Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. január (5. évfolyam, 1-5. szám)
1950-01-08 / 2. szám
2 DÉLPESTMEGYEI NÉPÚJSÁG IP59 mn»£r 8. PART LS PAR fliiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiii OKTATÁSI MUNKA A JELENTÉSEK TÜKRÉBEN Megyénkben a pártoktatás terén komoly fejlődés mutakozik. Nagy a tanulás iránti érdeklődés és elvtár- saluk egyre inkább érzik, hogy a szociaiiamus építése során a növekvő gazdasági és politikai feladatokat csak ügy tudják eredményesen meg- oldan, ha marxista-leninista ismereteiket gyarapítják. Megyénkben mintegy tizenötezer elvtárs vesz részt szervezeten a pár-oktatás különböző formáiban. Az eredmények mellett azonban még sok hiányosságot is tapasz altunk. Ezek közül legdöntőbb az eszmei, politika1 színvonal terén tapasztalt hiányosság. Hogy ezen a téren döntő változást tudjunk elérni, fontos, hogy munkánkat alaposan kiértékeljük. Ismerjük járásunk, városunk, megyénk oktatási munkájának eredményeit, jó pontjait, valamint h'ámyoságait is. A megyei oktatási osz.áiy munkájának eredményességét nagymértékben elöjegí i, ha a járási, városi oktatási felelősök jó, politikai1 rg alaposan kiértékelt havi je e.-.tés kbea s-ámo’- n k be munkájukról. M g kell állapítani, hogy az oktatási munkának ezn r frontján mutatkozik fej’ő- d&7. Egyre több jelentést kapu k a városok ól„ járásé’tó’. Néhány helyen már tapasztalható a jó jelcnlé;- irái esi ája, amit könny;n tovább lehet fej esz.eni. Például a kiskunhalasi jelentés beszámol a hülgatók le- m orzs -1 óda- á’.ól, annak okáról és arról, hogy a járási blzo t ág milyen iniézk?''1'eeket foganptmt olt pz tsz. lelt hiányosságok kiküszöbölésére. Továbbá, az aszédl járás beszámol arról, hogy a jzcmlr.áriumi hallgató- kát ml’yen probléma érdekli lrgín. kább. A felsorolt jó szempontokat tovább kell fejleszteni, azonban ez még csak a kezdet a munka alapos k őr ékelésé 'ez. Járási, városi bizo t- sága'nk többségükben még mind g felülit'sen, politikai kiértékelés nélkül készit k el jelentéseiket. Egyes jelein éréit c ak a szervezési kérdésekkel foglalkoznak, hogy hol, mikor és mennyi szem nár umot indítottak be, de, hogy azok hogyan folynak, mi a tapasztalat, milyen problémák vetődtek fel, erről egy szó: sem írnak. Mások egyctdn’úan, pasztán csak a hibákat soro’ják fel, de az1, hogy hogyan lehetne javítani azokon, nem említik m:g, vagy pe- dig csak az eredmén/éltről számolnak be. Pé’dául a dunaveoaei járás jelentéséből: „A szociális összetétel a haladó szom Báriumon még mindig nem jó, sók a kispolgár. Az oktatás sáinvoznlán javítani kell. A felsorolt hiány osságokat jrnuár hón-pb. n ki. küs'öbö'j'ik". De hegy hogyan küszöbölik ki, hogyan fogják a színvonalat emelni, az el’enörzést meg.avi- tani, erről samuni sincs. Egy másik jelentésben a váci városi bizottság jelenti: „a szemináriumvezető értekezletek igen jól fel. színre hozzák az ok’a'ásnál előforduló hibákat, h áxr. os ágokrt". De, hagy melyek ezek a problémák, amit felszínre homok, arról nem szól a jelentés, pedig csak abban az esetben mdnánk más járásba, városban hasznosítani, ha konkrétan beszámolnának ezekről a tapasztalatokról. Az abonyi járási bízott ág jel'nőséből azt lehet kiolvasni, hegy egyáltalán nem tudják, ml tő:térik járásuk területén oktatási vena'on. Mindörsoe megállapítják, bogy a szemináriumi előadói értekezlet megtartása helyes és az elleső zls é] a m'nőségrs kell törekedni. Meg a hallgatókat nagyon érdekli az ötéves terv. Bíz osak vagjmnk abban, hogy abonyi elvtársa nk is többet tudnak arról a területről, csak nem „árulj als“ el nekü ik. Az elmondottakat figyelembcvéve, szüksógesnak tartjuk, hogy néhány szempont adásival ho vzágagitjük já_ rási, vártai bizottságainkat a j bb, politikailag alaposabban kiértékelt jelentések írásához, s ezen keresztül munkájuk megjavításához. Mindenekelőtt meg keil jegyezni, hogy a jelentések íráea nem öncél, hanem az a feladata, hogy a pezl I- vumoknt és negatívumokat feltárva, munkánkat meg tudjuk javítani és a tapasztalatokat megyei, esetleg országos viszonylatban is hasznos! ani tudjuk. Ahhoz, hogy vn'óbm jó, a valóságos helyzetnek megfelelő jelen- tést tudjunk kéez tmi. el özortan ismerni kell, hogy Járásunk, város' nk területén a különböző oktatási formákban m' történik, mindenről tudnunk kell. Ha a fen lekről tudunk, nem nagy gond a jelentésírás. Az oktatási felelős s ját tapasztalatai mellőtt, az egész járási bizottság és az eile őrzögárda. tapasztalatai hnszná'jx fel. A ssáms.ierü adatok ismertetése mellett, a fö súlyt a politikai kiérté kelésre helyezzük. Ez azt jelent, hogy részletesen ismertessük az eredményeket, m:g jegyez ve, hogyan ér- tük el, így esetleg más jéráéban, városban is tudjuk ezi a módszert eredményesen hasznosítani. Az eredményeik melleit, a hibákét hj'nyosságo- kat öozin 6a tárjuk fel (pl. ha’lge- tók lomorz; olódása, elméleti hiba te- osúszáiSr stb.). Akkor is, ha menet közbm k:javító tűk. Ebben az e étben m: gjegyezve, hegy hogyan javító ,uik ki. Ha nem el!-- <P; menetközben kijavítani a hibát, tegyük meg a javaslatot, elgondolásainkat, hogy mikép gondoljuk a prcM• megoldani. Részletesen számoljanak be a jelen ések arról, hogy milyen elméleti prob’émák merültek fel. Egyes anyagoknál, például: „milyen volt a dolgozó nép helyzete a kapitalizmusban“, vagy a p'.rt: ól Szólók voltak azok, amelyek legjobban érdekelték a hallgatókat. Okvetlenül foglaÜLoznaik e.-zil, hogv az' c’ -í_ le‘et hogyan udják összekapcsolni ? gyakorlattal. Az egyes oktatási formákról kü- lBn-kü’ön számoljunk be. (alap, haladó szem., egyéni tanú'ás, esti párt- iskola. O’ördéképzö s'b.). A pártonkivüli tömegek nevelésével ig foglalkozzunk a jalentéseini:- boa. &~.'!mi’*’krr> rrgyon “ pártonkívüllek oktatása. A tagje'öl-j tek Innen nőnek k' és Pártunk a kitűzött programját eredményesen csr k ( úgy tudja végrehajtani, ha a pírion- [ kívüliek széles tömegei Ismerik és! magukévá teszik ezt a programmot. A Ezoclnl zmug nemcsak a párttagok, [ hanem minden becsületesen dolgozó j ember részére építi. Ha az elvtársak a jövőben a fenti I szempontok figyelembevételével fog-j iák munkáiúkat végezni, akkor a| havi jelentésekről valóban elmondhatjuk, hogy az oktatási munka poll-i tikai kiértékelése éj ez nagymér ék-1 ben meg fogja könnyíteni és javítani i úgy a járási, városi, mint a Megye | Bizottság munkáját. Pestmegyei Bizottság Oktatás! osztály í ANGLIA és a §wgg®tl®m Senki előtt nem vitás, hogy az angolszász országok között „dúl az egyetértés”. De legjobban csak akkor láthatjuk, hogy milyen nagy a megértés Amerikai és Anglia között, ha rádióállomásaik és újságjaik egy-két közleményét figyelmesebben elolvassuk. A Dai'y Mail című angol konzervatív irányzatú lap, ny.ltan hangoztat <a, hogy „az angol-amerikai viszony a háború óta nem voit még ilyen mélyponton, az ellentétek számos síkon jelentkezne'-. A most folyj megbeszéléseket keserűség jellemzi és nincs remény arra, hpgy mindkét fél számára kielégítő mcgo'dást találjanak”. Az újságolvasó is rögtön észreveszi, hogy valami nincs rendben odaát. Míg az egyik nap az angol hírszolgálati iroda arról aj hírt. hogy Angl a a Kínai Népköztársaság Kormányának elismerésével foglalkozik, addig a másik e«v amerikai le'enAis arról «•.»ámel be, hogy amerikai hadianya gszállítmá- nyok érkeztek Formosa szigetére, Csang-Kal-Sek jelenlegi főhadiszálá- r.ára. Persze felmerül az érthető kérdés, hogy vájjon most mi lesz? Elismerik-e a Kína! Népköztársaságot, vagy fegyverrel támogatják a még maradék nép- cíienes erőket? A kérdésre nehéz választ adni, meri ezt a kutva-macska barátságban együttműködő két angolszász ország sem tud la. A kibontakozás bonyolult, de mégis meg kell történnie és, hogy minél simábban és egyszerűbben menten végbe a „népek függetlensége” céget reklámozó amerikai tőkének, ezért et- lenrendszabáíyokkal fenyegetik a már rongyokban kullogó fogatlan brit oroszlánt. A fenyegetés már bevált eszköze jelen esetben is; az élelmiszer. S amint ez előre látható, ennek a rendszabálynak kilátásba helyezése nagy változásokat keli, hogy hozzon az angol külpolitikában, természetesen az USA javára. Hiszen épp e rendszabályok végrehajthatósága érdekében történik az, hogy egy brit állampolgár hetenként oly ..nngvmenn’ l'égű” élelmiszerben ré. szesüi, mint 27 deka birkahús, l3/« liter tej és 5 deka zsír, de természetesen ezt is csak jegyre, s mér nem egy esetben előfordult, hogy a fejadagokat szükségképpen rövidebb, vagy hosszabb Ideig csökkentették. És ha hozzászámoljuk az élelmiszer hiányhoz a tont vásárlóértékének napról-napra való csökkenését, akkor már teljesen világosan lát ink az angol külpolitika „független” voltát az amerikaiétól. Most még, az angol lapok Kína elismerését jósolják angol részről, de lehet, hogy órákon belül magához hívja Amerika a „nagy főnök” egyik alattvalóját, a kis angol m nlsztereinököt és súlyosan megdorgálja ezért a cslntalan- ságáért. És ezután természetesen a „független" angol kormány „szabad elhatározáséból” kijelenti, hogy nem Időszerű a Kínai Népköztársaság elismerése. — CT. A sztálini műszak hatása az ötéves tervre Egy munkás levele a szerkesztőséghez Szerkeszt5 ElvtársI A kiskunfélegyházi Gépgyár egyik tnunkása vagyok és azt hiszem, hogy a gyári dolgozók összességének nevében beszélek, amikor néhány sorban tnegem'ékszem a nemrég lezajlott sztálini műszak eredményeinek kihatásáról az ötéves tervre. Mi, a Gépgyár dolgozói úgy érezzük, hogv ez a lendület, ez az előretörés, amelyet munkánkban Sztálin elvtárs születésnapja alkalmából kifejtettünk, megmutatta szeretetünket nagy tanító- mesterünk iránt. Az 8 útmutatása alapján nemcsak múló néhány napi teljesítményről beszélhetünk, hanem tudjuk, hogy ez a teljesítmény, amelyet elvtársaink és szaktársaink elértek, komoly kihatással lesznek az ötéves terv kezdetére is. Mi munkások úgy látjuk, hogy további sikereink alapját a sztálini műszak alatt elért eredményeken tovább építhetjük és a mi szeretett Rákosi elvtársink útmutatása nyomán haladva a kitűzött ötéves terv megvalósítói és munkáshareosai leszünk. Harcolunk a munka frontján a jobb és emberibb életért, harcolunk a békéért, az ötéves terv maradéktalan és sikeres befejezéséért. Harcolunk a szocialista értrioirtben vett hazánkért, a dolgozók millióinak megélhetéséért, egyben a közösségi szellem vívmányaiért, a szocialista Magyarországért. Tudjuk, hogy munkánk nem lesz hiábavaló, mert mellettünk áll a nagy Szovjetunió és annak dicső vezére a mi barátunk, Sztálin elvtárs. .Hiszünk és bízunk erőnkben. Hiszünk abban, hegy munkánk nyomán egy újabb, egy emberségesebb él^ fakad, hogv a fokról-fokra emelkedő életszínvonal előmunkásai, de egyben családunkkal élvezői is leszünk. Rendíthetetlenül bízunk abban, hogy odaadó munkánk nyomán új élet fakad és a szocializmus hazájában boldogan él minden ember. Gyermekeink büszkén gondolnak majd szüleikre, akik ezt az életet számukra megteremtették. Az ötéves terv bölcsőjénél abban a biztos tudatban állunk, hogy a terv beteljesül és hogy a terv keretén beiül minden dolgozó, legyen az paraszt, vagy-értelmiségi, — megérje úgy az egyéni boldogulást, mint a közösség nagy harcának dicső befejezését. Ebben a munkánkban ne az egyéni hiúság, hanem a , közösségi szellem vezessen. így biztosan győzelemre visz- szük a nagy sztálini műszakok tanulságait és az ötéves tervet a dolgozók összefogásával sikerrel befejezzük. Éljen a nagy Sztálin leghűségesebb! tanítványa, Pártunk vezére, Rákosi [ elvtárs. Elvtársi üdvözlettel: Bogár Károly gépgyári munkás, Kiskunfélegyháza. KUKORICA BEADÁSI KAMPÁNY Lezárult a kukoricabeadási kampány és megyénk a 18. helyen végzett a kukoricabeadási versenyben. Figyeiembevéve a lehetőségeket, amelyek ezen a téren előttünk állottak, meg kell állapítanunk, hogy nem értük el azt az eredményt, amelyet a lehetőségek biztosítottak nekünk. A gyenge teljesítésnek az oka, hogy nem vettük észre első pillanatban, hogy a kukoricabeadási kampánynak milyen fontos jelentősége van nemzetgazdasági szempontból. A kulákság azonban felismerve a kukorica kérdésének jelentőségét, azonnal akcióba lépett és hatalmas arányú kukoricafelvásárlásokba kezdett s a felvárásolt készleteket elrejtette. Ez a tény párosulva a múlt évinél gyengébb terméseredménnyel, viszonylagos Kukoricrhiányt idézett elő. Érdekes azonban megnézni, hogy ezek a jelenségek a Népgazdasági Tanács rendelete után léptek fel, amikor a sertéshúsnak az árát leszállították. Rögtön a rendelet megjelenése után a kulákság megkezdte a támadását. Előbb rémhíreket terjesztett, majd amikor a rémhírek a jó népnevelői munka hatosára elcsitultak, hatalmas arányú kukoricavásárlásba kezdtek, aminek következtében a kezdeti 20—25 forintos árrój nem egészen három/hét alatt 45—50 forintra szökött fel a kukorica ára. A jó népnevelőmunka nevetségessé tette a kulákság rémhíreit, amelyek azt suttogták, hogy minden sertés után kg-ként 1.60 forintot kell fizetni, de a kukoricakészletek elrejtése mégis sikerült. A rémhírekkel is, a ktikorlcselrejtéssel is az volt a kulákság célja, hogy kényszerítsék a kisembereket arra, hogy idő előtt vágják le állataikat, zslrhiányt idézzenek elő. Ez azonban hároméves tervünk sikere folytán nem sikerült, meri a központi hizlaldákban megfelelő mennyiségű hízott sertésünk van. A kutákságnak az a célja, hogy a kukoricakészleteket elvonja, de a dolgozó parasztságnak pedig az a kötelessége, hogy felhívja a figyelmét a hatóságoknak az ilyen elrejtett készletekre. Minden faluban tudják a dolgozók, hogy mennyi kukorica termett, mert a kuiák nem maga törte le kukoricáját, hanem a dolgozó paraszttal törette le Népnevelőinknek az a feladatuk, hogy felvilágosítsák a kis- és középparasztságot arról, hogy a kukoricabeadási kampánnyal népi demokráciánkat, a dolgozó nép, tehát saját államukat erősítik. Tudomásul kell vennünk azt, hogy a kukoricabeadással kapcsolatos feladatok — mint minden feladat, amelyet a szocializmus építése elébünk tűz — nem csupán gazdasági, hanem harci feladat is. Harc a kulákság, a spekulánsok ellen, akik minden erejükkel azon vannak, hogy életszínvonalunk emelkedését gátolják. Ezért dolgozó parasztságunknak, népneve- tőinknek, közigazgatási funkcionáriusainknak olyan lendülettel kell részt venniök ebben a kampányban, mint amilyent tapasztaltunk részükről a kenyérgabonabegyüjtési verseny idején. ügy kell vinni ezt a harcot, hogy a kulákság ezen a téren is döntő vereséget szenvedjen. Sarkad! István, i közellátási főfelügyelő | A francia nép Sztálinban és a Szovjetunióban látja a béke biztos támaszát Azok az ajándékok és leveleik, amelyek Sztálin elv Ars 70. születés» napja alkalmából a írancia dolgozók millióitól érkeztek, nemcsak a?t mutatják, bogy a francia dolgozók milyen forró szeretettél fordulnak Sztálin felé, hanem azt is bizonyítják, hogy a francia nép ömege: benn« és a Szovjetunióból látják a béke mogvédéoéniók biztos támaszát. Äz egyik levőiben Antonin Bariéra:, akinek férjét mailt év október 22-én, akkor gyilkolták meg a francia kormány pribékjei, amikor a francia bányászok nagy sztrájkjukét vívták, — így ír;: „Szeretném c'nt még soltáig látni, a bókáért és szabadságért küzdő harcosak élén, hogy megakadályozhassa, hogy más asszonyokat te gyermekeket is megfosszanak férjeiktől, apáiktól”. Igen jellemző a francia nép gondolkodására az a levél is, amit az SS-ok által elpuszltott Oradoure-sur.Glanne falu asszonya írt Sztálinnak: „A fasiszták ki akar ák ölni az életet a mi falunkból, de a romokon új élst fakadt. A háborús uszítok új vágóhídról ábrándoznak. De Oradoure. sur.Glanne anyái, önnel, Sztá in generalisszimusz és a Szovjetunióval, békeakaratuk sziklája állítják a háborús uazítók útjába”. A Franciaországi Leány szőve ségek párizsi II. kerületi szervezetének ajándökzAszlóján a következő szöveg oivagiha'ó: „Dániellé Casanova (az ellenállási mozgalom hitleristák által kivégzett hősnőjének) országa sobaeom fog Zoja Kcezmogyomjanrzkaja országa ellen harcolni’.. Mindezek alapján vonja I« a L’Humanitfí a következtetés1', hogy Franciaország leg távolabbi ponjairől, az egytzetü francia emberektől Sztálin elvtárs 70. születésnapjára küldött levelek miliői és az ajándékok óriási tömege szemléltetően bizonyl ja, milyen hiábavalónk a háborús uszítók kísérletei, amelyekkel a szocializmus országa ellen vívott harc útjára akarjáűc terelni ? francia népet. A francia nép tanubiaonygágot tett arról a szilárd eltökéltségről, hogy megvédi .a béke ügy-t és a háborús uszítok minden kísérletezése ellenére is megőrzi és megerősíti a Szovje unió iránti barát-ágát. Töretlenül Ívsz a francia nép abban, hogy g békéért vivo t hare a demokratikus tábor győzelmével végződik, mert a harc vezetője a nagy Sztálin, akinek neve, a tántoríthatatlan harci lendület szimbólumává váltÜdülnek szovjet dolgozók A Szovjetunió polgárainak Joguk van fidíüósre. Ezt a szovjet állam a munkások es alkalmazottak részére mmáüepííott évenkénti fiíTés“* SabaSáo qal és a dolgozók rende kelésére bocsátott szanatóriumok, iidülöolthonok éM klubok kiterjedt hálózatával biztosítja.
