Délpestmegyei Népújság, 1949. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)

1949-09-18 / 38. szám

1949. szeptember 18. Délpestül egyel Népújság 3 Utálattal cs gyűlölettel nyilatkozik Déipestmegye dolgozd népe a Rafk bandárói Bíróság elé került Rajk és hírhedt kémbandája. Felelniök kell népáruló termeikért, összeesküvéseikért. A nép vádol! Az a nép, amelyet ők ki akartak szolgáltatni imperialista gazdáiknak. A vád súlya alatt beismerték ország-világ előtt gyalázatos tetteiket, most felelniök kell a Ipaagyar nép és az egész világ dolgozó népei előtt bűneikért, gyilkos terveikért, r&pellenes összeesküvésükért A Vádirat világosságot dérit Rajkék két évtizedes áruló muiíkájára. Rajk és bandája reménysége volt mindazoknak, akik meg akarták semmisítem az 61 küzdelmes év munkájának eredményét, a nép szabadságharcának minden vívmányát, akik vissza dUarták juttatni a földeket, gyárakat, bankokat a külföldi és itthoni kizsákmányolóknak. Gyűlölettel szorul ökölbe minden dol­gozónak a keze, ha az árulókra gongtól. Az üzemek, bányák, gyárak mun­kásai, a földek szabad dolgozó parasztjai egy emberként követelik a fize­tett népárulók példás megbüntetését. Kiskunfélegyházán Halanda elvtárs, az MDP peslinegyei bizottságának kül­döttje a városháza zsúfolásig megtöl­tött közgyűlési termében ismertette a Rajk-banda gyalázatos összeesküvését és annak leleplezésével járó újabb győzel­münket. A rádióból és újságokból már jól informált aktíva résztvevői izzó gyűlölettel követelték a kémbanda ma­radéktalan felszámolását. — Elég volt a vériből, a könnyből, nélkülözésekből és tömegsírokból, mi békében építeni, termelni akarunk és aki ezt meg akarja akadályozni, annak csak egy sorsa lehet: a halál — mon­dotta Gyclvai József igazgaló-laniló. I — Mezítláb, fűletlen műhelyekben, Nagykecskemét pártmunkásai előtt Tóth Dezső elvtárs ismertette a'Rajk- bandája ellen kiadott vádiratot. Feltárta aljas, hazaáruló kapcsolataikat Tito népellenes kormányával és rámutatott azokrja a veszedelmekre, amelyek a dol­gozó magyar népet 'fenyegették a troc- kisla kémbanda működése folytán. Számtalanszor felzúgolt a laps és az éljenzés, amivel megmutatta az aktíva ragaszkodását, hűségét a Párt Központi Vezetősége és Rákosi Mátyás elvtárs iránt. ‘Megnyilvánult a pártmunkások forró szeretete és hálája nagy barátunk, A gépgyári önlőde műhelyében az ebédidőben kisebb csoportok verődnek össze. A hazaáruló kémbandáról be­szélgetnek. V'örös János öntőtanuló, aki a mun­karuhát rövidesen felcseréli a nép had­seregének egyenruhájával, arról beszél, hogy Rajk és bandája a népköztársasá­got akarták elárulni. Az volt a céljuk, hogy Tito és rajta keresztül az impe­rialisták kezébe kerüljön a hatalom, a A múlt rendszer egyik súlyos bűne volt az iskolák elhanyagolása. A város­földi általános iskola is elszomorító lát­ványt nyújtott. Szorgos kezek reiulbe- hozták és most már dísze a tanyavilág­nak. A helyreállítás a »Dolgozók az is­koláért« mozgalom áldozatkész munká­jának eredménye. Vasárnap délután tartották meg a fel­avatást és a tanév megnyitását. Fello­bogózott, jelszavakkal díszített iskola várta a tanulókat, szülőket és vendé­geket. A dolgozók mozgalma részéről Dézsi István irányította a munkálato­kat. Meg kell emlékeznünk Macek Dé­nes és Nyúl Imre tűzoltó baj társakról, akik hatnapos önkéntes munkával vet­tek részt a helyreállításban. Jó mun­kát végeztek Kiss Sándor, Lukács Sán­dor és Bakos Antal dülőbizalmiak. Lovas András és Varga Sándor cEülőfelelősök viszont megragadtak minden ürügyet, hogy kivonhassák magukat a munká­ból. Azt mondták, hogy csak polgár- mesteri utasításra hajlandók segíteni. Az üimepség után beszélgettünk né­hány szülővel és tanulóval. özv. Adamik Gábornénak, alá feles földön gazdálkodik, 11 gyermeke van. Ezek közül 5 jár iskolába. éhes gyomorral fogtunk hozzá a fasisz­ták állal lerombolt országunk felépítésé­hez. Ezt az országot mi építettük és ínagunknak. Ebben az országban a fa­siszták és bűntársaik ne kísérletezzenek, mert ország-világnak megmuLaljuk, mi­lyen kemény ököllel sújt le a munkás- kásosztály az árulókra — fejezte ki a tömeg hangulatát Pór János villany- szerelőscgéd. Gclmann Józsefné az asszonyok ne­vében követelt irgalmatlan Ítéletet ki­vívott jogaik támadóinak és biztosí­totta a Pártot, Rákosi elvtársat törhe­tetlen hűségükről és harcos együvélar- (ozásukról. h Szovjetunió és bölcs vezetője, Sztálin elvlúrs irányában. ' Noé IMszlóné, Rácz Janka és Hoch Arturné hozzásZólalásában a nők fel­háborodása izzott azok ellen, akik njeg akarják fosztani a nőket nehezen (ki­vivőit egyenjogúságuktól. Bajáid Gábor kisparaszt a lanyal dol­gozók gyűlöletét tolmácsolta. Molnár László, Schiffer-gyári munkás pedig megfogadta társai nevében is, hogy az­zal felelnek Rajkáknak, hogy hetekkel intőbb befejezik a hároméves tervet. Mészáros elvtárs a vasúti dolgozók éber­ségének fokozásáról biztosította a Pártot dolgozók pedig rabszolgasorba sülyed- jenek. Egy másik csoportnak Dávid János magyarázza: — Rákosi elvlárs éberségének kö­szönhetjük, hogy a trockista banda rom­boló terve lelepleződött Hálánkat csak egy módon fejezhetjük ki, fokozott jó munkával. Pogány Károly az egyik legjobb ifjú­munkás, aki szakérettségire készül, azt — Nagy öröm nekem — mondotta, hogy 5 gyermekem pótolhatja azt, ami­ben nekem nem volt részem és amit a múlt rendszer megtagadott nagyobb gyermekeimtől is. Szeretném, ha hasz­nos tagjai lennének a dolgozók társa­dalmának. Fehér Balázs juttatott földjén gaz­dálkodik. 8 gyereke (közül 2 jár isko­lába, jó tanulók. — Most már — mondotta — nyu­godtan járathatom gyerekeimet isko­lába. A tanítás nem kerül pénzbe és a ház körül sincs rájuk szükség. Köny- nyebb a munkánk, hiszen sokat segít a gépállomás. Szabó Klára,' aki a nyolcadik álta­lánosba ’jár elmondja, hogy kishaszon- bérlők gyermeke, hárman vannak test­vérek, mind iskolás. Nagyon szeret ta­nulni, mindig dicséretet kap. Elmondja, azért kell jól tanulni, hogy a dolgo­zók gyermekeiből lehessenek az ország vezetői. Kovács Pislát és két testvérét hadi­özvegy édesanyja tartja el. Ha felnő, ipari pályára szeretne menni. Addig is, míg éimunkás lehet belőle, éllanuló szeretne lenni. mondja, hogy a Rajk-banda árulására többtermeléssel,'tovább tanulással kell felelni. Mindjárt fel is veti a tanoncis­kolái oktatás ezentúl ne délelőtt, hanem délután legyen, hogy emiatt ne legyen kiesés a termelésben. ’Mészáros Károly arról beszél, hogy amíg a dolgozók minden erejük meg­feszítésével a 3 éves terv időelőtli sike­res befejezésén dolgoznak, az árulók •vissza akarták hozni a tőkés kizsákmá- nyolókat és odaadni nekik küzdelmes munkájuk eredményét. Ezért utálják {(■kel a dolgozók! Kazinczy Ferenc lakatossegéd brigád­ban dolgozik. A Rajk ügy meggyőzte arról,hogy az egyenruhát nem aPál- jfyaknak, hanem a dolgozók legjobb­jainak kell hordani. Békénkre törtek a hazaárulók! A Gyufagyárban rögtönzött kisgyfi­tosén tárgyalták az árulók ügyét. Balcsa Menyhért fűtő elmondja a maga egyszerű szavaival, hogy családja nyugodt életét akarta elpusztítani a kém­banda. Újvári Mária brigádvezető megbot­ránkozással beszél arról az aljas két­színűségről, amivel az árulók a dol­gozók bizalmával visszaéltek. Szilágyi József asztalos arról beszél, hogy Rajk és társai az országot a reakció kezére akarták játszani. Kötelet nekilkl Hajdú A Magyar Dolgozók Pártja tagjelölt­jének lenni nagy tisztességet és nagy felelősséget jelent. Tudja ezt ma már a kiskunfélegyházi pártszervezetnek úgy­szólván műiden egyes tagja. Megnyil­vánult ez a szeptember hónapi taggyű­léseken, amikor a tagjelöltfelvótelekről döntöttek. A legjobbak, áz arra leg­méltóbbak kerültek a dolgozó paraszt­ság, termelőcsoportok 'és a gépgyári munkások közül felvételre. Berecz István gépgyári munkás lel­kes szavakkal fordul a tagsághoz és kéri, adjanak lehetőséget neki, hogy a Párt tagjainak sorában munkástár­saival együtt építhesse a szocializmust-, harcolhasson a. békéért és mind annyi­unk jólétéért. Bodor József DÉFOSz-fag, néhány lelkes fialal paraszltársávaí alakította meg az EPOSz félegyházi szervezetét, ma is vezetőségi tagja. — Nincs más vágyam, — mondta a felvételnél — mint az elmaradott pa­rasztságot a felvilágosodás útjára vinni és a munkás-paraszt szövetséget érdsi- űeni. Csalc a Magyar Dolgozók Pártja az, amely felkarolta az ifjúság ügyét és én mint EPOSz vezető fokozottabb munkámon keresztül szerelném ezt meghálálni a Pártnak. Az ifjúság — a nemzet jövője. A Szóvjelunióban a kommunizmus épí­tőinek ifjú nemzedéke egyre egészsé­gesebb, erősebb, képzettebb és művel­tebb lesz. A népi demokrácia orszá­gainak fiatalsága szintén jobb jövőjét építi. Soraikban nincs helye az élet­unt súgnak-, hitetlenségnek és közönynek. E fiatalok tudják,, hogy a jövő' a maguk kézében van és hogy minden út nyitva áll előttük. De korántsem igy él a kapitalista országok ifjúsága. ‘A párizsi »Paris Press—Intransigoant« a közelmúltban hosszú kérdéssorozattal fordult másfél­ezer fiatal franciához. A válaszolók kö­zött voltak munkások, főiskolai liallga- tók, kisiparosok, parasztok és tisztvi­selők. — Hisz-e jövőjében? — kérdezte az újság. ; — Nem, — felelte az ifjak és a leá­Ágnes elmondja, hogy az árulók hosszú évek munkáját akartaik tönkretenni. A MagánalkalmazoUak taggyűlésén is megemlékeztek a dolgozók kártékony ellenségéről .A tagság hangulatit fe­jezte ki az a távirat, amit Budapestre küldtek: »A MagánalkalmazoUak sza­bad pzakszervezelc kecskeméti csoportja mai’tagértekezlele egyhangúlag mélysé­ges gyűlölettel fordul a hazaáruló Rajk banda ellen és követeli, hogy a népbi- róság a legsúlyosabban Ítélje el né­pünk gyilkosait.« nalálbttnfefésl Kaiknak! Petróleumlámpa fénye világította be a Ids udvart, áhol élénken figyelő kö­zönség hallgatta Staub elvlárs beszá­molóját. í — Nem. elég a nagy bűnösöket lelep­lezni és aljasságukhoz méltón megbün­tetni, — szólt hozzá egy munkásasz- szony később — hanem fel kell kutatni egyelőre még félve lapuló társaikat is. ■Le kell lepleznünk ezeket is és leszá­molni velük I — Mit érdemelnek ezek a hazaáruló gazemberek? — kérdezte Staubelvtúrs. A válasz egyhangú: — Kötelet! Kár nekik az óloml A felháborodott arcok és tekintetek halált kértek Rájk és cinkosai fejére. Rádió közvetítés A Kossuth rádió péntektől kezdve, naponta kétszer, este 7—8-ig, majd 9 órától kezdve helyszíni közvetítést ad Rajk László és bűntársainak főtárgya­lásáról. A városi és falusi népnevelők rádió- köröket alakítanak, hogy csoportoson hallgassák meg a magyar nép ellensé­geinek felelősségrevonásáról. Tapodi Julianna háztartási alkalma­zott, keresetien szavakkal fordul a tag­sághoz és kéri, hogy fogadják őt ma­guk közé, az MNDSz-ben eddig is igye­kezett dolgozni. Tanúim szeretne, abban a Pártban, amely a kisemberek felé tett ígéreteit eddig még mindig megtar­tó Ita. — Engem tíz évvel ‘ezelőtt egy for­radalmi vers szavalása miatt az apácák elzavartak az iskolából, most szeret­ném a Párt segítségével pótolni az elmulasztottakat. Dfe a leglelkesebb és a Iegmeghatóbb volt, amikor Dora László, Palásti László, Seres István, Csonki József és Dancsó Mátyás, a Dózsa termelőcsoport tag­jainak felvételére került a sor. Sok régi párttag magatartása és munkája elma­rad ezek mögött az egyszerű paraszt- emberek mögött. Egytől-egyig a szo­cializmus építését vállalják a falun és már az elmúlt esztendőben bebizonyí­tották, hogy munkájukat jól is végzik, ezek erősségei lesznek a Pártnak, az új élet igazi hősei. Sok tag hozzászólása és helyes kri­tikája mutatta meg, hogy átérzik a felvétellel járó súlyos felelősséget és tudják, hogy a mi Pártunkban csak egész embereknek van "helyük. nyok 28.3 százaléka. — Hisz-e önmagában? — Nem, jelentette ki a fiatalemberek 45.4 százaléka. — Van-e valamilyen eszménye? — Nincs, — válaszolta a megkérde­zetlek 52.8 százaléka... Tehát majdnem minden harmadik francia máris lemondott arról, hogy jobb jövő vár rá. Minden második nem bízik magában, tehát semmire sem tö­rekszik... Lehet-e méltóbb Ítélet arra a társadalmi rendszerre, amely az ország­ban uralkodik! — Szeretném, jia lehetne belőlem valami! — felelte egyszerűen és talpra­esetten az ifjakés leányok 13 százaléka; — Akármi — csak valami lehetnék... Ez az az álom, amely a nTai francia ifjúság nagyobb része számára még min­dig csak keserű és elérhetetlen álomnak látszik. Többtermeléssel felelünk az imperialistáknak Dolgozókat a néphadseregbe! Önkéntes munkával helyreállították a dolgozók a városföldi iskolát Lelkes taggyűléseken vették lel Félegyházán i munkásak és iolgozó parasztok legjobbjait a Pártba Reménytelen a francia ifjúság Törhetetlen hűség a Párt iránt

Next

/
Thumbnails
Contents