Délpestmegyei Népújság, 1949. október (3. évfolyam, 40-45. szám)

1949-10-30 / 45. szám

1949. október 30. Délpeslmegyel Népújság 3 Kecskemét felszabadulásának évfordulóján Komszoiiiol-imnepségek lesznek November 7-ére befejezi 3 EVES TERVÉT a kecskeméti Platter-gyár A magyar ifjúság a hős Lenini Kom­­szomolt választotta mintaképéül. Nem Is választhatott volna jobbat, mint a felszabadító, élenjáró szovjet kommu­nista ifjúságot. Az ő példájukon ha­ladva kerülnek élre ifjaink, a munká­ban, tanulásban egyaránt. Az egész or­szág ifjúsága ünnepségeket rendez a Komszomol fennállásának harminoegye­­flik évfordulója alkalmából. Napok óta készülődnek a kecskeméti ifjak is, hogy méltóképppen ünnepel­hessék az évfordulót. — Rőpgyííléseket tartunk az üzemek­ben — mondja Tóth Sándor városi MINSz titkár. — Ismertetjük a Kom­­•zomol-szervezet megalakulását, har­cait, munkáját. Szombaton délután 5 órakor nagygyűlést tartunk a Katona József színházban, ahol összegyűl Kecs­kemét (valamennyi haladó ifja és leá­nya. A nagygyűlés után megkoszorúz­zuk a Szabadságtéren álló Hősi-emlék­művet,'majd rendezett sorokban lampi­onokkal és fáklyákkal kivonulunk az ál­lomás parkjában emelt szovjet-emlék­műhöz. Szombaton este 8 órakor ünnepli Kecskemét város dolgozó népe felsza­badulásának 5. évfordulóját. A Szabad­ságtéren Czagány Ferenc elvtárs, pol­gármester mond beszédet. A város kö­zönsége nevében koszorút helyez el a felszabadító hősök emlékművére. A kecskeméti üzemekben folynak a műhelyértekezletek az ötéves terv kon­kretizálására. A munkások többsége élénken érdeklődik a terv iránt, de né­hány helyen még jobban meg kell vi­lágítani a feladatokat. A Párt és a Szaktanács illetékes szervei most érté­kelik ki az eddigi értekezleteket. Építő bírálatukkal legközelebbi számainkban részletesen foglalkozunk. Üzemeink közül legnagyobb most a munka láz a Platt er-ggárban, ahol a 3 éves terv közeli befejezéséről van szó. Felmerült az a lehetőség, hogy az 'Ok­tóberi Forradalom évfordulójára be­fejezik a gyár 3 éves tervét. Negyven munkás áll egyéni versenyben. Felfo­kozza termelésüket az is, hogy a mun­kások 81 százaléka teljesítménybérben dolgozik. A tavalyihoz képest a ter­melékenység 20 százalékkal emelkedett. A dolgozók nagyrésze vállalta, hogy november 5-ére befejezik a 3 éves ter­vet és ezzel adnak hálát a nagy Szov­jetuniónak és a Pártnak felszabadulá­sunkért és fejlődésünkért. Uj feladatokkal foglalkozik a Pestmegyei Földművesszövetkezetek II. választmányi ülése Jobb termésük lesz, mert újságot olvasnak... A DÉFOSz kiskunfélegyházi szerve­zete erős kézzel és fáradhatatlan felvi­lágosító munkával igyekszik a Magyar Dolgozók Pártja "Politikai Bizottsl­­ga'nák határozatát — az őszi vetésmun­kálatokat illetően — végrehajtani és ellenőrizni. Porddi Imre és Csáki Ferenc DÉ­FOSz titkárok 150 mezőőrt és dűlő­­biztost hivtak össze, hogy megbeszél­jék az aktuális feladatokat. A dűlőfele­lősök és mezőőrök beszámoltak arról, hogy pár kulák kivételével minden be­csületesen dolgozó ldsparaszt elvégezte ft rá, háruló feladatokat: elvetett. A leg­több dolgozó kisparaszt már megkezdte a tavaszi vetés alá való szántást is. .Több felszólaló szóvá tette, hogy a "dol­gozó kis- és középparasztok között olyan irányban izgattak a kulákok, hogy vetőmagjukat ne csávázzák, mert íaz a száraz földben nem kel ki. Termé­szetes, hogy a felvilágosult és újságot olvasó dolgozó parasztjaink körében ez (a kísérlet eredménytelen volt, d)e meg kell állapítani, hogy sok helyen éppen azért, mert újságot nem olvas­nak, politikai képzettségük kevés, si­kerrel alkalmazhatták romboló fülbe­­sugásukat, amelynek következtében ke­vesebb és rosszabb minőségű termést kapnak. Az ilyen és ehhez hasonló kulákmes­­terkedés megakadályozása céljából a legszélesebb körű oktatást, felvilágosító előadások tartását határozták el. Kibő­vítik és új alapokra helyezik a Szabad Föld Téli Esték anyagát, gondoskod­nak arról a mezőőrök és dűlőfelelősök, hogy egyetlen-egy dolgozó kisparaszt se lehessen elzárva a világtól és annak eseményeitől. A gyűlés résztvevőinek együntető határozata az őszi vetésmun­kálatok kiértékelése után egynevezőre került: Tanulni, tanulni, tanulni, mert a 'felvilágosult és képzett dolgozó pa­rasztokról lepattan a kulákság mérgező nyila. Dilifelelősök értekezlete Városföldön Csütörtök délután Városföldén a volt földmivesszövetkezeti helyiségben tar­tották meg heti összejövetelüket a pusz­ta dűlőíelelősei, hogy beszámoljanak egy heti munkájukról. Előkerülnék a zsebekből a dűlőkre vonatkozó feljegy­zések, hogy azok alapján jelenthessék az adatokat. Vezetik a jegyzőkönyvet, írják a jelentéseket. Nézzünk a jegyző­könyv mögé, niit jelentenek az adatok, Acs Lajos dűlőfelelős dűlőjében első­nek végezte el 6 holdján a szántás­vetést. Meg is látszik dűlőjében a jó példa hatása, mert a'“'búzára előirány­zott 94 holdból 92, a rozsból előirt 43 holdból pedlig 42 hold van már bevetve. A munkálatokat Gál János 6 holdas és Bognár László 14 holdas gazdák az elsők között fejezték be. Csor­náik Imre és Kovács Istvánná azonban hátul kullognak. Kovács István dűlőjében 125 hold búza helyett 46-ot, azonban 54 hold rozs helyett 72 holdat vetéltek be. El­tértek tehát a munkatervtől, ami két­ségkívül hiba. Itt G. Tóth Gyula 9 hol­das és Fehér Imre 6 holdas gazdák tűnlek ki, Nagy Mihály és Németh Fe­renc még hozzá sem kezdtek a szántás­­vetéshez, ki is pellengérezték őket. Virág György azt jelenti, hogy egy kivételével mindenki 100 százalékig tel­jesítette kötelezettségét. Az egyetlen le­maradó Kereczky »őrnagy úr«, akidr. Dunszt Ferencné birtokát »béreli«. Horváth László dűlőjében a búza 98 százaléékig, a rozs pedig 100 szá­zalékig van elvetve. De beszéljünk azok­ról a dűlőfelelősökről is, akiknek je­lentéseit nem találjuk a jegyzőkönyv­ben, mert nem jöttek el az értekezletra, aminthogy más értekezleteken is alig lehet látni őket. Van egy közmondás: 1Amilyen a gazda, olyan a házatája. Ahoi nemtörődöm a dűlő felelős, olt a terv teljesítésében is hibák adódnak. Varga Kálmán, Szabó Kálmán és Végh János Gergely azok, akik megfeledkez­tek arról, hogy saját hanyagságukkal a köznek okoznak kárt. Később az egyé­ni versenyre fordul a szó. A dűlőfelelő­sök jelenlése szerint már számos egyéni versenykihívás törlént, amit tömegmoz­galommá akarnak kiszélesíteni. Kicsit elkéstek vele, de a mélyszántásban még sokat befejezhetnek. Szabó Ferenc pusz­­lal'e'elős ezután felolvasta Hajdubőszőr- 1méng egész gazdasági évre szóló ver­senykihívását, amit nagy lelkesedéssel fogadtak el. Lezárták egy értekezlet jegyzőköny­vét. Mögéje néztünk és megláttuk, ki­végezte munkáját becsülettel, ki a jó hazafi és ki az allensége a dolgozók országának. November 6-án Pestmegye Földmi­­vesszövetkezetei megtartják második vá­lasztmányi ülésüket, hogy kiértékeljék a szövetkezeti munka eredményeit, meg­állapítsák hiányosságait és megszabják az eljövendő feladatokat. Ez év j úlius 3-án ült össze először megyénk szövetkezeteinek küldöttsége, hogy új irányt szabjanak szövetkezeti munkánkban s megvalósítsuk a Ma­gyar Dolgozók Pártja szövetkezeti kon­ferenciáján szövetkezeti mozgalmunk elé kitűzött feladatokat. Az elmúlt négy hó­nap alatt nagy fejlődésen mentek át szövetkezeteink, megjavították a kap­csolatot a vezetőség és a tagság között, szorosabbá tették viszonyukat a ter­melőszövetkezetekkel, létrehozásukat elősegítették, valamint efősitették őket Az országos küldöttgyűlésünk hatá­rozatainak végrehajtása nagy' feladatok elé állította szövetkezeteinket, melyeket Dégea Imre elvtárs, a SZÖVOSz titkára hármas célban foglalta össze: 1. Tömegszervezetté kell válnia a földmivesszövetkezeteknek. 2. Szocialista módon kell lebonyo­lítani a falu áruforgalmát. 3. A főldmivesszövetkezeteket a ter­melőszövetkezetek előis kólájává kell tenni. Az a szövetkezel teljesíti tőmegszer­­vezeti feladatát, amelyekben jól érvé­nyesül a MDP vezető szerepe, s át tudja vinni a Párt célkitűzéseit a tö­megekre, ennek érdekében szélesre kell fejleszteni a szövetkezet tagságát, hogy az egész falu dolgozó parasztságát ma­gába foglalja. Olyan szövetkezetlé kell válnia, mint Lenin elvlárs mondotta: »A szövetkezetekben a falu dolgozóinak t&jiyleges tömegei kell, hogy résztve­­gyenek.« Szocialista módon kell lebonyolítani a falu áruforgalmát, szövetkezeteink ma még azonban nagyon • magas önkölt­séggel dolgoznak. Nem engedhető meg ma népállamunkban az iTyen magas önköltséggel való munka. Elsőrendű feladatunk |az önköltségcsökkentés és az áruforgalom tervszerűvé tétele. Nem a piac szerint, hanem a falu szükség­lete szerint kell irányítani áruforgal­munkat. Amelyik szövetkezet lömegszerwé válva a tervszerű mezőgazdasági ter­melést elősegíti és irányítja, ennek meg­valósítása érdekében a gépi művelés megszervezésében, valamint a terme­lési szerződések létesítésében közremű­ködik, szocialista módon bonyolítja 1« a falu áruforgalmát, tagjait közösségi szellemben neveli: a termelőszövetke­zetek jó előiskolájává válnak. Ezt a hármas feladatot kell letár­gyalni a megyei választmánynak, s ennek a munkaértekezletnek kell ki­alakítani a leghelyesebb módszert, amellyel ezeket a feladatokat megvaló­síthatjuk. Szövetkezeti vonalon most ralijuk le az Ötéves Terv alapjait. Mos­tani munkánk eredménye biztosíték* lesz az Ötéves Tervünk sikerének, s kö­zelebb hozza a falu dolgozóit a szo­cializmus megvalósításához. Marosán József megyei titkár. A Magyar Függetlenségi Népfront kecskeméti bizottsága szerdai ülésén ki­értékelte az őszi szántás-vetési munká­latok eddigi eredményeit és fogyaté­kosságait. Legfőbb hibának látszik, hogy az őszi mezőgazdasági munkatervet nem sikerült teljes egészében és minden rész­letében levinni a dolgozó parasztság közé. A puszta- és dí^őfelelősők szer­vezetében vannak odanemvaló elemek is, de a város központi szerveinek is alaposabban kellett volna felkészülni. A MDP Politikai Bizottságának hatá­rozata következtében fokozta a Párt a felvilágosító munkát és igy sikerült a kezdeti lemaradást nagyrészben be­hozni. A munkálatokat e hét végéig be­fejezik a határban és akkor teljes erő­vel megkezdik a mélyszántást azokon a területeken, ahol nincs futóhomok. A gazdasági felügyelő jelentése sze­rint múlt hét végéig a rozsvetést 98 százalékra, a búzáét 68 százalékra vé­gezték el. A mélyszántásban még csak hat százaléknál tartottak. A puszták közül Ágasegyháza, Tal­­fája és Csalános 'voltak a legjobbak, ezzel szemben nehezen mozdultak Kül­­sőballóezög, Méntelek, Lakitelek és Szentkirály. Az állami gazdaságok kö­zül Bugacmonostor és Ágasegyháza jár­tak elől jó példával. A termelőcsopor­­tok a gépállomások segítségével gyor­san behozták a lemeradást és már be is fejezték a munkát. Az egyéni verseny nehezen indult meg a dolgozó parasztok között, de de egyre többen kapnak kedvet. Élen­járnak: Csizmadia Pál, Vízhányó Ist­ván, Szász István, Gicz Sándor, Bende János, Dobos József és T. Nagy József. A szégyentáblán a következő kulákok neved ékeskednek: Ónodi József, Kálllai Sándor, Kiss Béla és Mócza József. A Népfront bizottsága fokozza ' az ellenőrzést és mindenben támogatja ä dolgozó parasztságot. Ki vághat sertést magán-háztartás cáljára A közellátási felügyelőség közli; Sertést magánfogyasztás céljára, vá­gási engedély alapján az vághat, aki legalább 3 hónapig saját udvarában, illetőleg saját gazdaságában sertést hiz­lal. Általában a lxáztartáshoz tartozó 2—2 személy után lehet 1—1 sertés­­vágást kérni, a vágás helye szerint ille­tékes községi elöljáróságtól (polgár­­mesteri hivataltól). Ila azonban a ház­­hoztartoző személyek száma 2-vel ma­radék nélkül nem osztható, a fenn­maradó személy után is kérhető 1 ser­tésvágásra engedély. A magánfogyasztásra levágott serté­sek után, a rendeletben megállapított zsirmennyiséget, a vágástól számított 8 nap alatt, hatóságilag megállapított áron, a vágás helyén, a községi zsir­­gyüjlőhöz be kell szolgáltatni. Megszüntették az üzérkedést a sertéspiacon Délpestmegye földmives szövetkezetei elküldték képviselőiket a vasárnap dél­előtt tartott SzÖVOSz gyűlésre. Ecker József, a SzÖVOSz központi 'kiküldött« örömét fejezte ki afölött, hogy 80 szá­zalékban a dolgozó parasztság vett« kezébe a vezetést. Heizler László elvtárs arról számolt be, hogy három város: Kecskemét,Ka­locsa és Kiskunhalas sertésfelvevő tele­pet kapott. A serléskereskedelmet tel­jesen átveszik, csakis a szövetkezeteik vásárolhatnak fel sertést értékesítésre. Eddig a kupecek kizsákmányolták a dolgozó parasztokat és a fogyasztókat is. Ezentúl csak kilóra szabad sertést vásárolni. Persze ez nem jelenti azt, azt, hogy most már az a paraszt, aki­nek egy disznóra van szüksége, nem veheti meg a piacon, csupán a kizsák­mányoló kupeckedést szüntetik meg. Befejeződik a búzavetés kezdődik a mélyszántás

Next

/
Thumbnails
Contents