Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. január (5. évfolyam, 1-5. szám)

1950-01-22 / 4. szám

„Nem elég tiidnl azt, hogy a városban, az iparban, az üze­mekben fel kell építeni a szo­cializmust és véget kell vetnünk mindenfajta kizsákmányolás­nak." „Nem elég az sem, ha tudjuk, hogy a falun is véget kell vetnünk mindenféle Idzsák- mányolásnak. Tudni kell azt is. hogy a szocializmust a kultúrá­ban is fel kell építeni.” (RÉVAI JÖZSEFJ Lenin alakja az irodalomban és művészetben „Emlékezzetek reá. szeresséíek, ta­nulmányozzátok lljicset, tanítómeste­rünket, vezérünket!" — szól Sztálin felhívása. A szovjet emberek milliói követik a nagy Sztálin lelkes felhívását, elmé­lyednek Lenin zseniális alkotásaiban, harcolnak és győznek új életet és kul­túrát teremtenek Iljics tanítása sze­rint. Lenin- alakja, éleiének egyes mozza­natai a szovjet irodalom, művészet, szinte valamennyi alkotóját nagyszerű müvekre ihlette. Sztálin, a nagy tanít­vány is igen sok müvet írt Leninről, a tanítómesterről. „Leninről'' című könyvében forró szere­tettel fest eleven képet Vladi­mir Iljicsről, rámutatva sok­oldalú tevékenységére. A könyv olvasását azzal a beszéddel kell kezdeni, ame­lyet 1925 január 28-án mon­dott el Sztálin a Krem!-i tan­folyam hallgatóinak estélyén. „ ... Hegyi sas, aki nem ismert jeleimet a harcban és bátran vezeti előre a pártot az orosz forradalmi megmoz­dulás útjain" — e szavakkal jellemzi Sztálin beszédében Lenint. A könyv lapjain ez­után zseniális sztálini logi­kával és mélységgel tárja fel a szovjet nép nagy vezéré­nek, Vladimír Iljics Leninnek a legkiemelkedőbb jellem­vonásait: a szerénység, a lo­gika ereje, a dölyf nélküliség, az elvhüség, a hit a tömegekben, a forradalmi lángelme. A vezérről alkotott felejthetelen ké­pet Sztálinnak 1922-ben meg'elent rö­vid, élethü „Feljegyzések" című müve teszi teljessé. De nem feledkezhetünk meg a többi c'kkekről és beszédekről sem. amelyeket Sztálin Leninről ké­szített. Lenin életének leírását olvashatjuk a „Vladimir Iljics Lenn életéről és tevékenységéről" című könyvben, ame­lyet a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja Központi Bizottsága mellett működő Mar.x-Engels-Lenin In­tézet állított össze. A kötet feltária az olvasók előtt azt a csodálatos hőstettekkel és szakadat­lan harccal tele életet, ame.yet Lenin a bolsevik párt megteremtésére, meg­erősödéséért és a bolsevizmus győzel­méért vívott E főbb műveken kívül rengeteg ki­sebb alkotás világítja meg Vladimir Iljics életének többi szakaszát. Krupszkaja „A nevelésről és tanííás- rór című válogatott pedagógiai gyűj­teményében szerepel egy cikk, amely­nek ez a címe: „Iljics gyermekkora és ifjúsága.''. Korolcsuk „Pétervári harci egyesü- Js a munkásosztály felszabadításáért“ című könyvében Leninnek a pétervári „Harci szövetség a munkásosztály fel­szabadításáért" nevű mozgalma körül kifejtett tevékenységével foglalkozik. ,A polgárháború története a Szovjet­unióban" első és második kötete Le­ninnek a februári forradalom előtti te­vékenységét mutatja be. A szépirodalom mestereit is sokszor foglalkoztatja Lenin alakja. Dzsambuli a népi költő egyik legszebb versében szó) Leninről. Csodálatosan szép Be- zümenszkij költő könyve, melynek cí­me: „Lenin a Komszomol IIL kon­gresszusán. Egy küldött rnegemeíéke- zései." Gorkij, a szovjet irodalom ala­pítója „Leninről" című szépirodalmi gyűjteményében eleveníti meg Iljics alakját. Majakovszkij, a szovjet kor­szak legtehetségesebb költője is szá­mos versben mutatja be Lenint, aki elszakíthatatlan a néptől s aki együtt él az orosz élet és az egész világ nagy eseményeivel. Scsipacsev költő „A su- senszki házikó' című költeményében lá­togatását meséli el a susenszki házi­kóban, ahol Lenin a száműzetés ide­jén élt. De nincs is vége a hatalmas sor­nak, a müvek tömegének, amelyek mind Leninről beszélnek, az ő nagy­szerű alakját elevenítik meg a könyvek lapjain. Lenin nemcsak az írókat és költőket, hanem a képzőművészeket is mester­művek megteremtésére ihlette. B. Joganszon akadémikus, a Szovjetunió népművésze egyik nagy kompozícióján ki­fejező erővel jeleníti meg az „Októberi Forradalom vezé­rei" című művében Lenin és Sztálin alakját, a Nagy Októ­beri Forradalom első napjai­ban. (E kép szerepelt a szov­jet festőművészek budapesti kiállításán.) „Lenin az Októberi Forra­dalom megszervezője" — e tárgyat dolgozza fel V. Sze­röv festménye, amely azt a pillanatot ábrázolja, amikor Lenin kikiáltja a szovjet ha­talmat. A nagy ukrán gra­fikus, Kaszján akadémikus, a Szovjetunió népművésze „Le­nin és Ukrajna“ összefoglaló címen adta ki grafikai met­szetsorozatát, amelynek lap­jain felidézi a nézők előtt Lenin életének és munkásságának azokat az epizódjait, amelyek az ukrán népnek a szovjet hatalomért vívott harcával függnek össze. N. Zsukov, P. Vaszil- jev és J. Ibrik grafikusok is sikeresen dolgozták fel a lenini témát. Különö­sen figyelemreméltók a Sztálindíjas Bikovnak raJzai, ame'vek a fiatal Le­nin arcát idézik fel. A fiatal festők is nagyszerű lenini művekkel jelentkeztek. A film vásznán is gyakran találko­zunk Lenin alakjával. A számos nagy­szerű filmalkotás közül is kiemelkedik és emlékezetes marad minden kor szá­mára az a dokumentfilm, amelync'- forgatókönyvét Beljajev, Kriger és Romm készítették! Ezen a filmen úgy jelenik .meg a drága, egyszerű és bölcs lenini alak, ahogyan őt minden szov­jet ember a szívében hordja. Az önkorban igen sok kérdésre egyáltalán nem talált választ az ember. Ha valaki megbetegedett, bűbájjal, rontással magyaráz ák. Ennek következtében persze min­denki állandóan résen állott, ne­hogy megigézzék, elvarázsolják. Mindenki szeretett volna megis­merkedni a mágia titkaival, hogy távoltartsa magától 'és szíré 'tet­től a rontást és javíthasson sorsán. Az őrkor varázslói ezernyi hókusz­pókuszt használtak, mint ma a bű­vészek. A „rossz szellemek” elűzésére haszná’i varázslatnál csengővel Ur>. lompoltak dobot vertek, üvöl öltek és féktelenül őrjöngtek. Ennek a va­rázslatnak a. betegek gyógyítása lett volna a rendel tefése. Egy másik babona sze­rint a betegsége Isten küldte, tehát a gyógyu­lás is csak a földöntúli hatalmaktól jöhet. A pap áldozat bemu'.stá- sávál engesztelheti csrk lei a hara­gos istenséget és eszközölheti ki a beteg gyógyulását. Az egyiptomiak és 2500 év élőt i kor'ársaik az imát és a mágiát tar­tották a. gyógyí ás kizárólagos esz­közének. A föld sok távoli zugában még ma is így vélekednek a benn­szülöttek a betegségről és a gyógyí­tásról. Az ősrégi babona gyakran fennmarad fejlett tudománnyal ran. delkező országokban is. Még ma is akadnak olyanok, akik vakon b'znak a vászonzacskóban hordott k'mfor- diaratoscska betegségslüzö ha árában. Nem jutott még sohasem eszedbe, hogy vájjon mi tő ténik testedben a’ táplálékkal, amit magadhoz veszel? Vrgy miért növekszel évröl-évre olyan rohamosan ho~v bele s-> f'rrz a régi ruhádba? Mi jjszi lehetővé, hogy szélsebesen rohanj végig a fut. ballpál.yiim, vagy magasbalendülrz az ugrómérce felett? Mitől melegszel ki, mikor korcsolyázói, vagy kézi­labdázói? Miérj keményednek meg az izmaid, ha napról-nrpra súlyos terheket emelgetsz? Mitől lihegsz, ha kettesével rohansz fel a lépcső­kön? Ma már bárki könnyen válaszol ezekre a kérd lsekre. Ké ezer évvel ezelőtt az emberek még azt hi‘ték, hogy a 'áplálákot a máj ,,természeti életerővé” alakítja át. Ma már min. denki tudja, hogy az elfogyasztott „Pártunk alapvető feladata a falun az, hogy parasztokból többszázezer főnyi nagyszámú pártonklvüli aktívát teremtsen, amely össze tudja kötni a pár­tot a dolgozó parasztok tíz­millióival” (Sztálin) A hegyoldalban három falépcsö wzet az acsai községházához. Az iroda aj Hja r ércenként nyVAJc-cstűcó- dik. A ha -ang már delet jelez, de a kis sz-búban még mindig várakoznak vagy tízen. A sarokban, a kályha mell t hatalmas, szálas ember emel­kedik ki. — Nadrágja elé nagy, kék kitS'iyt kanyaritott s ahogy lassan, „komótosan" beszél, időnként m'g- megpödri bajszát. A várakozók kö- rülXllják. minden szavát lesik. Tud­ják, amit az acsai bíró mond, az úgy is von. Hajtogatja is sűrűn kedvenc szava járását: Ismerhettek már, tud­játok, nem szektám zsákbamacskát játszani! Megmondom én, ahogy van! — s az emberek rábólintanak. Mart az acsai bíró be nem csapta még soha Őket. Van is tekintélye a faluban. Az acsaiak, de még n környező közsé­gek lakói is tisztelik. becsülik. Igaz, hogy a regi kulák-birikat is tisztel­ték. hétrét görnyedtek ha köszön­tőt ék az utcán. De ez a ti zf let. afféle „muszáj tisztelet“ volt. Ret­tegéssel. félelemmel párosult. Hiszen a falu bírójának nagy befolyási íróit a főszolgabírónál. Na akarta, hát egsrz utca-sort földönfutóvá teheett. »V tett is nem eg vízben ha az érdeke úgy kívánta. Klobacs Mihályt azon­ban a'név választ t/a Kö~ü!ük való és érvük dolgozik. Barátja a falu minden dolgozója, csak a kulákokat gyűlöli. * Hát ilyen ember 1 ez a Klobacs Mi­hály, Ácsa bírája! Most a termelési szerződé ek megk lésével foglalatos. k d k. A várokozók nagyrésze, szer­ződéskötésre vár, s amíg rájuk kerül a sor, az öreget ostromolják tanács­ért — Hát aztán bíró bácsi, érdemes szerzödn ? — Nem csapnak be ben- nűikot? — Hát a úgy járunk, mint egyesek ta aly, hogy csak dógoztak, dp, a hasznot mások vitték el?! Ilyen és e fajta kérdések röpköd­nek a levegőben. Klovacs Mihály ólig győz válaszolni. — Hallgassatok csak ide! Azt mondjátok, érdemes-e szerződ :i, meg nem csapnak-e be bennünket?! Hál igaz, hogy egyesek rosszul jártak ta­valy. De az is igaz, hogy azok a cs - bőszek, akik a Minőségi Magtermél- télőnél elzsebelték a dolgozó parasztok hasznát, most hűvösön ülnek. lg e-e. Császár elv társ ? — jobb szemével huncutul az acsai párti tkár felé kacsint, fejével is hozzábólint egy ki­csit, aztán csendesebbre fegja hang­ját. — Hát ezért nem kell aggódno­tok, Most a Párt kezébe vette a dol­got s menni is fog. Mert amit egy­szer a Párt kezébe vesz, abból csak nekünk, dolgozóknak lehet hasz­nunk! * Az emberek helyeselnek. Ácsán a dolgoz', parasztok szeretik a Pártot, úgy tekintenek rá, m nt legfőbb támaszukra. A Párt vezető, sége, de. as egyszerű párttagok is jó példával járnak elöl a termelés­ben, a magánéi: tűkben. Segítik, ta­nácsokkal látják el a község dolgozó parasztjait és azok is bizalommal fordulnak hozzájuk, mert érzik és tudják, hogy a Párt értük van, javu­kat akarja. Az eredmény nem is maradt el. Az acsai dolgozó parasztok nemcsak se­gítségért fordulnak a Párthoz, de maguk is részt kérnek a munkában, mert megértették, hogy iobb életük formálásához az ö munkájukra, áldo­zatkészségükre is-szükség van. Hu­szonkét népnevelő van a faluban, s ezek közül több, m'nt tíz pártonkí- vüli, Klobacsek Mihály, Lajtos Ist­ván, Mikolai János, Huszárt Macek parlonkívüliek kitűntek a termelés­ben, élenjárnak a szerződéses terme­lés megkötésében, de vezettek a ne­velőmunkában is. Egyéni agi'ác óval, há.ról-házra járva, világosítják fel az embereket, megmag urátzák a napi poVfkai eseményeket, megmutatják az utat, melyen haladva felépíthetik az új világot. 8 az emberek követik ők-.*, mert a legjobb érvekkel b zo- nyítják szavaik igazságát. A saját példamutatásukkal.. Látjátok, üt van a hároméves terv is — folytatja az acsai bíró —, régeb­ben is foglalkoztak ilyen dolgokkal, ígértek fűt-fát. 8 mi lett belőle. Nagy semmi. De moot más v'lág van. Amit ma ígérnek, azt meg § tartják. A hároméves terv t is dö előtt haj. tottnk végre. 8 mit kaptunk? Sokat. Nagyon sokat. A régi kormány azt mondta, lesz villanyunk. Aztán hiába vár unlc évek ,évt z dek hosszú so­rán. Nem győztük a mécresbe a sok faggyút. Most meg fénybeborul’ az egész falu. Hát ksll en -él több? Hát ez a Párt! így lesz az ötéves tervvel is. Csak most még ól ain az, mint a masziUe'ett gyerek. Nem k'várhnt- jnk, hogy egyszer-e jár ő r is. Előbb tdmogaU'wik kell. nevelnünk, gon­doznunk. Ha mindannyian köves munkával n .kilátunk, meglátjátok, eg szerre csak nckilód l, aztán csak amúlhattok. — Ezért kell szerződést is kötni. Hogy jobb, szebb legyen az életünk, meg bi'tcsdb' a > megvalósuljon az öé e- torv a mezőgazda-ágban is... Már csak ketten, hárman állják körül a kúl' h 't. A öbb ek ez a zial- hoz furakodtak. A'á akarják írni a szerződést. Megy is most a munka, mint a korkacsavás. öröm nézni. A 90 százalékot is t Mhaladták, s ha így megy holnapra meglesz a sziz is. Ha túl nem teljesítik, mert Ácsán az megszokott dolog. Kijön a rendelet, az acsaiak a Párt vezetésével hozzá­fognak s néhány nap ala t túl is tel­jesítik az előirányza'ot. így voll ez a beszolgáltatásnál is, a tervköl- csönjegyzésnél, az őszi mélyszán'ás­nál. 8 így lesz a szerződése,s terme, lésnél is... — Aztán, mondja csak bíró bó-si — v t fel a kérdést búcsúzóul Lajtos István —, hogy is állunk azzal a ter­melő csoport fal h^Azt hallottam, hogy szó van róla a faluban. Az emborek szeretnének szövetkezeibe menni. — Meglesz az is, csak nyugodjatok meg! Nem szabad elhamarkodn', hadd érjen meg a dolog! Tavasszal összehozzuk, Ácsa ebben sem feg le­maradni! ... táplálékot a bélrendszer emészti meg, vagyis hasznosítja a szervezet szá­mára s utána a v.rrendszer juttatja el a test valamennyi részébe. Az ember kíváncsi volt tulajdon testére. Előfordult, hogy megb. tége­det t és fájdalom gyötörte. Mikoc az évek eljártak a feje fölött, megörege­dett és már- nem végezhe te el a műnkét olyan jól, mint fiatal koi’á- ban. Néha bizony a tehén is megbete­gedett és veszélybe került az ember tápláléka- A ló is kidül t olykor a sorból és nem volt, gki elvégezze a munkát. Az ember szükségét érezte, hegy megtudja, mi az, ami ilyenkor elromlik; a szervezetben. Vájjon mit gon­dolsz, érez.e kí­váncsiságot az állat? Megfigyel- ted.e már a macs­kát ? Csalhr tatlan biztonsággal tudja, hol talál eledelt, hogyan kell elfo­gyasztania, melyik kuckóban mele­gedhet legkényelmesebben. Érez-e vájjon a macska, kíváncsiságot ? Tu as-a Lmi valamit kíváncsisága kielégítésére? Az ember néha úgy érzi, hogy az állatban is megvan ez a tulajdonság, de az igazság az, hogy nyoma, sincs benne. Ez a nagy különbség az állat és az ember között. Emberi álla ok vagyunk, fürkésző, kíváncsi állatok. Szeretünk rájönni a problémák meg­oldására, « Mint az sejthető volt, a mágia bi­zony sokszor nem használt a beteg­nek. Az ember feltette ömnagánck a kérdési: miéit? Mivel pedig az em­ber tanulékony áilaf, rájö t arra, hogy vannak olyan eszközök, ame­lyek a rituális ráolvasást hatáno- saíbbá teszik: ilyen például a bedör- zsölés, a forró fürdő, a számtalrn gyógyfű. Tatán a nagy kérdőjelre nem a mágia ad választ hanem maga az emberi test? Ha az ember megtudná, hogy működik a szerve­zető. tátin rendibe tudná honni ?z el. romlo t gépezetet, a beteg te* tét is ? Ez az új gondolat az ókori görgők agyában merült fel, akik több, mint ké'ezer évvel elő tünk éltek. A görö­gök sok olyan felfedezésre bukkan­tak. amelyet még ma is nagyra tar. tunk. Természetesen mindabból, amit a görögök az em­bert test és a szervezet műkö­déssé tck'nfcetáben felit de t ók, ma már sok minden idejét múlta, de észlelet éjik nagy része helyesnek bi­zonyul;. Talán még konkrét felfede­zi- eiknél is nagyobb szolgálatot tet­tek a fejlődésnek azzal, hogy életre keltették a kuli'ás szellemét, amely sohasem nyugszik meg, hanem fá- raóh'tafanul keresi a választ m'n- den megoldatlan problémára. A gö­rög nép páratlan kíváncsiságá­val, fürkésző szellemével magyaráz­ható, hogy a hellének az elsők között próbálkoztak a dolgok lényegének és összefüggéseinek megfej ésével. Ugyrnaz a szellem élt a görögök­ben, mint benned, kedves olvasóm, ha elültetsz valamit csak árért, hogy figyelemmel kísérjed az. új növ'ny sarjadzását, ha kukaco vagy lepkét „boncolsz”, vagy szétszedsz egy töl­tőtollat. Az ember mind. addig tehetetlen volt a mágia hatalmival szemben, amíg hitt benne. Abban a pil­lanatban azonban, amikor már úgy érezte, hogy választ találhat az élet nagy problémáira, ha kitartóan ke­resi a megoldás : kezébe került a lezárt kapu kulcsa. Ettől g pilla­nattól kezdve mindent megtudhatott a világról, sajátmagáról, sőt ar ól is, hogy miképpen lehet vál orfatni a dolgokon. Az ember meg akarta érteni a világot és elindult kalandos felfedező útján. És ez végzetes kö­vetkezményekkel járt a mágia sötét eszméj számára, Az emLer elindult felfedező útján ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents