Délpestmegyei Népújság, 1949. november (3. évfolyam, 46-49. szám)

1949-11-06 / 46. szám

1940. november G. Déí pestmegyei Népújság i Kubikos munka indul Félegyházán Kormányzatunk egyik feladatának ' tűzte ki a fásítást. Ennek az akciónak a kerdébcn 113 ezer darab facsemetéi kap Kiskunfélegyháza is. Az érkező fa­csemetéket az utcákra, utak mellé ül­tetik, hogy ezzel is lekössék a port és megjavítsák a levegőt. A lövöldéi park fával való kiegészítése folyamatban van, eredménye, a régi park még szebbé való visszaállítása lesz. A közeli napokban megindult Félegv- házán az Alsótemetőhöz vezető Kal­már József-ulca új járdával való ellá­tása is, amely már biztosítja minden­szentekre a forgalom lebonyolítását. Ki- kövezésre kerül ezen kívül a Szt. Imre herceg-utca, valamint az Alpári-úlaí összekötő 'két köz útja is, ezzel a mun- Tásokkal legsűrűbben lakott Városne­gyed kapcsolódik be a forgalomba. Tanfolyamokat indít a DÉFOSz Félegyházán Vasárnap délelőtt tartolla a DÉFOSz nagygyűlését, amelyen az őszi mélyszán­tás november 30-i teljesítéséi nagy lel­kesedéssel fogadta el a tagság, ezzel is válaszolva a kulákság sorozatos akna­munkájára és mesterkedéseire. A DÉFOSz tagság nagy örömmel és megelégedéssel fogadta, hogy az őszi oktatásban róluk sein feledkeztek meg, mert tudják, hogy elméleti színvonaluk emelése nélkül könnyen a kulákság és azzal szövetkezett klerikális reakció ha­tása alá kerülnének. Már a let napi napon 8 szemináriu­mot inditotlak a tanyai parasztság ré­szére és 15-én megindulnak minden ta­ni vakörzetben, illetve iskolánál a Sza­lad. Föld Téli Esték. Diótöréssel Az Első Kecskeméti Konzervgyár kürtje éppen az ebédszünet végét je­lezte, mikor odaértünk. Az areojkon vi­dám megelégedettség tükröződött. Vala­mennyien ebédeltek, közben a rádióból közvetíteti könnyű zene hangjai belöl- löttók a termet. Mikor a kürt megszó­lalt, a munkások fegyelmezetlen mun­kahelyükre siettek. — Versenyben vagyunk, s a pontos kezdés is versenypont. IIjenkor iparko­dunk valamennyien, hogy egy percet se veszítsünk, mert műiden perc késés a termelés rovására megy — magya­rázta Simon Istvánná. — Én magam is páros versenyben dolgozom. Eddig még túlteljesítettem a normát, nem szerel­nék lemaradni most sem. Közben be is értünk a munkaterem­be. Az asszonyok már az asztalok mel­leit ültek. A gépből ömlött a megtöri barackmag, a 'tisztítás már pillanatok alatt ment a fürge asszonykezek alatt. ÖZV. KECSKEMÉTI BELANÉ hátra se nézett, csak úgy muükalközben vá­laszolt kérdéseinkre: — Nem szikesen beszélünk ilyenkor, mert kiesünk a lendületből, akkor azlán nehéz behozni a lemaradást. Igyek­szünk mindannyian, hogy mentői töb­bet termeljünk, mert tudjuk, hogy az­által az élelszinvonalunk is emelkedik. Meg aztán azért is, hogy béke legj-eu. Az elmúlt háború elvitte a férjemel, fiamat, egyedül maradtam egy 19 éves lányommal. Ilyenkor aztán elnézem az üzemben ezeket a fiatal asszonyokat, anj’ákal, ökölbe szorul a kezem, ha arra gondolok, Jiogy az imperialisták, meg a kidákok őket is erre a sorsra szeretnék juttatni. Mondom is nekik mindig: termeljünk mennél többet'és jobbat, mert ha hazánkat erősítjük, erősödik a béketáfoőr is. — Ezért iparkodunk valamennyien... — BERETVÄS ELVTÄRS, á vállalat­vezető, büszkén mutogatja végig a ter­meket. — Azelőtt ilyenkor alig lézengett pár ember az üzemben. A paradicsom­szezon lilán a munkások nagyrészét el kellett bocsájlanunk, nem tudtunk mun­kát adni nekik. Most a termelés fokozó­dásával lehetővé vált, hogy a léli hó­napokban is több munkást tudjunk foglalkoztatni, inert bevezethettük a -barackmag- és diótörést. így lassanként A Párttól várják az irányítást a bugaci állami gazdaság dolgozói A szekér zörögve áll meg a bugaci állami gazdaság irodája előli. Körös-kö­rül, amerre a szem ellát, legelők húzód­nak. A távolból idelátszik a bugaci- erdő, ahol valamikor betyárok tanyáz­tak. Éjszakánként eLő-elő bújtak rejtek­helyükről, hogy a maguk módján be­avatkozzanak a szegények és gazdagok harcába. Felragyogott ilyenkor a nincs­telen zsellérek szeme, tudták, másnap egy szelettel több kenyér jut az asztalra a betyárok jóvoltából... — Keserves idők járlak akkor.! — sóhajt az állami gazdaság számadó ju­kiküszöbölhetjük a konzervgyár idény­jellegét. — Eddig hol végezték ezt a mun­kát ? — kérdeztük. — Azelőtt a melléktermékek feldolgo­zását magánszektor végezte, busás hasz­not vágva zsebre. Most mi kaptuk meg s igy tudtunk munkalehetőséget terem­teni. A munka a múlt héten már meg­indult s azóla versenyben dolgoznak az asszonyok. A diótörőbe ériünk. Itt is — tnpit az üzem más részeiben — serény munka folyt. A terein egyik sarkában fiatal kislány, Rádi Piroska, dolgoz olt. Fel­tűnt gyors, ügyes munkájával. — SOKAT JELENT SZAMOMRA, hogy tovább dolgozhatok, kell a kere­set. Igyekszünk is a termelés fokozásá­val. Még a legkisebb héjból is kiszed­jük a diót, hogy azzal is többet termel­jünk, hisz magunknak termelünk. Öntudatosan beszél, pedig még 1G évesnek sem látszik. Meg is kérdeztük: — Végez az elvtársnő pártmunkát? — Egész nyáron agitálni jártam. Elő szőr a választások előtt, majd a csép- lés idején. Meg is dicsértek a Pártban. Azl mondták, lia jól dolgozom to­vábbra is, tagjelöltje lehetek a Párt­nak. — Felcsillant a szeme, amikor a Pártról beszélt. — AZ ÖZEMBEN én vagyok a leg- fiata’abb. A munka melleit tanulok is. Most, á befejezés előtt megnézzük, mit jelentéül a 3 éves terv az elmaradt alföldi városok kereskedelmi életében, akkor olyan meglepő eredményeket lá­tunk, melyeket a felületes szemlélő nem venne észre. Kiskunfélegyháza is az a város volt a ínultban, mélyet uraik el­nyomlak, részben azért is, mert ellen­zéki volt. Éppen ezért kereskedelme sem volt számottevő. , A 3 éves terv nyomán a bazárszerű bobok helyeit fényes, modern üzletek állnak a közönség rendelkezésére, a szocialista kereskedelem üzletei. 'Az Állami Áruház fővárosi nívójú kira­kataival, és dús raktáraival, a Népbolt ragyogó tisztaságával, a Háztartási Bolt, a Püszerérlékesitő, a Földműves Szö­vetkezet Áruházai, mind külön-külön húsza, miközben hellyel kínál bennün­ket az új lakásban. — Szüleimmel együtt lálástóí-vakulá- sig dolgoztunk, mégis, sohse kerestünk annyit, hogy szárazkenyérnél, meg ká­sánál többre teljen! Lassan, vontalolAi beszél, botjává,! olykor meg-megböknosi tíz asztallábát. A visszaemlékezés ráncokat csal az ar­cára. Miközben a múltat idézi, körál jártaljuk szemünkéi a szépen berende­zett lakásban. Modern, zsalugáleres épü­let, külsejében a vidéki kúriákra em­lékeztet. Széles, nágj’ ablakok, száraz Most Végzeni magánúton a VII. álta­lánost. — Egyik legjobb népnevelőnk — mondja mosolyogva Muha elvtárs, a pártlilkár. — Nemcsak a felvilágosítás­ban, a termelésben is élen jár. Azért a' többiek sem maradnak le sokban mögötte. Ili van például Tatár Mi- luílyné. — Nemcsak magamért, gyerekeim jobb jövőjéért is dolgozom, amikor többet, jobbat termelek. — Soha ne feledje, — ve'ti közbe Böndör elvtárs, az alapszervezet gazda­sági felelőse — hogy ez azért vált lehe­tővé, mert a munkások megértették Rákosi elvtárs útmutatását. — <jgy bizony — hagyta helyben Mulia elvtárs. — Amióta jól dolgozik az üzemi pártszervezet, megszilárdult a munkafegyelem is, fokozódott a ter­melés, megerősödött az egyéni verseny­mozgalom. A jó népnevelő munka is segített. Kripvczki Istvánná, Boros Er­zsébet, Varmisz Lajos, Vég József, Gál Margit. Villám Sándor, Lajos Ilona és a többiek tudatosították a dolgozók kö­zött, miéri kell versenyezni, többet ter­melni S ime az eredmény: Í00 munkás­sal többel tud az üzem foglalkoztatni, mint azelőll. A munka javában folyt, amikor el­jöttünk. 30 pár, azaz 60 munkás állt egymással versenyben. A verseny győz­tese mhga a nép! is merőben elütnek a kapitalista keres­kedelem megszokott nivótlan sivársá­gától. De nemcsak ebben van ä különb­ség. A kapitalista kereskedelem alkal­mazott ugyan tanulókat, mert az ingyen munkaerőt jelentei!, de a tanonc Idejé­nek kitől lése után inár a kenyérfélén* ség jutott osztályrészül és nagyon sok kereskedelmi tanuló nem tehetett egye­bet, mint vagy elment más munka után, vagy ismét eltöltött 3 ével más szakmá­ban, mint tanonc. Ma nem munkanél­küliség van ezen a téren, hanem szak­képzettekben komoly munkaerőhiány. Az 5 éves terv folyamán újabb és újabb munkalehetőségek, komoly kö­vetelményeket állítanak elénk ezen a téren is. falak, kívánni se lehetne különbet. — Látom, a lakást is szemügyre ve­szik — szól közbe az asszony, áld idáig a konyhában telt-veit. — Szépen meg­férünk benne, sütnie alig akarjuk el­hinni, hogy a mienk. — Mióta laknak benne ? — A 3 éves terv 2. esztendejében épült, ki is van Írva az oromzatára. Azelőtt zsuppfedeles, szűk viskóban lak­tunk, az urak azt mondták: a szegény embernek ez is jó. — De most eljött a mi időnk I Ol­vassák csak el, mit írlak a szomszéd épületre: a szocializmusban a legfőbb érték ez ember! Ezt bizonyítják ezek az új lakások is, melyek a régi kuny­hók helyén épültek. — A juhász fel­emelkedik, magára teríti subáját, nagy bozontos hajába csapja süvegét és ei- f) iíe síi zik. Megmutatja, merre vezet az lit a gazdaság legszebb részébe, a ba­romfitelepre. A baromfitelepen Bogi telepvezető fogad. A brigádot éppen nagj’ munká­ban találjuk, selejtezésre készülnqk.t — Itt a telepen fajtiszta baromfit tenyésztünk — mondja. — Almunk az, hogy a magyar baromfiállományt fel­javítsuk. A nem megfelelőeket idősza- konkén t kiselcj Lezzük. A baromfiak elhelyezése mintaszerű a gazdaságban. A 3 éves terv keretében nemcsak lakások, de a korszerű állat­ién jész lés szempontjainak megfelelő, egészséges, tiszta ólak is épültek. Ez az előfeltétele az állattenyésztés tovább* fejlesztésének. A tehenészetben A puszta csendjét tehénbőgés ver* fel. A karámból éppen most terelik be a teheneket téli szállásukra: az istállóba. Első látásra meg se mondanánk, hogy ez az épület istálló. Mint a baromfi- telep, ez is nemrég épült a régi omla­dozó uradalmi istálló heíj’én. A jószágtartó brigád vezetője egyen­ként megmutogatja a szarvasmar'nákat, elmondja, melyik mennyi tejel ad. — Látják ezeket a gyönyörű vörös- tarkákat! Valamennyi hibátlan, 'jól fej­lett és mindegyiken élesen ' kidomboro­dik a "faji jelleg. Ennek a céltudatos munkának a hatása megmutatkozik a szarvasmarhák tejhozamában. Nem ritkaság például a 20—22 literes napi istáilóátlag sem. Az elletőben fajtiszta, koruvall tenyészkocájkal lá­tunk. Varga bácsi, a munkacsoporlve- jsető, a jó gazda gondosságával kezeli az állatokat. — Régóta dolgozok a szakmámban — magyarázza, miközben sorra vezet az épületben —, de a nyíltban csak nyomorban volt részem. Most megka­pom a 'tisztességes béremet, s 'élhetek a családomnak. A lányaim előtt már nyitva az út, Az egyik éppen most van tanfolyamon, a másikat kinevezték Du­nántúlra telepvezetőnek. — Pártszervezet van az üzemben? — Éppen ez a baj, hogy nincs. Párttag is csak kettő van! Én mosta­náig a DÉFOSz elnöke voltam, de az is felbomlott., Többre vihettük volna, ha szervezetünk működne. Igazat mond Varga bácsi, árról meggyőződhettünk, amikor be­széltünk a munkásokkal. Brigádban dol­goznak ma, de inkább csak papiron. Hiányzanak á brigádokból az öntuda­tos kommunisták, akik irányítanák a munkát, vezetnék a többieket. — Most azért érezhető valami vál­tozás — mondja Bori Ilona munkásnő. — Rákosi élvtárs beszéde óta a gazda­ságban is megszilárdult a munkafegye­lem és nagyobb méreteket ölt az egyéni versenymozgalom. — Azért sok még a hiba. Nemcsak az asszonyok, férjeik is elmaradottak politikailag. A kommunisták a Párt­ban bíznak. — A Párt segit erejével nekünk is harcunkban — mondják. — Uj világot építünk itt Bugac-pusztán a Párt veze­tésével és iránjitásával. Uj étet formá­lódik majd ki a poshadt »úri-fésrek^ helyén! Kill ákbarátsága miatt felfüggesztették az ókécskei jegyzőt A jéleyyházi járás operativ bizottságának hétfői ülésén megállapították, hogy Ókécskén összesen 12 százalékban teljesítették az őszi vetési munkála­tokat. Az operativ bizottság három tagja a pártszervezet titkárával ‘kiszállt, hogy megvizsgálja a nagyon rossz eredmény okút és azl azonnal orvosolja. Á kiküldött bizottság először Zayzon János jegyzőt kereste jel és tőle kért fel­világosítást az elmaradt munkák ólairól. M egállá pitot Iák, hogy á jegyző maga kutákcsemete, alt mindent elkövet, hogy kiszolgálja az ókécskei kulákságot, akik az ákécskei földtulajdonok 85 százalékéival rendelkeznek. Tessék-lássék beit intézkedéseket a jegyző, de az úgy nézett ki a gyakorlatban, hogy a sza­botáló kulákolMt mezőrendőri kihágásért pár forint bírságra ilélle, a dolgozó kispxirasztokat pedig szabotázs vádjával ügyészség elé utasította. A járási bi­zottság azonnal közbelépett és a vizsgálat lefolytatása után a jegyzőt állásától felfüggesztették. Ezután az operativ bizottság kötelezte a kutákbkaf, hogfy minden igénybevehető gépi- és igaerővel azonnal fogjanak hozzá a munká­hoz, melynek eredménye lett, hogy öt nap alatt Ókécskén 100 százalékban el­végezték az őszi vetési munkálatokul. Nyüzsgőit a halár a százszámra dol­gozó emberektől, pöfögtek a gépek, .jókedvűen nyerítettek a lovak és a munka befejeztével — mintha megrendelték volna — megeredi az áldásihozó csendes őszi eső, hogy a dolgozó emberek munkáját a természet is segítse. áfförtlh a munkán eihttllség WUM han téli fronttá! az lílll-llflll Munkaalkalmak Félegyházán

Next

/
Thumbnails
Contents