Délpestmegyei Népújság, 1949. október (3. évfolyam, 40-45. szám)
1949-10-16 / 43. szám
DÉLPESTME&VEI Kecskemét legyőzte Hódmezővásárhelyt a mezőgazdászt verseimben Több mint 4 millióval zárult Kecskeméten a tervkölcsön jegyzése • A»MA6YAR»DOLGOZÓK#PÁRTJ4NAK«POUTiKAhN E TSLAPOA; 1949 október 16, vasárnap ill. évfolyam 43. szém Ára: 60 fillér Az acélt megedzik... lékéssel versenyez Kiskunfélegyháza az őszi szántás-vetésben Népi demokráciáik közel négyesztendős fejlődése során nem egy hatalmas diadalt könyvelhetett el. Utunkat az ellenségen aratott győzelmek, az építés lenyűgöző eredményeinek mérföldkövei szegélyezik. Büszkéik vagyunk, méltán vagyunk büszkéi; mindarra, amit eddig véghez vittünk. De ez a büszkeség több, sokkal több a jól végzett munka feletti elégedettségnél. A mi 'büszkeségünk elörehajió erő. Erőnk és eredményeink tudata lerulülelet és biztosságot ad újabb célkitűzéseink megvalósításához. Úgy, amint az építés terén eléri sikereik anyagi alapot adnak további alkotáshoz, úgy vá!ik eredményeink tudata további munkánk erkölcsi tartalékává. Az Ötéves Tervkölcsön kibocsátása új, nagy kísérlet volt arra, hogy a dolgozók önkéntes segítségével gyorsítsuk meg építésünk ülemét. Nem voltak ezen a téren saját tapasztalataink. Es mégis; kormányzatunk egy pillanatig sem kételkedett abban, högy az Öléves Tervkölcsön a népi demokrácia döntő, sikerének sorát fogja gyarapítani. Vájjon mi volt ennek a bizakodásnak az alapja? Legelsősorban kétségkívül az az egyszerű lény, hogy dolgozó népünk egésze ma jobban <V, mint eddig bármikor, hogy életszínvonalunk mintegy 30 százalékkal magasabb a háború előttinél. De ez egymagában még nem biztosította volna a tervkölcsön-jegyzés sikerét. Mert ha áldozatnak nem is nevezhetjük a kölcsönjegyzést, — hiszen a dolgozók a jegyzett összeget valóban kamatostul egyiitt kapják vissza —, ezért tagadhatatlan, hogy bizonyos 'erőfeszítést, valamelyes átmeneti lemondást mégis csak igényelt- Nos, mi bizonyosak voltunk felőle, hogy népünk a kölcsont lejegyzi, sőt lúljegyzi. Mire építettük bizakodó meggyőződésünket? Nem kétséges: arra az erkölcsi alapra, amely egyre szilárdabban mutatkozik meg dolgozóinknál. A felszabadulás, a romokból való helyreállítás időszaka óta nem egy próbatétel bizonyította be ezt a magas éritőlcsiségel, az új mnnkaeijktplcmek egyre élesebben kibontakozó bizlató jeleit. Ez a jelenség a tőkés gazdálkodás viszonyai mellett ismeretlen. Pedig milyen biztosan építhetünk rá! Ez a szilárd erkölcsi alap is eredménye az elmúlt évek nehéz küzdelmeinek. Ugyanúgy harcban jött létre, mint minden egyéb, amit elértünk. Nem áltatjuk magunkat: tudjuk, ezen a téren is tömérdek még a tennivaló. Tudjuk jól, hogy főleg az élmaradtabb, vagy a termelésben nemrégen bekerült munkásrétegek öntudata, munkaérlflölcse még sok kívánnivalót hagy hátra. Mégis: ki merné tagadni, éppen a tervkölcsön imponáló sikere láttán, bogy okkal és joggal építettünk a magyar dolgozók öntudatára, belátására. Gondoljunk csak arra, mint siettek a dolgozók legjobbjai, hogy eleget tegyenek hazánkkal — és önmagukkal, családjukkal — szembeni kötelességüknek! Hogyan váltak az ipari munkások, a dolgozó parasztok a jegyzés ulán maguk is lelkes agitátoraivá az igaz ügynek! Az érvek, az ötletek milyen arzenálját tudták mozgásba hozni, hogy az elmaradottakat, a 'késlekedőket jegyzésre bírják! Milyen lelkesen vonultak faluratanyára a városi munkások, hogy agitácdóval szólítsák sorompóba a kevésbé öntudatos elemeket. Es mennyire felismerték dolgozó parasztjaink, hogy a tervkölcsön-jegyzés ugyan-ágy harci kérdés, mint a gabonabegyűjtés, vagy az őszi szántás-vetés, — hogy ezen a területen is ugyanúgy szembe kerülneK a fa!u kiz sáktmá ny olói va I, a ku Iák okkal, mint létünk minden fontosabb kérdésében. A tervkölcsön jegyzés szocializmust építő, népi demokráciánknak hasonló nagy erőpróbája volt, mint ez év tavaszán választási küzdelem. Lássuk azonban, mi az az erkölcsi többlet, politikai nyereség, amellyel dolgozóink gazdagodnak a tervkölcsönkampány során. Elmondhatjuk-e, hogy a kölcsönt jegyzők, a ‘kölcsön sikeréért agitáló dolgozók osztályukhoz, a szocializmushoz való belső, erkölcsi kapcsolatukat szilárdították meg a kampány során? Azt hisszük: igen. Elmondhatjuk-e, hogy a hazánk gyorsabb felvirágoztatása érdekében végzett munka erősítette, mélyebbre gyökereztette bennük a szocialista hazafiasság érzését ? Kétségkívül. Mondhatjuk-e, hogy a munkásban, akii a 'bölcsön érdekében többet és jobban termel, az újítóban, aki jutalmát ajánlja fel á kölcsön céljaivá, a dolgozó parasztban, aki jegyzésével a szociaiiz* inus felé haladó mezőgazdaságunk mellett telt hitet, — mindezekben elmélyült, erősödött az új idők munkaerkölcse? Minden bizonnyal. És végül elmondhatjuk-e nyugodtan, hogy a kölesönjegyzés, az ahhoz kapcsolódó agitáció a magunk erejéből való építésnek ez a nagyszerű lendülete és ennek tudatosulása fokozta gyűlöletünkéi az imperialista rablók felé és fokozta szeretelükeí, ragaszkodásukat, nagy példaképünk, a Szovjetunió iránt. Úgy véljük, ebben sem kételkédhetik senki. Ezért állíthattuk nyugodtan az előjegyzések gyűjtése során, hogy minden egyes kötvénnyel csapást mérünk a szocializmus ellenségeire és ezért mondjuk, hogy az 5 éves tervkölcsön új erőnk, erkölcsi gazdagodásunk forrásává válik. íme, Így igazolódott be ezúttal is, hogy a munkásosztály, mig harcai során egyre újabb objektiv eredményeket ért el, közben acélozza, erősiti azt a néni kevésbbé jelentős szubjektív tényezőt, amit osztálytudatnak, öntudatnak. harci készségnek, — a szocializmus ügyéhez való hűségnek neveznek. A harcot a magyar nép a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével győzelmesen vívta meg. Az előirányzóit 500 millió forint helyett rövidebb idő alatt többet, 751 millió forintot jegyezlek. Dolgozóink öntudata, bátorsága, harcos lendülete csak fejlődőit és fokozódott a harc során. Az előttünk álló nem csekély feladatok teljesítésének még öntudatosabban, még lelkesebben indulunk neki. .te acélt tűzben edzik meg: ez bizonyosodott be most is. A magyar munkásság és vezetése mellett a dolgozó parasztság derekasan kivette részét a •mintából. A kölcsönjegyzési agitáció folyamán a felelősebb munkakörbe beállítható dolgozók százai merültek fel. így: számban, erőben, öntudatban meggyarapodva, újabb erkölcsi erőtartalék biliokában indulunk neki az elöltünk álló hatalmas feladat, a szocializmus épilö Ötéves Terv teljesítésének. Áldozatkész, lelkes dolgozóinkban bízva, nem kételkedünk abban, hogy ezí h minden eddiginél nagyobb feladalol is sikerrel oldjuk meg. Kiskunfélegyháza dolgozó parasztságát is versenyre hivla ki Békés dolgozó parasztsága, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatokat a Politikai Bizottság határozatának megfelelően melyik város teljesíti előbb és szakszerűbben. Cseh László polgármester és Csáki Ferenc DÉFOSz titkár a kihívás elfogadása után azonnal hozzáláttak a verseny megszervezésének. A város egész területén dolgozó parasztjaink és dűlőfelelőseink bevonásával kisgyűléseket tartottak, ahol ismertették a Politikai Bizottság határozatát, az őszi munkálatok időben való elvégzésének fontosságát és felhívták a dolgozó parasztságot arra, hogy mentesítse magát minden tekintetben a kulákság befolyásától, amely a dolgozó parasztság számára csak rosszat hozhat. A kisgyűiések résztvevői megértéssel, és lelkesedéssel váltakoztak a verseny feltételeinek teljesítésére és hat félegyházi kis- és középparaszt egyéni versenyre hívott ugyanennyi békési dolgozó parasztot. Doktor Bál 'nyolcholdas, Seres László iizholdas, Nyers Lőrinc tizenkét holdas juthatott földdel rendelkezők, Ágó József tizennégy holdas kishaszonbéres és Fricska Nagy János, valamint Szabó Jenő Víz- és huszonkét holdas középparasztok az egyéni Versenyzők. Fricska N. János elmondja kérdésünkre, hogy bár ő nem tagja a pártnak, "de a Politikai Bizottság határozatát! magáévá (eszi és tudja azt, hogy a többtermelés az ötéves terv sikerét biztosítja és a korai vetés kevesebb vetőmagot igényel, igy ez az egyetlen Kiskunfélegyházán a DÉFOSz és az MDP városi és járási bizottsága a város, valamint a járáshoz tartozó égész területen új, — a ' Politikai Bizottság határozatának szellemében — hathatós ellenőrzését kezdte meg az őszi szántási-velési munkálatoknak. Hétfőn és kedden tartották meg az összes dűlőfelelősök bevonásával a dűlőértekezleleket. Meghív Iák az értekezletre a területen lakó mintagazdákat is, akik örömmel és lelkesedéssel kívánják részüket kivenni abból a mtinikából, amellyel jövőévi kenyerünket biztosítani kívánjuk. A dűlőfelelősöjk a munka politikai jelentőségének ismertetése után kijelen-Németi Ferenc járási titkár a ikjisikunfélegybázi járás operativ bizottságának elnöke 10-én összehívta a községek operatív bizottságainak elnökeit, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának határozatát ismertesse és annak végrehajtását ellenőrizze. A munka végrehajtását illetően sok javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy az őszi vetési munkáltatóik minden községben időben befejeződjenek, de a gyűlés egyhangúan a kunszállást operativ bizottság elnökének javaslatát fogadta el. Itt a Politikai Bizottság határozata ulán mindennap más és más bizottsági tag egy-egy dül&fetelős kíséretében vészernpont is óriási mennyiségű megtakarítást jeleni az ország gazdasági állapotának szempontjából. Seres László földhözjiUlalolt azért versenyez, mert tudja, hogy a verseng feltételekben szereplő gyomtalanítás milyen nagy mértékben segíti elő a [old nagyobb és jobb hozarnút. Meg akarja mutalni szomszédablak, hogy a csávázás, gyommentesítés és a korai vetés mennyi hasznot jeleni a gazdálkodónak és az egész dolgozó magyar népnek. Szabó Jenő középparaszt kijelenti: — A DÉFOSz-ban dolgozom, mert megértettem, hogy a mi helyünk a dolgozó parasztok sorában van és a mi szövetségünk a munkásosztállyal nem üres szólam, mert á kormányzat mindenben kézzelfogható segítséget nyújt nekünk éppenúgy, mint a dolgozó kisparasztiaknak. Apám napszámos ember volt és én gyermekkoromban láttam és éreztem d kulákság ránknehezedő kizsákmányolását. Engem nem tévesztene!; meg az Ő sugdosásaik, mert tudom, hogy a középparasztság és a kispuraszlok sorsa egy. En már augusztusban megcsináltam földemen a keverő mélyszántást, igy az én földem bárom szántáson megy át, aminek eredményeit én jogom látni, mert a tavalyi jó munkám eredménye képen volt olyan táblám, ahol 24 mázsás termésem volt. A félegyházi dolgozó kis- és közép-? parasztok megértették a Párt Politikai Bizqtlságának határozatát és teljesíteni fogják azt maradéktalanul. telték, hogy egyetlen dolgozó paraszt felvilágosítása sem marad el területükön. Embertől-emberhez menve magyarázzák meg minden dolgozó parasztnak az őszi szántási-vetési terv időben való. végrehajtásának fontosságát és az osztályellenség — a tzulákság mesterkedéseit, amellyel bőséges jövőévi kenyérellátásunkat szeretnék megakadályozni, lehetetlenné tenni. ígértél; és megfogadták: a Párt felhívásának híven eleget tesznek és olyan ébereik lesznek, hogy a szántás-vetés az ő területükön, jó felvilágosító munkájuk eredményeképpen a kitűzött határidő előtt befejeződik. gigjárja a ráeső területet és ott, ahoi ellenőrzésük során a munkában hiányokat tapasztalnák, azonnal intézkednek:, Minden egyes dolgozó paraszttal igy külön-jkülön megbeszélik a munkának időben való elvégzésének fontosságát, megértetik velük, hogy ez nemcsak a Népköztársaság gazdaságának-, hanem saját maguknak ft elsőrendű fontosságú. Bejelentése szerint ezzel a módszerrel igen szé'p eredményeket érlek el és a gyűlés résztvevői ígéretet tettek arra, hogy saját területükön ugyanígy, emberről-emberre menő felvilágosító munkával biztosítják az őszi mezőgazdasági munkálatok időben való befejezését. Vállalták a félegyházi dűlőfelelősök a dolgozó parasztok felvilágosítását Embertől emberhez mennek az operativ bizottság tagjai is
