Délpestmegyei Népújság, 1949. augusztus (3. évfolyam, 32-35. szám)

1949-08-07 / 32. szám

1019. augusztus 7. Délpestmegyei Népújság 5 ■■M—■——igsn—n MTnirn——iwe—■na——b—ía——mbm— hm ——tai i — — ■ .Hűséges fogja akarok lenni a Pirínah... ’ Nagy napja volt az elmúlt szomba­ton a kiskunfélegyházi III. kér. párt­szervezetnek, amikor is első Ízben vet­tek fel új elvtársakat tagjelölteknek a tagzárlat elrendelése óta. Már a külsőségek is mutatták: nem mindennapi 'dolognak tekintették a ré­gi elvtársak és a jelölésre javasollak az első ünnepélyes taggyűlést, melyen a legmegbizhatóbbaknak talált munkások, -dolgozó parasztok és haladó értelmi­ségiek közül válaszldtta ki tagságunk kiket tart érdemesnek arra, hogy az ■élcsapat tagjelöltjei közé felvegyen. Gyönyörűen fel van díszítve a terem. »A Párt vezetésével Lenin, Sztálin, Rá­kosi útmutatása mellett a szocializ- ínusért — hirdeti a falon körülfutó felirat. »A pártta/fság előiskoláfa a tag­jelöltség«. Mindenünnen nagy tanítómestereink néznek le ránk a falakról, némán szem­lélve a lelkes tömeget, mely felállva •éljenez, mikor Bálint Istvánná elvtárs- nő a tagjelöltek jogai és kötelességei ismertetése után Rákosi elvtárs nevét említi. Szép Ilonka 18 éves munkáslány az első, akit a pártszervezet vezetősége felvételre javasolt. Tóth elvtárs, az alap­szervezet titkára elmondja, hogy Szép Ilonka működését két év óta figyeli, fiatal kora élienére állandóan kivette á részét az épitő munkából, a választás alatt egyik legjobb népnevelőnknek bi­zonyult. Fekete Zoltán megerősíti Tóth elv­társ szavait, Bálintné pedig annyit tesz hozzá: tudja a jelölésre javasolt évek óta olvassa a marxista-leninista irodal­mat és önként képezte magát. S mikor Szép Ilonka feláll, hogy el­mondja, mi vezette Pártunkba, az első mondatok után nyert ügye van a tag­ság előtt — Tizennégy éves koromig apácák felüggelele alatt végeztem iskoláimat, akik igyekeztek befolyásolni véleménye- |met. Kikerülve kezeik közül mind vilá­gosabb lett előttem, hogy mesterséges sötétségben tartottak bennünket sok száz társammal együtt. Olvasni kezd­jem. Először csak a Szabad Népet, tpzulán Rákosi, Révai és a többi kom­munista vezetők munkáit és megvilá­gosodott előttem ez az egyetlen út, mely bennünket a felemelkedéshez vezet. Augusztus 7-én és 8-án | rendezi a SzövOSz országos küldött­gyűléséi, amelyen a pestmegyei földmi- vesszövelkeaetek küldöttein kivül poli­tikai és gazdasági életünk vezetői, a SzövOSz és a tömegszervezetek meg­bízottai vesznek részt. Az országos gyűlésen megjelennek a külföldi szö­vetkezetek képviselői is. Megtárgyalják szövetkezeti életünk eddigi eredményeit ■és további fejlődésének a lehetőségeit. Ez az országos küldöttgyűlés foly­tatja majd azt a nagy munkát, amit la demokratizáló és fúziós közgyűlések és a közelmúltban lezajlott megyei vá­lasztmányi ülések megkezdték. A szö­vetkezetek vezetését szilárdan a dolgo­zók kezébe adja és ezzel megerősíti a falusi szövetkezeteket és megnyitja előt­tük a további fejlődés útját. A közelmúltban folyt le Pestmegyében a hiegyei választ- tnányi ülés és ennek az eredményei már is megmutatkoznak. A földmivesszövet- kezetek mindjobban falusi, gazdasági és politikai életünk gócpontjává válnak. A dolgozó parasztságnak azok a réte­gei, amelyek nem voltak még szövet­kezeti tagok és a szövetkezésnek a leg­egyszerűbb formájától is távol tartot­ták magukat, egyre nagyobb számban lépnek be földmivesszövetkezeteinkbe. A megyei választmányi ülés megmutatta ■azt is, hogy szövetkezeti mozgalmunk lendületes és erőteljes fejlődése jórészt a kulákság, a kizsákmányoló elemek kijárásának köszönhető. Meggyőződésem vezetett a Pártba, mely­nek hűséges, harcos tagja szeretnék lenni, hogy a régi elvlársakkal együtt — ha szabad már igy neveznem őket — segítsem építeni a szocializiúust. Egyszerre emelkednek a kezek a le­vegőbe, mikor Tóth elvtárs szavazásra íeszi fel a kérdést és Szép Ilonka bol­dog örömmel veszi tudomásul a tagság döntését. És jönnek a többiek, akiket az a kitüntetés ért, hogy felvételre javasolt a vezetőség. Dörr István szűcsipari tanuló, évek óla kultúrmunkát végez a Szabadság­A Párt és a kormány határozata* melyet az állattenyésztés hároméves tervéről, hozott, s a rendelet, amely a mezőgazdaság élmunkásainak kitünte­téséről intézkedik, előreláthatóan újabb roppant fellendülésre vezet a szovjet mezőgazdasági versenyben. Hiszen csak meg kell nézni, milyen erőfeszítések és nyomukban milyen eredmények előzték meg fezt a határozatot, illetve rendeletét. Vegyük például a Szeverov-Jubinszki szovlioz példáját. Ez a szovhoz különö­sen szarvasmarhalcnyésztőséről s ebből folyóan tejtermeléséről nevezetes. Bevezetőül csak annyit: a szovhoz 1040-ben, a háborút megelőző évben tehenenként 2390 liter tejet produkált. 1047-ben a szovhozt is sújtott pusztu­lások ellenére már 2639 litert, tavaly pedig 2866 litert. A kollektíva már a verseny újabb lendületének megnyilvá­nulásaként kötelezte magát, hogy az idén eléri a tehenenkénti 3000 litert. A szocialista verseny ennek a szovhoz- nak éppúgy, mint a szovhozoknak ál­talában, fő mozgatóereje lett. Kevesebb takarmány — több tej~ Olga Balisosava, a Szeverov-Jubinsz­ki szovhoz egyik kitüntetett brigádjá­nak vezetője. Első volt a szibériai kol­hozok 'között, aki csatlakozott a Szov- hoznaja-Gazela fejőversenyre vonatkozó kihívására. Amire ezzel kapcso­latban kötelezte magát, sikerrel meg A választmányi üléseken termelőszövetkezeti csoportjaink meg­mutatták, hogy a szövetkezeti gazdál­kodásnak igen komoly és jelentős ered­ményeit érjük el termelőszövetkezeti vonalon is. Egyben termelőszövetkezeti csoportjaink előtt is széleskörű fejlődési lehetőségek vannak és a közeljövőben még nagyszerűbb eredményeket fognak elérni. j Tudjuk azt is, hogy megyei választ­mányi ülések megmutatták földmives- szövetkezeteink eredményei mellett, hi­báit is. Eöldmivesszövetkezeteinketmost érte először komolyabb bírálat, tény­leges példák alapján nyilvánosság előtt. Ezek a szövetkezetek, amelyeket meg­bíráltunk, komoly önkritikával éltek a nyilvánosság előtt. Közben alkalom nyí­lott annak a kérdésnek a tárgyalására is, hogy milyen a szövetkezetek kap­csolata elsősorban a gépállomásokkal, a mezőgazdasági igazgatóságokkal és különböző nemzeti vállalatokkal. A választmányi üléseken 368 föld- mivesszövelkezet és termelőszövetkezeti küldöttet választottak 'meg az orszá­gos küldöttgyűlésre. PestmegyébSI 19 legjobb szövetkezeti tag került az országos küldöttek közé, akik között á szegény parasztság döntő többségben képviselve van. Nem kétséges, ez a 19 küldött jól fogja tovább vinni azt, amit a 'Magyar Dolgozók Pártjának és Rá­kosi Mátyás elvtársnak az iránymuta­tása mellett eddig is becsületesen vég­zett el. harcosok helyi csoportjában, tanulni és dolgozni akar, tudja, milyen sok inég a tennivaló. Ajánlói csak jót mondanak róla. A tagság egymásután teszi fel a kérdéseket, ahol valamit nem lát tisztán. Érzi, milyen felelősség van a vállán, csak a legjobbak kerülhetnek a Párt soraiba. Az új tagjelöltek egybehangzóan tesz­nek hitet, hogy nem fogunk csalódni bennük, hogy fokozol! munkával szol­gálnak rá a bizalomra és harcos épilői lesznek a prolelár-nemzelköziségnek, erősilői a Szovjetunió vezette béketá­bornak. is valósította. 1948-ban 3400 liter tejet fejt ki tehenenként. Uj módszerrel szer­vezte meg a legeltetést, sakkláblasze- rűen felosztva a legelőt. Az őszi tejelés csökkenésének meggátlására 500 mázsa siló takarmányt és 1000 mázsa szénái biztosított. Yersenyállását és eredmé­nyeit, állatállományának helyzetét, is­tállóinak tisztaságát — akárcsak a többi versenyben álló farmokét — bizottság ellenőrizte. A bizottságban a szovhoz vezetőjén, a párttitkáron, a munkás- bizollság' elnökén felül a legjobb szak­emberek és a versenyző gazdaságok képviselői vannak jelen. A verseny azonban nem merül ki ennyiben. A szocialista haza álapvvető érdeke a forgó alap mozgásának meg­gyorsítása is. A szeverovi szovhoz ta­valy 4000 rubelnyi megtakarítást ért pl a terven felül. Hogyan ? Például úgy, hogy amig 1940-ben 1200 kg. sűrített takarmány adásával érték el azt a bi­zonyos 2380 litert, tavaly 810 kilóval 2866 litert fejtek. Idén csak áprilisban kaptak sűrített takarmányt, a verseny azonban ezen a nehézségen is átsegített. Különösen a 2. számú gazdaság volt nehezebb helyzetben, nem lévén szecs­kavágó lokomobilja, úgy, mini az első­nek. Hogy el né maradjanak, megszer­vezték a takarmány erjesztését, ami által végeredményben túlszárnyalták az elsőt. Az utóbbi pedig tipus-islállódval automatikus Katóival más tekintetben is előnyösebb helyzetben van. Beszédünk már a verseny hallatlan lendületéről. A brigadérosok most en­nek szellemében kötelezettségük telje­sítéséről ölnaponként lesznek jelentést A szervezett, körültekintő munka ered­ménye, hogy minden egyes tehénre • takarmány-normákat ki tudták dol­gozni. A sűrített takarmányból tarta­lékot létesítettek, hogy belőle a legter­mékenyebb tehenek adagját megjavít­sák. Mindennek eredményeként az idén 5200 literrel több tejet adtak, mint ta­valy, holott csak 137 kiló takarmányt adtak egy-egy tehénnek a távalyi 235-tel szemben. 2700 literrel túlteljesítették tejbeszolgáltatási tervüket, s emellett csak ezen a vonalon 88.000 rubelt ta­karítottak meg. Tervszerű munka — nagyobb zsírtartalom . Probléma — és a szeverovi szovhoz- ban ma már megoldóit probléma — a tej savasságának csökkentése is. E téren elért eredményeiért a szovhoz 2S.885 rubel jutalmat kapott, idén ßz év első negyedében 6818 rubelt. Hasonló prob­léma, hogy a ‘lej szinbeszolgálta tásnál az alap-zsirtartalmát veszik tekintetbe, amely az átszámításnál többszáz liter veszteséget jelent. A szovhoz egyik meg­beszélésén elhatározta, hogy elkülöníti a legzsirosabb esti tejet, emelve az el­számolási súlyt. Ez újabb 5000 rubel jutalmat hozott a szovhoznak, arról nem beszélve, hogy a megmaradt savót felhasználják a borjúk itatására. A szovhozokon belül a brigádok ke­mény harcot vivnak egymással az el­sőbbség kivivására, végeredményben a a szocialista mezőgazdaság és állat­tenyésztés termelékenységének fokozá­sára. A fenti néhány példa mutatja, hogy csak egy szovhozban,, s ott is a termelésnek csak egyetlen szektorában milyen jelentős eredményeket tudnak öntudatos munkájukkal elérni. Külföldiek is résztvesznek a SzövOSz országos küldöttközgyűlésén Sikeres állattenyésztés—fokozódd jóiéi Sztálin szülővárosa Grúzia csodálatos szépségű, kertjei, mérhetetlen gazdagságú szántóföldjei közepén, egy hegy lábánál jekszik a kis1 pori városka. Az év minden napján szár san és százan, diákok és aggastyánok^ leányok és asszonyok, turisták és cfol\j gőzök zarándokolnak ide, — de nemPá* helység természeti szépsége, sem plédig pgyéb nevezetessége vonzzák őket, egyes-egyedid az a kis ház, ntchfben a yilág dolgozóinak vezérle, a nagy Sztálini született. A házacska csak két szobából áll. Be­rendezése egyszerű, s ma is érintetlenül olyan, mint mikor Sztálin született^ 'Egyszerű ebédlőasztal áll a közepén, körülötte fából készült, támla nélkülf, székek, s qz asztalon ugyanaz az agyagi korsó, melyből valamikor Sztálin édes­anyja adott inni fiának. Márványból és) gránitból készült Védőfal veszi körül q házat, hogy minden rongálástól védje t— de márványnál s gránitnál szilán* dabb az az odaadó, hűséges szeretet,, mellyel a nép őrzi nagy vezetőjének szülőházát... A ház mellett hatalmas épület emel­kedik a magasba: múzeum, melyben a Szlá’inra vonatkozó történelmi anyagot gyűjtötték össze. ;A múlt század végén Gorkij is járt itt, s elragadtatással irt Goriról, az utas, elé táruló kedves és barátságos képről, melyet a hegy tövében sorakozó apró, /ehér mészkőből épült házacskák nyúj­tanak. Nagyon megváltozott azóta a vá­roska képei Ma már Grúzia egyik leg­jelentősebb ipari központja, hatalmas gyárakkal, számos iskolával, szállodá­val, sportstadionnal... S állandóan épít­keznek itt: lakóházak, újabb és újabb iskolák, napközi otthonok, bölcsődék,■ körház, áruház épül. De minden szépsége, minden neve­zetessége ellenére a messziről érkezők százait az a kis házacska vonzza, mely­ben Sztálin látta rrteg a napvilágot! Büszkék vagyunk a bugaci erdők dolgozóira ! Bensőséges ünnepség volt a napok­ban Bugacon a monostori erdőben. A Síkvidéki Erdőgazdasági Nemzeti Vál­lalat vezetői jutalmai osztottak ki a szocialista munkaversenyben győztes csemetekerti brigádoknak és védkerület- vezetőknek. Az ünnepségen megjelent a bugao- monostori MDP, a DÉFOSzj, a rendőr­ség és az MNDSz vezetői és Liak 1st* ván, a bugaci erdőgondnokhelyetles üdvözlő szavai' után először Uhrín György, a Nemzeti Vállalat személyi osztály vezetője, majd Kézér János, a vállalat vezérigazgatója szólt a dolgo­zókhoz. i Uhrin elvtárs hangoztatta, hogy ez a hely, ahol most becsületes munkáso­kat jutalmaznak, ezelőtt a régi reakciós urak szórakozó helye volt, ma pedig a szocialista népgazdaságot megerősítő er­dőgondnokság dolgozóié. Kézér elvtárs beszélt a trockisták al­jas árulásáról és kiosztotta a kék bo- rilékban elkészített pénzjutalmat Otenki Pál, Macska Béla, Gulyás Julianna, Farkas Eszter, Pintér Gizella, Komor­nyik József, Fricska Jártas, id. Sere­gély Imre és Nagy József csemetekerti dolgozóknak azzal, hogy sikert kíván kitűzött munkájuk további elvégzésé­hez. i Csenki Pál, 6 családos jutalmazott brigádvezető kijelentette, hogy részükre a mai julalom és dicséret felejthetetlen! élmény és minden igyekezetükkel azon dolgoznak, hogy kilűzőlt munkájukat sikerrel elvégezhessék. Gulyás Julianna brigádvezető mond­ja, hogy nagyon örül a jutalomnak és főleg a 'dicséretnek, mert a pénzjuta­lom gyorsan elfogy, de a dicsőség meg­marad. Végezetül nyilatkoztak a jutalmazott dolgozók, hogy mivel érdemelték ki az elismerést. Azzal, hogy a magról vetett erdeifenyő és feketefenyő, vala­mint a szürkenyárral 95 százalékos meoeredést értek eL Kujáni István.

Next

/
Thumbnails
Contents