Délpestmegyei Népújság, 1949. október (3. évfolyam, 40-45. szám)

1949-10-16 / 43. szám

DÉLPESTME&VEI Kecskemét legyőzte Hódmezővásárhelyt a mezőgazdászt verseimben Több mint 4 millióval zárult Kecskeméten a tervkölcsön jegyzése • A»MA6YAR»DOLGOZÓK#PÁRTJ4NAK«POUTiKAhN E TSLAPOA; 1949 október 16, vasárnap ill. évfolyam 43. szém Ára: 60 fillér Az acélt megedzik... lékéssel versenyez Kiskunfélegyháza az őszi szántás-vetésben Népi demokráciáik közel négyesz­tendős fejlődése során nem egy hatal­mas diadalt könyvelhetett el. Utunkat az ellenségen aratott győzelmek, az épí­tés lenyűgöző eredményeinek mérföld­kövei szegélyezik. Büszkéik vagyunk, méltán vagyunk büszkéi; mindarra, amit eddig véghez vittünk. De ez a büszkeség több, sok­kal több a jól végzett munka feletti elégedettségnél. A mi 'büszkeségünk elö­­rehajió erő. Erőnk és eredményeink tu­data lerulülelet és biztosságot ad újabb célkitűzéseink megvalósításához. Úgy, amint az építés terén eléri sikereik anyagi alapot adnak további alkotáshoz, úgy vá!ik eredményeink tudata további mun­kánk erkölcsi tartalékává. Az Ötéves Tervkölcsön kibocsátása új, nagy kísérlet volt arra, hogy a dolgozók önkéntes segítségével gyorsít­suk meg építésünk ülemét. Nem voltak ezen a téren saját tapasztalataink. Es mégis; kormányzatunk egy pillanatig sem kételkedett abban, högy az Öléves Tervkölcsön a népi demokrácia döntő, sikerének sorát fogja gyarapítani. Vájjon mi volt ennek a bizakodásnak az alapja? Legelsősorban kétségkívül az az egyszerű lény, hogy dolgozó né­pünk egésze ma jobban <V, mint eddig bármikor, hogy életszínvonalunk mint­egy 30 százalékkal magasabb a háború előttinél. De ez egymagában még nem biztosította volna a tervkölcsön-jegyzés sikerét. Mert ha áldozatnak nem is ne­vezhetjük a kölcsönjegyzést, — hiszen a dolgozók a jegyzett összeget valóban kamatostul egyiitt kapják vissza —, ezért tagadhatatlan, hogy bizonyos 'erőfeszí­tést, valamelyes átmeneti lemondást mégis csak igényelt- Nos, mi bizonyo­sak voltunk felőle, hogy népünk a köl­­csont lejegyzi, sőt lúljegyzi. Mire épí­tettük bizakodó meggyőződésünket? Nem kétséges: arra az erkölcsi alapra, amely egyre szilárdabban mutatkozik meg dolgozóinknál. A felszabadulás, a romokból való helyreállítás időszaka óta nem egy próbatétel bizonyította be ezt a magas éritőlcsiségel, az új mnnkaeijktplcmek egyre élesebben ki­bontakozó bizlató jeleit. Ez a jelenség a tőkés gazdálkodás viszonyai mellett ismeretlen. Pedig mi­lyen biztosan építhetünk rá! Ez a szi­lárd erkölcsi alap is eredménye az el­múlt évek nehéz küzdelmeinek. Ugyan­úgy harcban jött létre, mint minden egyéb, amit elértünk. Nem áltatjuk magunkat: tudjuk, ezen a téren is tömérdek még a tenni­való. Tudjuk jól, hogy főleg az élma­­radtabb, vagy a termelésben nemrégen bekerült munkásrétegek öntudata, mun­­kaérlflölcse még sok kívánnivalót hagy hátra. Mégis: ki merné tagadni, éppen a tervkölcsön imponáló sikere láttán, bogy okkal és joggal építettünk a ma­gyar dolgozók öntudatára, be­látására. Gondoljunk csak arra, mint siettek a dolgozók legjobbjai, hogy eleget tegye­nek hazánkkal — és önmagukkal, csa­ládjukkal — szembeni kötelességüknek! Hogyan váltak az ipari munkások, a dolgozó parasztok a jegyzés ulán maguk is lelkes agitátoraivá az igaz ügynek! Az érvek, az ötletek milyen arzenálját tudták mozgásba hozni, hogy az el­maradottakat, a 'késlekedőket jegyzésre bírják! Milyen lelkesen vonultak falura­­tanyára a városi munkások, hogy agi­­tácdóval szólítsák sorompóba a kevésbé öntudatos elemeket. Es mennyire fel­ismerték dolgozó parasztjaink, hogy a tervkölcsön-jegyzés ugyan-ágy harci kérdés, mint a gabonabegyűjtés, vagy az őszi szántás-vetés, — hogy ezen a területen is ugyanúgy szembe kerülneK a fa!u kiz sáktmá ny olói va I, a ku Iák okkal, mint létünk minden fontosabb kérdésé­ben. A tervkölcsön jegyzés szocializmust építő, népi demokráciánknak hasonló nagy erőpróbája volt, mint ez év tava­szán választási küzdelem. Lássuk azonban, mi az az erkölcsi többlet, politikai nyereség, amellyel dol­gozóink gazdagodnak a tervkölcsön­­kampány során. Elmondhatjuk-e, hogy a kölcsönt jegyzők, a ‘kölcsön sikeréért agitáló dol­gozók osztályukhoz, a szocializmushoz való belső, erkölcsi kapcsolatukat szi­lárdították meg a kampány során? Azt hisszük: igen. Elmondhatjuk-e, hogy a hazánk gyor­sabb felvirágoztatása érdekében végzett munka erősítette, mélyebbre gyökerez­­tette bennük a szocialista hazafiasság érzését ? Kétségkívül. Mondhatjuk-e, hogy a munkásban, akii a 'bölcsön érdekében többet és job­ban termel, az újítóban, aki jutalmát ajánlja fel á kölcsön céljaivá, a dolgozó parasztban, aki jegyzésével a szociaiiz* inus felé haladó mezőgazdaságunk mel­lett telt hitet, — mindezekben elmélyült, erősödött az új idők munkaerkölcse? Minden bizonnyal. És végül elmondhatjuk-e nyugodtan, hogy a kölesönjegyzés, az ahhoz kap­csolódó agitáció a magunk erejéből való építésnek ez a nagyszerű lendülete és ennek tudatosulása fokozta gyűlöletün­kéi az imperialista rablók felé és fo­kozta szeretelükeí, ragaszkodásukat, nagy példaképünk, a Szovjetunió iránt. Úgy véljük, ebben sem kételkédhetik senki. Ezért állíthattuk nyugodtan az elő­jegyzések gyűjtése során, hogy minden egyes kötvénnyel csapást mérünk a szo­cializmus ellenségeire és ezért mondjuk, hogy az 5 éves tervkölcsön új erőnk, erkölcsi gazdagodásunk forrásává válik. íme, Így igazolódott be ezúttal is, hogy a munkásosztály, mig harcai so­rán egyre újabb objektiv eredményeket ért el, közben acélozza, erősiti azt a néni kevésbbé jelentős szubjektív té­nyezőt, amit osztálytudatnak, öntudat­nak. harci készségnek, — a szocializ­mus ügyéhez való hűségnek neveznek. A harcot a magyar nép a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével győzelme­sen vívta meg. Az előirányzóit 500 mil­lió forint helyett rövidebb idő alatt többet, 751 millió forintot jegyezlek. Dolgozóink öntudata, bátorsága, har­cos lendülete csak fejlődőit és fokozó­dott a harc során. Az előttünk álló nem csekély feladatok teljesítésének még öntudatosabban, még lelkesebben indu­lunk neki. .te acélt tűzben edzik meg: ez bizo­nyosodott be most is. A magyar mun­kásság és vezetése mellett a dolgozó parasztság derekasan kivette részét a •mintából. A kölcsönjegyzési agitáció folyamán a felelősebb munkakörbe be­állítható dolgozók százai merültek fel. így: számban, erőben, öntudatban meggyarapodva, újabb erkölcsi erőtar­talék biliokában indulunk neki az elöl­tünk álló hatalmas feladat, a szocia­lizmus épilö Ötéves Terv teljesítésének. Áldozatkész, lelkes dolgozóinkban bíz­va, nem kételkedünk abban, hogy ezí h minden eddiginél nagyobb feladalol is sikerrel oldjuk meg. Kiskunfélegyháza dolgozó parasztsá­gát is versenyre hivla ki Békés dolgozó parasztsága, hogy az őszi mezőgazda­­sági munkálatokat a Politikai Bizott­ság határozatának megfelelően melyik város teljesíti előbb és szakszerűbben. Cseh László polgármester és Csáki Fe­renc DÉFOSz titkár a kihívás elfoga­dása után azonnal hozzáláttak a ver­seny megszervezésének. A város egész területén dolgozó parasztjaink és dűlő­­felelőseink bevonásával kisgyűléseket tartottak, ahol ismertették a Politikai Bizottság határozatát, az őszi munká­latok időben való elvégzésének fon­tosságát és felhívták a dolgozó paraszt­ságot arra, hogy mentesítse magát minden tekintetben a kulákság befo­lyásától, amely a dolgozó parasztság számára csak rosszat hozhat. A kis­­gyűiések résztvevői megértéssel, és lel­kesedéssel váltakoztak a verseny fel­tételeinek teljesítésére és hat félegyházi kis- és középparaszt egyéni versenyre hívott ugyanennyi békési dolgozó pa­rasztot. Doktor Bál 'nyolcholdas, Seres László iizholdas, Nyers Lőrinc tizenkét holdas juthatott földdel rendelkezők, Ágó József tizennégy holdas kishaszon­­béres és Fricska Nagy János, vala­mint Szabó Jenő Víz- és huszonkét hol­das középparasztok az egyéni Verseny­zők. Fricska N. János elmondja kérdé­sünkre, hogy bár ő nem tagja a párt­nak, "de a Politikai Bizottság határoza­tát! magáévá (eszi és tudja azt, hogy a többtermelés az ötéves terv sikerét biztosítja és a korai vetés kevesebb vetőmagot igényel, igy ez az egyetlen Kiskunfélegyházán a DÉFOSz és az MDP városi és járási bizottsága a vá­ros, valamint a járáshoz tartozó égész területen új, — a ' Politikai Bizottság határozatának szellemében — hathatós ellenőrzését kezdte meg az őszi szán­­tási-velési munkálatoknak. Hétfőn és kedden tartották meg az összes dűlő­felelősök bevonásával a dűlőértekezle­­leket. Meghív Iák az értekezletre a terü­leten lakó mintagazdákat is, akik öröm­mel és lelkesedéssel kívánják részüket kivenni abból a mtinikából, amellyel jövőévi kenyerünket biztosítani kíván­juk. A dűlőfelelősöjk a munka politikai jelentőségének ismertetése után kijelen-Németi Ferenc járási titkár a ikjisikun­­félegybázi járás operativ bizottságának elnöke 10-én összehívta a községek ope­ratív bizottságainak elnökeit, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának határozatát ismertesse és annak végrehajtását ellenőrizze. A mun­ka végrehajtását illetően sok javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy az őszi vetési munkáltatóik minden község­ben időben befejeződjenek, de a gyű­lés egyhangúan a kunszállást operativ bizottság elnökének javaslatát fogadta el. Itt a Politikai Bizottság határozata ulán mindennap más és más bizottsági tag egy-egy dül&fetelős kíséretében vé­szernpont is óriási mennyiségű megta­karítást jeleni az ország gazdasági álla­potának szempontjából. Seres László földhözjiUlalolt azért versenyez, mert tudja, hogy a ver­seng feltételekben szereplő gyomtalanítás milyen nagy mértékben segíti elő a [old nagyobb és jobb hozarnút. Meg akarja mutalni szomszédablak, hogy a csávázás, gyommentesítés és a korai vetés mennyi hasznot jeleni a gazdálko­dónak és az egész dolgozó magyar nép­nek. Szabó Jenő középparaszt kijelenti: — A DÉFOSz-ban dolgozom, mert megértettem, hogy a mi helyünk a dol­gozó parasztok sorában van és a mi szövetségünk a munkásosztállyal nem üres szólam, mert á kormányzat min­denben kézzelfogható segítséget nyújt nekünk éppenúgy, mint a dolgozó kis­parasztiaknak. Apám napszámos ember volt és én gyermekkoromban láttam és éreztem d kulákság ránknehezedő ki­zsákmányolását. Engem nem téveszte­ne!; meg az Ő sugdosásaik, mert tu­dom, hogy a középparasztság és a kispuraszlok sorsa egy. En már augusz­tusban megcsináltam földemen a ke­verő mélyszántást, igy az én földem bárom szántáson megy át, aminek eredményeit én jogom látni, mert a tavalyi jó munkám eredménye képen volt olyan táblám, ahol 24 mázsás ter­mésem volt. A félegyházi dolgozó kis- és közép-? parasztok megértették a Párt Politikai Bizqtlságának határozatát és teljesíteni fogják azt maradéktalanul. telték, hogy egyetlen dolgozó paraszt felvilágosítása sem marad el területü­kön. Embertől-emberhez menve magya­rázzák meg minden dolgozó paraszt­nak az őszi szántási-vetési terv időben való. végrehajtásának fontosságát és az osztályellenség — a tzulákság mesterke­déseit, amellyel bőséges jövőévi kenyér­ellátásunkat szeretnék megakadályozni, lehetetlenné tenni. ígértél; és megfogad­ták: a Párt felhívásának híven eleget tesznek és olyan ébereik lesznek, hogy a szántás-vetés az ő területükön, jó fel­világosító munkájuk eredményeképpen a kitűzött határidő előtt befejeződik. gigjárja a ráeső területet és ott, ahoi ellenőrzésük során a munkában hiányo­kat tapasztalnák, azonnal intézkednek:, Minden egyes dolgozó paraszttal igy külön-jkülön megbeszélik a munkának időben való elvégzésének fontosságát, megértetik velük, hogy ez nemcsak a Népköztársaság gazdaságának-, hanem saját maguknak ft elsőrendű fontos­ságú. Bejelentése szerint ezzel a mód­szerrel igen szé'p eredményeket érlek el és a gyűlés résztvevői ígéretet tettek arra, hogy saját területükön ugyanígy, emberről-emberre menő felvilágosító munkával biztosítják az őszi mezőgaz­dasági munkálatok időben való befe­jezését. Vállalták a félegyházi dűlőfelelősök a dolgozó parasztok felvilágosítását Embertől emberhez mennek az operativ bizottság tagjai is

Next

/
Thumbnails
Contents