Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)
1949-12-21 / 52. szám
If DÉLPESTBE© VEI Üdvözöljük népünk felszabadítóját, tanítóját és barátját t a nagy Sztálint! IV. évfolyam, 52. szám AHA FUJUhK lí>49 december 21. EL JEN A BEKE ŐRE ! írta: Non György A második világháború befejezése óta eltelt négy és fél esztendő nagyon kevés idő ahhoz, hogy a dolgozó milliók elfelejtsék a háború szörnyű szenvedéseit. A második világháború pusztításai aránytalanul nagyobbak voltak az elsőnél. Kihatottak közvetve, vagy közvetlenül, mondhatni a világ valamennyi országára. Ezért a békevágy elemi erővel ragad magával minden népet, száz és százmilliókat. Ezt azoknak is figyelembe kell venni, akik a harmadik világháború kirobbantására törekednek. A háborús uszítok, a harmadik világháború előkészítői is kénytelenek békéről beszélni. Mi sem könnyebb azonban, mint a békéről beszélő, de valójában a háborút előkészítő hamis prófétákat leleplezni. A béke igaz híveit arról lehet megismerni, hogy a Szovjetunió köré tömörülnek, a szocializmus országa köré, amely 32 éves fennállása alatt a béke következetes védelmezőjének bizonyult, s amelynek csapásai alatt omlott össze a háborút istenítő, a milliók pusztulását okozó fasizmus. A béke igaz híveit szerte a világon ma arról lehet megismerni, hogy a béke legjobb őrének, a haladó emberiség nagy vezérének, Sztálinnak 70. születésnapját ünnepelve, tesznek hitet a béke ügye mellett. Sztálin elvtárs születésnapja a béke táborának hatalmas seregszemléje. A nagy Sztálin 70. születésnapját ünneplő százmilliók lendülete a munkában, elszántsága a harcban, e hatalmas tábor megbonthatatlan egysége, rettegést vált ki a béke ellenségeinek soraiban. A békéért küzdők táborának élén a 200 milliós Szovjetunió hős dolgozói haladnak. A világ első szocialista országa hatalmas alkotásokkal ünnepli a nagy Sztálin 70. születésnapját. A szovjet dolgozók hősi munkájának eredményeképpen 50 százalékkal haladta túl a Szovjetunió ipari termelése az 1940-es színvonalat. Összeomlott az imperialisták reménysége, hogy a Szovjetunió csak évtizedek múlva fogja tudni pótolni a fasiszták okozta károkat. Száz és százezer szovjet dolgozó teljesítette az ötéves tervet, ami a szocialista öntudat, a szovjet hazafiság alkotó ereje mellett lehetővé tette azt is, hogy az ötéves terv előirányzatát a szovjet üzemekben kidolgozzák, minden munkapadra, egyes dolgozóra. Minden dolgozó tudja, hogy az ötéves tervből rá mi esik, s mit kell elvégeznie, ha a tervet túl akarja teljesíteni. A szovjet szocialista mezőgazdaság, a kolhozok és a szovhozok dolgozói ma már elég erősnek érzik magukat arra, hogy felvegyék a küzdelmet a természet olyan erőivel szemben, mint pl. a szárazság, amelyet eddig legyőzhetetiennek hirdettek. Hatalmas országrészeket erdősítenek, öntöznek. Ezt lehetővé teszi, hogy a szovjet szocialista állam hatalmas ipari teljesítőképességével már a mezőgazdaság teljes gépesítésén dolgozik. A természet átalakítására felhasználja a tudomány legújabb vívmányát: az atomerőt, amit az amerikai imperializmus milliók elpusztítására szánt. A Szovjetunió ma már nemcsak magasabbrendű társadalmi rendszerével hagyta messze maga mögött a kapitalista országokat, de messze maga mögött hagyta a legfejlettebb kapitalista országokat a technika, a tudomány, a művészet terén is. Nincs a világon erősebb, egységesebb, műveltebb ország a Szovjetuniónál, a béketábor vezető hatalmánál. A Szovjetunióhoz méltóan csatlakoznak a népi demokráciák országainak dolgozói, ahol a hatalmon levő munkásosztály vezetésével épül a szocializmus, eddig nem látott méretekben növekednek a termelőerők, változnak át az elmaradt mezőgazdasági országok fejlett ipari országokká, és ahol elkezdődött a mezőgazdaság szocialista átalakulása. A népi demokráciák országainak sorában ma már .ott küzd a béketábor oldalán a 475 milliós Kína, amely az emberiség egynegyed részével növelte a béke legyőzhetetlen táborát. A béketábor szerves részét képezik a kapitalista országok dolgozói, akik a Szovjetunió Sztálini Alkotmányában követendő példát látnak, s akiket a népi demokráciák győzelmei, meg nem alkuvó küzdelemre serkentenek a tőkések, kizsákmányolok ellen. És ott haladnak a béketábor oldalán Ázsia, Afrika, Dél-Amerika elnyomott népei, akik soraiból ma már milliók harcolnak fegyverrel a kezükben szabadságukért, függetlenségükért az imperialistákkal szemben. A gyarmati népek ma már nem képezik az imperialista'kapitalizmus kiapadhatatlan emberi és anyagi tartalékát. A gyarmati országok népei a béketábor, a Szovjetunió szövetségeseiként harcolnak elnyomóikkal szemben. A békéért és szabadságért küzdő dolgozó népek ^óraiban ott találjuk az asszonyok sokmilliós tömegét is, akik ma már ném az a gyámoltalan, félrevezetett tömeg. Az anyák és feleségek békevágya ma már igen*számottevő tényező a nemzetközi, politikában. És ott menetel a béketábor soraiban a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség 60 millió fiatalja, akiket az imperialisták ágyútöltéléknek szántak és akik ma már nem vállalkoznak a tőke kiszolgálóinak, vak eszközének, dicstelen, tragikus szerepére. A béke hatalmas táborát, amely az emberiség túlnyomó többségét teszi ki, Sztálin vezeti, Sztálin neve lelkesíti. Sztálin elvtárs 70. születésnapján a béketábor felméri erejét és új'erővel indul újabb győzelmek felé. A nagy Sztálin 70. születésnapját ünneplő béketábor nem az az öntudatlan tömeg,'amely évszázadokon át annyiszor áhítozott, vágyott a béke után és ünnepelt békeünnepeket, hogy vak eszközként pusztuljon a kizsákmányolok gyilkos háborúiban, ahova éppen azok buzdították, kergették, akik a béke apostolaiként közeledtek feléje. A Sztálint ünneplő béketábor tudja, hogy a béke után nem elég vágyakozni, tudja, hogy a békét ésak úgy lehet biztosítani, ha elszánt harcot folytat azok ellen, akiit háborút készítenek elő. A béke száz és százmilliós tábora elszánt harcban áll a dollármilliomosokkal, akik sok milliárdos nye« reségre tettek szert a második vi« lágháború alatt és akik a harmadik világháborútól még nagyobb nyereséget remélnek. A béketábor szemben áll a dollármilliomosok kormányaival, amelyek az Amerikai Egye-* sült Államokban, Angliában, Fran« ciaországban, Olaszországban mii-' liárdokat költenek fegyverekre, amelyek szövetségeket kötnek az új háború megindítására: A béketábor elkeseredett harcot folytat a dollármilliomosok pénzén fenntartott csatlósokkal, a második világháborúban vérbegázoló fasiszta bandákkal, tábornokokkal szemben, akik újból a dolgozók millióinak végét szomjúhozzák. A béketábor szemben áll a Vatikán báránybőrbe bújt háborús ügynökeivel, akik a vallásos népet akarják a dollármilliomosok háborújának megnyerni, a jobboldali szociáldemokratákkal, akik az öntudatlan munkásokat szeretnék a tőkések háborújához szállítani. Tito banditáival, akik a kommunisták soraiba épülve, igyekeztek a háborút előkészíteni, s miután leleplezték őket, nyíltan az imperializmus szolgálatába álltak. Sztálin neve harci jelszó a béke ellenségeinek mindenféle ügynöksége ellen. Sztálin 70. születésnapjának hatalmas seregszemléje ha-< lálfélelmet kelt a dolgozó nép, a béke ellenségeiben szerte a világon. A béketábor mellett a nagy Sztálint ünneplő százmilliók soraiban ott halad a békéért küzdő, új országot építő, szocializmust megvalósító magyar nép is. Két háború szörnyű pusztítása után a magyar nép békét akar, hogy megvalósíthassa az ötéves tervet, megváltoztassa országunk arculatát, hogy az új gyárak, lakóházak, iskolák százait és ezreit építhesse, hogy az évszázadokig tartó elnyomás és szén« védés után végre boldog életet élhessen. Sztálin neve a békére vágyó magyar dolgozókban, a békébe vetett hitet, a boldog életbe vetett hi« tét jelenti. Sztálin nevét hálával ejti ki a magyar dolgozó, hisz az ő bölcs vezetése, következetes harca eredményeképpen szabadította fel hazánkat a diadalmas Szovjet Hadsereg. Sztálin neve a mi számunkra is egyben harci jelszó. Harci jelszó a hazaárulók ellen, a nagybirtokosok, nagytőkések pereputtya ellen, a kulákok és klerikális reakció ellen, a jobboldali szociáldemokraták, a titóisták, a nacionalisták és a magyar nép minden rendű és rangú ellensége ellen, akiket egy cél, egy törekvés fűz össze: a sóvárgás a háború után, száz és százezer magyar dolgozó halála után, váró« saink és falvaink elpusztítása után. Sztálint ünnepelve, a legyőzhetetlen béketáborral együtt menetel a dolgozó magyar nép, mert „Sztálin a mi harcunk és Sztálin a béke”.
