Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. január (5. évfolyam, 1-5. szám)

1950-01-22 / 4. szám

DÉLPESTMEGYEI NÉPUJS A.G

* 1950 január 22.

PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS

JAVÍTSUK MEG A SAJTÓ

ÉS PROPAGANDAANYAG KIADVÁNYAINK TERJESZTÉSI MUNKÁJÁT

Pártunk sajtó és propaganda- anyag kiadványainak terjesztése szorosan összefügg az agitációs és oktatási munkával.

A sajtómunka, ha foglalkozunk vele feltétlen mutat fel eredményeket, bizonyítja ezt megyénk viszonylatában a Szabad Fald, U) Világ és a Tartós Bétáért, Népi Demokrádáérrt c. lapokért folytatott munki eredményessége. — A Tartós Béke népszerűsítése terén

— mely iap segít bennünket hathatósan munkánkban, harcunkban ■— komoly eredményeket értünk el.

— Olyan kis községekből álló járásban. mint az alsódabasi, azonkívül üzemeink is. mint pl- a duna teszi konzervgyár, szép eredményeket mutatnak fel, ahol a dolgozók közei 40 százaléka előfizet a Tartós Békére. — Mindkét helyen az agitációnál felhasználták az aktuális külpolitikai kérdéseket és ezen keresztül világítottak rá a lap rendkívüli fontosságára.

Az Uj Világ előfizetői számának az emelkedése is az állandóan elmélyülő szeretet jele, amit népünk felszabadítónk, a Szovjetunió iránt érez, és annak a min,- díg erősödő érdeklődésnek, amely dolgozóinkban megnyilvánul, a Szovjetunió életének és eredményeinek megismerésére.

Az a 10.000 új Szabad Föld előfizető, amely a legutolsó időben kapcsolódott be a lap olvasóinak táborába, bizonyítéka ann ;k az érdeklődésnek, amelyet dolgozó parasztságunk a Szabad Föld iránt érez, bizonyítéka annak, hogy ma már magukénak érzik ezt a lapot.

De az eredmények mellett állapítsuk meg, hogy a sajtómunka megyénikben még sok kívánnivaló hagy maga után. Pestmegyében aránylag kis százalék az újságolvasók száma. A sajtómunka megyénk területén eddig csak kampányszerűen folyt és amikor ezek a kampányok ..végetértek“, telje-' sen hibás módon befejeződött a' politikai felvilágosító munka is,) amelyet a rendszeres újságolvasók ' számának megnöveléséért folytat- j tunk. Ez a módszer volt fő oka az állandó lemorzsolódásnak, tehát sajtómunkánk gyengeségének is. A sajtóagitációs munkát befejezni sohasem szabad. Ellenkezőleg, az eddig végzett munkát ki kell értékelni, levonni a tapasztalatokat, Javítani a hibákon és megállapítani azokat a feladatokat, amelyekkel a sajtómunkát tovább tudjuk erősíteni

Tehát sajíómunkánkat állandó,

folyamatos munkává kell tennünk, állandó pártmunkává. Feltétlenül fontos a sajtómunkát összekapcsolni a népnevelő munkával, úgyhogy ne csTc technikai munka legyen, hanem szoros kap- ' csolatban legyen a felvilágosító munkával.

véleményüket, érezzék egyszóval az olvasók, hogy törődünk velük. Ácsa község népnevelői és ezek között is elsősorban Lajtos István, Klobács- Mihály és Mikolii János elvtársak állandóan az emberek között vannak, maguk is mindenben jó példát mutatnak, j tisztában vauinak a dolgozók prob- j léniáival, ez a népnevelő munka ’ meg is látszik Ácsa községen — és sajtómunkáján is. Pártszervezeieink ismerjék meg saját területükön a sajtóviszo- nyokat, hogy a tervszerű és rendszeres sajtómunkát vinni tudjuk, most elsősorban megyei lapunk népszerűsítésére. Képezzenek területükön súlypontokat és e szerint végezzék munkájukat. Megyei lapunk előfizetőit, az újságot ma még Iegkevésbbé olvasó dolgozók között, elsősorban j a dolgozó parasztság köréből kell: toborozni. Megyei lapunknak ko- ! moly előiskolának kell lenni a dől- j gozók számára, hogy majd pár-! tunk központi lapjának a Szabad Népnek olvasói legyenek.

Egyszóval, sajtómunkánkat folyamatossá, állandóvá, rendszeressé kell tennünk.

De meg kell változtatnunk megyei viszonylatban pártunk propagandakiadványaival, a brosúrákkal. Pártmunkással, Népnevelővel kapcsolatos hangulatot is. Propagandakiadványaink fontosságát j még nagyon sok pártszervezetünk sem ismeri fel. Nem tekinti politikai feladatnak az anyagok terjesztését, hanem sokszor valamilyen üzleti vállalkozásnak.

Pedig propagandaan y agj a ink

terjesztése fontos része a felvilá- i gosíó munkának. Pártunk és j 6gé«z dolgozó népünk politikai' továbbképzését segíti elő. Ezért i döntő tehát az, hogy pártszerve- j zeteink súlyt helyezzenek az anya- j gok minél szélesebb rétegben való terjesztésére. Mostanában már mindjobban tűnik el az a régi szokás, hogy a nagy gonddal és költséggel készített kiadványok a szervezetek szekrényeiben porosod, nak, mint ahogyan azt még most. is Irsán teszik. Természetes, hogy így a brossurák sohasem kerülnek a dolgozók kezébe.

Propaganda kiadványainknak politikai felvilágosító munkával való terjesztése megfelelő időben és megfelelő rétegek között nem kevésbbé fontos, mint a pértna- pok, kiagyűlések vagy más szóbeli agitációnak a megszervezése. Anyagjaink terjesztését szorosan hozzá kell kapcsolni a népnevelő munkához. Agitációs munkánál a néynevelők mindig vigyék magukkal a legaktuálisabb brossurákat és használják azokat fel egy-egy kérdés megbeszélésénél.

így teszik ezt gyömrői népnevelőink, nagyon helyesen. De a kis- gyűiések és olvasókörök is alkalmasak pártkiadványaink terjesztésére- A tanyai dolgozók felé való terjesztésbe be kell kapcsolni a mezőőröket, akik ezen a téren jó munkát tudnak végezni.

Ha a terjesztés munkáját így végezzük, akkor annak meg is lesz az eredménye és akkor nem kell majd a kérdést úgy beállítani, ahogy a bagi pártiitkár mondta: „nálunk azért nem, fogynak a brosúrákmert- nincs, aki megvegye". Persze, ha semmit s-m teszünk a terjesztés érdekében, akkor nem is lehet eredménye.

De pártszervezeteinknek pontosan el is kell számolni a leküldött anyagokkal, mert a helye« és pontos elszámolásnak komoly politikai jelentősége van. A helytelen és pontitlan elszámolás körül, mindig rossz terjesztési munka, vagy a szekrényben fekvő anyagok tömegei vannak. Tehát a kiadványok pontos elszámolása mintegy képe a pártszervezetek oktatási és agitációs munkájának.

Pártunk aktíváinak lapja a .pártmunkás", annak ellenére, hogy előfizetőinek száma az utóbbi időben emelkedett, még mindig nem örvend olyan népszerűségnek pártmunkásaink körében, mint kellene. Nem látják, hogy a Pártmunkás mily hatalmas segítséget nyújt nekik feladataik elvégzésében. A helyzet hasonló a „Nép. nevelő"-vei kapcsolatban is. Népnevelőink nagy része ugyan már látja világosan, hogy munkájuk a Népnevelő olvasása nőikül semmit! sem ér, hogy a Népnevelő megmu- j tatja a munkájuk jó elvégzésének módjait, de vannak alapszervezetek még, ahoi a népnevelők nem olvassák. < Ez természetesen meglátszik annak a szervezetnek népnevelő munkáján is. Pilis községben minden népnevelő rendszere- Jte« olvassa a Népnevelőt és a\ párttagság 50 százaléka rrdszere- aen előfizet « Pártmunkásra. — Népnevelő., pártmunkás- és bizalmi értekezleteken, taggyűléseken felszólalásokban ismertették a Pártmunkás olvasásának fontosságát- ismertették egyes fontos cikkeit és ennek meg is lett az eredménye.

Ha megjavítjuk sajtó és propagandaanyag kiadványaink terjesztési munkáját, ez lényegében politikai munkánk megjavítását jelenti. Ha. ennek a munkának olyan jelentőséget tulajdonítanak népnevelőink, pártmunkásaink, mint amilyent kell, akkor nagyban hozzá fognak járulni a népnevelő- munka eredményeinek növeléséhez is.

Halasi, György megyei anyagfelelős

S ■'jtómunk'nk egy5k legfontosabb feladatának kell lenni, hogy tudatosítsuk a s?jtó jelentőségét. E célból ki kell építenünk a. sajtófelelős hálózatot és sajtófelelöse- ínket a múlttól eitérőleg, aktivizálni kell. Sajtómunkánknak oda kell. hatni, hogy a dolgozók rendszeresen olvassák azt a sajtót, amely erőteljesen támogatja őket mindennapi munkájukban.

Népnevelők munkájukban használják fel az újságcikkek megvitatásának módszerét és elsősorban ők tanulmányozzák a pártsajtót.

Népszerűsítését össze kell kapcsol, ni az előttünk álló feladatokkal, a Szovjetunió népszerűsítésével, a világpolitikai kérdést k ismertetésével, az ötéves terv végrehajtására való mozgósítással, az éppen előttünk álló mezőgazdasági feladatok elvégzésével. Népnevelőink ne elégedjenek meg uzz’l, hogy felvilágosító munkával előfizetőket szerveznek, hanem tartsák velük továbbra is a kapcsolatot,, látogassák meg őket, kérdezzék meg

I Ebből fagyasztott hal lesz! A motoros halászhajók minden nap gazdag zsákmánnyal térnek vissza a tengerpartra épített haifeldolgozó üzem kikötőjébe. A szovjet halászok csak elbeszélésekből ismerik a keveset jövedelmező, kézicrő- ve! va'ő halászatot. A halakat villanydaru helyezi sorba egymás mellé — mint a képen is látható — és innen kerülnek ledolgozásra. Néhány kiváló szovjet hakonzerv fajtával a magyar dolgozók is megismerkedtek az 1949 es buda. s pesti nemzetközi vásáron.

AZ AMERIKAI TŐKE ÉS AZ ANGOL BIRTOK

Az angol világbirodalom már régen válságba került és lehanyatlott. Baldwin, Anglia egykori miniszterelnöke már az első világháború után mondogatta, eltűnődvén az angol világbirodalom sorsán: ha el kell pusztulnia, legalább a pusztulási időt húzhatnák el 100 évig. De a birodalom hanyatlása és pusztulása egyre gyorsul. A belső bomiasztói erőkhöz hozzájárul a hatalmas tengerentúli versenytárs, amely az angol birtokok utódlási jogát magának követeli. A két imperialista versenytárs között mindjobban kiéleződő harcban a tengerentúli ragadozó kaparintja meg a leeízesebb koncokat. A Wall Street mohó karmai az angol birodalom minden része felé kinyúlnak.

Bevin és Churchill politikájának következménye — siránkozik a londoni „Daily Express" — hogy Anglia trsár saját birtokainak sem ura, magános, jelentéktelen szigetté válik Európa partjai mellett. A „Daily Worker" írja: „Az Egyesült Államok egyre jobban szorítja Anglia nyakát, hogy szétrobbantsa a Sterling-blokkot és megsemmisítse Anglia kereskedelmi előnyeit azzal a céllal, hogy megszerezze magának a brit világbirodalmat. Most Angliát s a világbirodalmat részletekben felvásárolják az amerikai pénzmágnások.”

A kommunista „Labour Mansiey" „Angol-amerikai ellentétek" című cikkében mutat rá az amerikai imperializmus támadására, amelyet Anglia gazdasági, politikai és stratégiai bázisai ellen intéz. Az USA, amely termelési kapacitás és technikai .színvonal tekintetében messze megelőzte Angliát, éhesen vetette rá magát a brit piacokra. A lap adatokat sorol fel, ezek

meggyőzően illusztrálják az angolamerikai ellentétet, amely most rendkívül kiélesedett a gazdasági válság kibontakozása során. Az USA Anglia piacait mind nagyobb mértékben ragadja magához. Az amerikai tőke mindenhová behatol. A „Times” szerint az amerikai monopóliumoknak ma már komoly tőkebefektetéseik jövedelmeznek a kaucsukültetvényektől, az Aranypart mangánérc-bányáiig, a malájai ólombányáktól délrhodéziai vállalatokig, mindenütt.. Kiváltképpen éles harc dúl az imperialista ellenfelek között a kau- csuk- és olajtermelés monopóliumáért.

Az USA fokozott „érdeklődéssel” fordul India felé. MacCloy, a Nemzetközi Bank elnöke nemrég jelentette ki, hogy India „különösen vonzó” a számára. De fokozott érdeklődést tanúsítanak az amerikai imperialisták Anglia hatalmas, de aránylag még alig feltárt nyersanyag kincsben gazdag afrikai birtokai iránt is. Az amerikai imperialisták világuralomra törekvő háborús terveiben Afrika kiváltképpen fontos sztraíéglai szerepet játszik. ,

Az amerikai tőkétői való függés szégyenletes, népellenes politikájával az angol Kommunista Párt az ország belsejében végrehajtandó igazi szocialista rendszabályok és az ország határain kívül a demokrácia erőivel való együttműködés politikáját állítja szembe.

„A jelenlegi háborús politikát — jelentette ki Pollit, az angol Kommunista Párt főtitkára — a Szovjetunióval és a világ haladó népeivel való béke és barátság politikájával keil felcserélni, amely egyedül képes visszaállítani nemzeti függetlenségünket."

Megindult a versengés, hogy kinek tárcsázzanak először

Újszerű é® igen hasznosnak bizonyult rendszert vezettek be Félegyházán a dülöbiztosi értekezletekkel kapcsolatban. Az eddigi havon í a egyszer tartott közös értekezletek bár Hím bizonyultak feleslegesnek, de a dülöbiztosok nagy száma miatt minden problémát nem lehetett letárgyalni. Ezért most január 7-én a me. zőöri járásiján rendez ék az első részleges, mintegy 10—12 dülöfelelös- sej kinn a helyszínen rtjpgyüléssze- rüen a dü-öblzosj értekezletet.

A bevezetett úji ás igen jónak bi. zonyult, mert minden dűlöbiztos elő- tudta adni a fí lmerült kérdéseket és kielégítő választ is kapott rá- irA politikai helyzet ismertetése után mindjárt Udvari János 4 holdas paraszt szólalt fel. őszintén nrng- TTondom, jó magam is féltem a gépektől, pnnyían rémi teltek vele — igaz, mind kulák volt — most meg- tárcrázta'tam 2 ho'dat és mikor a műnkéit befejezték, hát elállt szemem szám attól a munkától, amit a tá'Csa csinált, jártak ám a szomszédok is csodájára és egyszeribe megindult a versengés, hogy kinek tárcsázzanak először”.

Fricska Mihály bácsi fűzi tovább a szót: „fin meg azt mondom, most látjuk csak, milyen hálával tartozunk mi a kormányunknak azért, mert rábeszélj bennünket, hogy vé- g-ezzük el a mélyszántást. Soha, amióta a7 eszemet tudom, így nem né. ze t ki r földem’'.

Szikszci Andrásáé vesz/ át a szót: „En bizony azt mondom, igaz a gépállomás szépen és jól felszántja a földet, mégis azt kell mondanom, nem végeztek minden tekintetben kielégítő munkát, annak ellenére, hogy ilyen szép még errefelé nem volt a vetés. És pedig azt hibáztatom, hogy a gépállomás dolgozói igen szorgalmasan elvégezik ugyan a munkát, de nem beszélgetnek a parasztokkal a. polit'kai helyzetről, pedig ez nagy hiba, merf mindannyian érdeklődünk itf és kiváncsiak vagyunk mindenre, amjt az ötéves terv létrehoz. Szeret nénk ne ipari munkásokkal megvi. tatni a helyzetet és kicserélni néze. teink'-t’1.

Dongó János dolgozó kisparaszt mondja el panaszát, hogy csaptak be a kulákok és beszélték le a gépszántásról, nem maradt úgyszólván semmi takarmánya és mikor megtudta, hogy a gép 38 Frt-ért szánt egy hold földet, majdnem sírva fakad .

Takács Sándor 5 holdas kisparaszt azzal büszkélkedik, hogy egyik gyereke gimnáziumban járt, a másik Pesten ipari tanuló és több pénzt küld egy héten haza, mint ö egy hó. nap alatt kapott munkájáért a ku. iáktól azelőtt-,,Úgylá'om — mondta. — hogy a kommunisták nem azt

nézik, tekintetes, vagy nagyságos úr-e az apa, hanem c«ak egy számit náluk: becsületes dolgozó gyereke-e, és azért, mert csak így lehet felépíteni a szocializmust”.

Folyik a röpgyülcs és amikor egy- szerosak fc'ugrik az Öreg Pécsi Sándor és kihívja versenyre, a szerződé, sek kötésére a jelenlévő dülőblztoso. ka". Mikor a gyűlés vezetője megkérdezi, hány éves is Pécsi bácsi, így feleli;

„Én hatva®hat éve* vagyok és igen sajnálom, hogy nem 22 éve« vagyok, de ha már ezen nein is lehet segíteni, hát azért még bí bizonyítom, hogy az öregek is tudnak versenyezni, mint Rákosi elvtárs, szeretett vezetőnk se gyerekember már és vesse i egész dolgozó népünket a fel. emelkedést jelen’ö szocializmus útján. Be akarom bizonyítani én is, hogy öregember nem vén ember”.

így mutatkozott meg a dolgozó parasztság összeforroftsága a szocia. lizmust építő nőpi demokráciával és itt bizonyult be, hogy a dolgozó pa- rasz'ság tudja, mit jelent számára a munkás-pnraszt szövetség erősítése.

Fűszerpaprika N. V. ttoipzÉi az ötéves tervért!

A Fűszerpaprika Termeltető én Feldolgozó NV kalocsai kirendeltsége csomagoló üzemének dolgozol a sztálini felajánlás óta hatalmas emelkedést értek el a termelés vo* nalán. A sztálini felajánlás óta a csoportok állandóan erősítik munkateljesítményeiket- Amíg december végéig az egész üzem ótlagszá* zaléka 118-1 százalék volt, addig az 5 éves terv első bérhetében az átlag százalék 134 1 százalékra emelkedett.

A termelés vonalán kitűntek a csomagoló osztály 2, 6 és 8 munka- csoportjai. A 2. sz. munkacsoport tagjai: Szőnyi Erzsébet, Szőnyi Ilona, özv- Hepp Lászlóné. Dinnyés Jánosné. A 3. sz- munkacsoport tagjai: Farkas Borbála. Vén Marsit. Pörgye Andrásné, Lakatos Mihály- né. A 8. sz. munkacsoport tagjait Jámbor Magdolna, Bajusz Jolán. Kiss Borbála, Bocskai Béláne.

Az 1950. év első bérhetében a %■ sz. munkacsoport átlagszázaléka 145 százalék, a 6. sz. munkacsoporté 157 százalék, a 8. sz- munkacsoporté 184 százalék volt.

A Fűszerpaprika NV csomagolói megértették az ötéves terv hatalmas perspekliváit és Ígéretet tettek arra, hogy még fokozottabb erővel, még fokozottabb munkateljesítménnyel szolgálják ötéves tervünk sikeres végrehajtását, a szocializmus építését.