Délpestmegyei Népújság, 1949. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)

1949-09-18 / 38. szám

DÉLPESTME© VEI utálat és gyűlölet a XlaiK-Danda iram Jog és kötelesség a tanulás! Rohamosan nő a termelékenység a félegyházi gépgyárban A'MAGYAR*D0LG0ZÓK*PÁRTJ4NAK«P0LSTIKAI®M etil apja IIS. évfolyam 33. szám Ara; 60 fillér 1949 szeptember 18, vasárnap A fejlődés útján Irta; Sebes Imre a MDP Pestmegyei Bizottságának titkára Népnevelők előre, az őszi szántás-vetés sikeres végretiajtásáért! Hazánk és dolgozó népünk nagy utat tett meg a felszabadulás óla. Uj hazát építettünk; a dolgozók államát. Soha nem látott fejlődésnek voltunk a tanúi Az elért politikai, gazdasági és kultu­rális eredményeinkhez nagy segítségei nyújtott a Párt sajtója, mely felszínen tartotta, megismertette velünk nap-mint nap a politikai kérdéseket, a feladato­kat és segítséget nyújtott a nevelés mun­kájában. Megyénk lapjai is nagy fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évek során és igyekeztek betölteni szerepüket, hogy segítségére legyenek a megye dolgozói­nak a megye problémáinak megismer­tetésében, az újjáépítés, a politikai fel­világosítás munkájában. Megyénkben egy évvel ezelőtt még nyolc lap működőit. A fejlődés azon­ban azt bizonyította, hogy ez a meny- nyjség a minőség rovására megy. A megnövekedőit feladatok megkövetelték, hogy ezeket 3 hetilappá vonjuk össze. A 3 hetilap az építés, az osztályharc fontos fegyvereként segítette Pártszer­vezeteinket és a 'dolgozókat a nagy feladatok végrehajtásában, a 3 eves terv megvalósításáért folytatott küzdelemben éppenúgy, mint a kulák kizsákmányolás ellen ed volt harcban, vagy a választás nagy tömegmozgósitásában. Hozzájá­rult azokhoz a győzelmekhez, melye­ket Pártunk vívott ki megyénk dolgozó népe élén. Mindezek ellenére 3 hetilapunk nem tudta átfogni egész megyénket sem te- rülelileg, sem politikailag. Elszigetelten, a maguk megszabott szűk területére kor­látozódott munkájuk, mély gyakran nem volt mentes a káros helyi sovinizmustól sem. A fejlődés tehát szükségessé tette egy olyan lap megindítását, mely egy­ségesen átfogja az egész megyét, mely harcosan tudatosítja az alkotmány adta jogokat, egy olyan lapot, mely a Me­gyei Bizottság közvetlen irányítása alatt áll, ágy megadja a lehetőséget, hogy egységes megyei politikával harcoljon dolgozóinkért, támogassa munkájukban, hogy feladataikat meg tudják oldani. Megyénk mezőgazdasági fejlődésében egyre gyorsabban bontakozik ki a szo­cialista építés. Egy év alalL 25 gépállo­mást létesítettünk, melyek döntő mó­don támogatják kis- és középparasztsá-» gunkat a kulákság elleni harcban. Rá­kosi eivtárs bölcs útmutatása és állandó tanítása eredményeként, a kecskeméti nagy beszéd után dolgozó parasztsá­gunk á nagy üzemi termelésre veszi az irányt, amit bizonyít 170 termelőszövet­kezeti- csoportunk több, mint 3600 tag­jának közel 3500 kát. hold földje. Épilőkritikára van szükség a sajtón ke­resztül megyénk üzemei 'termelékeny­sége növelésének, a terv teljesítésének, a munkaverseny lendülete fokozásának állandó napirenden tartásával. Ugyan­akkor biztosítani akarjuk, hogy üze­meink és ipari-munkásságunk jó ta­pasztalataikat, munkamódszerüket át­adva egymást segítsék. Fontos, hogy állandóan ismerjük megyénk ipari ter­melésének eredményeit, a tervek teljesí­tésének az állását. Fontos, hogy nagy példaképünk, Rákosi elvtárs éberségén tanulva nap-mint nap foglalkozzunk az üzemi 'munkafegyelemmel, a fokozott egyéni felelősséggel. [Ebben akar segíteni a megyei sajtó: a Pesimegyei Népújság harcos, tudato­sító munkájával könnyíteni, támogatni kívánja a szocializmus építését me­gyénkben. Megyénk gazdasági, politikai és kul­turális fejlődésével párhuzamosan meg­növekedtek az olvasó tábor igényei. Részint színvonalasabb, ideológiailag fel­készültebb, nagyobb lapot vár, részint közvetlenebbül akar belefolyni az újság szerkesztésébe, teásába. Levelek érkez­nek szerkesztőségeinkhez: a Pártba be­lépeti tagjelöltektől, munkásból, pa­rasztból lett állami funkdonáriusoktól és katonatisztektől, termelőszövetkezeti parasztoktól, munkásújitóklól, közép- iskolás munkás- és parasztfialaloktól. Lapjaink eddig nehezen tudtak vála­szolni a fellelt kérdésekre, nehezen tud­ták közölni a leveleket, technikai ne­hézségek miatt, öntudatában megnöve­kedett dolgozóink tanácsai, meglátásai nehezen jutottak él a távolabbi terüle­tekre. Követelőén szükségessé vált ezért is egy olyan újság kiadása, mely hatvá­nyozottan egyesíti magúban most meg­lévő lapjaink erejét, terjedelmében meg- íiövekedve, jól át tudja fogni megyén­ket. Az új lap szerkesztésében munká- sok, dolgozó parasztok vesznek részt, munkások és dolgozó parasztok levelei­ken keresztül cserélik ki gondolataikat, tapasztalataikat. Célunk, hogy megyénk dolgozói szólaljanak meg az új- lap ha­sábjain, hogy a Pestmegyei Népújság valójában a megye lapja legyen. Ehhez járul az is, hogy az újságok eddigi ára helyeit 50 fillérért futnak hozzá a dol­gozók, így mindenki számára hozzá­férhetővé válik. Szükséges, hogy megyénk dolgozó pa­rasztjai, munkásai saját lapjuknak te­kintsék a Pestmegyei Népújságot és bi­zalommal legyenek iránta. Lapunk az olvasók érdekeit kell, hogy szolgálja, alakítsa, növelje osztályönludahikat, ne­veljen, szervezzen, harcra mozgósítson. Hogy ennek a "hivatásának megfelel­jen, Megyei Bizottságunk lapjának szé­les körben kell elterjednie. Ezért a sajtó terjesztés munkája pártszervezeteink munkájának szerves részévé válik. Nép­nevelőink, páll munkásaink, a pártonki- vüli dolgozók tömegei kapcsojják min­dennapi munkájukhoz megyei lapunk terjesztését. Az eddigi 3 hetilapunk 13 ezres példányszámúi a Pesimegyei Nép­újságnak sokszorosan felül kell múlnia. A 15 ezer előfizető, 10 ezer vásárló, me­lyet célul tetetünk ki, messze túl fogja haladni most megjelenő lapjaink pél­dányszámát. Olyan lap tesz a Pesimegyei Népúj­ság, mely rögzíti megyénk mindennapi elért eredményeit, épitő-krilikával támo­gatja a szocializmus építésének nehéz munkáját, terjedelmében megnagyob­bodva, politikai színvonalában megerő­södve, megyénk dolgozó népe hangjá­nak megszólaltatásával jó élesre ková­csolt fegyverként segíti megyénk dol­gozó népét boldogulásáért vívott harcá­ban. Mi örömmel ismerjük jel a fejlődés újabb követelményét, mely az egységes megyei hetilap, a Pesimegyei Népújság elindítását tűzte feladatul. Tudjuk,hogy megyénk dolgozói lelkesedéssel fogad­ják új lapjukat és örömmel veszik tu­domásul, hogy Pártunk újabb fegyver­rel, éles fegyverrel segíti nagy harcá­ban, munkájúban. Az ipari üzemek dolgozói szerte ha­zánk városaiban meginditolták utolsó rohamukat a hároméves terv pontos végrehajtásáért. A NagybudapesliPárt- bizottság Választmányának legutóbbi ér­tekezlete, de különösen Rákosi Mátyás elvtárs olt elhangzott szavai arra ser­kentik a városok dolgozóit, hogy a hi­bákat kijavítsák, a munka termelékeny­ségének olyan /okút hozzák létre, ami- iiyct a kapitalizmus nem ismert. A Ho fi­ller traktorgyár felhívása nyomán egyre újabb és újabb üzemek csatlakoznak ahhoz a mozgalomhoz, melynek célja a hároméves lerv idő előtti befejezése. A falu dolgozói is megmutatták a begyűjtési versenyben, hogy nem akar­nak lemaradni hűséges szövetségesük és vezetőjük, a munkásosztály mögött. Jó munkájuk eredményeképpen ma már szabad kenyeret eszik minden magyar dolgozó,, s a rosszemlékű kenyérjegyet elnyelte a zúzda, hogy anyagából millió új tankönyv születhessen, millió fegyver gyermekeink kezében az évszázados sö­tétség és tudatlanság elleni küzdelem­ben. .Mialatt azonban a város és falu dol­gozói megfeszített erővel dolgoznak a hároméves terv sikeréért, hogy ezzel lerakják öléves tervünk biztos alapjait, — az ellenség nem alszik! ) Rég nemlátot-t erővel éledi fel or­szágszerte — aljas suttogásuk nyomán t— a háborús rémhírterjesztés. Ahol ez nem voll elég, ott az általános tagosítás híresztelésével igyekeztek bizonytalansá­got kelteni és elvenni a dolgozó paraszt­ság kedvéi attól, hogy a jövő évi termés biztosítása szempontjából olyan igen fontos tarlóhántást idejében elvégezze. De nem sikerült ellenségeink második támadása sem, aki azonban azt hinné, hogy ezekután ellenségeink belenyugod­tak a megüúitoztalhalallanba, az rosz- szul ismeri az osztályharc törvényeit. Mialatt legjobb falusi erőink a 1 je­gy űjlésl verseny befejező szakaszára és a 'részleges tagosításra fordították fi­gyelmüket, az ellenség összpontosilolt támadást indított az őszi szántás-vetési kampány előkészítésének megliiusitá- sára. A kulákok, kupecek és a többi fa­lusi kizsákmányolók felismerték azt, hogy az őszi szántás-vetés — búr a há­A terménybegy űjlési verseny Pestme­gye területén a kenyérgabona beadásá­ban további jó eredményeket hozott. A járások közül az abonyi és a kiskun­félegyházi a legjobbak, Kiskunfélegy­háza és Cegléd városa vezet a városok I versenyében, a községek között Szánk, } V jhártyán, Tápiószűllős és Gátér. Félegyháza búzában és rozsban. 109 százalékos begyűjtéssel teljesítette túl kötelezettségét. Az összes begyűjtési eredmény 97 százalék. Kecskeméten bú­zában 82, rozsban 88, árpában 62 szá­zalékot értek el a tennénybegyűjlésben. Szánk csúcseredménye 420 százalék, messze elmaradt mögötte minden más község. De azért kiválónak mondható Gátér 157 százalékos és ökécske 153 százalékos eredménye is. Az egyéni versenyben sokan vannak, akik beadási kötelezettségüknek több­szörösét vitték be a szövetkezetbe. Csányi ’Imre harkakötényi ót holdas roméves terv utolsó évében folyik le — tulajdonképpen az ötéves lerv első lé­pése, hiszen idei őszi munkánk sikerétől függ igen nagy mértékben jövő évi ara­tásunk, az ötéves terv első évének mező­gazdasági termése. Felismerték ezt és fogcsikorgatva újabb támadásba kezd­tek. Újult erővel indult meg a hazugság áradata, s (mert a demokratikus erők a begyűjtési verseny babérain pihentek és éberségük egy pillanatra elaludt, az újabb kuláktámadás kezdeti sikereket ért el. [Erre figyelmeztet bennünket az a körülmény is, hogy a gépállomások ter­mészetbeni szerződései igen vontatottan indultak, hogy országszerte arról beszél a dolgozó parasztság műiden »jóakaró­ja«, hogy rosszabbul járt idén az a dol­gozó páraszt, áki szerződéssel termelt gabonát, mint a kulák. [Elsősorban az haj tóttá az ellenség malmára a vizét, hogy falusi és járási vezetőink közül igen sokan azt gondol­ták: az őszi szántás-vetési miinkák'le-, bonyolítása egyszerűen gazdasági fel­adat. Azt gondolták, hogy elég gondos­kodni megfelelő mennyiségű műtrágyá­ról, rézgáiicról, hogy legyen mivel csá­vázni. Azt hitlék, hogy nem kell egye­bet tenni, mint rendeleteket hozni az iga sál latok és traktorok kötelezettségé­ről, a vetőmag tisztításáról. Azt gon­dolták, hogy nem kell mást tenni, mint kidoboltalni a velőmagcsere feltételeit és ezzel már meg is tettek mindent az őszi munkák sikeréért. i Nem Elv társak! Ez nem elég! Azt kell minden falusi vezetőnek megér­tenie, hogy az idei őszi szántás-vetési kampány időben Való sikeres végrehaj­tása elsőrendű harci feladati Mozgósí­tani kell Pártunk tagságát, elsősorban a népnevelőket. Mozgósítani kell a .föld­művesszövetkezeteket és falusi tömeg­szervezeteinket. Szívós, napról-napra éa emberrői-emberre folytatott felvilágo­sító, meggyőző munkává! meg kell vívni azt Ellenség ellen a politikai harcot az őszi kampány sikeréért. Meg kell ért- tetni minden becsületes dolgozó paraszt­tal, hogy az ő ér deliében, az egész or­szág érdekében szálljon szembe a ku­lákság romboló munkájával. két gyermekes gazda 830 százalékos tér* ménybeadása példamutató. A félegyMzj járásban azonban többen megközelítik. A már ismerteiteken kívül Bezsenyi Mi­hály né tizenhárom holdas szanki gazda 582 százalékban, Beke Jenő jászszent- lászlöi tizenegy holdas középparaszl 488 és Újvári Jenő csölyospálosi halholdas kisparaszt 388 százalékban múlta felül kötelezettségét. Kiváló eredménye váa Soboika Antal kerekegyházi három gyermekes gazdának 316 százalékával. Az őszi szántás-vetési munkálatok megkezdődtek. Folyik a murtkaszerzö- Idések megkötése a gépállomásokkal. Félegyháza a tarlóhántást 98 százaléko­san elvégezte. A kukorica és a napra­forgó begyűjtése folyamatban van és a jövő hét elején befejeződik. Az őszi szántás felét már elvégezték. A dűlő- felelősök versenyben vannak a szántás­vetés mined jobb és minél gyorsabb teljesítésére. Kiskunfélegyháza vezet!

Next

/
Thumbnails
Contents