Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)

1949-12-21 / 52. szám

1049 01. DÉLPESTMEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Sztálin elvlárs a magyar nép nagy barátja. Elsősorban az üzemi műn. kásjá.r érékei! igazán emuk a ba„ rútságnak jelentőségét. A dolgozó mu:iká&£.ág élesen Alja és érzi különbségei a tokA-vikág nép-elnyo­mó uralma és a népi demokráciának szabadságot, jólétei biztosító rendsze­re között. A magyar dolgozók tuda­tában vannak, kínok köszönhetik szabadságukat, tudják, hogy a nagy Sztálin alkotó tevékenysége nem all meg a Szovjetunió hiííárá.iál, hanem segítő kezét érzik a világ összes dol­gozói, köztük mi magyarok ie, kiket a német fes magyar raöiszAk elnyo­másából a szovjet hadsereg szabadí­tott fel-Az üzemek éis gyárak dolgozói a SZií-iin elvuárs iránti hálának es sze­retetnek tettekben adnak kifejezést. Szakmára és ipa ágra való tekintet nélkül, munkájuk fokozásával, ter­melékenységük emelésével bizonyít­ják be Sztálin elvtárs iránti tiszte­letüket. A sztálini munkafeiajárJá­­sok és a mindjobban kibontakozott rnunkaverseny eredményeképpen a termelés az utóbbi időben jelentős mér ékben emelkedett. A munikaver­­senymozgalom nálunk még c&ak kez­deti áilapoilban van, de máris igen jelentős eredményt hozott, öregek és fiatalok, szakmunkások és segéd­munkások ezrével áll ak versenybe és vállaltak Sztálin elvtárs születés­­n&pjáoa mimkafelajánlásokat. A verseny eredményeképpen ed-clig is­meretlen dolgozók emekedAk ki a megbecsülés, hírnév ú jára és mint a munka hőseivel foglalkozik velük az egész ország. Büszkén hivatkozhatunk mi a ma­gyar sztahanovistákra, Muszka Im­rére, a csepeli esztergályosra és társaira, öntökre, bányászokra, épílő­­munkáso-kra. Joggal lehetünk büsz­kék ezekre a dolgozókra, mert úttö­rők, áttörték a régi, elavult techni­kai módszerek kínai falát. Ebben a nemes versenybe» Pest megye dolgozói sem maradtak te. Ki­magasló eredmények nálunk is talál­hatók. Megyénk üzemeiben iá van­nak sztahánovis ák. Vannak olyan dolgozóik, akik szorgalmas munká­jukkal, újításaikkal, de főleg azzal, hogy eddiginél másképpen — szó. etatista., módra — viszonyulnak a ter­meléshez, többet teljest enek, kiugra­tlak termelésükkel társaik közül. így pl. a szövőgyárakban mozgalom in­dult a több gépen való munka érde­kében, a pomázi UVAG-ban 2 gép­ről 4 gépre tértek át és termelésük 250 százalék körül mozog. A váci Köössövöben Tóth Istvánná kezde. ményezésére — aki 2 gépről 3-ra, majd 4-re tért át, 8-an jelentkeztek 3 gépen való munkára. Kimagasló eredményt értek el a Kecskeméti Gépgyárban, ahol Szénássy Pátné és Varga Balázsné magkészitőnök 507- és 327 százalékos eredményt értek el. Ugyancsak itt dolgozik Mészáros elvtárs öntő is, aki indul a „Szakma Legjobb Munkása1’ címért, fél év óta selejt nélkül dolgozik és teljesít­ménye állandóan emelkedő, jelenleg 300 százaléknál tart. Jó eredmények vannak PiKsszent. ivánon a bányában: Kovács Ferenc és Fülöp Lajos 525 százalékot értek el, ugyanakkor Sauer György brigád­jával 280 százalékos átlagot ért el az előző 97 százalékkal szemben, Schuk Ferenc brigádjával 392 száza­lékot. Ugyancsak vannak kiemel­kedő eredmények a konzerviparban is. A kimagasló eredmények mellett tapasztaljuk, hogy a dolgozók túl­nyomó nagy többsége emelte ' és továbbra is emeli a , termelékenysé. get. A teljesítmény-bérben dolgozó munkások átlagosan 10—20 száza­lékai termelnek többet, mint az előző hónapokban. Ennek a javuló folya­matnak, meg vannak -az eredményei. A dolgozók keresete emelkedett, nem Az uráli nehézipari gépgyárról az esti gyári iskola gondoskodik. A fiatalemberek egy külön üzemben megkapják a szükséges szakoktatást. beszélve a 300—500 százalékot el­érő egész magaa keresetről. Üze. meinkben egyre jobban nő azoknak a dolgozók száma, akik több telje­sítményük eredményeképpen heti 200—300 F-on felül keresnek. A termelés emelkedésének legdön. több bizonyítéka, hogy üzemeink nagy része ezt a vállalást is túl­szárnyalta, mert egész sor azoknak az üzemeknek a száma, amelyek a hároméves tervet december elején vagy közepén befejezték. Pár nap választ el bennünket Sztálin elv-társ szüle'ésnapjától. A munkaversenyen kívül dolgozóink nagy lelkesedéssel készülnek ennek a napnak megünneplésére. A láza« ké­szülődés azt mutatja, hogy dolgozó­ink ezt a napot munkával kívánják ünnepelni. A munkaversenyen túl egyes üzemek és műhelyek verseny­re hív.ák ki egymást, ki tud többet termelni december 21-ré. Nem véletlen, hogy üzemi munká­saink éppen a dolgozók nagy vezére, Sztálin elvtárs születésnapjára vál­toztatják meg eddigi munkamódsze-. rükei, nem véletlen, mert a magyar dolgozók életében eddig beállott vál­tozás is szorosan összefüggött a Szovjetunió és Sztálin elvtárs részé­ről tö-fénö támogatással. Felszaba­dulásunkat a Szovjetuniónak, a Sz á­­lin elvtárs által irányított Vörös Hadsereg dicsőséges harcainak kö­szönhetjük. A magyar munkásság a múltban rabszolga volt saját hazá­jában, kizsákmányolta a gyáros, el­nyomta a csendőr és a szolgabíró, sújtotta a nyomor és a munkanélküli, ség. A fasizmus leverése egyben a ki­zsákmányolok bilincsét is leverte a munkásság kezéről. A dolgozók az ország uraivá váltak. A Szovje'unió gazdasági támogatásával, baráti ta­nácsaival, Pártunk vezetésével még-Képünkön a rigai vagóngyár két munkását, a Jallnszkij-testvóreket latjuk munka közben. A két testvér versenyben áll egymással, ami természetesen azt jelenti, bogy tanítják egymást, segítik egymást munkájukban. Itt azt latjgk, «mint közösen szabályozzák be egy vágón futószerkezetét. valösito‘,tuk a hároméves tervet és beindítjuk az új országot a szó. cializmust épitö ötéves tervünket. A mulfban a kapitalizmus prófétái azzal érveltek az elnyomót'', minden lehetőségtől és kezdeményezéstől megfosztott proletárnak: A szocializ­mus elzárja az egyéni elöl az érvé­nyesülés útját, megakadályozza az egyéni kezdeményezést. A valóság azt muta'ja, hogy hazánkban a dol­gozók soha ilyen lelkes hangulatban nem dolgoztak, soha ilyen tág tere nem nyílt az egyéni kezdeményezés­nek. Nálunk is beigazolódtak Lenin elvlárs szavai: „A szocializmus — mondja Lenin — nemcsak nem fojtja el a versenyt, ellenkezőleg csak most válik lehetővé, hogy a vállalkozó szellem a verseny a merész kezde­ményezés széles, valóban tömegmére. tekbsn nyilatkozzék meg ... mert az évszázados másnak végzett munka után először nyílik lehetőség arrra, hogy a munkás saját magának dol­gozzék.” A lelkesedés meg-muíatkozik a felajánlásokban a ler.dület ki­­bontakozik a munkaversenyben az egyéni versenyzők hatalmas tábora és a kiváló teljesítményt nyújtó sztahá­­novisíák nyomában az összdoigozók gondolkodásában. Érzik és beigazolva látják Pái- unk által hirdetett igazsá­got: „mienk az ország, magvaknak építjük.” Ez a változás azt jelenti, hogy a verseny nem zzalmaláng jellegű, ha­nem állandó kísérője lesz a szocia­lizmusért folyó munkának, Sztálin elv á 's mondotta: „o verseny nem divat, nem csendesül el a szezon befejez ff vei, a verseny valójában a szocializmus felépítésének kommu­na. a módszere, moly a dolgozók m l. liós tömegeinek lehető legrutgyobb­­fokú ak'.ivi'ásán alapul, a verseny valójában az a,z emeltyű, amelynek segítségével a munkásosztály hivatva van arra, hogy az egész gazdasági és kulturális életet e földön a szc­­ciaHzm'is almijára átdlií'sn.” Sz álin elvtárs e szavai nekünk is­mét segítséget nyújtanak. A dolgo­zók alulról jött kezdeményezésében meg kell látnunk a tág lehetősége'. Támogatnunk, ellenőriznünk és irá­nyítanunk kell a 'versenyt. A verseny hatalmas eredményei mellett még vannak azonban kezdő i nehézségeink. A műszaki értelmisé­get még jobban be kell vonni a ver­­senymozgatomba, az ifjúságnak, amely eddig is jelentős részt vállalt’ a verseny motorjának kell lenni. Job. ban meg Ítéli szervezni a verseny kiértékelését, ér. ennek nyilvánosan, a dolgozó tömegek bevonásával kell történnie. Minőségi vál'ozás következett be a munkásságnak a munkához való viszonyában. Ez a változás alapjai­ban módosítja az eddigi termelési módszereinket. Minden remény meg van arra, hogy a Szovjetunióhoz ha­sonlóan a szocialista munkaverseny állandóan kísérője lesz a dolgozók munkájának és ezen keresztül meg­gyorsítjuk hazánkban a szocializmus építését. Az üzemi pártszervezeteknek a munkaverseny kérdésében is a tö­­megkezdeményesés élére kell állnia. Foglalkozni kell a munkaversennyel, támogatni a versenyzőket elhárítani az akadályokat. Politikai felvilágosító munkát kell végezni és a legkitűnőbb munkásokat, valamint módszerüket a dolgozók körében tudatosítani. Fel kell ismerni a munkavergeny jóién. tőségét. Legjobban azzal bizonyítjuk be Sztálin elv Ars iránti szere tétünkét, hogy munkánkkal előbbre visszük és gyorsítjuk hazánkban is a szooiaiiz. mug fejlődését. Bérces Jenő, Pestmegyei Pártbizottság ipari termelési oszt. vez. EGY KÉP ELŐTT — Tudod, ki volt? — Tudom. Harminc évvel ezelőtt üzent nekünk. Velünk volt azokban az években, amikor sötét volt fö­löttünk az ég. Néha egy füzetet kaptam, amit ö írt. Gyűrött, elron­­gyolódott volt a füzet, mert százan olvasták és adták kézró'l-kézre. Messze élt tőlünk, de a hangja el­jutott hozzánk, át a határokon, ke­resztül a csendőrszurűnyok tiltó sö­vényén. És eljutott hozzánk a tet­teinek sugárzása is, tartotta ben­nünk a lelket, erőt adott. Amikor halálhírét hallottuk, mintha az apánkat vesztettük volna el. De helyébe lépett ő, a másik ... látod, ott a képen mellette áll. Hát te, tu­dod-e, hogy ki az a másik? — Tudom. Engem ő tanított, pe­dig sohasem láttam. Az . idősebbek sokat beszéltek róla, amikor ma­gunk között voltunk. Alighogy fel­serdültem, jött a háború. Akkor megmutatkozott, hogy igaz volt mindaz, amit öfelőle hallottam. Megígérte minden dolgozónak, ne­kem is, hogy barlangjában semmi­síti meg a fenevadat. Beváltotta ígéretét. Szabadságot hozott nekünk ^s a népe példát mutatott arra, ho­gyan teremtsünk boldogságot ma­gunknak. Nézd, milyen nyugodt biztonsággal állnak egymás mel­lett — Igen. Tudják^ hogy övék az igazság és az erő. — A mi igazságunk és a mi erőnk. (Ezt a beszélgetést jegyeztük fel a halasi Bolsevik Párt Történeti kiállításán. Lenint és Sztálint áb­rázoló kép előtt Egy deresedő hajú munkás és egy fiatalember beszél­getéséből.) SZ TÁL IN NE VÉ VÉL készül a kecskeméti gépállomás az ötéves tervre Hároméves tervünk előtt dol­gozó parasztságunk még nem is merhette a gépállomások ’ rendid vüli jelentőségét. Ma már a gép állomás és traktor kedves, nélkü törhetetlen barát lett, a legkitű nőbb eszköz a több és jobb ter­mésért folytatott mezőgazdasági munkaversenyben. A sztálini munkafelajánlási tö­megmozgalomhoz a kecskeméti gépállomás dolgozói is lelkesen csatlakoztak. A gépállomás^ hét kecskeméti közösen termelő cso­port földjén végezte el roham­munkával az őszi mélyszántást, Döntően segítette elő, hogy a kö­zösen termelő szövetkezeti csopor­tok Kecskeméten is. — mint az or­szág majd valamennyi területén, — elsők lettek az őszi mélyszá.n­­táai munkák elvégzésében. Sztálin elvtárs közelgő születés­napja fokozta a munkaverseny lendületét, növelte ia munkaked­vet. A gépállomás dolgozói az üzemanyagfogyasztást 85 száza­lékkal szorították le, az üresjára­tot 90 százalékkal kevesebbre, a lehető legcsekélyebbre csökken­tették. T. Nagy József elvtárs traktor­­vezető brigádjával 110 száza­lékról 158 százalékra emelte normáját. Helyesen és jól szer­vezte meg a munkát, az üzem­zavarokat a gépek gondos karbantartásával és leellenőr­zésével kiküszöbölte. Hoisza János traktorvezető brigádjával a baiai alközpont területén, a Baja-Summár pusztai gépállomás körzetében normáját 145 százalékban tel­jesítette. Fokozott gondot fordított az elő­vigyázatosságra és óvatosságra, nagyszerűen „használta ki“ gépét. Farkas György traktorvezető, — akinek szülei a termelőcsoport tagjai, — is fokozza munkateljesít­ményét. A múltban a kulákok kfmé­­ietlenül kizsákmányolták. Pedig ... — A. gépet mindig szerettem, — mondja —, de a Horthy­­rezeimben nem volt „fedezetem“ a tanulásra,. Most a Szovjetunió ég Sztálin elvtárs széppé, érde­messé tette 'életemet... A gépállomás dolgozói elhatá­rozták, hogy a tavaszi szántásokig elméleti színvonalukat fejlesztik. Mindennap részt,vesznek szeminá­riumi oktatásokon. — Erelőtt bi­zony csak a földesurak gyermekéi tanulhattak, — mondják, — most a volt nincstelen proletárgyerek is lehet főgépész. Kihasználjuk a kedvező lehetőségeket. Sztálin eivtárs születésnapjára a díszítéssel is felsőfokban” kedveskednek a magyar nép nagy barátjának. A kultúrterem szebb lesz, mint létesítése óta bármikor. Felmérhetetlen az a hála és sze­retet, amelyet a dolgozók a Szov­jetunió és Sztálin elvtárs iránt éreznek. A Szovjetunió traktoro­sait követendő mintaképnek tekin­tik és állandóan tanulmányozzák munkarendszerüket. Fleiser Sándor elvtárs,, a gép­állomás vezetője, Sztálin elvtárs­ról beszél: —■ Gépállomásaink keletkezését., fejlődését, szép jelenét és virágzó jövőjét az az előrelátó, bölos irá­nyítás tette lehetővé, mellyel a béke. legfőbb Őre, Sztálin elvtára vezérelte a dicsőséges Szovjet Hadsereget, — mondja. — Most minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az ötéves terv végrehajtásá­ban fokozottabb munkával vegyük ki részünket. — Ötéves tervünk nagyarányú gépesítést valósít meg, méllyel biztosítja a termelés hozamának emelését. A gépesítés által több és jobb lesz termésünk, magasabb lese életszínvonalunk, szebb lesz jövőnk a fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari, szocialista or­szágban. 76 irdetéseit a Délpestmegyei Népújság részére Bálint Lászlónál adja le Kiskunfélegyházán, Kossuth-u. S. sz. a. irodá­ban. Sztálin eivtárs fiatal korában

Next

/
Thumbnails
Contents