Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)

1949-12-11 / 50. (51.) szám

10 DÉLPESTMEGYEI NÉPÚJSÁG 194tT december 21-_ KR UPSZKÁJA a lenini-sztálini nevelésről A magyar nevelés még csak kéz delén áll an.tak &z útnak, mely az új embernek, a szocializmus emberé' nek kialakításához vezet. A íasiszi nilpelnyomó niult sok gyászos enné két felszámoltuk már az iskolázás, a népművelés terén, de sok marad vánnyal kell még felvennünk a íiar. coé és főleg sokat, kell tennünk mjgr azértj hogy népnevelőink a marxi z mus-Ieniniamus szellemében ok;assa nak, — olyan embereket neveljenek akik képesek a munkásosztály nagy tervének megvalósításához hozz:ja ruinj. EZEN A TÉRÉN SIET SEGÍT S.EGÜNKRE Lenin hűséges 63 bar. cos élettársa, N. K. Krupszkája, ki nek válogatott Pedagógiai Tanulnia myai mást jelentek meg a magyar könyvpiacon. Mivel foglalkozik az élenjáró szovjet pedagógia egyik leg­jelentősebb képviselője ezekben a la nulmányokban? Az emberiség le, haladóbb nevelési elveinek fényén! világítja meg azokat a kérdéseket, melyek a szocializmus építésének egyes szakaszaiban felmerülnek az embernevelés legkülönbözőbb fertile, fein. Krupszkája. ugyanis nemcsak a,z iskolai neveléssel foglalkozik, ha­nem az iskoiánkíyüJivsl is és első. sorban a piönírmozgalommal. mely azt a célt szolgálja, hogy „olyan új ifjúságot, neveljen, amely a ssocializ­­■m us, a kommunizmus építésének ügyét végigviszi”. KRUPSZKÁJA NAGY SZERE TETTEL ÉS GONDDAL vizsgálja meg a pionirniozgalom nehézségeit, tanácsot ad, kritikát gyakorol soha­sem tévesztve szem elöl, hogy í pionír-mozgalmon keresztül az ifjú ság belekapcsolódik a társadalmi munkába, résztvesz az új társadalom kialakításában. Úttörő mozgalmunk vezetői rengeteget tanulhatnak ezek. bői az írásokból -is tisztában láthat­ják meg belőlük feladataikat. A pionirmozga.U>mn;lk nagy jelen, tősége van az iskola szempcmjából is: ez az egyik legélőibb kapocs, amely azt a társadalmi valósághoz szorosan hozzáköti. Az iskola célját, feladatát vizsgálva Krupszkája meg­állapítja, hogy a szocializmus iskolá­jának a munkásosztály célkitűzéseit kell megvalósítani. ,JÍ-Iilyen legyen az iskola, hogy e feladatnak eleget tudjon tenni* — teszi fel a kérdést Krupszkája és így válaszol: „A kö­zösségi ösztönöktől fJljesen átitatott legyen. Értse m%g maradik nélkül, hogy miért küzd a most élenjáró osztály, értse meg, hogy a társad a l m i fejlődés eszményeinek irányvonalét ban fekszik, s hogy ezek az eszmék éppen ezért reálisak, megvalósítha. lóid’. A szocializmus iskolája — hangsúlyozza Krukpgzkája — búr. zsoá osztályiskolától eltérően, mely megöli az emberben az embert, ép­pen. aa ember képességeinek kifej­lesztését, látóhatárának szélesítését, tudásának elmélyítését, és élményei­nek gazdagítását tűzi ki célul. A tel­jes ember nevelése azonban, csak ak­kor lehetséges, ha az egyén nem sza. kad ki a társadalomból, ha az isko­láiban a közösségi nevelés szelleme érvényesül. A szocializmus iskolája' éppen az elmondottak miatt nem lehet elméleti iskola, hanem kapcsolódnia kell a gyakorlaiti munkához. Ennek a kér­désnek Lenin igen nagy j ellen t őségét tulajdonított, s Krupszkája, amikor ismerteti Lenin idevágó nézeteit, egy­úttal rámutathat már azokra a ha­talmas eredményekre, melyeket a Szovjetunió á munkaiskola (polif­­technikum) fenén elért. KRUPSZKÁJA AZONBAN nem­csak a szocialista nevelés elméleti megalapozásának ügyével foglalko­zik, hanem megvilágítja ennek gya­korlati vonatkozásait is. így például részletesen kitér az egyes tárgyak dialektikus módszer alapján történő tanítására és irányadó szempontokat vet fel ezen a területen. Krupszkája tanulmányainak nyomán megvilágo­sodnak előttünk a történelem, a mű­vészetek. az irodalom, a földrajz,' a matematika és a természettudomá­nyok tanításának új módszertani kér­dései. Most, amikor nálunk az új tan­BllPESTMEI NÉPÚJSÁG A Magyar Dolgozók Pártja hetilapja. Felelős szerkesztő: BARANYAI GYÖRGY. Felelős kiadó: NON GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kecskemét, Kéttemplom-köz 9. Tel: 26—69. — Kiskunfélegyháza, Páz­mány-u. 3. — Kiskunhalas. Molnár-u. 2. sz. Tel: 91. Nyomatott: Szikra Lapnyomda NV, Budapest, Vili., Jözsef-körút 5'. Felelős nvomdnvezetö: RADNÓTI KAROLY. könyvek megírása, az új oktatási rendszer bevezetése következlében mind az elméleti, rmnd piciig a gya­korlati problémák felmerülnek Krupizkája ú. mutatásai rendkívül mgyjelen.őségnek. Sok vita folyik például nálunk az irodalomtanítás módszeréről és általában az iroda­lomhoz való viszonyunkról. Mit mond ezzel kapcsolatban Krupszkája? Hangsúlyozza, hogy .a szocializmust '.'pl!ö korunkban óriási fontossága van a szép irodai ómnak. Éppen ezért az iskolának az a feladata, hogy idő. rendi sorrendben először a szocialista realizmus irodalmát mutassa be a lanulóknak, amelyből megtanulhat­ják .gyűlölni as elnyomási, a kiz?ák­­ryinyolást, mindent, ami méltatlan, (fjalázaics és rossz, kicsinyes és nyár;;polgári”. „A tanulóknak meg kell érteniük — folytatja Krupszkája — hogy a szocialista, irodalom fel­adata ■_ meg tanítani, ti&£ többen látni az igazsággal szembenézni, az em­bereket, az emberi törekvéseket meg­magyarázni, az akaratét fp ’ búzái tin i, megacélozni, hogy rájöjjenek arra mit őriünk az irodalom osstályjelle. gén és hogy ki tudják hüvelyezni melyik osztály malmára hajtja a vi­­zet egyik, vagy másik művészeti a?. koiás”. Krupszkája kiemeli, hogy csak a szocializmus irodalmának megismerése ipám lehet ráférni a klüsíz-ikus irodn’.cm bemutatására melyet szoros kapcsolatba kell hozni a történettanítással. HA EZEKET A MEGALLAPITÁ SOKAT moot a magyar viszonyokra vona'ikozta! juk és ezeknek a fényé­nél fedezzük fel irodalomtanításunk hiányosságait, akkor ebből az egy példából is látni fogjuk, milyen nagy haszonnal jár számunkra Krupszkája tanulmányainak alapos megismerése. Ez a P’áda ugyanakkor bizonyítja hogy Krupszkája könyve nemcsak pusztán szakmai körökhöz, -a ma­gyar pedagógusokhoz szói, hanem mindazokhoz, akik résztvesznek a szocializmus új emberének kialakítá­sában. És szól természetesen -elsősor­ban a Párt harcosaihoz, akik élen. járnak Népköztársaságunk új neve­lési kialakításában. Ez a könyv te hóf, mely a világ leghaladóbb peda­gógiájának, a lenin'-szíáljni ember­nevelésnek alapelveit fekteti le, döntő támogatást nyújt s?iáf kultu­rális kérdéseink tisztánlátásához és rávilágít követendő p Idaképünk, a szovje [ember kialakulásénak útjára. SPORT GyőzsfensíMl fejeztük fee... KSzTE—Makói VSE 4:2 (8:1). A KSzTE uto'só ő&zí mérkőzésére t szökött összeáll! ásban vett.' fel küzdelmet a makóiak ellen: Varga Nyerges, Uzso'.'-i II , Seress—Szőke Molnár—Uzsoki I., Boros, Máté, La­­ezí II., Magyar II. Az igen sáros tiilfi jen a KSzTE mindjárt az elő percben gólt ér el, meit Uzaoki I lövése -,\z egyik makói védőjátékos ról a hálóba pattan. A kitünően ro­hamozó ICSzTE a félidő közepéig még kél gólt lő Szőke és Boros ré­vén. A makóiak nem adják fel küzdelmet és íöőb gólhelyze t'! h; coin alt ki de gólt csak az utolsó pereikben érnek el. A második fél­idő elején a makóiak hatalmas haj­rát vágnak ki és tudnak js szép’ leni az eredményen. A KSzTE ész­­beloaip és lassan fölényt harcol k; ami Magyar II. bombalövósébsn jut kifejezésre. 4:2! A csatársor és mezőny legjobbja Boros voll. Határ­talan kedvvel játszóit és nagy harci kedvével maga után vonta ■ a csatár, sor többi tagját, főleg a balszárnyit. Mindent összegezve, »z évad végéi a csapat feljavult és ha előbb kezd­ték volna a hajrát, a nyolcadik hely helyett a negyediken végezhettek volna. 2I-én — Sztálin elvtárs születésnap­jára — adják át a Kiskunfélegyházán] megépített vármegyei közkórliázat az ott dolgozó szakmunkások és szerelők a vármegyének. Az ország egyik leg­­moderhebbül megépített és gépierővel felszerelt közkórházának szerelési mun. káiatait, valamint korszerű villamosí­tását, vízszűrő berendezését sztálini munkafelajánlásként a kitűzött határ­idő előtt egy hónappal végezték el az öntudatos ipari munkások. Régi bű­nök és mulasztások helyrehozása lesz ez népjóléti kormányzatunk részéről, melynek szociálpolitikája elsőrendű fontosságúnak tartja, hogy a vidék el­maradt egészségügyi hálózatának ki­építését mielőbb befejezze. Értesülé­sünk szerint a Népjóléti. Minisztérium februárra késziii ei a közkórház belső berendezésével, amikor ünnepélyes ke­retek és külsőségek mellett adják át Félegyháza és környéke dolgozó né­pének Balázs Károly kecskeméti mező­gazdász szívesen beszél az ötéves terv-l ről. I Hatalmas lehetőségeket nyújt az ne­künk — mondja —, a mezőgazdasági többtermelés elérésével kapcsolatban Növelni jog juk. a gépparkot és öt­­vse tervünk alatt már követni fogjuk mintaképünk, a Szovjetunió példáját abban is, hogy traktoraink évröl-évre j ugyanabban a körzetben fognak szán- J tani és így jobban megismerik a terep- és talajviszonyokat. A talajerő pótlását fokozni fogjuk.l talajelökészületek akkor a legtöké­letesebbek. ha gépiesen mennek végbe.\ üépieravel kettő időben, gyorsabban, tökéletesebben lehet elvégezni a talaj-1 munkálatokat Az ötéves tervben, — amikor új gép­állomásokat létesítünk és új traktorok I ezreit gyártjuk, — mindig nagyobb és nagyobb területei fogunk gépierövel| megművelni és így arányosan nagyobb\ termést is tudunk biztosítani. A Platter-gyár as élen ! Piattergyár—Dohánygyár 4:0 (1:0). Rendkívül érdekesen alakul a ke­rületi bajnokság I. osztályának él­csoportja. Hat csapat pályázik a bajnokságra. Vasárnapi -győzelmével a Plafter-gyär került az élre, de a Szeged H-nek két mérkőzéssel ke­vesebbje van. Az élcsoport állása a kővetkező: 1. Piattergyár 23. 2. Me­zőhegyest Birtok 22, 3. Mr áhegyesj Cukorgyár 22, 4. Szegedi Rendőr 21 5. KSzTE 21, 8, Szeged 20. A Pia tter-gyár egyébként vasár­nap a Szegedi Dohánygyár jóképes­­ségü csapatát verte meg 4:0 (1:0) arányban Bud"i, Iván Szabó és Pin­tér góljaival. Másik I. o. csapatunk, a KSzTE II- már kevesebb sikerrel játszott Mezőhegyesen, mert tartalékos és fáradt csaposával nem bírt a me­zőhegyes! Cukorgyár csapatává’ és attól bírói segédlettel 5:1 (3:0) arányban, kikapott. Kerületi NB Il-cs eredmények: Szolnoki Lokcr’Oíiv-T-SzegRd 0:0 Er>. Lckrrr.otiv—Kiskunhalas 3:0 Cegléd —-Orosháza 3:2, K. Lotnhik—Mémosz 3:2. Békéscsaba—Phöbus 4:0, Sze. Lokomotív—SznMTE 4:0. Sz. Tax­ii—M. Texiil 3:2- Kosárlabdában a KSzTE férfi csa­pata küzdelem nélkül jutott a két ponthoz, mert a Nehézipari Minisz­térium csapata nem állt ki mérkő­zésre. A női csapat a M-yyar Posz­tó ól vereséget szenvedett. Birkózó csnpetnnk Diósgyőrött súlyos, 6:1 arár.yú vereséget szen­vedett. az egyetlen győzelmet P'-ír szerezte aki a második percben két­­váilra fokteje ellenfelét Az ifjúsági birkózóink már sokkéi sikeresebben Szerepeltek, mert a Dél­­magyarorsz.fi.gi if’ bajhokságni so­rán K. Tóth és S. Nagy révén két első helyet szereztek, míg Gröber Gyulai S. lett csoportjában. Asstaliten isz verseny K ishnnhalason December 25-én és 26-án, kará­csony mindkét napján a kiskun­­halasi AUNSZ a szta Itteni sz-versenyt rendez. Ezen a versenyen indulnak Kiskunhalas lotoobb ifjúsági ver senyzoi. I. díj: egy ezüstserleg (örökös vándordíj), II. díj: egy vándorzászló, II. díj: egy Lenin és Sztálin arcképes érem. Bírkózóverseray Hosszú évek után Félegyháza bir­kózó sporíia versenyt rendez, amelyet a közönség nagy szeretet­tel fogadott. Birkózóink a kiskun­halasi birkózók ellen sikeres ered­ményeket értek el, mert minden súlycsoportban győztek. Végered­ményben 8:C-ra győzött a kiskun­félegyházi együttes. A versenyzők a következő súly­csoportban léptek föl: Lepkesúlytól nehézsúlyig: Szekeres, Móczár, Csil­lag, Mogyoró, Antal, Kőfejtí, Kiss Mihály, Czakó. A csapatnak min­den egyes tagja megmutatta tudá­sát és bebizonj itotta, hogy méltó helyet tudnak biztosítani a jövőre a jirkózóversenyek során. Veszek maj?as áron mindenfajta s/,(V n ceheket. Eladók olcsón hálószobák, kombin ál tszekrfer.v. konyhák. Kecske­mét. Rákóczi-út 38. Hajnal. Amerikai csodaállat Kihúzunk innen, rusnya béka, szükségünk vah rád ... Így ni! Most aztán csücsülj be szépen a Biztonsági Tanácsba. Az „ó-világban” legel, az „új világban” tejel, — mi az? (Megfejtés: Marsliall-íerv) HOGYAN VITTE FEL TITO az amerikai kémszolgálattól a Biztonsági Tanácsig?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents