Délpestmegyei Népújság, 1949. július (3. évfolyam, 27-31. szám)

1949-07-31 / 31. szám

1949. július 31. D6Ipeslmegyei lST6p»jsÄg 3 Helyes és jó munkát végzett Pestmegye törvényhatósága Pestmegye törvényhatósági bizottsága szerdán közgyűlési tartott. Házi Árpád etvtárs beterjesztette hatalmas alispáni jelentését, amelyet több hozzászólás után egyhangúlag elfogadtak. ( Tóth Dezső elvtárs vázolta azt a kül- és belpolitikai helyzetet, amely az el­múlt félévben a magyar népi demo­krácia megerősödésére vezetett. A gaz­dasági fejlődésben textilgyáraink jár­tak elől, de szépen haladt előre a szö­vetkezeti mozgalom is a megyében. A 252 működő Földmivesszövetkezetnek ©2.000 tagja van, a 91 termelőcsoport­ból 82 közösen gazdálkodik a III. típus szabályai szerint. Tavaly az országos termielési versenyben első lett Pestme­gye. Nyolcezer dülőfelelőst állítottak be a tervgazdálkodás érdekében. Több mint négyezer holdat öntöznek a me­gye területén. A terménybegyűjtési ver­seny nagy lendülettel folyik. A szociális és kulturális eredmények is azt mutat­ják, hogy helyes és jó munkát végzett a törvényhatóság. ( Seregély József elvtárs, aki a Szov­jetunióban járt magyar parasztküldött­ség tagja volt, beszámolt tapasztalatai­ról. Ennek hatása alatt a közgyűlés táviratban köszönte meg a ’Szovjetunió bölcs vezérének, Sztálinnak, hogy lehe­tővé tette eÁt a látogatást és Rákosi .Má­tyás elvtársnak, a magyar nép nagy ve­zetőjének, hogy elősegítette a tanul­mányútat. Szabó Pál a dolgozó parasztság po­litikai és gazdasági fejlődését méltatta, Jámbor Miklós elvtárs a VIT-re készü­lő ifjúság erkölcsi és anyagi támogatá­sát kérte, amit a közgyűlés meg is sza­vazott. Máté Vera a megye szociál­politikai és kulturális eredményeit bon­colgatta és nagy haladási állapított meg a háború előtti viszonyokhoz mérten. Gorzó Nándor Pestmegye nagy szü­löttének: Petőfi Sándornak emlékét szolgálta, amikor azt javasolta, hogy a megye koszorúzza meg vasárnap Pe­tőfi édesanyjának sírját a kerepest te­metőben. Határozatba ment. I Az 1950. évi költségvetéshez Jenéi Jenő elvtárs szólt hozzá. Kimutatta a számok sorozatából a Magyar Dolgozók Pártjának szeret étét a nép iránt. Hang­súlyozta, hogy fejlődésünket nagymér­tékben a Szovjetunió segítésének és támogatásának köszönhetjük. A közgyűlés elfogadta a költségvetést és többek között elhatározta a kiskun­félegyházi kórház megszervezését. Az alispáni jelentés és a költségvetés rész­letes ismertetését a Népújság feladatai közé soroljuk. Dolgozó parasztjaink túlteljesítik terménYbegYűjtési kötelezettségüket Kedvező időben, biztató eredmény­nyel folyik a cséplés mindenütt. A DÉFOSz, a MNDSz, a SzÖVOSz és az EPOSz felhívása kellő hatást váltott ki az egész országban. A dolgozó pa­rasztok, élükön a lermelőcsoportok tag­jaival, a parasztasszonyok és az ifjak belendüllek a cséplési és terménybe­gyűjtési versenybe az egész országban, így van ez a Duna-Tisza közén is. Kisebb hibák előfordulnak természe­tesen. Ilyen volt az első napokban a zsákhiány. Kulákok és régi zsákuzsorá­sok igyekeztek akadályt gördíteni a be­gyűjtés elé. Hatósági intézkedések kö­vetkeztében azonban már javult a hely­zet és a zsákok gyors kiürítése és for­gatása további javulást ígér. • Reggel 5 órakor a pálosszentkúli ha­tárban járunk. A nap gyönyörűen ontja sugarait. Juhász János portáján nagy a sürgés-forgás. Kezdődik a cséplés. I Parkas László, a gépész kiadja a jel­szót: Indulunk! Mindenki elfoglalja a helyét és valami leírhatatlan öröm su­gárzik arcaikról, lesz kenyér a család­nak, az országnak. Az asz tag nagysága is arról tanúskodik, hogy jó termés van az idén. I A gép elindul, füstje száll a magas­ba. Az etetők egymásután rakják a ké- (vét a dobba és telnek a zsákok egymást követve. Az ellenőr méri a gabonát, látszik rajta, hogy tudja kötelességét, hiszen sok százezer munkástársáról van szó, akik várják a kenyeret a gyárak­ban és egyéb munkahelyeken. Lesz kenyér bőven! Ötéves tervünk alapkövét rakjuk le ezzel az idei termés- belakaritássaL A MDP helyi titkárát. Csizmazia Jó­zsef nét is érdekli a cséplés. Megjelenik férje társaságában a szérűn, örömmel üdvözli a munkásokat, az elvtársakat Az első zsákok rövidesen kocsira ke­rülnek. Dalos gyermekseregtől kisérve, a zöldágakkal feldisziteit kocsi elindul a gabonabegyűjtő helyre. ‘Délelőtt 10 óra. Pálosszentkúton meg­történt az első beszolgáltatás. 740 kg. elsőrendű rozs Juhász János gazdától Írja a lerménybegyűjtő elvtárs. Csiz­mazia Józsefné, Csizmazia József és Bense Sándor mezőőr a szomszédos postára sietnek, cseng a telefon... — Halló Kiskunfélegyháza! A pol­gármester élvtársnak jelentjük: Pálos­szentkúton beérkezett az első szállít­mány... í Azután kérik a MDP városi titkár­ságát. Erzsiké elvtársnő veszi fel a kagy­lót, ő az inspekcilós. Gyorsan jegyzi a jelentést, majd továbbítja Katona titkár elviár snak... Kecskeméten hétfőn délután adta át Czagány Ferenc polgármester elvtárs a régi lovarda épületét a Földmivesszö­vetkezetnek gabonaraktár céljára. Rózsa János ügyvezető elvtárs vette át a szé­pen diszitett helyiséget és máris meg­kezdődött a terménybegyűjtési munka. I Itt elsőnek a Parasztfőiskola gazda­sága adta át termését. Mérlegre kerültek a zsákok és csakhamar kész az átvételi felismervény is. Már olt állnak a ka­puban a városföldi középparaszlok ko­csijai és folyik az átvétel besötétedésig. Szerdán testig a kecskeméti Földmives- szövetkezet 11 raktárába 20 vágón ga­bonát gyűjtöttek be. Vasárnapra előre­láthatóan 50—60 vagónra növekszik a begyűjtött mennyiségű A terménybegyűjtési versenyben ed­dig özv. Balogh Lajosné, Törökfái 83. sz. alatt lakó parasztasszony vezet, aki 80 kiló helyett 365 búzakilogram ga­bonát adott be és igy kötelezettségének 451 százalékban tett eleget. Özvegy Ju- fiász Mihályné 81 kiló helyett 205 kilót szállított be. Túlteljesítene kötelezett­ségét Varga Lászlóvá és Könyves Mi­hály is. Általában a legtöbb gabonát a cséplőgéptől mindjárt a begyűjíőhelyre viszik. A félegyházi gazdajegyző szobájában tárgyalunk, amikor Fekete István 10 holdas újgazda hozza be az általa tér­iméit 140 mázsa búza mintáit. Meg­kérdezzük, hogyan érte el ezt a Fél­egyházán is egyedülálló eredményi? i — Elsősorban is a tervszerű talaj- Smegmunkálás vqjl az alap, — mondja. — Én bizony háromszor is szántottam és miítráijyát is használtam — jelenti ki büszkén. — Azt akarom megjegyez­ni, hogy eleinte jómagam is kishitű voltam, de beláttam, hogy a jó gazdál­kodás az út az ország felemeléséhez. A Kossulh-téren többezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa Keresz­tes Mihály államtitkár elvtárs beszá­molóját a magyar parasztküldöltség Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Zászlóerdő, magasra tartott DÉFOSz- táblák hirdették, hogy eljött a puszták dolgozó parasztsága okulni, tanulni. De ott látjuk a város dolgozóit is, mert mindenki szeretné tudni hogyan él, mit dolgozik a Szovjetunió népe. • Keresztes elvtárs előadása nyomán elénk tárult a kolhozparasztok élete. Elmondta, milyen egy kolhoz élete. Ott is megvan mindenkinek a saját háza, hozzá a melléképületek, tehén, ló, disz­nó, aprójószágok. Ezen kivüi másfél holdnyi föld, amin azt termeszt, amit akar. Ezek haszna, szaporulata az övé^ szabadon értékesítheti, az árát magára költheti. A kolhoz pedig örökbérlet, amiből egy-egy család átlag 17 holdnyi területet művel meg. A kolhoz jövedel­mét évvégén feloszlják aszerint, ki mint dolgozott. — Csernikov Konstantin Vaszij fele­ségével és hat gyermekével él az egyik Dolgozók óvónőképzője kellő számú jelentkező esetén megnyitja évfolyamát. Érdeklődők sürgősen je­lentkezzenek Kaszap-u. 6—14. sz. alatt. Igazgatóság. Bodor László fülöpjakabi 5 holdas gazda a következő vendég. Rozsmintát hozott. A rozs szára közei másfél mé­terre tehető, a kalász pedig megvan 15 an. Mennyit hozott mázsánként? — kérdezzük egyszerre mindannyian. — Úgy 12—13 mázsát, hangzik a felelet. — Szép eredmény, — állapítja meg Csáki József gazdajegyző. / A gazdajegyző 'szobájában a határ minden részéből van jól és rosszul fejlődött gabonaminta. Az egyik sa­rokban a kulákok által termelt minták külön vannak. Szolnoki László 40 hol­das kulák gabonája kerül a kezünkbe. Ez a minta nem mulat gabonaformát. Nem is csoda, mert köztudomású róla, hogy rest volt a szántásra és ugarba vetette a gabonát. Juhász Lászlónak 42 hold földje van Pákán. Alkalmazottat nem tart, maga és családja kezeli a nagy darab földet. Természetes, hogy nem tudnak ilyen nagy birtokot szak­szerűen megművelni és az ő átlag ter­mése is a minta alapján 5 mázsán alul van. Ezek az egyszerű példák fényesen iga­zolják azt a fejlődést, melyet dolgozó parasztságunk a felszabadulás óta mu­tat. ' Nemcsak a gabona mennyisége, de minősége, fajsúlya is kiváló, ami a Magyar Dolgozók Pártja, a DÉFOSz és a szövetkezetek felvilágosító munkájá­nak és támogatásának köszönhető. kolhozban. Negyedmagdval vesz részt a közös munkában és az 19Í-8. gazdasági évben 1639 munkaegységet dolgozlak. Ezért kaplak az osztozkodáskor kész­pénzben 13.885 rubelt (mintegy húsz­ezer forintot), 22 mázsa búzát és ro­zsot, 13 mázsa burgonyát, 12 mázsa zöldségfélét és 32 mázsa takarmányt. .1 takarmány jó lesz a saját állatjai­nak, a többi termény szükségleten felüli részét pedig eladja. A befolyt pénzeket nem rakja élire, hanem elkölti, mert hiszen gyermekeit ingyen iskoláztatják, ői maga pedig öreg korában járadékot fog kapni. Ha szétnézünk házalóján, azt látjuk, hogy négyszobás szép házban lakik, van fürdőszoba, villany, rádió. A felesége nem jár ki munkára, hanem bithon főz, végzi a házi dolgot. , — De nézzünk szét a kolhozban is. A mezőgazdasági munkák 90 százalékát gépek végzik. A földeket vetésforgóval művelik. Az agrártudomány tapaszta­latait felhasználva a brigádok hatalmas terméseredményeket érnek el. Sok érdekes dolgot mondott még Ke­resztes elvtárs, amikről ma is beszélnek városban és tanyán. A beszámolóra még visszatérünk az azóta érkezett levelek és nyilatkozatok kapcsán. ( Az előadás után nyílt meg a város­házán a képkiállitás, ahol eredeli fel­vételeken láthattuk mindazt, amiről Ke­resztes elvtárs beszélt. Doggan cl a kolboiparaszl? Tervgazdálkodásunk második évfordulója Augusztus elsején lesz két éve annak, hogy tervgazdálkodásunkat megkez­dettük. A hároméves terv sokak sze­mében lehetetlenségnek látszott, csak a kommunisták hittek benne. A tégi világ hívei, de ni&g a jóhiszemű pol­gári közgazdászok is gúnyos mosoly- lyal fogadták. Éppen úgy, mint egy évvel annakelőtte a forintot. Azóta tudja már mindenki, hogy a forint a legértékesebb pénzek egyike, a hároméves tervet pedig két eszten­dő és öl hónap diait, tehát 7 hónap­pal a határidő előtt teljesítjük, sőt iha jól megy — túlteljesítjük. Az üzemek dolgozói Visszatekinthet­nék a kél év alatt elért eredménye­ikre és ezekből erőt meríthetnek a további munkára. Mert a hároméves tervet méy nem fejeztük be és azt nemcsak általánosságban, 'hanem minden részletében teljesítenünk kell. Két év alatt óriási fejlődés követ­kezett be politikai téren is. Megszi­lárdult a népi demokrácia, amely lényegében nem más, mint proletár­diktatúra. Az államgépezet a mun­kásosztály irányítása alá került, a dolgozó nép fiai ölt Vannak a vezető helyeken. A hatalom tényleges birtoklásának ténye visszdhal a gazdasági életre. A »dolgozók hazájában« más a mun­kásnak a munkához való viszonya, mint »az urak országában«. A több és jobb termelés megjavítja az anyagi helyzetét és az anyagi megerősödés megnöveli isméi politikai hatalmát. A tervgazdálkodás évfordulóján so­kat kell gondolkozni ezeken a dol­gokon, hogy újult erővel lássunk a terv sikeres befejezéséhez. i Komolyan veszik a versenyt Ágasegyházán A Gyümölcslermelési N. V. ágasegy­házi üzemében a mezőgazdasági mun­kások elhatározták, hogy részlvesznck a betakarítási és cséplési versenyben. A négy brigád elvállalta, hogy az ugarolást és a cséplést három héttel hamarább fejezik be, mint az ütemterv előírja. A kocsisbrigád kötelezte magát, egyenesen a géphez hordja a gabonát úgy, hogy fennakadás nem lesz. A jegyzőkönyvet az üzemi ötszög tag­jai és mind a 42 mezőgazdasági mun­kás aláirla. NYÍLT levél a garázda lkodókhoz! i Egyéni szórakozásból, vagy dühből éjjel a Katona József parkban 10 le­épített padot vandál módon kiléptete- lek. Féktelen jó kedveteket vagy elkese- redésteket ilymódon vezettétek le. »Bát- räk« voltatok. Virtusból a semmitevés­ben felgyülemlett energiátokat a be­csületes munka helyett, a "dolgozók pi­henésére létesített padok barbár kidön- lésére használtátok fel! ( De ne feledjétek, hogy ma a park a felszerelésével együtt a dolgozó népé, aki féltő gonddal őrködik verejtékes munkájából származó értékei felelt. Ti 'is elveszitek méltó büntetés tekel s hitvány neveteket mint a nép élleinsé- geinek nevét közmegvetés céljából nyil­vánosságra hozzuk. :' Biztosak vagyunk btenne, hogy a jól­megérdemelt helyen lesz alkalmatok gonoszságaitok felelt elmélkedni, s lesz idő tők megta nulni', hogy az, aki a dol­gozó nép ellen vét, annak számára nincs irgalom 1 t Kecskeméti Munkások. Hatezer úttörőtábor Ebben az évben a Szovjetunióban hatezer úttörőtábor működik. A tábo­rok a legszebb, legfestőibb és legegész­ségesebb területeken fekszenek. A tábo­rokat kibővítették, felszerelésüket ki­egészítették. Két és félmillió gyermek nyaral az idén hyáron úttörőtáborok­ban, tehát 460.000-rel több, mint tavaly. A Nagy Honvédő Háborúban részt- vett, vagy hősi halált halt szülők gyer­mekei teljesen ingyen nyaralnak, mái

Next

/
Thumbnails
Contents