Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)

1949-12-04 / 50. szám

t

Délpeslmegyei Népújság

IfMO. december 4.

AN AJ ÖLI J SZUBOT1N |

A dász tor

AteksZej apja több ntinl 20 éuen át púsztorkodott, ismerte az Isjgása falu. Alekszej, mint gyéretek, a piának segített, ő volt a nkisptásztor«. Aron a tavaszon, hogy befejezte az iskolát, az öreg megfázott, ágyba feküdt, többé vetni is kelt fel. Alekszej kettesbán ’maradt az anyjával, azután kong ítélő jelt a kolhozban. Amikor 'Jétört a háború, jelentkezett * frontra.

Leszerelés \után hazatért és üres házat talált• Tetején becsöpögőlt az eső, a pitvar bedőlt, a törött ablaküvegen át befütyült a szél. Alekszej 'anyja két éve halt meg, azóta senki sem lakott üt.

— Nem marad ez itt. A zubbonya tele van érdemrenddel, vértek törné mayát a kolhozbdn mondták az emberek Alekssejre.

De Alekszej elment á kolhoz vezetőségéhez és kérte, segítsenek neki, hogy felépítse a házat.

— Hál itthon maradsz, Aljosa? — kérdezte az elnök.

— Miért kérded, Iván MiliajIonics? Hiszen, nem zártatok ki a kolhozból?

— Szóval itt maradsz? — s az elnök közelebb húzta Székét Aleksztejhez. — Jól határoztál. Ami a házadat illeti, adunk pénzt, bútort is bele. Munkát pedig válassz, amihez kedven van. Könyvelnél újra, mint azelőtt?... De Ha akarod, brigádvezetőnek is kinevezhetünk.

Alekszej aznap nem adott választ á kérdésre. Jogorics, a kolhoz ácsa segített neki rendbehozni a házat és hamiskás mosollyal megjegyezte:

— Gazdasszony nélkül árva a ház. Vennéd el esetleg az unokahugomat, Mása Kropalovát. Az apja a legelső kovács messze környéken!

Mása sovány kislányka volt, amikor Alekszej bevonult. Most alig lehetett ráismerni. SZeme ragyogott vékonyivű szemöldöke alatt, haja súlyos koszorúban borította fejét.

Egy este találkoztak az utcán.

— A mi brígádurík vezetője leszel?{— kérdezte a leány olyan hangon, mintha előre büszke lenne arra, hogy Alekszej lesz a vezetőjük:

' — Nem tudom, még nem döntöttem — mosolygott Alekszej.

— Az elnök mondta.

— Igen, nekem is ajánlotta, de más munkát szeretnék.

— Hát persze... lehetsz akár pásztor js!

Ez csak úgy kiszaladt Mása száján. Haragosan mondta, mert szerette volna, ha Alekszej lenne a brigádvezetőjük. Ahogy elhangzott, iriár vissza akarta szívni, die késő vált. AteksZej elpirult és Másának gondolnia kellett arra, hogy a fiú apja volt a pásztor ésAlekszej gyermekkorában maga is a nyáj körül szaladgált. Most már nagyon bánta, hogy ennyire megsértette.

— Akár pásztor is — ismételte tompa hangon Alekszej és köszönés nélkül sarkon fordult.

A leány tetszett néki, a szeme, másólya; a kis gödröcskék az ar'cárt, de annál jobban sértette, hogy Mása úgy lenézi a pásztorkodást, amelyben eltöltötte egész gyermekkorát. Mások is lennének, akik azt mondanák: »Ez sem jutott tovább az apjánál!« Holott az állattenyésztés, a pásztorkodás komoly munka. Esz kell hozzá, hogy sók tejet adjon a tehén, finom gyapjúi a bárány, tá húst a sertés. Maga Sztálin elvtárs mondta: »A bolsevikoknak Kell kézbevenniök az 'állattenyésztést!*

'S Alekszej elhatározta, hogy pásztor lesz. Az első tavaszi napon megindult « nyájjal a legelőre. A köd felszállt. A föld jó Utatokat árasztott.

Mása csoportja az istállónál találkozott az új pásztorral. Az rgtjik fejőlány, Sztyosa Mirova kísérte. Kátya a Másáék csoportjából rrém állta meg, hogy ne mondja:

—> Úgy látszik, nemsokára esküvőre készülnek a fejölúnyokl Láttátok, hogy nézett fel Sztyosa Alekszej re? Igaz, jóképű fiú Aljosa, nem csoda, hogy tetszik.

, i—• Mi tetszhetik benne? — vont vállat Mása. — Nem nagy dolog pásztornak lenni!

A lenüttetés idejéig nem találkoztak. Úgy tetszett, Alekszejnél közömbösebben már senki sem viselked hetik. Csak néhány szót váltottak és elbúcsúztak anélkül, ho<Jy valami, lényegeset mondtak válna.

Az dlkónyi szél elhozta a topotyafák illatát a patak partjáról. Mása futásnak eredt, amikor a kert mögül meghallotta a munkából hazaférő fejőtányok hangjait. Nem akart velük találkozni.

Otthon, a tornácon apja legoriccsal beszélgetett. Be akart surranni mellettük, de nagybátyja megállította:

' — Úgy nekiduráltátok magalókat a ímunkának, alig látni benneteket. Azután, hány selyemruhára i telik majd?

— Majd ősszel összeszámoljuk

— mosolygott Mása.

— Szeretnék már az esküvődön táncaim. Te vagy a legszebb leány a kolhozban, jó vőlegényt kerestem neked.

— Nincs most idő sétára, udvarlásra, esküvőre — felelt Mása helyeit az apja.

— Igaz, a lenicrmés most fontosabb, de szüretkor már lehet házasodni: — S Jegorics felnevetett.

Mása komolyságot érzett a tréfa mögött. S fülig elvörösödött, szjve is össZeszorult, amikor nagybátyja valóban komolyra

fogfa a szót-'

— Mi' kifogásotok is lehetne Alekszej Sztyopanovics ellen?

— Ném — sZaJcadt ki a leányból kétségbeesett hangon és beszaladt a szobába, becsapta maga mögött az ajtót.

Vége felé járt a kaszálás. A lenszárakon kék virágok nőttek és Mása elfelejtette bánatát, ha rájuk nézett. Mindent elkövetett (t lányokkal egijütt, hogy az ő csoportjuk földjén legyen a legszebh termés. Az öreg Már fa Kazátioua okos asszony, ő mondó tiki: most ilyen az élet, 'mindenki élőre igyekszik. Lám Sztyosa tehene adja a legtöbb tejet, igaz, ez inkább Alekszej érdeme, (rtert amióta ő a pásztor, olyan gondozásban vannak az állatok, mint soha eddig.

— Ha az iIjusin-dombokon kem^nif a fű, Alekszej megsózza — dicsérte Már fa Kazüjnova. — Es mtfident beír a könyvébe. Egy kijsborjú sem pusztult el, amióta ő a pásztor. Tudós állattenyésztő tesz a fiúból, egész éjjel a könyi-'jez' rrtéllett ül. Nagy ember lesz, maflát jótok l •

De a legmagasabbra akkor emélkedett AteksZej, amikor kivitte, hogy duzzasztót építsenek fcf patakra: soha többé a szárazság nem kerítheti hatalmába sem a fifidet, sem a legelőket.

Mása iskiment'egy Talicskával, hogy segítsen az építőknek. A fenyvesben már reggel" kivágtak húrom törzsét, azt kellett elhoznia.

— Egyedül fel tudod-e rakni?

— kérdezte Jegorics a húgától.

— Fel — möndta magabiztosan. a leány.

A két kisebbet még csak 'rá tudla emelni a talicskára. De a harmadik sehogyan sem ment.

SZABAD FÖLD"-et minden parasztnak:

//

A »Szabad Eöld« a magyar dolgozó parasztság lapja. Fennállása óta harcol a parasztság elmaradottságának megszüntetéséért, teljes lelem eléséért és fefvi'ágositó munkát végez a kulákök ellenséges befolyása ellen.

November 20-án egyhónapos országos kampány indult, hogy a lap betölthesse hivatását: valóban eljuthasson minden dolgozó paraszt kezébe, székes körben elterjed jen, nevelhessen, úta taufet-1 hasson mindenki előtt.

A »Szabad Főid« olvasói táborának (kiszélesítése egyúttal a dolgozó parasztok politikai színvonalának emelését is jelenti. Falusi osztályharcot nem lehet ideológiailag fejlett, öntudatos parasztság nélkül elképzelni 1

Az előfizetésgyüjtő-mozgalom kecskeméti szervezője Sebők Anna elv társnő. — A Szabad Föld terjesztése — mint mondja lényegileg a politikai harc kérdése! Népnevelőink tudatositotlák ezt és megmagyarázták, hogy

nem lehel jó DEFOSz-tag, aki egyúttal nem élő/lzetöje a DEFOSz központi lapjának, a Szabad Főldrtek. Aki nem olvas rendszeresen, az lemarad politikailag is, szakmailag is.

Sebők elvtársnő közlése szerint az előíizetésszerzö mozgalom Kecskeméten is szépen halad. Különösen a földmunkás- és szegényparaszti rétegekben lehet szilárd, széles előfizetői tábort kiépíteni. Ha Így halad tovább, Kecskemét eredménye országos viszonylatban is kiemelkedő lehet, A sTéti Estékn és a Szülők Iskolája felvilágosító munkája vei együtt komoly fegyvert jelent a »Szabad Föld« dolgozó parasztjainak kezében.

Szülők iskolája

{ Az iskola neveli az ijjuságot, 'dkjk majd átveszik, védik és továbbfejlesztik azokat az eredményeket, amelyekhez szüleiket a hatalmas Szovjetunió, a Párt és bölcs vezére, Rákosi elvlárs vezetése juttatta el. Egyedül nem tudná ezt megáldani a legdemokratikusabb pedagógus sem ', szüksége van a sz'ülök támogatására.

De hogyan segítsen a munkás vagy parasztszülő, akinek a múltban nem volt szabad az iskolai nevelésbe beleszólni? Pedagógiai

Munkában a félegyházi népnevelők

Példamutatással dolgoznak a népnevelők a mélyszántás elvégzése érdekében.

A két hétig tartó esőzés után járásunk területén is kisütött a nap és dolgozó parasztságunk nagy ütemben folytatja a mélyszántást. ökécske község népnevelői az egyéni példamutatással jártak elől a mélyszántás elvégzésében. Juhász Bertalan községi főbíró, újgazda mondja:

— Azért iparkodtam jó példával előljárni, mert tudtuk azt, hogy legjobb népnevelő munka az, hogyha bebizonyítjuk tettekkel is, hogy az élsők között vufjyiirfk a mélyszántási munkák elvégzésében. Ezzel erősítjük demokráciánkat és magunknak is hasznot hajtunk, mert nagyobb tér-. méseredményt érünk el jövőre. De egyben munlánnkal ünnepeljük Sztálin elvtárs születésnapját A példaadásnak az eredménye, hogy Ökécske község 100 százalékig elvégezte a mélyszántást.

Emellett a jó népnevelő munka melleit nagy lemaradás mutatkozik Szánk és Ujkécske köz

ségeknél, ahol á párt és a népnevelők nem okultak még ezideig sem. a kulákok szabotáiásából és így Szánk község eddig csak 19 százalékban, Ujkécske pedig 25 százalékban teljesítette a mélyszántást, ami járási eredményünket nagy mértékben lerontja és így eddig járási viszonylatban 69 százalékig teljesítettük a mélyszántást.

A rossz munkából okulva minden becsületes dolgozó parasztnak éreznie kell, hogy a siker biztosítéka az, ha valamennyi dolgozó paraszt egyéni példamutatással jár elől a mélyszántás elvégzésében és ezen keresztül kíméletlen harcot folytat a dolgozó nép legveszetlebb ellenségei ,a szabotáló kulákok ellen, akik még ma is ezzel a munkájukkal akarják dolgozó parasztságunk ered- 01003011 lerombolni.

felkészültségre sem tehetett szeri* igy nem tudja megfelelően összhangba hozni a családi és az iskolai nevelést.

A «Szülők Iskolája» előadásai. Segítenek álban, hogy a szülök valóban nevelőtársai, támogatói lehessenek a pedagógusoknak. Cél ja: nevetni, tanítani a szülőket, segíteni, hogy leküzdhessék a kapitalista nevelés maradványait,, megismertetni velük példalcépünk (i 'Szovjetunió nevelési módsze- Veit és tapasztalatait.

Az előbb említett okok miatt ugyanazokkal a célkitűzésekkel Kecskeméten is megindultak az előadások. Az eddigi, általános Lép, különösen a pusztákon kielégítő, bár némely helyen a szülök bem jelentek meg a várakozásszerinti számban. Dicséretet érdemiét a 1 áro'si iskolák közül pl L 'fHonvéd-téri és a Jókai-utcai áU ta’.ános iskola, dhdf. a s'zülők szépszámú mef/jelenés mellett értékes, hozzászólásokkal is kifejeztékr

hogy megértették a tömegmozgalommá fejlődő «Szülők Iskolája* jelentőségét. A külön erne a célra összeállított és kiadott leckefiizeßeket mindenütt örömmel fogadták és vásárolták.

iA kezdet felei azt mutatják,, hogy nem volt hiábavaló Kecskeméten is megindítani az előadásoka'/. A «Szülők Iskolái]auráién igy a kecskeméti dolgozók is, tudásban, műveltségben gyarapodva, lépést tudnak tartani gyermekeikkel és támogatni tudóik nevelőink munkájúi.

DiadaLmas auz&inj“

A Szervesirágyagyujtö és Kereskedelmi AT. felhívása.

Egyes háztulajdonosok és lakók, a lőzegszóró munkásaink előtt bezárják a kaput és nem hajlandók kinyitni. Figyelmeztetjük ezeket az egyéneket, hogy a tőzegszóró munkák akadályozása büntetendő cselekmény.

fia pénzbeszedőínk, valamely oknál fogva a ház tulajdonost nem tudják felkeresni, kérjük- a lakbérfizetéskor felvett kezelési dijakat irodánkban, Lestár-tér 1. sz. alatt befizetni, mert a- pénzbeszedők meg nem jelenése, nem mentesíti a háztulajdonost a fizetési kötelezettség alól.

Szervestrágyagyüjlő és Kereskedelmi Nemzeti Vállalat kecskeméti osztálya.

A »Diadalmas asszony« c. opeyétit a Jivlondi háborúk, Nagy Péter, a haladó szellemű cár uralkodása idején játszódik le Oroszországban. A darab Mencsikoff tábornagy, a cár leghűségesebb barátjának és Mártának, az egyszerű proletárlánynak szerelméről -szól. Mártát Mencsikoff a cár akarata ellenére is feiviszi Moszkvába, ahol a cár beleszeret s magamellé emeli, mint Katalin cáriról. E körül bonyolódik az operett eseménye, melyet át- és átsző Csajkovszlky gyönyörű muzsikája, de a diarab igazi célja: bemutatni a XVIII. század Oroszországát, amikor Nagy . Péter, a népre, az elnyomott, állati sorban sínylődő orosz muzsikokra támaszkodva letöri a »bojárok«: nagy földesurak hatalmát, s a barbár gyarmati állapotokból kiemelve virágzó országgá építi ki az orosz földet.

A »Diadalmas asszony« hűm tükrözi az akkori társadalmi viszonyokat, egyszersmind bizonyítva azt, hogy7 a könnyű műfajú operett is művészi alkotássá fejlődhet, ha felülemelkedik a giccses, hazug polgári romantikán, ha mondanivalója a váló ételét tükrözi s figurái nem mesterkélt, .színpadi figurák, hanem élő emberek, akik köztünk járnak-kelnek, dolgoznak, alkotnak. Ezért mutat ú-tat a magyar színműírók számára a »Diadalmas asszony«, mely ennél a műfajnál is a szocialista realizmus diadalát, és magasabbrendűségét juttatja érvényre.

A »Diadalmas asszony« a színtársulat egyik legnagyszerűbb alar kiijlásia s ez kétségtelenül elsősorban a rendező: Daniss Győző érdeme. A szereplők közül magasan kiemelkedett Jánoki Sándor művészi produkciója, áld Broniii gróf nehéz kettősszerepében megközelítette a szocialista realista színjátszást. Partnere, Farkas Anni nagyszerű áJakitása sem maradt el sokban mögötte. Jó volt Takács Margit és Madarász László alakítása js, a művészi hatást azonban nem rontotta, sőt emelte volna, ha Madarász nem a gicscses polgári színjátszás »szép fiúját« játszaná szerepében, hanem igazi művészi alakításra törekedne. Nagy sztárok utánzása nem a szocialista realista szinjátszás módszere! Az epizódszerepekben Solymossi Imre emelkedett ki.

— BODOLIN bőrt puhít, feketít ás impregnál. Mindenütt kapható.

Mása ínég bottal is megkísérelte felemelni, de az sem hasznúit, — ereje kevés volt a fcnyőlörzshöz.

Ekkor a talicska mellett megjelent Alekszej. Könnyedén emelte fel a nehéz rönköt, odakötözte a másik keltőhöz, azután megragadta a talicskát.

Mása mozdulatlanul állt. Valami nagy öröm fogta el a szivét.

— Köszönöm, hogy segítesz — mondta halkan, bátortalanul.

— Kern is tudtam, hogy neked segítek, csak megláttam a fák között, hogy valaki bajlódik itt — mosotyodott el Alekszej.

— Ha tudod, hogy én vagyok, nem segítesz?

A fiú ríem felelt, csak újra a kötelet kezdte igazgatni, pedig erre semmi szükség sem volt, Most a bokrok mögül kilépett Jegorics.

— Sikerült? — kérdezte és mindjárt 'folytatta is: — De hiszen látom, akadt segítséged I — és előbb Mása mosolygó arcára, majd Alekszej zavart képére nézett.

Elnevetle magát és vidáman mondta: /

— Azt hiszem, gyerekek, ideje, hogy megborotválkozzam és elővegyem az új ruhámat az esküvőre!...