Délpestmegyei Népújság, 1949. október (3. évfolyam, 40-45. szám)

1949-10-30 / 45. szám

1049. október 30. Déipestmegyef Népújság S Két vi a gazdasági jelentések tükrében Az egész világ demokratikus közvé­leményé a legnagyobb örömmel és meg­elégedéssel vette tudomásul a Szovjet­unió Minisztertanácsa mellé ren^rlt -Statisztikai Igazgatóság közleményét azokról a sikerekről, amelyeket a szov­jet nép 1949 első kilenc hónapja alatt ért el a szovjet népgazdaság helyreállí­tását és fejlesztését célzó terv teljesítése terén. A közölt adatokból kitűnik, hogy a termelési technika tökéletesítésével, a munka termelékenységének emelésével -és a belső tartalékok felhasználásával újabb hatalmas lépést telt a szovjet -ipar, mezőgazdaság és kereskedelem az -ötéves terv határidő előtti teljesítése felé. Midőn e sikerekről értesülünk, célszerű rámutatni Sztálinnak a XVI. Pártkongresszuson mondott szavaira, amelyekben megokolta, miéri állandó jellemző je a Szovjetuniónak a job] Io­nos gazdasági fellendülés, ugyanakkor, amikor a kapitalista országok a gazda­sági fejlődés terűidén egyik vereségei a másik ulán szenvedik el. »'Ennek oka, — miilatoit rá Sztálin, —, a nálunk és a kapitalistáknál fenn­­'álló gazdasági rendszer különböző vol­ta. Oka — a kapitalista gazdasági rend­szer tarthatatlansága. Oka — a szovjet gazdasági rendszer fölénye a kapitalista rendszerrel szemben.« A szovjet ipar és mezőgazdaság ter­melésének szakadatlan emelkedésével, a szovjet nép anyagi jólétének fokozó­dásával és a dolgozók igényei teljes kielégítésének területén elért sikerekkel önként adódik összevetni azokat a si­ralmas állapotokat, amelyek a pusz­­tulóféthen lévő kapitalizmus orszá­gaira jellemzők. Az Egyesült'Nemzetek Szervezeté titkárságának két hónappal ezelőtt a különböző országok gazdasági helyzetére vonatkozólag közrebocsájtott beszámolója arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok iparát és mezőgazda­ságiit újabb válság-hullámok ostromol­ják. Az ipari termelés szakadatlan visz­­szaeséséről tanúskodik az Egyesült Ál­lamok elnöke mellé rendelt Gazdasági Tanács nemrég nyilvánosságra hozott jelentése is. Az Egyesült Államokban 1948 novemberétől 1949 júliusáig az ipar össztermelése 13 százalékkal eseti. A megfelelő szovjet iparágak jelentős fellendülésével szemben az Egyesült Államok szinesfémkoliászalának terme­lése 33 százalékos, gépiparának terme­lése 23 százalékos, acélgyártása 22 szá­zalékos, faipari termelése pedig 20 szá­zalékos visszaesést mulatott a fenti idő­szak alatt. Míg a Szovjetunióban 1919 első ki­lenc hónapja folyamán az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi áruforga­lom IS százalékkal emelkedett 1948 megfelelő időszakához viszonyítva, ad­dig, — mint az Egyesült Államok Szö­­vetségi-Tartalékügyi hivatala közölte,— az Egyesült Államok legnagyobb ipari központjaiban a kereskedelem árufor­galma a folyó évben több mint H0 szá­zalékkal csökkeni. Ennek a visszaesés­nek közvetlen okát a munkanélküliség­ben kell keresnünk. MTij* a kapitalizmus országaiban a ka­pitalizmus általános válságát a dolgo­zók vásárlóképességének szakadatlan csökkenése, a néptömegek abszolút és viszonylagos elszegényedésének erőlte­tett ütemű folyamain kiséri, addig a Szovjetunió népgazdaságának eredmé­nyed" a szovjet gazdasági rendszer felül­múlhatatlan előnyeit, hatalmas életere­jét, korlátlan lehetőségeit és az előtte álló ragyogó tá via tóimt mulatják. Kecskemét Hiúsága csatlakozik az orszaa-iasltasi és erdősítési tömegmozgalomhoz rosi iskolák tanulóifjúsága, pedagógu­saink legtöbbje megértette az ügy nem­zetgazdasági fontosságát, igen szép ered­ményeket értek el már eddig is. Egy­mással versenyben igyekeznék az 5 éves erdősítéshez szükséges makkot begyűj­teni. Igen fontos ez évben minden szem makk begyűjtése, mert átlag csak min­den 8—10 évben adódik ilyen bő makk­termés, mint az idei. A tölgymakk gyűjtésén kivid nagyon fontos egyéb erdei fák magnóinak a gyűjtése is. Különösen az olyan fák magvainak gyűjtése, amelyék nem egy­séges, zárt erdőben nőnek, hanem ker­tekben, tanyák mellett egyenként álla­nak. Ezeket a magvakat az erdőgaz­daság tömegmunkával nem tudja be­gyűjteni, a lakosság támogatása szük­séges ahhoz, hogy rendeltetési helyük­re kerüljenék. Nagy szükség van ' pl. olajfűz, különösképpen Gledicia (körö­néi akác), celtisz, stb. magvakra. Számíthatunk arra, hogy ebben a kérdésben is találkozni fogunk a ku­lak szabotázzsal, mint ahogy az már meg is történt Kecskeméten, hogy a 'makkot a kulákpk a disznókkal etet­ték fel. Ez a munka épp oly fontos­sággal bír, mint a lerménybelakari­­lás, vagy az őszi mezőgazdasági mun­kák elvégzése. Végeredményben orszá­gunk boldogulását és felemelését bizto­sítjuk, ha feladatainkat ezen a terüle­ten is jól végezzük. Ország-fásítási Tömegmozgalmi Bi­zottság alakult llépi és ifjúsági szerveze­tek kiküldöttjeiből, akik mellett erdé­szeti szakemberek irányító munkál vé­geznek. így biztosítjuk központilag az ország-fásítási mozgalom sikerét. Vi­déken, igy Kecskeméten is helyi ország­­fásiiási tömeg mozgalmi szervek ala­kulnak a DÉFOSz vezetésével és ugyan­csak szakemberek bevonásával. Népi demokráciánk már igen sok nagy feladatot oldott meg. Ismét egy új feladat és biztosak lehetünk benne, hogy ezt is sikerrel fogjuk megoldani. Erre legfőbb biztosi lékunk, hogy im­már az erdősítés nem csupán a szak­emberek ügye, hanem az egész dolgozó nép, ifjúságunk és mindannylunk ügye lett. ii i : Erőnk is nagy, mert magunk szá­mára építjük a szebb és jobb világot, a szocializmust. A törökszentmiklósi gépgyárral versenyez a félegyházi gépgyár Az . 5 éves tervben a magyar erdő­­gazdaságnak hatalmas feladatokat kell megvalósítania. A kapitalista gazdálko­dás örökségeként a magyar erdőket iigen szomorú állapotban vette át a ■demokrácia. Évtizedek rablógazdálkodá­sának és pusztításainak eredménye az lett, hogy országunkban igen nagy te­rületek kopárosodtak el, de különösen a Duna-Tiszaközén a tőkés rablógazdál­kodás valósággal -sivataggá változtatott hatalmas területeket. Ma ott tartunk, hogy pl. Kecskeméten és környékén a -szelek szabadon száguldanak és a me­zőgazdaságban felmérhetetlen károkat okoznak. 5 éves tervünkben a magyar erdőgazdaság hivatott ezeket a bajokat megszüntetni, vagy legalább kisebbíteni. A feladatok nagyságára jellemző, hogy 5 év alatt az ország területén 240.000 ti. holdat fogunk erdősíteni, de csupán « Duna-Tiszaközén 2S.000 k. holdat. Legjobban láthatjuk a terv nagyságát, ha összehasonlítjuk, hogy a Horthy­­■rezsim 25 év alatt az egész ország területéin mindössze 24.000 k. holdat erdősített. Pedig fásításokról igen sokat összeírtak és beszéllek, bár a törvényék előírták az ország 'fásítását, úgyszólván •semmit sem valósítottak meg. AZ o éves erdősítési terv országunk­ban erdőipart fog teremteni és bizto­sítani fogja az ország faszükségletét. A Szovjetunió óriási méretű termé­szet-átalakító munkát hajt végre. En­nek a hatalmas munkának tapasztala­tait és eredményeit a magyar erdőgaz­daság is értékesíti és annak nyomán ha­ladva valósítja meg erdősítési és fá­sítási terveit. A Szovjetunió hatalmas erdősítési munkájúban az égés: szovjet nép részt vesz. A falvak, kolhozok, szov­­hozok és a gépállomások dolgozói, az ifjúság a Lenini Ivomszomollal az élen, välamint a tudományos intézetek munkatársai. A pártszervezetek, párt­­bizottságok ellenőrzik, vezetik és biz­tosítják ennek a hatalmas munkának sikeres -végrehajtását. A Pravda és az •ögész szovjet sajtó naponta közöl be­számolókat az erdősítés eredményeiről. Nálunk is most indul népi demo­­•krádánk első fásítási tömegmozgalma, melyben az összes népi és ifjúsági tö­­-megszervezetek résztvesznek. A MlNSz, fai Kcimszomol pétdáfút követve az if­júság nagy "tömegeit kapcsolja be az országfúsitási mozgalomba. Továbbá a DÉFOSz, a SzÖVOSz, az állami gép­állomások, a termelőszövetkezetek és ■az MNDSz. Igen komoly népnevelő munkára van szükség. Országunk minden dolgozójá­nak meg kell ismernie e kérdés jelentő­ségét és döntő fontosságát. Legköze­lebbi feladat az idei jó makktermés be­gyűjtése. A környékbeli és egyes vTL A Kiskunfélegyházi Gépgyár NV kul­túrtermében feszülten figyelik a dolgo­zók, amint Bíró László elvtárs, a vál­lalati igazgató az ötéves terv részleteit ismerteti, hogy a tervek ismeretében a dolgozók is hozzászóljanak ennek részleteihez, hogy javaslataikkal, újí­tásaikkal hozzájáruljanak a terv sikeré­hez. Bíró elvtárs beszámolójából nagy­­fejlődés bontakozik ki, mind a terme­lés, mind a beruházás vonalán. Az öt­éves terv első évében a vállalat kéísze­­ressére fogja emelni a termelést, amely természetesen jelenti azt 'is, hogy kör­nyékünk m u n kajié Skü liségét teljesen fel­számolja, meri a nagy fejlődés újabb munkások felvételét jelenti. A tervkölcsön jegyzésében a vállalat dolgozói jól vették ki részüket, ezzel maguk is hozzájárultak a beruházások­hoz, amelyekkel újabb és modern ter­melőeszközöket szerezhet be a gyár. A dolgozók hozzászólásaikban meg­tárgyalják a tervnek termelési, szociális és egyéb vonatkozásait és ezekből a hozzászólásokból alakul ki a gyár vég­leges terve, amelyet a Vállalat a Terv­hivatalhoz terjeszt be. Addig is a vállalat dolgozói egyre fokozzák a termelést, mert fdőelőtt kí­vánják befejezni a 3 éves tervet. A Kis­kunfélegyházi Gépgyár NV ugyanis munkaversenyre hívta ki a Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gépgyár NV-t fis a munkaverseny különböző területe­ken — termelékenység, munkafegyelem, sport, szociális ügyek, kulturális ver­seny, szellemi "munkavállalók versenye stb. — folyik nov. 1-től dec. 31-ig. Természetesen ebben a versenyben kiskunfélegyházi győzelmet akar a gyár elérni. Ismerve a gyár működését, úgy gondoljuk, hogy ez a' győzelem nem is fog elmaradni és újabb fejlődést fog jelenteni a vállalat életében. Megjelent füzet formájában Rákosi Mátyás beszéde a Magyar Dolgozók Pártja nagybudapesti aktívájának 1949 szeptember 30-i értekezletéi * Ara: SO fillér evelesláda Gyönyörű a szovjet képkiállítás Kedves Szerkesztő Elvtárs! Az elmúlt vasárnapon a Szabadmű­velődési Bizottság rendezésében először volt alkalmunk nekünk, félegyházi dol­gozóknak, hogy olyan kulturáLis élmé­nyekhez jussunk, amiről a bortvsta-fa­siszta rendszerben álmodni sem mer­tünk. Különvonaton utaztunk fillérekért Pestre, ahol az Operaházban és Nem­zeti Színházban nézhettünk meg két remekművet. Arról nem is beszélünk, hogy milyen öröm töltötte el szivün­ket, mikor láttuk, hogy csupa magunkr fajta munkásember ül a nézőtéren, azokban á páholyokban, állöl ré­gebben degenerált főhercegnő, vagy sarjaik ültek. De minden élményünk között legmaradandóbb, leggyönyörűbb a szovjet képzőművészek kiállítása volt. Egy-egy képtől alig lehetett elvonszolni munkástársainkat. Csak azt sajnáltuk, hogy nem tudjuk minden dolgozó tár­sunknak megmutatni ezeket a képeket. Hazafelé útazlunkban büszkén álla­pítottuk meg, hogy Pártunk biztosította alkotmányunkban a művelődéshez való jogunkat és a Szabadművelődés veze­tői bizlo'sitják, hogy ezekkel a jogok­kal élni is tudjunk. Mi pedig ígérjük, Aasznositani fogjuk tapasztalatainkat és kulturális vonalon is segítségére le­szünk Pártunknak a szocializmus fel­építésében. Elvtársi üdvözlettel: Faszért dolgozói. A Szovjetunió nevezetesebb évfordulói ^ Október 311 Frunze Akadémia A Frunze Katonai Akadémiát Lenin alapította a polgárháború első évében. Az akadémia hallgatói tanultak, kimen­tek a frontra és ismét visszatértek az Akadémia falai közé. Közöttük volt * polgárháború legendás hőse, Csapá­­jev is. 1924-ben az Akadémiát Frúnze ve­zette, a hajthatatlan bolsevik, aki égése életét a nép jobb jövőjéért vívott báró­nak áldozta. A haditudomány legna­gyobb teoretikusa volt, újtipusú hadve­zér, aki halhatatlan dicsőséggel koszo­­rúzta meg a szovjet hadilobogó l. 1925 október 31-én halt meg. Az akadémián minden oktatás a szov­jet hadiludomány követelményeinek megfelelően folyik és áthatja a bolse­vik pártszerűség szelleme. A Frunz« Katonai Akadémia kiképzési rendszerét igazolták neveltjeinek dicső tettei a má­sodik világháború útközeiéiben. A Frun­ze Katonai Akadémia nemcsak a ka­tonai káderek főiskolája, liauem a ha­ladó szovjet haditudomány 'egyik köz­pontja is. November 3 i Bjélorusz költők A bjelorussz költészet két régi kép­viselője — Jankó Kupala és Jakub Ko­­lász verseit áthatja a Szovjetunió meg­dönthetetlen hatalmába vetett hit. Ja­kub Kolász 1882 november 3-án Szü­letett. E szavakkal fordult a fasiszták megszálta Bjelorussziához: »Fogadd fiaidtól e fogadalmat: Nem sokáig tart rabszolgaságod'. !. Bjelorusszia ifjú költői mind részt­­rettek a Honvédő Háborúban, fegyver­rel és tollai kezükben harcoLtak. A há­ború utáni években a bjelorussz költé­szet legfőbb tárgya a hazatérés. Mak­­szim Tank, az új nemzedék egyik leg­tehetségesebb képviselője, gyönyörűé« fejezte ki az újra virágzó élet érzéseit verssorozatában. Eljött az idő »Hogy a nap felemelje a letiport füveket Es a szél homokkal ä öltse fel a sírokat.« A bjelortissz nép gazdag költészet® is segíti újjáépíteni, jobbá, szebbé és gazdagabbá tenni az országot. — ÁRPÁT, ZABOT ES KUKORICÁT továbbadás céljára csak a Termény­­forgalmi és gyújtőszervei, a Földmű­vesszövetkezetek vásárolhatnak. j

Next

/
Thumbnails
Contents