és az imperialisták, a háborús uszítok tábora között egyre inkább mélyült az . ellentét, különös tekintettel arra, hogy a békéért, a felemelkedésért folyó harc során újabb, jelentős erőgyarapodást értünk el. Foglalkozott Németi elvtárs beszédében a haladás erőinek távolkeleti győzelmeivel, a Szovjetunió és a népi demokráciák gazdasági és politikai sikereivel. Ugyanakkor Rákosi elvtárs szavait idézve aláhúzta, hogy a béke erőinek minden győzelme veszett dühöt váltott ki az imperialista háborús gyújtogatok körében, akik annál kétségbeesettebb erőfeszítéseket tesznek agresszív terveik megvalósítására. Beszélt Németi elvtárs arról, hogy ini gyakran kerülünk a nemzetközi méretekben folyó osztályharc első vonalába. Minden eddigi sikereinknek az a titka, hogy a Szovjetunió segít ben nőnket. Elmondotta Németi elvtárs azokat az eredményeket, amelyeket az imperializmus elleni harcban a termelés frontján és kulturális területen elértünk. — Ezek az eredmények igazolják — mondotta —, hogy Pártunk egészséges, jól fejlődik, megoldja az előttünk álló feladatokat, és sikerrel hajtjs végre a szocializmus építését, . Az clbiznbodotUájr Beszélt Németi elvtárs azokról a hibákról, amelyeket Rákosi elvtárs be szédében elmondott és megállapította. hogy ezek a hibák megyénk területén is megtalálhatók. ‘Elsősorban az elbizakodottság vészé lyéről és az ezzel járó, következnie nyékről, a párt vonalától való elhaj lásról beszélt Németi elvtárs. Megem lítetre például, hogy Sükösdön „ha ladó hutákról“ beszélnek, arról. „hogy ez a kulák már rálépett a szocializmus építésének útjára". Megállapította Németi elvtárs, hogy a politikai felvilágosító munka hiánya is megtalálható a megyében. Méiykúton például a felvilágosító munka helyett az erőszak eszközéhez nyúltak. Idézte Németh elvtárs Sztálin elvtárs tanítását: „A Párt taktikáját a munkásosztály bizalma támogatja. A munkásosztály bizalmát pedig nem erőszak szerzi meg, ellenkezőleg, az erőszak megöli azt, hanem a Párt helyes elmélete, a Párt helyes taktikája, a Pártnak az osztály iránti odaadása a munkásosztály támogatásával kapcsolatban és ama készsége és képessége, hogy a tömegeket jelszavai helyességéről meggyőzze. A pártonbelüli demokrácia el véuek mepzegéie Ezután Németi elvtárs a párton belüli demokrácia kérdéséről beszélt, idézve Rákosi elvtárs beszédéből és megállapította, hogy megyénkben is vannak ilyen téren hibák. Elmondta Németi elvtárs a rajkai titkár esetét, aki diktatórikusán vezeti a párt- szervezetet és még a FM ajándékkönyveit sem engedte kiosztani azzal az indokolással, hogy „a futal- mazottak akkor majd nem járnak szemináriumra“. Másik esetként a kiskunhalasi párt- szervezetet említette meg Németi elvtárs, ahol nem tartottak taggyűléseket. A bajai posztógyárban maguk a párttagok jöttek — mondotta Németi elvtárs — és mutatlak rá nagyon helyesen, hogy hónapok óta nem hallottak beszámolót a vezetőségtől, akik nem kérték ki a tagság véleményét és nem mondtak kritikát munkájuk felett. Foglalkozott Németi elvtárs a tagjé- löltfelvéte! kérdésével, a nők és áz ifjúság kérdésévé! is. Megemlítette, hogy egyes szervezetek nem törődnek a tagjölötíelvétellel. így például Kunbaján sem, ahol három hónapig feküdt elintézetlenül a tagjelöltfelvétcli kérelem. Beszélt Németi elvtárs a kritika és önkritika kérdéséről is. Megállapította, hogy a pártfünkcionáriusok vagy párttagok — mint például a Kecskeméti Gépgyárban is — féltek kritikát gyakorolni, nehogy nyilvánosságra kerüljön a nevük. Az előttünk álló feladatok — fejezte be beszédét Németi elvtárs — járttagságunktól messzemenő áldozat- készséget és jó munkát követelnek. De ez olyan feladat, amelyért minden kommunistának kell és érdemes áldozatot hozni, amely szeretett Pártunkat erősíteni fogja és viszi a harcosabb Kommunista Párt felé, hogy még inkább eleget tudjunk tenni azoknak a követelményeknek, amelyeket népünk, a haladó emberiség, a Szovjetunió és vezetője, Sztálin elvtárs támaszt velünk szemben. A liozzáaxoláKik Németi elvtárs beszéde után — amelyben megyénkre konkretizálta a Rákosi elvtárs által felvetett kérdéseket, megkezdődtek a hozzászólások. Barta elvtárs arról beszélt, hogy az elbizakodottság, a politikai munka lebecsülése Kalocsán is megtalálható. Ennek eredménye az, hogy amíg a tervkölcsönjegyzés jó eredményeket hozott, a politikai felvilágosító munka elhanyagolása következményéképpen' a mélyszántás teljesítésénél élesen mutatkoztak a hibák és komoly lemaradás történt. Pozsonyiné elv.társnő a MNDSZ munkájával kapcsolatosan szólalt Tel és megállapította, hogy Bácskiskun megyében a taglétszám kielégítő, a hiba" ott van, hogy a szervezetet; szó ciális összetétele rossz. Kiskunfélegyházán például emiatt hónapról hónapra húzódott az MNDSZ vezetőségének megválasztása. Tóth elvtárs a káderek nevelésének kérdéséről beszélt és konkrét példákat hozott fel. Például Baján a pártiskolát végzettekre nem fordítottak elég gondot, vagy Sükösdön a pártdemokrácia megsértésével a káderektől egyszerűen elszedték a tagsági könyvet. A pártdemokrácia kérdéséhez szólt A harminckét éves SZOVJET HADSEREG hozzá Forral elvtárs is, a kecskeméti Gépgyár üzemi szervezetének titkára. Elmondotta, hogy az üzem előző vállalatvezetője irányította az üzemi párt- szervezetet. Valamennyi taggyűlést, párínapot, szakszervezeti napot ö tartott meg és így nyilvánvalóan nem érvényesülhetett a pártdemokrácia elve, a kritika és önkritika alkalmazása. Zóka elvtárs az oktatás kérdéseiről és az éberség tekintetében tapasztalható hiányosságokról beszélt. A kun- szentrniklósi járásban például az egyik szemináriumot pártonkíviili vezette és ellenőrizte. CSanyik elvtárs a tompái pártszervezet titkárának súlyos párt- szerűtlenségét említette meg, aki a kölcsönkért rádiót. nem akarta visszaadni tulajdonosának. Hepp elvtárs a partvonaltól való elhajlással kapcsolatosan felhozta a DÉFOSZ bácsalmási szervezetének hiányosságait, a küzép- parasztot azzal törölték a termelési szerződés listájáról, hogy „kulák nem köthet termelési szerződést“. Hatunfa elvtár» f'cl»zí>l«lá*a Halanda elvtárs is konkrét példákat hozott fel a hiányosságokra vonatkozóan. Kiskunhalason például el akarták venni tizenöt párttag könyvét, mert nem jegyeztek tervkölcsönt. Baján ugyanez az eset történt meg 10 dolgozó paraszttal, akiket azért akartak kizárni a pártból, mert nem fizettek tagdíjat. Beszélt Halanda elvtárs' arról is, hogy a nőket és az ifjúságot jobban be kell vonni a munkába. — Igen biztató jelet találtunk Kis- kunmajsán. Ott a tömegszervezet maga hozta be a tagjelöltet azzal, hogy ezt mi neveltük a Pártnak és elmondták, hogy eddig milyen jó munkát végzett, miért javasolják felvételét. — Rákosi elvtárs referátuma — végezte felszólalását Halanda elvtárs — igeri nagy segítséget jelent a mi -munkánkban azzal, hogy megvilágította azokat a feladatokat, amelyek előttünk állanak. Ahhoz, hogy ezt jól végre tudjuk hajtani, -mindannyiunk jó munkájára szükség van. Halanda elvtárs felszólalása után Németi József elvtárs mondotta el zár-, szavát, majd Halanda elvtárs az ülést bezárta. A Bolsevik Párt a Szovjet Hadsereget azért állította fel, hogy megvédje a szovjet hazát idegen hódítók támadásaitól. Ezt a hadsereget a Bolsevik Párt nevelte, fáradhatatlanul dolgozott ütőképessége fokozásán, ellátta korszerű felszereléssel és nagy gonddal tanította harcosait. <4 szocialista forradalom első fegyveres kötelékei annak a harcnak folyamán alakultak meg, amelyet a munkások és parasztok vívtak a nép rá. Először: „A Vörös Hadsereg a felszabadult munkások és parasztok, az Októberi Forradalom, a proletárdiktatúra hadserege." Másodszor: „A Vörös Hadsereg az országunk népei közti testvériség hadserege ... Egész mibenléte, egész rendszere az országunk népei közt ápolt baráti viszony elmélyítésén, a leigazolt népek felszabadításának eszméjén, a Szovjetunió kötelékébe tartozó szocialista köztársaságok Mit jelentett számunkra Rákosi elvtárs beszéde Rákosi elvtárs beszéde nagyjelentőségű számunkra, mert az imperialisták aljas munkájára rávilágított és leleplezte előttünk aljas politikájukat. Ez a beszéd világviszonylatban is nagyjelentőségű, mert az imperialisták valahányszor hazug propagandahadjáratot indítanak, a békfe erői mindig leleplezik őket. De ugyanakkor Rákosi elvtárs beszéde nagyjelentőségű azért is, mert nemcsak elért eredményeinket hozta nyilvánosságra, hanem rámutatott elkövetett hibáinkra is. De Rákosi elvtárs nemcsak hibáinkra mutatott rá, hanem megmutatta azt az utat is, amelyen haladva a jövőben elkerülhetünk hasonló hibákat. így Rákosi elvtárs útmutatásai alapján és a hibákon okulva Ígérjük, hogy a fennálló hibákat 100 százalékig kiküszöböljük gépállomásunkon is. Egyben mi, a gépállomás vezetősége és az összes dolgozók fogadjuk, hogy mindig szorosan Pártunk irányvonalán, haladva erősítjük és szilárdítjuk a békefront magyarországi szakaszát, mint bástyát, és szívvel lélekkel azon fogunk dolgozni, hogy mint egy harcos élgárda, eredményesen végezhessük a parasztság nevelését és segítését úgy gazdaságilag, mint politikailag, és így igyekszünk lerakni a szocializmus alapjait, ötéves tervünket,' mindig szem előtt tartva Rákosi elvtárs vezetését. Éljen éberségünk mintaképe és ötéves tervünk élharcosa, Rákosi Mátyás elvtárs. Éljen a szocialista munka. Kiskunmajsa, 1950 február hó 17. Kiskunmajsai Gépállomás dolgozói. Munkámmal támogatom a Pártot Nekem legjobban megragadta á figyelmemét, mint pártonkivüli szak- szervezeti tagnak, amikor arról beszélt Rákosi Mátyás, hogy a tömeg- szerVézetekét közelebb kell vinni a Párthoz és meg kell győzni mindenkit, hogy a Párttól ne féljenek, hanem tiszteljék és szeressék azt, mert ez a Párt nemcsak a párttagok, hanem minden becsületes magyar dolgozónak a pártja. Engem már nem kell meggyőzni, mert én már régen látom, hogy az a Párt, amely ilyen nyíltan mutat rá a hibákra, amely nem hagyja, hogy a vezetők elbizakodjanak, amely az eddigi eredmények fokozásán keresztül népünk felemelkedéséért harcol, a szocialista Magyarországért', megérdemli minden becsületes dolgozó támogatásit. Ebben a harcban éh, mint párton kívüli, munkahelyemen a munkaver- seny állandósításával, munkamódszerem átadásával akarom támogatni a Magyar Dolgozók Pártját és tudásom fejlesztésével, fokozott tanulással szeretném mielőbb kiérdemelni, hogy a Pártnak tagjelöltje lehessek. Vidics József Kiskunfélegyháza A Pedagógus Szakszervezet kalocsai csoportja szakszervezeti napon értékelte ki a március 1-én életbelépő új illetmény rendet. Köszönetüket és hálájukat fejezték ki az MDP és annak nagy vezére. Rákosi elvtársnak életszínvonaluk emeléséért. Tájékoztat a nemzetközi helyzetről Fegyver az imperialisták elleni harcban A Kommunista és munkáspártok Tájékoztató Irodájának lapja, a Tartós békéétt"mj^t néni demokráciáért! A Vörös Gárda és a forradalmi szellemű, katonák, tengerészek voltak az a fegyveres erő, amelynek segítségével az orosz dolgozók Lenin—Sztálin pártjának vezetésével 1917 októberében megdöntötték a kapitalisták és földbirtokosok uralmát és kikiáltották a szovjet, hatalmat. Lenin 1918 január 28-án írta alá a Népbiztosok Tanácsának rendeletét a. Munkások és Parasztok Vörös Hadseregének megszervezéséről. A Párt felhívására a hadseregbe egymásután léptek be a kommunisták és ifjúkommunisták, a munkásosztály és parasztság legjobb fiai. A Vörös Hadsereg első csapategységeinek zöme a vörösgárdisták közül került ki, akik magukkal hozták forradalmi tapasztalataikat és a bolsevik harci szervezetek legjobb hagyományait. 1918 február 23-án ez a fiatal, akkor még hiányosan felszerelt, de. elszánt és győzniakarástól fűtött hadsereg, a forradalmi nép hadserege, Narva és Pszkov alatt szétverte a német hódítók fölényben lévő erőit. Ez a nap lett a fiatal Vörös Hadsereg születésnapja. A harc füzében ‘született a dolgozó nép új fegy* ; veres ereje, amelyhez foghatót nem ismer a történelem. A Szovjet Hadsereget jellemezve, Sztálin három sajátosságára mutatott íarminekét éves fennállása alatt dia- lalt-diadalra halmozott, legyőzhetet- ennek bizonyult és a béke legbiztosabb támasza lett, Sztálinnak van a legnagyobb szerepe, ö a Szovjet Hadsereg legnagyobb győzelmeinek közvetlen szervezője és irányítója. A polgárháborúban, ahol kockán forgott a forradalom sorsa, oda Sztálint küldte a Párt, Sztálin dolgozta ki a legfontosabb hadászati terveket és vezette a döntő hadműveleteket. Sztálin volt a Szovjet Hadsereg politikai tisztjeinek nevelője és vezetője, akik nélkül —- Lenin meghatározása szerint — nem lett volna Vörös Hadsereg. Sztálin nevéhez fűződik a Szovjet Hadsereg minden diadala a második világháborúban is. A demokrácia és a szocializmus ma hasonlíthatatlanul nagyobb erőt képvisel, mint a vele szemben álló imperialista tábor, de amíg van imperializmus, addig fennáll a Szovjetunió megtámadásának lehetősége, fennáll az új, harmadik világháború kitörésének veszélye. Ezt a fenyegető veszélyt csak jól felszerelt népi hadsereg tudja elhárítani. A szovjet nép ezért tartja elengedhetetlennek, hogy állandóan tovább fokozza országa védőképességét, a Szovjetunió katonai Hatalmának növelését. A Szovjet Hadsereg ütőképességének fokozása záloga a szovjet állam, a demokrácia és szocializmus tábora biztonságának. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulójának ünneplés« Moszkvában. A szovjet hadsereg katonái díszmenetben vonulnak el az emelvény előtt. A moszkvai helyőrség díszszemléje a moszkvai Vörös-téren. A képen a díszszemlére felvonuló harckocsik láthatók. szabadsága és függetlensége megvédésének eszméjén alapul.’1 Harmadik sajátossága abban áll, hogy „egész Vörös Hadseregünket a nemzetköziség szelleme és érzései hatják át.“ A Szovjet Hadsereg a szovjet nép szemefénye és büszkesége. A népből nőtt ki és a néppel való szoros kapcsolataiból meríti erkölcsi erejét, hősiességét és magasfokú harci szellemét. Abban, hogy legádázabb ellenségei: a cári önkényuralom, a földbirtokosok és kapitalisták, valamint a külföldi imperialistall ellen. A Bolsevik Párt már az elst ofosz forradalom idején munkáskülönítményeket állított fel Oroszország ipari központjaiban, a nagyobb üzemekben és gyárakban, a cári rendőrség és a kormánycsapatok elleni harc ra. Az Októberi Forradalom előkészítése, majd megvalósulása idején ala kult meg a Vörös Gárda, amely a ké sőbbi Vörös Hadsereg magvát alkotta
