Délpestmegyei Népújság, 1949. november (3. évfolyam, 46-49. szám)

1949-11-27 / 49. szám

4 Délpeslmegyei Népújság 1949. november 27. V. Vasziljeuszkij: (FARKASKALAND Pantelej erdőkerülő Sahtomá-* tía készült, áz erdészeti irodába. Hátán nehéz útizsák, vállán régi kétcsövlű vadásZfebffgver. Elha­gyatott táj volt ez. A tajgára a. geológusok jöttek ki néha, ilyen­kor a határőrség mindig értesí­tette Pantelejt. A Medve-réten, ahol az erdőkerülő most megpi­hent, nyugalmas csend vo'lt. Csak egy sármány kiáltozott hangosanh nyárján és féstkelődő szajkók fe­leigeitek neki. A száraz fűben szürkésvörös mézei egér jutott e) — Pantelej látta megvillant' fehér hasacskáját. Ekkor a rekettyebokor ágán vörös fonülat pillantott meg. Va­lami selyemszál volt. Pantelej ösz- pzeuartta a szemöldökét: — távot az úttól, messze a vadászösué-\ nyéktől, hogyan került ez ide? Mig a selyemszálat sodorgatrU kezdte ujjai 'között, a földön kes­keny nyomokat vett észre. Elin- djult a nyom után, észak felé. Kis járásnyira egy málnabokor ágain felfedezte a vörös selyem- szál párját. Meggyorsította lépéseit és ami­kor az Olenyij-patak gázlójához ért, ahol a vízből zsírosán csil- íagtrtk ki a kövek fekete oldalai, piros ingvállas leányt látott a parton. Ott ült a zöld mohával benőtt sziklának támaszkodva. f— Ki Vágy? — kérdezte Pan­telej, kilépve a bokrok közül. Azt hitte, a leány megrémül. 'Érdekes arcú leány volt. Az arc- rtsorttja kissé kiállt, sárga, kes­keny vái/ású szemével oly nyugod- ' tftn nézett fel az erdőkerülőre, mintha odahaza lepne. — Geológus vagyok — mondta, —• Ongudájba megyék. Kicsiny erős keze pisztolyt ta­kart el a térdén. Pantelej látta a kivjllanó vasat, mogorván, gya­nakodva nézegette és komoran tiörmögte: — Egyedül jársz a tajgánp.j K'i a főnököd?... Hogy engedhet­tek ilyen fiatal leányt egyedül a tajgára? — En magam jöttem. — Van igazolványod? A leány szó nélkül nyújtotta át az Okmányt. Az erdőkerülő jól ismerte Nyikolajenkot, aki kiállí­totta és alájrta. Megnyugodva adta v/'ssza. ( — Kövekből viszek mintát On- gudájba — beszélte a leány. — Sietni kell, hogy még tél beállta előtt befejezzük a kutatásokat. — ÍSr,megkérdezte: — Járt már a Fekete-tónál? — En mindenütt voltam, még Habarovszkban is. Hogy hívnak? 1 — An jutának... 'Anna Szergo­jevnának. Pantelej letelepedett a 'leány mellé. — Ongudáj nagyon messze van, gyere velem Sahtomába, olt ki­pihenheted magad. Szükséged is van a pihenésre és akkor hama- rríbb érsz el Vngudájbd is. Anjuta eldőlt a ffivön, lábáról herúgta a' cipőt. Az erdőkerülő véres horzsolások nyomát látta az átnedvesedett harisnyán. Meg­csóválta a fejét: ,— Ej, te lány, le lányi Nem tudod, hogyan kell járni a taj­gán!... Görcsösszárú füvet keresett a réten, letörölte és apró darabokra tépdeste. Lehúzta Anjuta haris­nyáidt és a horzsolásokra he­lyezte a füvet, majd tiszta rongy- gyal átcsavargatta a leány lábát. Ezután sült-tyúkot, kenyeret és ciíkrot veit elő zsákjából. Gyors kézzel tüzel rakott. Még guggolt a lánggal lobogó rőzse mellett, a leány enni' kezdett. (— i£s nem félsz a tajgán? !— Éjjel rémes. Még köhögni isifél az ember, úgy visszhangzik. i— A fafga szereti a csendes embereket. S milyen köveket ta­láltatok a Fekete-tónál? De, Iia tiiijkos a (dolog, ne mond el. Tu­dom. hogy az állami titkot meg iáéit őrizni. (— Bizony ez titok. Pantelej cigarettát sodort, rá­gyújtott. — Sdk fiatal leány járja ma-i náps/ág a füjgát — mondotta. — Nagy bátorság vaü a nőkben. Va­laki (beszélt nekem egy nőről, aki épp úgy kövek után kutatott, mint te. Elnevezték Sólyomszem- hék. Egész Szibériában ismerik. 'Az pl múlt télen csikorgó fagyban járt itf, a geológusok brigádjával. [Bement p várókba, ott a brigád- lieZetö felesége megkérte, vigye ki őt a férjéhez. Nos, lovat kér­tük a kerületi tanácstól és elin­dultak. Mentek egy napig, nem Holt semmi baj, a második üap hóviharba kerültek. Minden zú­gott, a levegő kavargóit. Velük volt tíz asszony kislánya is. A bri­gádvezető felesége elvesztette a fejét a viharban, okolni kezdte Sólyomszemel. »Bízzál csak ben­nem/« — mondta Sólyomszem, pedig szinte reménytelennek lát­szó,tf a (dolog, mert a ló a szó­iméig süppedt a hóba és körös- körül korőmsölétség. — Ez a hőforrásnál volt — szólt közbe halkan Anjuta. — íHallgasd csak, amit én mon­dok■ Annak az embernek, aki ezt niekem mesélte, egy mérnök be­szélte el Sahtomában. Sólyom­szem bundával Uelakargatta a brigádvezelő feleségét a szánon, fiarjába vette a gyermeket és elindult a havon keresztül. Te Anna Szergejevna, ahogy nézlek, menthetetlenül elpusztultál volna. Mert farkas támadta meg, ahogy kitartóan lépegetett a hóban!.* Sólyomszem letette a gyermekei egy kézzel megragadta a farkas torkát és megfojtotta, mint egy kulyakölyköt. Éjfélkor beérkezett, p'táborba és elküldhetle az em­bereket a szánért és az asszo­nyért. Reggel azután a brigádve­zető könnyek közt mondta: »írok Kalininnek, tüntesse ki Sólyom­szemet érdemrenddel ezért a hős­tettéért!«... Csakhogy, amikor ki akarták tüntetni, Sólyomszem már eltűnt!— S Pantelej titokzatosan suttogta: — A mai napig is kóbo­rol a tajgán, öt geológus-csopor­tot irányit, érceket, ritka köveket keresnekI — Milyen meséket mond maga? Ném mese ez, tény — sértő­dőlt meg az erdőkerülő. — Te most vagy először a tajgán, fia­tján vagy. Aki ezt nekem elbe­szélte Sólyomszemről, nem ha­zudik. j ^ — Mégis csak mese eZ, Pa nie­te f. En csak többet tudok Só- llyomsZemről, mint maga. — Ne beszé/j!... Még az igazi nevét is elárulom néked. Kleo­pátrának hívják! — Jaj m,eghaloki — s Anjuta ■arccal a fűbe borulva nevetett. Pantelej megütközve nézett rá. jegy vjzipatkány úszott el a lábuk előtt, szitakötők repkedtek a fe­jük felett­— Szóval Sólyomszem bátrabb grünt ért? —• ült fel Anjuta. —; (Maga sZerint, én nem mentettem (válna meg a gyerrríeket? i— (Hát tudod, nagy erő kell ahhoz, hogy valaki egy farkassal imegküzdjön. ■ Anjuta ekkor felállt. Leszorí­totta kis piros biuZál. AZ erős leánykéz ott fehérlett Pantelej sZeme előlit s az erdőkerülő most mély, sötét hegeket vett észre rajta. Felállt ő is, a csodálkozás­tól tág szemmel nézte és hallga­tott. Azután keményen megszorí­totta Anjuta kezét. A völgyben friss szél lengede- zetl és megrezegtelte a fiatal fák ezüstcsúcsait. Utat mutat a „SZABAD FÖLD TÉLI EST" Nemsokára befejeződik a mély­szántás, utána meglássál az élet a tianyavi, lúgban. Jön a tél, jön­nek a hosszú éjszakák. i Régen, amikor még nem volt íneg a kapfcsolat fain és város közt, nemcsak az éj sötétje bo­rult a kecskeméti tanyákra s a környező falvakra, Sötétség bo­rult a föld munkásaira is. Nem engedték a hatalmat bitorlók, hogy az értelem fénye lágyuljon, hiszen az megszüntette Volna az elmaradottságot s a nép jogait kezdte volna követelni. Népköztársaságunk a munká­sok és dolgozó parasztok állama. Természetes az, hogy ezen a té­ren is változtat helyrehozza a múlt vétkes és szándékos mu­lasztását. Fényt gyújt a csendes magános tanyákban, hogy emelje dolgozó parasztságunk kulturális színvonalát, megszün­tesse elszigeteltségüket, elmara­dottságukat. Ezért indultak meg újra a »Szabad Föld Téli Esték«. A Sza­badművelődési Felügyelőség és a 104 kecskeméti előadó nem kis »Népi demokráciánk minden sikerének, minden eredményének kiindulópontja a Szovjetunió fel­szabadító harca és az. a segítség, amelyet a magyarság megértő nagy barátja, Sztálin nyújtott és nyújt pékünk — mondotta Rá­kosi eivtárs. A magyar dolgozók megtanul­ták, hogy a Szovjetunió minden egyes győzelme az imperialisták elleni harcban a kommunizmus építésének hősies munkájában, a kis népek — köztük Magyar- ország — függetlenségének bizto­sításáért vívott küzdelem a mi győzelmeinket is jelenti, hiszen ezzel biztosítja számunkra a szov­jet nép a békés munkát, a szo­cializmus építésének lehetőségét. Ma mái’ halahnas vágy él a ma­gyar’ dolgozó népben a Szovjet­unió polilikai, gazdasági és tár­sadalmi éleiének, kultúrájának (megismerése iránt. A Magyar- Szovjet Társaság hetilapja, az'Uj Világ hivatása fezt a hatalmas ér­deklődést kielégíteni. Elhozza hoz­zánk képelvben és szavakban a Szovjetunió híreit. Megmutatja a szovjet ember mindennapi életét, a lmunkéhoz való új viszonyát, kimagasló termelési eredményeit az iparban és a mezőgazdaság- bán. Az Uj Világ közelebb hoz-í za á magyar dolgozókhoz az élenjáró szovjet tudományt, mű­vészetet, irodalmat és elénk tárja a ragyogó, minden kényelemmel felszerelt iskolák, kórliázak, lakó­házak sorát, melyeik mind a szov­jet nép felemelkedésének égy-egy állomását jelzik. A Szovjetunió tapasztalatainak niegism er Le téséve 1 kü zdehn einlk részesévé válik, hiszen a szovjet tapasztalatok, munkamódszerek, harci készség elsajátítása, köze­lebb visz bennünket a szocializ­mus megvalósításához. A magyar ‘miiltiíkiás, a dolgozó paraszt, a dol­gozó értelmiség az Uj Világot ol­vasva segítséget kap a (maga mun lmjának jobb élvezéséhez. Erre legjobb bizonyíték az, hogy Bort- kevicsnek, a Kzlálin-dijas szovjet vasesztergályosnak gyorsított vá­gási piumkamódszerének ismerte­tése nyomán a magyar vasmun­kások egyre szélesebb körben al­kalmazzák az Uj Világ állal köz­vetített módszert. Olvassuk és 'terjesszük, ddjuk minden magyar dolgozó kezébe az Uj Világot, a magyar-szovjet barátság lapját, amely megismer­tet bennünket a szocializmus or­szágával, a szovjet néppel s egy­ben a lói szebb szocialista jö- vőtoikkel. feladatra vállalkozott. Politikai, kulturális és gazdásági nevelést nyújt a DEFOSz által megmoz­gatott 'tömegeknek. Megvilágítják felöltük a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás szükségességét, elő­nyeit (és új termelési eljárásokat, új mezőgazdasági munkamódsze­reket ismertetnek. Felvilágosító munkájuk eredményeként a ta­nyák Állaga nem lesz többé a ba­bonák fészke. Uj világ alakul ki itt is a régi helyén, új emberek­kel, hogy féltő gonddal és bizton őrizhessük mindannyian a kihar­colt jogokat és vívmányokat. A .Szabadművelődési Felügye­lőség közlése szerint 50 pusztai iskolánál lesznek előadások. Azon­ban nem csupán előadásokról van szó. Megbeszélések fogják követni és a résztvevők szórakoztatására színvonalas kultúrműsorokat ren­deznek a tömegszervezetek gár­dái­Nagyjelentőségű az a tény is, jiogy a város közvetlen közelében levő helyeket, így Kislkecskemétet, Méheslapost és a nagykörűsi-úti iskola vidékét is beszervezték a Szabad Föld Téli Esték keretébe. Ezek a helyek idáig a »küszöb- sorsdt« viselték a város és a ta- nyavüág között s éppen emiatt maradtak ki a szabadművelődési akció,kból. Február végéig befejeződnek a Téli Esték éts a "tél is. Az alvó föl­deken megindíuinalk újra a mun­kák. Ezeket á munkálatokat azon­ban már olyan parasztok fogják végezni, akiknek kicsiny Világába és gondolkozásába bevilágított és útat tnutatott a »Szabad Föld Téli Est«. i KÁRHOZÓ A »fösvényről« szól ez a da­rab, akit Moher, mint Harpagont tett világhírűvé, s akit a közönség mint Kárhozó Mihály kulákot lát Y]iszo(nt a színpadon. Szendrő Jó­zsef új átdolgozásában. A világ megváltozott ugyan körülötte, de ő a régi maradt. Zsugori pénzsó­várgással kuporgat minden fil­lért, kizsákmányolja, sanyargatja munkásait, de még saját gyerme. keit is. Mindenkiben tolvajt lát, mindentől irtózik, ami új, ami a haladást szolgálja. S izzó gyűlö­lettel fordul gyermekei, cselédei, az egész társadalom ellen, mely már (egy új világot épit: a maga világát. , Moher éles szatírájának átdob gozásában a falusi oszláiyharo elevenedik ;neg a színen s henna a tkulájk, a falu basáskodó nagy­gazdája, áld fekelézik, szabotál, rémhírüket terjeszt. S mig Kár- hozó »uram« a múltat sóvárogja vissza, egy újabb véres háborúról ábrándozik, miközben a »buygeh iáiisban« féltve rejtegeti a dolgo­zók verejtékén összekuporgátott »garasokat«, a falu dolgozó pa­rasztsága a munkásosztály, a kommunistáik vezetésével és se­gítségével megteremti kizsák mú- nyoLásmeutes, boldog életét. Moher szavai a légiek, de a szfúi Új, újak az emberek is, akik a kulák környezetéi ala'kit- jáik. Csak Kárhozó néni változott sominál, ö kopott, foltos paraszti ruliábajn is a régi Ilarpagon ma­radi: a fösvény. Ebben a sze­repben elég jó alakítást nyújt [Pethcs Ferenc. Igazi mohert fi­gura és mégis új. Mert nemcsak szavaival, de mozdulataival, szí­nészi 'játékával is hűen tükrözi a falu tőkését: a kulákot. Bukásá­ban sem tragikus, mindenki ki­neveti, mert egy korhadt, régi Világot képvisel. Azt a világot, melynek az ideje már letűnt. Az epizódszerepekben külön di­cséret illeti R. Szó kólái Etát: a házapostolt, Szalma Lajost és Korándi Dénesi. Jó xolt dr. He- rédy is. Zoltán sofőr szerepében, bár néhol érvényrejutottak még alakításában a múlt »vidéki szí­nészét« jellemző giccses mozdu­latok. Károlyi Irénnek sokat kell tnég fejlődnie, hogy ne színészi produkciót, hanem a valóságot adja játékában. Általában az építő összmunka hiányzott az eggyüt- lesből. Pethes nagyszerű alakítá­sával sem emelte a többiek játé­kát, inkább kiemelkedett abból! Szabadművelődés HÍREI E hó 20-án ismét hatalmas érdeklődés mellett zajlott le a Szabadművelődési Felügyelőség szinházakdója keretében szerve­zett operaházi előadás. Megyénk vidéki dolgozói 'közüt mintegy 1500-ari nézték végig Bartók: »Kékszakállú herceg vára« c. kisope­ráját, valamint a »Fából faragott királyfi« és a »Csodálatos man­darin« c. balettjét. Az előadások iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik, megyénk ipari munkássága és dolgozó parasztsága részéről, egyre inkább sajátjuknak érz|i|k a kultúra ügyét. N A szinházákdo következő előadása, valamelyik budapesti szín­házunk műsorán lévő szovjet iró darabja Lesz. Ugyancsak igen nagy’ lendülettel indult ef'őszi oktatási éva­dunk. Megyénk területén a mai napig mintegy 200 alapismeret­terjesztő (analbaféta) tanfolyam lett megszervezve és kb. 250 »Sza­bad Föld Téli Este« előadássorozatának megszervezése vau folya­matban. Oktatásunk irányt vett az analfabétizmus teljes felszámolá­sára, valamint a babonák és miszticizmus megszüntetésére, mert a szocializmus építésében felvilágosult, kulturált emberekre van szükség. Igen nagy érdeklődés mutatkozik az orosz nyelvtanfolyamok iránt is. F.zideig mintegy 30—40 tanfolyamra jelentettek be igényt. A Magyar Dolgozók Pártjának határozata óla megyénk területén is egyre többen igyekeznek elsajátítani nagy szövetségesünk, a hatalmas szovjet nép anyanyelvét. Évi 20 millió forint megtakarítás Évi 20 milliót takarít meg az Erdőközpont azzal, hogy a jövő­ben központilag irányítják a fát a felhasználás helyére. A múlt­ban, amíg a magánkereskedelem rendszer leien vásárlásai szabták’ tucjgi a fa útját, igen hagy volt a vasúti költség. Hogy ezt a költ­ségnagyobbodást a fogyasztók n# érezzék, az ájlam az elmúlt 31 évben 56 millió forintot fizetett a vasútnak. Az Erdő központ most az elosztási helyek megszervezé­sével a faszálliitás átlagos útját 250 km-ről 200 km-re csökken­tette és ez lehetővé teszi azt, hogy a jövőben az államnak ne kelljen a szállítás deficitjét fedezni. ELADÓ bútorok, edények, ruha- ueműek, zongora. Félegyháza, Molnár Béla-utca 1. 1589 dk m VILÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents