Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)

1949-12-04 / 50. szám

t Délpeslmegyei Népújság IfMO. december 4. AN AJ ÖLI J SZUBOT1N | A dász tor AteksZej apja több ntinl 20 éuen át púsztorkodott, ismerte az Isjgása falu. Alekszej, mint gyér­etek, a piának segített, ő volt a nkisptásztor«. Aron a tavaszon, hogy befejezte az iskolát, az öreg megfázott, ágyba feküdt, többé vetni is kelt fel. Alekszej kettes­bán ’maradt az anyjával, azután kong ítélő jelt a kolhozban. Ami­kor 'Jétört a háború, jelentkezett * frontra. Leszerelés \után hazatért és üres házat talált• Tetején becsöpögőlt az eső, a pitvar bedőlt, a törött ablaküvegen át befütyült a szél. Alekszej 'anyja két éve halt meg, azóta senki sem lakott üt. — Nem marad ez itt. A zub­bonya tele van érdemrenddel, vértek törné mayát a kolhozbdn mondták az emberek Alekssejre. De Alekszej elment á kolhoz vezetőségéhez és kérte, segítse­nek neki, hogy felépítse a házat. — Hál itthon maradsz, Aljosa? — kérdezte az elnök. — Miért kérded, Iván MiliajIo­nics? Hiszen, nem zártatok ki a kolhozból? — Szóval itt maradsz? — s az elnök közelebb húzta Székét Alek­­sztejhez. — Jól határoztál. Ami a házadat illeti, adunk pénzt, bú­tort is bele. Munkát pedig vá­lassz, amihez kedven van. Köny­velnél újra, mint azelőtt?... De Ha akarod, brigádvezetőnek is kinevezhetünk. Alekszej aznap nem adott vá­laszt á kérdésre. Jogorics, a kol­hoz ácsa segített neki rendbehoz­ni a házat és hamiskás mosollyal megjegyezte: — Gazdasszony nélkül árva a ház. Vennéd el esetleg az unoka­­hugomat, Mása Kropalovát. Az apja a legelső kovács messze környéken! Mása sovány kislányka volt, amikor Alekszej bevonult. Most alig lehetett ráismerni. SZeme ra­gyogott vékonyivű szemöldöke alatt, haja súlyos koszorúban bo­rította fejét. Egy este találkoztak az utcán. — A mi brígádurík vezetője leszel?{— kérdezte a leány olyan hangon, mintha előre büszke lenne arra, hogy Alekszej lesz a vezetőjük: ' — Nem tudom, még nem dön­töttem — mosolygott Alekszej. — Az elnök mondta. — Igen, nekem is ajánlotta, de más munkát szeretnék. — Hát persze... lehetsz akár pásztor js! Ez csak úgy kiszaladt Mása száján. Haragosan mondta, mert szerette volna, ha Alekszej lenne a brigádvezetőjük. Ahogy elhang­zott, iriár vissza akarta szívni, die késő vált. AteksZej elpirult és Másának gondolnia kellett arra, hogy a fiú apja volt a pásztor ésAlekszej gyermekkorában maga is a nyáj körül szaladgált. Most már nagyon bánta, hogy ennyire megsértette. — Akár pásztor is — ismételte tompa hangon Alekszej és kö­szönés nélkül sarkon fordult. A leány tetszett néki, a szeme, másólya; a kis gödröcskék az ar­­'cárt, de annál jobban sértette, hogy Mása úgy lenézi a pásztor­kodást, amelyben eltöltötte egész gyermekkorát. Mások is lenné­nek, akik azt mondanák: »Ez sem jutott tovább az apjánál!« Ho­lott az állattenyésztés, a pásztor­­kodás komoly munka. Esz kell hozzá, hogy sók tejet adjon a tehén, finom gyapjúi a bárány, tá húst a sertés. Maga Sztálin elvtárs mondta: »A bolsevikoknak Kell kézbevenniök az 'állattenyész­tést!* 'S Alekszej elhatározta, hogy pásztor lesz. Az első tavaszi na­pon megindult « nyájjal a le­gelőre. A köd felszállt. A föld jó Utatokat árasztott. Mása csoportja az istállónál találkozott az új pásztorral. Az rgtjik fejőlány, Sztyosa Mirova kísérte. Kátya a Másáék csoport­jából rrém állta meg, hogy ne mondja: —> Úgy látszik, nemsokára es­küvőre készülnek a fejölúnyokl Láttátok, hogy nézett fel Sztyosa Alekszej re? Igaz, jóképű fiú Al­josa, nem csoda, hogy tetszik. , i—• Mi tetszhetik benne? — vont vállat Mása. — Nem nagy dolog pásztornak lenni! A lenüttetés idejéig nem talál­koztak. Úgy tetszett, Alekszejnél közömbösebben már senki sem viselked hetik. Csak néhány szót váltottak és elbúcsúztak anélkül, ho<Jy valami, lényegeset mondtak válna. Az dlkónyi szél elhozta a topo­­tyafák illatát a patak partjáról. Mása futásnak eredt, amikor a kert mögül meghallotta a mun­kából hazaférő fejőtányok hang­jait. Nem akart velük találkozni. Otthon, a tornácon apja lego­­riccsal beszélgetett. Be akart sur­ranni mellettük, de nagybátyja megállította: ' — Úgy nekiduráltátok maga­­lókat a ímunkának, alig látni ben­neteket. Azután, hány selyemru­hára i telik majd? — Majd ősszel összeszámoljuk — mosolygott Mása. — Szeretnék már az esküvődön táncaim. Te vagy a legszebb le­ány a kolhozban, jó vőlegényt kerestem neked. — Nincs most idő sétára, ud­varlásra, esküvőre — felelt Mása helyeit az apja. — Igaz, a lenicrmés most fon­tosabb, de szüretkor már lehet házasodni: — S Jegorics felne­vetett. Mása komolyságot érzett a tréfa mögött. S fülig elvörösö­dött, szjve is össZeszorult, ami­kor nagybátyja valóban komolyra fogfa a szót-' — Mi' kifogásotok is lehetne Alekszej Sztyopanovics ellen? — Ném — sZaJcadt ki a leány­ból kétségbeesett hangon és be­szaladt a szobába, becsapta maga mögött az ajtót. Vége felé járt a kaszálás. A lenszárakon kék virágok nőttek és Mása elfelejtette bánatát, ha rájuk nézett. Mindent elkövetett (t lányokkal egijütt, hogy az ő csoportjuk földjén legyen a leg­­szebh termés. Az öreg Már fa Ka­­zátioua okos asszony, ő mon­dó tiki: most ilyen az élet, 'min­denki élőre igyekszik. Lám Sztyo­sa tehene adja a legtöbb tejet, igaz, ez inkább Alekszej érdeme, (rtert amióta ő a pásztor, olyan gondozásban vannak az állatok, mint soha eddig. — Ha az iIjusin-dombokon ke­­m^nif a fű, Alekszej megsózza — dicsérte Már fa Kazüjnova. — Es mtfident beír a könyvébe. Egy kijsborjú sem pusztult el, amióta ő a pásztor. Tudós állattenyésztő tesz a fiúból, egész éjjel a köny­­i-'jez' rrtéllett ül. Nagy ember lesz, maflát jótok l • De a legmagasabbra akkor emélkedett AteksZej, amikor ki­vitte, hogy duzzasztót építsenek fcf patakra: soha többé a száraz­ság nem kerítheti hatalmába sem a fifidet, sem a legelőket. Mása iskiment'egy Talicskával, hogy segítsen az építőknek. A fenyvesben már reggel" kivágtak húrom törzsét, azt kellett el­hoznia. — Egyedül fel tudod-e rakni? — kérdezte Jegorics a húgától. — Fel — möndta magabizto­san. a leány. A két kisebbet még csak 'rá tudla emelni a talicskára. De a harmadik sehogyan sem ment. SZABAD FÖLD"-et minden parasztnak: // A »Szabad Eöld« a magyar dolgozó parasztság lapja. Fenn­állása óta harcol a parasztság elmaradottságának megszünteté­séért, teljes lelem eléséért és fef­­vi'ágositó munkát végez a kulá­­kök ellenséges befolyása ellen. November 20-án egyhónapos országos kampány indult, hogy a lap betölthesse hivatását: való­ban eljuthasson minden dolgozó paraszt kezébe, székes körben el­terjed jen, nevelhessen, úta taufet-1 hasson mindenki előtt. A »Szabad Főid« olvasói tá­borának (kiszélesítése egyúttal a dolgozó parasztok politikai szín­vonalának emelését is jelenti. Fa­lusi osztályharcot nem lehet ideo­lógiailag fejlett, öntudatos pa­rasztság nélkül elképzelni 1 Az előfizetésgyüjtő-mozgalom kecskeméti szervezője Sebők Anna elv társnő. — A Szabad Föld terjesztése — mint mondja lényegileg a politikai harc kér­dése! Népnevelőink tudatositot­­lák ezt és megmagyarázták, hogy nem lehel jó DEFOSz-tag, aki egyúttal nem élő/lzetöje a DE­­FOSz központi lapjának, a Sza­bad Főldrtek. Aki nem olvas rendszeresen, az lemarad politi­kailag is, szakmailag is. Sebők elvtársnő közlése szerint az előíizetésszerzö mozgalom Kecskeméten is szépen halad. Kü­lönösen a földmunkás- és sze­gényparaszti rétegekben lehet szi­lárd, széles előfizetői tábort ki­építeni. Ha Így halad tovább, Kecskemét eredménye országos vi­szonylatban is kiemelkedő lehet, A sTéti Estékn és a Szülők Is­kolája felvilágosító munkája vei együtt komoly fegyvert jelent a »Szabad Föld« dolgozó paraszt­jainak kezében. Szülők iskolája { Az iskola neveli az ijjuságot, 'dkjk majd átveszik, védik és to­vábbfejlesztik azokat az eredmé­nyeket, amelyekhez szüleiket a hatalmas Szovjetunió, a Párt és bölcs vezére, Rákosi elvlárs ve­zetése juttatta el. Egyedül nem tudná ezt megáldani a legdemok­ratikusabb pedagógus sem ', szük­sége van a sz'ülök támogatására. De hogyan segítsen a munkás vagy parasztszülő, akinek a múlt­ban nem volt szabad az iskolai nevelésbe beleszólni? Pedagógiai Munkában a félegyházi népnevelők Példamutatással dolgoznak a népnevelők a mélyszántás elvég­zése érdekében. A két hétig tartó esőzés után járásunk területén is kisütött a nap és dolgozó parasztságunk nagy ütemben folytatja a mély­szántást. ökécske község népne­velői az egyéni példamutatással jártak elől a mélyszántás elvég­zésében. Juhász Bertalan községi főbíró, újgazda mondja: — Azért iparkodtam jó példá­val előljárni, mert tudtuk azt, hogy legjobb népnevelő munka az, hogyha bebizonyítjuk tettek­kel is, hogy az élsők között vu­­fjyiirfk a mélyszántási munkák el­végzésében. Ezzel erősítjük demo­kráciánkat és magunknak is hasz­not hajtunk, mert nagyobb tér-. méseredményt érünk el jövőre. De egyben munlánnkal ünnepel­jük Sztálin elvtárs születésnapját A példaadásnak az eredménye, hogy Ökécske község 100 száza­lékig elvégezte a mélyszántást. Emellett a jó népnevelő mun­ka melleit nagy lemaradás mu­tatkozik Szánk és Ujkécske köz ségeknél, ahol á párt és a nép­nevelők nem okultak még ezideig sem. a kulákok szabotáiásából és így Szánk község eddig csak 19 százalékban, Ujkécske pedig 25 százalékban teljesítette a mély­szántást, ami járási eredményün­ket nagy mértékben lerontja és így eddig járási viszonylatban 69 százalékig teljesítettük a mély­szántást. A rossz munkából okulva min­den becsületes dolgozó paraszt­nak éreznie kell, hogy a siker biz­tosítéka az, ha valamennyi dol­gozó paraszt egyéni példamuta­tással jár elől a mélyszántás el­végzésében és ezen keresztül kí­méletlen harcot folytat a dolgozó nép legveszetlebb ellenségei ,a szabotáló kulákok ellen, akik még ma is ezzel a munkájukkal akar­ják dolgozó parasztságunk ered- 01003011 lerombolni. felkészültségre sem tehetett szeri* igy nem tudja megfelelően össz­hangba hozni a családi és az is­kolai nevelést. A «Szülők Iskolája» előadásai. Segítenek álban, hogy a szülök valóban nevelőtársai, támogatói lehessenek a pedagógusoknak. Cél ja: nevetni, tanítani a szülőket, segíteni, hogy leküzdhessék a ka­pitalista nevelés maradványait,, megismertetni velük példalcépünk (i 'Szovjetunió nevelési módsze- Veit és tapasztalatait. Az előbb említett okok miatt ugyanazokkal a célkitűzésekkel Kecskeméten is megindultak az előadások. Az eddigi, általános Lép, különösen a pusztákon ki­elégítő, bár némely helyen a szü­lök bem jelentek meg a várako­zásszerinti számban. Dicséretet érdemiét a 1 áro'si iskolák közül pl L 'fHonvéd-téri és a Jókai-utcai áU ta’.ános iskola, dhdf. a s'zülők szép­számú mef/jelenés mellett értékes, hozzászólásokkal is kifejeztékr hogy megértették a tömegmozga­lommá fejlődő «Szülők Iskolája* jelentőségét. A külön erne a célra összeállított és kiadott leckefiize­­ßeket mindenütt örömmel fogad­ták és vásárolták. iA kezdet felei azt mutatják,, hogy nem volt hiábavaló Kecs­keméten is megindítani az elő­adásoka'/. A «Szülők Iskolái]aurá­ién igy a kecskeméti dolgozók is, tudásban, műveltségben gya­rapodva, lépést tudnak tartani gyermekeikkel és támogatni tud­óik nevelőink munkájúi. DiadaLmas auz&inj“ A Szervesirágyagyujtö és Ke­reskedelmi AT. felhívása. Egyes háztulajdonosok és la­kók, a lőzegszóró munkásaink előtt bezárják a kaput és nem hajlandók kinyitni. Figyelmeztet­jük ezeket az egyéneket, hogy a tőzegszóró munkák akadályozása büntetendő cselekmény. fia pénzbeszedőínk, valamely oknál fogva a ház tulajdonost nem tudják felkeresni, kérjük- a lak­­bérfizetéskor felvett kezelési dija­kat irodánkban, Lestár-tér 1. sz. alatt befizetni, mert a- pénzbesze­dők meg nem jelenése, nem men­tesíti a háztulajdonost a fizetési kötelezettség alól. Szervestrágyagyüjlő és Ke­reskedelmi Nemzeti Vál­lalat kecskeméti osztálya. A »Diadalmas asszony« c. ope­­yétit a Jivlondi háborúk, Nagy Pé­ter, a haladó szellemű cár ural­kodása idején játszódik le Orosz­országban. A darab Mencsikoff tábornagy, a cár leghűségesebb barátjának és Mártának, az egy­szerű proletárlánynak szerelmé­ről -szól. Mártát Mencsikoff a cár akarata ellenére is feiviszi Mosz­kvába, ahol a cár beleszeret s magamellé emeli, mint Katalin cáriról. E körül bonyolódik az operett eseménye, melyet át- és átsző Csajkovszlky gyönyörű mu­zsikája, de a diarab igazi célja: bemutatni a XVIII. század Orosz­­országát, amikor Nagy . Péter, a népre, az elnyomott, állati sor­ban sínylődő orosz muzsikokra támaszkodva letöri a »bojárok«: nagy földesurak hatalmát, s a barbár gyarmati állapotokból ki­emelve virágzó országgá építi ki az orosz földet. A »Diadalmas asszony« hűm tükrözi az akkori társadalmi vi­szonyokat, egyszersmind bizo­nyítva azt, hogy7 a könnyű mű­fajú operett is művészi alkotássá fejlődhet, ha felülemelkedik a giccses, hazug polgári romanti­kán, ha mondanivalója a váló ételét tükrözi s figurái nem mes­terkélt, .színpadi figurák, hanem élő emberek, akik köztünk jár­­nak-kelnek, dolgoznak, alkotnak. Ezért mutat ú-tat a magyar szín­műírók számára a »Diadalmas asszony«, mely ennél a műfajnál is a szocialista realizmus diadalát, és magasabbrendűségét juttatja érvényre. A »Diadalmas asszony« a szín­társulat egyik legnagyszerűbb alar kiijlásia s ez kétségtelenül elsősor­ban a rendező: Daniss Győző ér­deme. A szereplők közül maga­san kiemelkedett Jánoki Sándor művészi produkciója, áld Broniii gróf nehéz kettősszerepében meg­közelítette a szocialista realista színjátszást. Partnere, Farkas Anni nagyszerű áJakitása sem ma­radt el sokban mögötte. Jó volt Takács Margit és Madarász László alakítása js, a művészi hatást azonban nem rontotta, sőt emelte volna, ha Madarász nem a gics­­cses polgári színjátszás »szép fiúját« játszaná szerepében, ha­nem igazi művészi alakításra tö­rekedne. Nagy sztárok utánzása nem a szocialista realista szin­­játszás módszere! Az epizódsze­repekben Solymossi Imre emel­kedett ki. — BODOLIN bőrt puhít, feketít ás impregnál. Mindenütt kapható. Mása ínég bottal is megkísérelte felemelni, de az sem hasznúit, — ereje kevés volt a fcnyőlörzshöz. Ekkor a talicska mellett meg­jelent Alekszej. Könnyedén emelte fel a nehéz rönköt, odakötözte a másik keltőhöz, azután megra­gadta a talicskát. Mása mozdulatlanul állt. Va­lami nagy öröm fogta el a szivét. — Köszönöm, hogy segítesz — mondta halkan, bátortalanul. — Kern is tudtam, hogy ne­ked segítek, csak megláttam a fák között, hogy valaki bajlódik itt — mosotyodott el Alekszej. — Ha tudod, hogy én vagyok, nem segítesz? A fiú ríem felelt, csak újra a kötelet kezdte igazgatni, pedig erre semmi szükség sem volt, Most a bokrok mögül kilépett Jegorics. — Sikerült? — kérdezte és mindjárt 'folytatta is: — De hi­szen látom, akadt segítséged I — és előbb Mása mosolygó arcára, majd Alekszej zavart képére né­zett. Elnevetle magát és vidáman mondta: / — Azt hiszem, gyerekek, ideje, hogy megborotválkozzam és elő­vegyem az új ruhámat az eskü­vőre!...

Next

/
Thumbnails
Contents