Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)

1949-12-18 / 51. szám

mresTMESTet Kgpirísírs ÖTEVES TERVVEL A VIRÁGZÓ KECSKEMÉTÉRT! A Ma#yAr Népköztársaság- első **- ötéves népgazdasági tervének egyik feladata, ,hogy átalakítsa ha. zánkat „agráripari országból, ipari agrár országgá, melynek gazdnságá. ban az ipar súlya a. döntő és mely. f>ek ugyanakkor fejlett) korszerű ‘mezőgazdasága vám.“ Kecskemét elmaradottságának egyik föoka, hogy városunk gazdál­kodása egyoldalúan a mezőgazdaság­ra vol; felépítve. A tervgazdálkodás nélküli kapitalista rendszerű mező­­gazdasági termelés csak a nagybirto­kosoknak kedvezett- Nem volt képes egész éven át foglalkoztatni az ngrárprolelárokat. JSvröl-évre ősztől Inra z g. szörnyűséges munkmélkül*. ség volt. Ugyanakkor az ipari váro­sok járhat‘ák a fejlődés útját, míg városunk felett megállt a fejlődés, megállt az idő. Ezért tudja kii'önösen éf tökeim Kecskemét dolgozó népe az Iparosítást. V,7'áronunknak az Ötéves terv a “ jobb &kt tervet jelenti, melynek keretében ipari üzemekéit, g-yátakat kapunk, iparokTdunk. Az iparosodás felszámolja a munkanélküliséget, egy fejlődő szocialista ipari város gazda­sági és politikai alapját rakja le. Po­litikai vonalon olyan öntudatos, szer­vezett, tanult munkásság teremtésére ad lehetőséget, mely mint a szocia­lista eszmék legmegbízhatóbb hordo­zója, városunk politikai fejlődését is elősegíti, A mezőgazd-iaági gépállomásunk és Mz termelőszövetkezet csoportunk eddigi eredményei, bá.z »;> mezőgaz­da-águnk további fejlődésének. Üjabb gépállomás felállítása, újabb és újabb termelöpzövetkezeti csoportok alakulása, ezek fokozott támogatása biztosítják a nagyüzemi termelést, a társas ázoc'«lista gazdálkodást. Külö­nös jelentőségű városunkra az ötéves tervnek nagyarányú talajjavítást és erdősítési terve. Gazdaságilag hasz­nálhatatlan futóhmnok-'erületeken. bugacon, matkón, ágasegyházán új erdők létesülnek a ezzel döntő kezde­ményezés történik az időjárási viszo­nyok befolyásolására, az évről évre Ismétlődő nyári aszályok csökkenté­sére. i llattenyáwPás vonalán az apAál­­latok számát már ea évben 50- re növeltük. Ez „többszöröse az 1938. évi állománynak. Az ötéves terv so­rán továbbnöveljük, eazél az állatte­nyésztés mennyiségi növekedése mel­lett, a minőségi fejleez'és is adva lesz. Szőlő- és -gyümölcstermelés vo­nalán az ú.iabb kísérleti eredmények,' MicSurin-féle kutatások eredményei* nek felhasználásával a terméshoza­mot növeljük. A férvldö Alatt kiala­kítjuk és nagy mennyiségben termel­jük a tájfaj'a gyümölcsöt és téjfajta minőségi bort. Ezek révén növeljük a termelés hoz -mát is. A tervidő »lau elérjük, hogy nem lesz egyetlen tanyaközpontunk sem, melynek nem lesz vasút- vágy köz­lekedési kapcsolata a várossal. A du­­naföldvári Duna.híd újjáépítése meg­javítja a kölekedésünket a Dunántúl felé. rI'' anyaközpontjaink számát tízre növeljük, s mindegyik a kiren­deltségek melleit, orvosi rendelőkkel, gyógy szertárakkal szülésznői Jakok­kal, ap;u'Tlatiotál lókkal lesz ellát. Va, így hozzájáruln k tanyai lakossá­gunk életszínvonalának emeléséhez. ötéves térvünk keretében tovább építi és befejezésre kerül a városi vízmű megépítése, mely 40 év mu­lasztást pótolja. Kiépül a vízmüvei kapcsolatos csatornahálózat, fokozot­tabb mértékbeh kerülnek burko'ásva a bel'erületi utcák és (erek. új jár­dák készülnek a peremvárosokhoz, melyek ezenfelül vilannyal lesznek ellátva. Népgazdaságunk fejlesztése során felmerülő hivatal, intézmény és üz’e. tek elhelyezésének biztosítására, nö­vekvő lakosságunk lakásigényének kielégítésére új bérházak, kertes kis­lakások épülnek. A háborús események következté­ben tönkrement nyérifUvdŐ korsze­rűbb formában újjáépül és így bizto­sítja'« dolgozók öt év^ óta hiányzó fürdési és üdülést lohe'öségéf. Meg­épül a modern belterületi fogyasztó' piac. mely a p’ackérdést nemcsak közegészségügy, hanem köztisztasági vonalon Is megoldja és alapja lesz egy vá-áremrnoknek TTjjáépü! korszerűbb formában az A-' elpusztult sporttelep, átépítésre kerül a színház, hogy megfelelően szolgálhassák dolgozó népünk kultu­rális élet-színvonalának emelését. Uj napközi otthonok, bölcsődék és gyermekjátszóterek építésével iga­zoljuk, hogy demokratikus városve. zelésünk a gyermekvédelem terén nemcsak hirdeti, hogy Kecskemét a gyermekek városa, hanem ezek érdé­­kében cselekszik Is. Községi vállalataink hálózatát to­vábbépítjük, A téglagyár, gépkocsi­közlekedés és temetkezési községi vállalatainkat tovább-fejlésztjük. Köz­ségi kenyérgyárat, húsüzemet, zöld­ség és virágkertészeiet létesítünk, hogy ezeken keresztül is szolgáljuk városunk dolgozóinak érdekét, A z ötéves terv olyan perspektívát nyitott meg városunk fejlődé­sében, melyet soha még álmodni som mettünk A terv megvalósítá­sához azonban komoly, becsületes szocialista munka kell. Minden váro­sát szerető dolgozónak éreznie kell, hogy az ötéves terv sikeres végrehaj­tása rajt« if műi k 6« úg-y kel', dől. gozn'a, hogy az ötéves terv végén az ő munkájával megszülessen az új virágzó Kecskemét. CZAGANY FERENC polgármester. T sofyom ty Emlékszünk még 1945-re Amerre néztünk üszkös tömök. Mindenütt sóhaj, fájó Sóhajok. Mun­kálok, dolgozó párnáztok munkába álltunk, mint a szorgalmas méhek, üszkös romok h'iyén hidak és gy\­­ra-k épültek. Elindul- az élet. Kezdtük a munkát. Megdobban) az o-rsaág szíve; a Párt. Voltak, akik félve áll­tak cgyhelybe, nem jöt\ek velünk, akiknek nem kellett békés baiá-i kezünk. A földreform során mink voltunk az elsők, ezegéhy parasztok. Az án eltelt ep-y kis idő. «mikor e'dobUik a ,,»)íl!lös-'f papin, mert Rá.kosi elvlár­­sunk megígérte és meg is jelenj a jó Forint. De aztán jöttek az árulók. Nagy Ferenoék és a többi rablók. De egy közönségé forrt a nemzet és ez vitt ötmillió embert az urnák elé. Ered­ményeink szépek és nagyok s ezeket mind a dicsőséges Szovjetuniónak, Pártunknak és annak vezérének, Rákosi elv társnak köszönhetjük. Eredményeinkre a Tájékoztató Iroda határozata is rámutat. Három­éves tervünket jóval a határidő előtt befejeztük, ötéves tervünk megkez­dése előtt á'lunk és kíméletlenüt har­colunk a dolgozó nép ellenségeivel, éberen őrködünk az ellenség behaio­­lázai elien. szorosan és szilárdan ál­lunk Pártunk és annak, vezére, Rákosi «Ívtársunk, a Szovjemnió és a béketábor mellé, melynek b ztos őre Sztálin elv,áts. it) Reims Ferenc mezőőr Kiskunfélegyháza Egy iyusl szélűit meg egy beiül sem tuüiem leírni Az elmúlt vasárnapon a hoz­zánk közellevő aranyhegyi iskolába mentem, hogy meghallgassam az első Szabad Föld téli estet. Nekem, aki a demokrácia jóvoltából csak most egy éve tanultam meg írni, olvasni, ez az este olyan gyönyörű szép volt, hogy kezembe vettem a tollat és ha nem is éppen gyöngy­­betűkkel, de meg kellett írjam ta­pasztalataimat. Termelőszövetkezeti csoportba dolgozok az emberrel együtt és ö hozta ki az újságot, amelyikből az alkotmányt olvashattam. Ebben olvastam, hogy nekem, a kétkezi dolgozó parasztasszonynak is éppen olyan jogom van művelődni, mint azelőtt csak az uraknak volt. Ehhez segített hozzá engem is sok dol­gozó parasztasszony és férfi tár­sammal együtt ez a Szabad Föld téli este. Az előadó és a szereplők, a szavalatok, az ének, amit ott hal­­lőttünk, mind-mind egy-egy segítség nekünk nemcsak felemelkedésünk­höz, hanem küzdelmünkben is, a közöttünk levő kulákok és reakció­sok ellen. Arra kérjük az elvtársakat, hogy ezeken a Szabad Fold téli ésfékefi mutassanak nekünk szavalatokon, énekszámokon kívül szovjet filme­ket is be, hiszen hallottuk, hogy vetítőgépeket is ad a magyar kor­mány erre célra. Mi tanulni aka­runk itt mindannyian, dolgozó pa­rasztok, különösen a termelőszövet­kezet tagjai, de példánkon tanul a többi paraszt is. Köszönjük a Párt­nak, Rákosi elvtársnak, de elsősor­ban a Szovjetuniónak, hogy elma­radottságunkból kisegítenek és jöj­jenek hozzánk olyan szeretettel, mint amilyen izgalommal lessük és várjuk mi a következő vasárnapon az újabb Szabad Föld téli estet. Ne haragudjanak az elvtársak, ha sok hibával is írtam ezt a leve­let, de egv évvel ezelőtt még égy betűt sem tudtam leírni, Sztálin elvtárs születésnapjára pedig már magam másolom csoportunk tagjai­nak a verseket, meg a színdarabot, amit elő fogunk adni. Elvtársi üdvözlettel: K. Tóth Balázsné Kiskunfélegyháza, Tanya 1142. ígérj isk és végre is hajtjuk Mi, a seiymesi közösen termelő szövetkezeti csoport tagjai ígéretet teszünk, hogy Sztálin elvtárs 70-ik születésnapjára a szántóföldi munka termelékenységét, a jelenlegi 60 százalékról 80 százalékra emel­jük. Az állatállomány jövedelmezősé­gét pedig 20 százalékkal fokozzuk azáltal, hogy az állatok gondozá­sára több időt fordítunk. ígéretet teszünk még, hogy az elméleti színvonal emelését is fo­kozzuk, a lenini, és marxi politika ismereteket kimerítően tanulmá­nyozni fogjuk. Nem mulaszthatjuk ét, hogy egy­úttal köszönetét né mondjunk Sztálin elvtársnak, hogy a dicsősé­ges Vörös Hadsereg felszabadított bennünket áz elnyomás és rabság alól. ígérjük, hogy megvívunk á békéért minden harcót és nem le­szünk többé az imperialisták szol­gálói. Elvtársi üdvözletét: Seiymesi terméloszöv. tsop. tagjai. Mi asszonyok... ötödikén este, a félegvházi MDP óvodájában voltam Mikulás-esten. Kém a régi Mikulás-est volt ez: tele a kis gyermekek félrevezetésével, íiesztgetésével. alamizsna-morzsáival. Itt a „Mikulás” maga a dolgozó nép volt, melv örömet okoz á. gyerekeknek. Ez kifejeződött a versekben, színda­rabban. énekben egvaránl A gyerekek egyformán gazdag ajándékot kaptak és mi munkásanvák hálával és szere­tettel gondolunk a szovjet népre és a béke őrére Sztálinra, mért ők mutat­ták meg az utat a magvar dolgozók­nak a szocializmus építéséhez. ígér­jük, hogy a Szovjetunió és Pártunk mellett, mi asszonyok is mindig ki­állunk és együtt haladunk tanulással és munkával előre a békéért. Vincze Péterné, MNDSZ asszony Új megyehatárok és megyeszékhelyek a pám es ssti jövőnk biztosítékéi Kcfüikcniéíi rpíiőmiinkasok ne «(éves íervérí A belügyminisztérium a minisztertanács felhívására elkészítette a terveket az új megyei beosztáshoz. Tér­képünk Magyarország új megyéit ábrázolja. Szaggatott vonallal jelezzük a régi megyehatárokat. Az új megyei beosztás — a minisztertanács rendeleté szerint — 1950 január 1 -tői fokozatosan lep életbe. Vasárnapcnkini rendszeres talál­kozás színhelye a k e Kemá'í Ma­gasépítési NV központi irodája. A különböző munkahelyekről egybe­­gyült munkavezetők beszámolnak a végzett munkáról, m.E6 tárgyalják az új sZfahánovista munkamódszer eredményeihiányosságait Az újí­tások átadá ápsk és a tapngztalat­­« ere kiszélesítésének hasznos al­kalmai ezek az értekezletek. A küfzöbön álló ötéves terv meg­kezdése nagy feladaíct ró a három­éves tirvben már hatalmas eredmé­nyeid elért építőiparra. Jól tudják ez a kecskeméti Magár építő dol­gozói is. Ezért mostanában az érte­kezletek n a föféma aa ötéves terv­ben jelentős szerepet kapó t építő­ipar kifejlesztésének nemz t azda­­eágí és ezen keresztül egyéni szem* pontból való fontosságának meg­vitatása. Marozst Ferenc újítási fields boldogan számol be a hároméves ferv során újításokkal elért meg­takarításokról, amelyeknek pénzbeli értéke csak ez évbn 18 ezer forint­— Ezen az úton haladnák tovább az ötéves tervben is — mondja. — A jövőben könnyebb lesz a mun­kánk. A nagyarányú be mb ázások leli tő vé teszik a rmi'tbeN hiányos­ságok, így pl az anyagszükség tel­jes kiküszöbölései. A tapasztalat­­cséré kiszélesítésével a sz'oháno­­ví.ti munkamódszerek általánossá és tökéletesebbé t telével az ötéves ferv ránkháruló feludcJaif: . — tanynkötipójihft, szülőotthonok, is­kolák, gépállomások, új ipari üze­mek felépítéséi —- éppoly, bőt még nagyobb sik'rrel végezzük el, mint a hároméves tervben, Laci Mihály műkő- és bcp'nvas­­gzerelö, aki a demokráciától kapta szakkönyvét teljeíttrtiényéhbk ál­landó emelésével mái az Ötéves terv nagy feladataira készül elő. — A tőkés világ nem volt hal­landó eíiemedHi, A népi demokrácia HeM4c.rok munkát, kenyeret adott a kezembe, hanem ennél sokkal töb­béi: magát a munkához való jogot Arra vagyok legbüszkébb, hogy en­nek rtS egész or-zág képét átfor­máló, hatalmas t rvneJc a sok száz. ezer magyar dolgozóval eaviiti én is egyik végrehajtó eleme Vagyok Ezzel a tudatiul törekszem a jövő­ben még főbb ét- jobb munkára! Benda Gerg ly kőműves, átkép­zőtökkel dolgozik. Napi 140—130 százalékra teljesítik a normát. Saját szempóhijából a jövő szakimmá ;■ nak minél tökélcl'sebb kiképző ét tar ja fontosnak. A szocializmus felé folyton felfelé vezető út visz. As épi. tés nagy munkájában csak azok áll­ják meg hehlyükct, kik tudásuk leg. javál állítják a nagy cél szolgálatába. Mi mőst nemcsak magunknak, dg. a jövő nemzedékének is dolgozunk Az utánunk jövőknek olyan példát kell mutatnunk, hogy munkánk eredméyei mi-itt ne kelljen aggód­nunk. Ez ped'g mindaddig biztosítva van míg népünk olyan tanítói kö­vet, inint a Magyar Dolgozók Pártja, és vezetőnk, Sztálin elV'árs .vagy fant! vány „: a mi szer tett J Rákosi elv társunk! A belügyminisztérium sajtóosztálya közli: Ma megjelent a hivatalos lapban az új megyehatárokat és az új megye­­székhelyeket meghatározó miniszter­tanácsi rendelet. Az új területi beosztás az éllam-Iigazgatás minden ágát érinti és ezért különös gonddal kell felkészülni az át­állításra. Az átszervezés 1950 január 1-től kezdődően fokozatosan történik. A munka az egész országra kiterje­dően 2—3 hónapot vesz igénybe. Mindaddig, mig az új szervezet léte­sítésére egy-egy megyében sor nem kerül, az államigazgatás változatlanul az eddigi szervezeti beosztásban mű­ködik tovább. Ez biztosítja azt, hogy hivatali ügyintézésben semmiféle fenn­akadás vagy nehézség ne következ­hessek be. Minden hatóság, hivatal és szerve­zet, amely az átszervezéssel kapcso­latban a legkisebb mértékben is érde­kelve, vagy akár csak érintve van, kellő időben külön-külön tájékoztatást fog kapni arról, hogy részletesen mi a feladata. Illetőleg milyen feladatot, mely időpontban kell végrehajtania. A lakosság szintén kellő időben kap értesítést az átszervezés tekintetében őt érdeklő minden kérdésről, úgyhogy e téren is biztosítva van minden ne­hézség elhárítása.

Next

/
Thumbnails
Contents