Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. január (5. évfolyam, 1-5. szám)

1950-01-29 / 5. szám

f©50 Január ?9.

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG

mgi'iwa»MiMiii«niiiii«ii iiium—^—a

Kedves szerkesztő Elvtárs!

Egyszerű paraszt vagyok- Egy példát szeretnék megírni, hogy doi-*;

gozó paraszt társ a lm meggyőződjenek arról, hogy az él epszáivvoiűű. emelke. öése élő valóság.

Kiskunfélegyházán 1948-ban ada- ku'í meg 12 t ggal és 280 hold földdel a Kossuth tnmelőszövetke. zetj csoport. Ssogónyák voltait, csak bízó hitük, erős lca-rjuk és munlca- aknrásuk vo't. Szívta szorgalommal dolgoztak és munkájuk nyomán oly n szépen gyarapodtak hogy ma, amikor már 53' hold föl lön gazdálkodnak, 13 jó fejőst rhenük, 19 anyakocájuk, 150 malacuk, 200 birkájuk és ICO hízó sertésük van. Ma már 40 tagja van a szövetkez nek és átlagos napi egységük 23 Fit.

Számomra a legéndeikesebb szc-m- Séitotöje az ét t -Zin voci-ol 'mclhivéo» neit az js, hogy amikor kimentem a csoportéi tcCiezletre, már síjét kuttúrgárdá.juk Vo't éts a dolgozó parasztok gyermekei Jókedvűen, gondtalanul énekelték, hogy: „Járjon ő

rózsába bokáig, éljen Rákosi efivtárs sokáig!“ Szívet gyönyörködtető veit a kisgyermekek saavalrta, amiből már kiesendült az új szcclali-rta if júság öntudata is- A váróéiból pedig értelmiségi ifjúság jött ki a parasz. tok közé szórakoztatni és tanítani őket és milyen jó volt látni azt a megváltozó t viszonyt, am’ a várói és a tanyavilág népe között Kialakult. A városi ifjúság szívásén megy ki a t myavilágba, mert látja, hegy a dolgozó parasztság érdeklődj* a kultúra és politika iránt, érzik? van hozj;á és eddig tudatosan rekeszt'"t- ták ki a kultúra világából.

Ezeket látom én olyan- ere-dmé- ryeflrsüc ol’.yan é'tszirVm-'-l úmrt.’te- désnelk, amelyélt érdemes do'gczr.i és amelyiket cs k úgy érhet tinik el. ha Pávturfc, Rákosi elvt .rs által vezetett úton megyünk egységesen.

HXDffiG JÁNOS, DlKFCSz cl ölrtielyjtíes, Kirt; ü’-i fiVgyl :• ára.

Belépek

a íermdorsaparíba . . .

j Az egyéni gazdálkodás minden : nehézségét átéltem már, jobb és ' virágzóbb mezőgazdaságban akarok dolgozni. Rájöttem, hogy csak a nagyüzemi gazdálkodás adhat a falunak jólétet, kultúrát, villanyt, vízvezetéket, gyermekeinknek iskolát, emberibb életet és szabad fejlődési lehetőséget, amelytől eddig a dolgozó paraszt és gyermeke el volt zárva.

Fiatalon, özvegyen maradtam férjem az imperialisták őrült háborújának esett á’dozatul- Eddig egymásom kínlódtam, most az az elhatározásom. hogy belépek a lermelő- csoportba, hogy munkámmal én is építőié, munkása és harcosa legyek | a ezocializmupsnsk.

özv- Manga Andrüsné, SzánkTfPOlfMimP. TAGSÁSA

mi win...

Községünkben egyre nagyobb az

érdeklődés a termelőszövetkezeti csoportok iránt. Kezdetben tizenket- ten voltunk de az őszi munkák befejezése után huszonnégyre szaporodtunkLátták haladásunkat és életképességünket, létiák, hogy nem hátráltunk m°g a nehézségektől, hogy rém ijedtünk meg a kulákok rémhíreitőlReméljük, hogy a létszám még emelkedni fog és egyre többen lépnek az egvedü1 helyes útra, a társas- gazdálkodás útjára.

Gál István,

a termel őrző vetkezeti csoport elnöke, Soltvadkert.

CSANÁDY FERENC

technikM

merészen Sör előre...

^Nekünk olyan vezetöembe. rek_ mérnökök é3 tecnlknBok kellenek, akik meg tudják érteni országink nninkágoazíá- lyának politikáját, képesek ezt a politikái magukévá tenni és készek azt lelkiismeretesen megvalósítani."

(Sztálin)

A pomázi „Uwag"-gyár kultúrtermében száz és száz torokból csenő ül fal az liiternac-onálé. A terein valósággal átforrósodik a lelkesedéstől. Csanády Ferenc textiltcchnikus az elsősorban énekel, mellette, mögötte sugárzó arcok. Az érdeklődök, meleg tekintete az újonnan kitüntetett élmunkásokat keresi, hosszú percekre megpihen az alkonyaiban csillogó kitüntetéseken.

— Mi is követjük példájukat... holnapra utólérjük őket... — érlelődik meg a munkásokban a gondolat, hogy tetté válva új és új Cranády Fercnce- ket. Elek Piroskákat, Valentin Katalinokat, Sz'kldsi Istvánokat adjon a Pártnak, a dolgozó népnek.

Csanády Ferenc, az Uwag újonnan kitüntetett „kiváló munkása" barátai, munkástársai kíséretében visszatér munkahelyére: a műszaki irodába, hogy folytassa munkáját. A „kiváló munkás“ cím fokozott felelősséget jelent * a fiatal technikus méltó akar lenni a dolgozók bizalmára. A termelés újra megindul az üzemben. A gépek távolból hallatszó egyhangú ritmusa az új Csanády Ferencben, a szocialista termelés merész úttörőjében a régi. kezdő technikus emlékét idézi fel, aki mint szak0t£i§.titítasaU m§§m:

s&eeetóssetideiiéett a Jkmutót®

MSZT szervezet alakul a nagykőrösi Gshwind gyárban

Amikor a négy hold .szántóföld juttatásomat megkaptam, a föld szóidra kiállva azon gondolkoztam, hcgyan és mivel kezdjem casg a muniiáiatckat. Azonban ezen rr-am sokáig kellett gondoiskozno-m, mert segítségemre jött a hároméves terv megszületése. Ez biztosított vsíxfcnagtot, sz&tttási hiteit, meg ami a legfontosabb: biztosította a tudás elsajátításának Lehetősé, gél, mély minden dolgozó paraszt nzámára nélkülözhetetlen. A Urna lássál jöttem rá, hogy a három, éves terv az én ér deliemet is szolgálja. 194S-b&n többféle termel: si szerződést kötöttem s ez megadta nekem az. irányt, hogy milyen gazdálkodást- folyhassak az ötéves terv éveiben. A múlt évi szerződéses termelés nemesített vetómegot biztosított az ötéves terv efeö évének, mellyel sok dolgozó parasfítet tud ellátni gazdag termést hozó vetőmaggei. Az 1850-es évben én asért tartom a termelési szerző-1 dée megkötését szükségesnek, mert javítom vele először jövedelmem, másodszor pedig — ami a legfontosabb — a közcélt és or szagunk felemelkedéséi, az ipari növények kultúrájának kifejlesztését szolgálja. Ezeknek szem előtt tartásával szerződtem a két hold kapás területemre 800 négyszögöl borsóra, azért, mert nélkülözhetett en közszüliségleti cikk, 1>Q0 négyszögölön pedig kender termesztésre szerződtem, mert ez először 'védelmemet emeli, másodszor dig a kendergyári munkásnak, övödének biztosít munkát és a ■Ml ellátásban segítem ez orszá- ■ De kötöttem még szerződést négyszögölön cukorrépára is, y ugyancsak közös célokat

KORMÁNY TAGJA

Maavarul beszélő szovjet film. Főszereplői:

Vera Mareckáia Vártyin Krjucskov

Játsza:

az ÁRPÁD MOZI KECSKEMÉT

A dolog úgy kezdődött, hogy a birs hámozásánál dolgozó Miklósi Júlia gyakran beszélt a Magyar-Szovjet Társaságról. Ez a birsalma szüret után volt. Á birsalma szüret pedig az idény legtetejét jelenti a nagykorősi konzervgyárban.

Miklósi Júlia, — aki az MSZT városi szervezetének aktívája volt — ezzel, meg azzal a munkatársával beszélt. És a beszélgetések nyomán az MSZT szervezetében kezdtek szaporodni azok a tagkartonok, ahol a „munkahely" rovatba azt írták: Konzervgyár. Miklósi Júlia később úgy találta, hogy S ugyan elég szépen megtudja magyarázni, hogy mit is jelent nekünk az MSZT — dehát az a kiállítás, amit Sztálin elvtárs harcos életéről rendeztek a KIOSZ helyiségében az mindennél ékesszólóbban magyarázza meg, hogy mit köszönhetünk a Szovjetuniónak. A «állítás idején szinte mindenkihez odament a gyárban — gyere el ma délután, nézd meg a kiállítást.

Brecska Attilának, a MDP üzemi párttitkárának pedig kezébe nyomta az Uj Világot;

Olvasd az Űj Világot

— Olvassa csak el szépen, maga úgyis előadást tart, amit itt olvas, azt mind be tudja dolgozni az előadásaiba — és azután sorjába elmondta, miről is írt az Uj Világ utolsó száma.

Mert ez a deresedő fejű alacsony asszony eredményeinek titka.

0 ismeri, amit olvasásra ajánl és csak arra mondta: o vasd, amiről meggyőződött hogy igazán jó.

A konzervgyárban délben kolompol- nak és rögön utána megszólal agyár kürtje is. Egy-két pere és máris szállingóznak elő az üzemekből a dolgozók, átmennek az udvaron, hogy az ebédlőben megegyék a húslevest, a húst és a paradicsomos burgonyát.

Itt ülnek egymás mellett. Szemük a falhoz támasztott palatáblára vetődik. Rajta írás: huszonhatodikán, csütörtökön délután négykor külpolitikai ankét a női ebédlőben.

— Külpolitikai ankét? Helyes. Di mi lesz az MSZT .egközelebbi kultúrműsorával?.

Elsőnek a tagbaszakadt Danóczi Sándor nyeli le a falatot.

Megismerjük a Szovjetuniót

— Bizony a Magyar Szovjet Társaság egyik fő feladata, hogy megismertesse velünk a nagy Szovjetuniót és a szovjet ember életét. Erre pedig a legalkalmasabb mód az előadások és kultúrműsorok rendezése.

Egyébként a nívós kultúrműsorokat is a Szovjetuniótól tanulta.

— Emlékszem, hogy hosszú ideig katonáskodtam — a jó néhány hónapot voltam itthon a hátországban is, — de amíg a magyar királyi hadsereg tagja voltam egyszer sem vettem részt kultúrműsoron.

— Amikor fogságba estem és lágerbe kerültem, csodálkozva láttam, hogy ott állandó színjátszó csoport van. De még ennél is jobban csodálkoztam, akkor, amikor azt tapasztaltam, hogy a szovjet vezetőség zenekart szervez a hadifoglyok részére, hangszereket adnak nekünk, minden szombaton és vasárnap előadást ren- dezietnek a kultúrterembén (kultúrteremről eddig alig hallottam) és hogy a szokott vasárnapi szórakozásunk az volt, hogy megnéztük a futballmeccset, amelyen a magyar hadifoglyok csapata játszott a szovjet helyőrség csapatával.

— Hát ez az — mondja Gál József ifjúmunkás, — mink MSZT tagok vagyunk. Végighallgatunk egy néhány előadást„ de magunk valahogy kevéssé veszünk részt a Szovjetunió megismertetésében. Valahogy csak hallgatók vagyunk és azt hiszem, ennek az az oka, hogy bár jó néhányon vagyunk a gyárban MSZT tagok — negyvenötén vagy még többen, de még nincs egy önálló alapszervünk, mint mondjuk a SZIT-nek van. Akkor nekünk is lenne ku! tű 'csoportunk. Ebben szerepelhetnénk, előadást készíthetnénk ,szóval aktívabban menne a munka.

Amíg Gál Jóska cigarettát sodor Bene Gyuláné veszi át a szót Bené- né a csomagoló felől érkezett. Maga elé tette az ételhordót (hazai kosztot eszik, mert hátukra főznek a szomszédban s az öccse most hozta azon melegében a paprikáskrumplit, melybe jócskán aprítottak kolbászt) Amíg az étel hűl, ő beszél.

Oroszul tanulunk

— Itt van az orosz nyelv is. Már

a kislányom, aki hetedik általánosba jár is tanul oroszt és én is megtanultam már tőle valamicskét, dehát mégis csak több az, amit az MSZT óráin tanulnak.

Ismét Danóczi veszi át a szót.

— Persze, hogy többet ér. Én is beszéltem már valamicskét, de most rendszeresen tanulunk, harmincötén, akik a gyári orosz órára járunk. Szükség is van erre. Egyrészt, mert az elvtársakkal — bárhonnan jönnek is — meg tudjuk értetni egymást, másrészt, mert még sok olyan irodalom van, elsősorban szakkönyvek, amiket még magyarra nem, fordítottak Le és végül — ez a legtitkosabb vágyam, — szeretném eredetiben olvasni a Pravda cikkeit.

A huszonkét éves Faragó Izabella fején megigazítja a fehér gyári kendőt, azután halkan mondja:

— Az MSZT nemcsak az orosz tanuláshoz segít minket, hogy a majd a Pravda cikkein keresztül ismerjük meg a Szovjetuniót, hanem az Uj Világot adja a kezünkbe. Szeretem ezt az újságot Mondtam is a minap Harsányiné kartársamnak, olvassa ő is, érdemes, hiszen a Szovjetunióról ir és mi is azon az úton járunk. Az újságolvasással pedig szórakozva tanulunk meg sok érdekes dolgot.

— Egyszóval azt akarjátok mondani, hogy nagy szükség van az MSZT-re, de még jobb tenne, ha a gyárban is lenne egy üzemi alapszervezet — zárja le a vitát Brecska Attila — azt hiszem, hogy ez a kívánságotok is valóra válik nemsokára.

iskolát végzett munkás indult el évekkel ezelőtt, a budapesti Pamutgyárból ...

•

— Nem valami rózsás volt a helyzetünk abban az időben — emlékezik vissza — a munkások kizsákmányolt rabszolgái voltak a tőkéseknek, a műszaki értelemiség pedig — különösen ha proletársorbó! származott, zsebében az egyetemi, vagy szakiskolai bizonyítvánnyal, legjobb esetben munkásnak mehetett el egy gyárba, de az is előfordult, hogy munkalehetőség hiányában valamelyik börtönben kötött ki. Mert Horthy Magyarországában nem a tehetség számítolt, hanem a jó ajánlólevél.

így került Csanády Ferenc is, mint szakiskolát végzett technikus a Pamutgyárba. Szövőgyári munkásként dolgozott és a gépek zajában, a hosszá unalmas órák alatt, vagy munka után, am. kor összejöttek hárman-négyeh dolgozók, hogy megbeszéljék, megvitassák a világ dolgait, megismerte a munkásember életét, megtanulta megbecsülni azt, aki műszakiak átlát kitermelt mentából az új anyagot szövi. Négy éven keresztül dolgozott, hót itt, hol ott, a szerint, hol volt éppert munkahelye. Egy... nap még a Pamutgyárban búcsúzkoJott barátaitól, akikkel a munkában, nélkülözésben úgy összeforrt, hogy szinte testvérének érezte valamennytöket s másnap már a lépcsőket rótta — sokszor korgó gyomorral — új munka után. A Hazai Fésíisjonóba került és innen tovább .. Kitartóan, szívósan dolgozott, tudta, érezte, nem maradhat így sokáig. Az élet meg fog változni...

Aztán jöttek a nácik, (&is elhurcolták. Súlyos betegen tért haza 1945-ben s ahogyan látta áz ország újjáépulését a romokból úgy született ö is újjá. Dolgozni akart, hogy munkájával megkönnyítse a dolgozók életét. Alkotni akart. Fliszen most már nem a tőkéseknek, hanem családjának, munkástársainak alkotott. 1946-ban az Uvsagban alkalmazták, mint gyártásvezetőt. Azóta kiváló munkát végzett munkatársai segítségével. Neki köszönhető, hogy az Uwag-gyár kelméi szépségükről, jó minőségükről lettek elismertek, de neki köszönhető az is, hogy az üzemben a munkások és a műszaki értelmiség között jó szaktársi viszony van. Csanády Ferenc nemcsak a termelés irányításában, a nevelő, felvilágosító munkában is élen jár. Í94S óla tagja a Pártnak és azóta nap; mini nap munkájával, magatartásával bizonyítja; méltó arra a megtiszteltetésre, hogy az élcsapat tagja lehet. A munkások is szereteik, hallgatnak szavára, hiszen tetteiből látják, hogy közülök való..,

•

Igen. Az üt sokszor göröngyös volt, de a munkásosztály győzelmébe vetett hittel, acélos akarattal legyőzte az ifjú technikus az akadúlyokat. Most ott üt szobájában, az Íróasztal mellett s hatalmas tervrajzok fölé hajol. Ezeken a jövő van felvázolva, a jövő, mely a „kiváló munkás" számára még szebb, még boldogabb holnapot ígér. Fehér köppenyét megigazítja, ujját feltúrt. A nagy munkában vagy talán az élmunkás kitüntetésen ért örömében egészen k'.meíegedett. Ceruzát vesz, nekilát a munkának. Keze alatt merészen futnak a vonalak a papíron — most van értelme a munkának, gondolja — a Párt, a népi demokrácia kormánya megbecsüli az értelmiséget. Nemcsak szavakban, de anyagiakban is — zsebéhez nyúl, ahonnan kikandikál a borítékba zárt 400 forintos jutalom és beutalás a Gally a-tetőre. No, meg a 2800 Ft-os fizetés... ehhez még hozzájön a 20 százalékos prémium. A népi demokrácia így gondoskodik azokról, akik a „munkahadsereg első soraiban harcolnak". A grafikon hirtelen megakad egy pontnál, „ötéves terv feladatai." Aztán még lendületesebben, határozottabban szalad felfelé a vonal, Csanády Ferenc „kiváló munkás" tudja, hogy az ötéves terv megindulása fokozott feladatok elé állítja műszaki értelmiségünket. A sztahánovista mozgalom további fejlődése megköveteli a kimagasló eredményekre vezető mérnökszakmunkás együttműködését. S az Uwag kitüntetett technikusában nem fog csalódni a mozgalom, ö a gyár többi élmunkásaival: Elek Piroskával, I.'kavecz Klárával Valentin Katalinnal, Szikl'ási Istvánnal együtt, merészen tör előre, megdöntve az elévült. technikai normákat, megteremtve ötéves terevünk győzelmének előfeltételeit.

—r—i

szolgál. Én érzem azt, hogy az

ipari dolgoséi a parasstzásgsl szemben vállalt kötelességüket elvégért ők a hároméves tervi? 5ó és most nekünk, a parasztoknak kötelességünk a mezőgazdaságban kitermelni azokat a növényeket, melyek nekik munkát biztosítanak Szabó Ferenc városföldi pusrta,felelős.

Miéri- kötött termelési szerződést Szabó Ferenc f