Délpestmegyei Népújság, 1949. július (3. évfolyam, 27-31. szám)
1949-07-31 / 31. szám
■ ua«v«| wwavau w fermliigbcguatf^sf Pestmegye törvényhatósága jó munkát végzett Működnek az EPOSz brigádok a VIT jegyében . A*MA6YAR*DOLGOZÓK«PÁRTJ/(NAK«POLITIKAI»N Etil apó a* Ul. évfolyam 3f. szám Ara: 60 fillér £1949 július 31, vasárnap a világszabadság költője a forradalom harcos költője Nem ok nélkül mondják a magyar kommunistákról, hogy azok az 1848-as forradalom örökösei, beleljesitői, eszméinek megvalósítói, továbbfejlesztői. Nap-nap után találkozunk olyan gonddalokkal, elvekkel, melyeknek hazánkban első megfogalmazója, a száz év előtti forradalom mozgatója, legcéj- tudalosabb képviselője Petőfi Sándor volt. Sokan azt hiszik, hogy bizonyos problémákat csupán mai küzdelmeink vetettek fel. áz osztályharc élesedése tesz időszerűvé, de ha alaposabban megvizsgáljuk akár legégetőbb feladatainkat is, keletkezésük gyökereit megtaláljuk a haladás kérdéseinek történelmi hagyományai között. Petőfi már hosszú emberöltőkkel ezelőtt kifejezte, hogy mindenféle zsarnokság ellen csak a haza önállósága, a népek szabadsága segít, a tömegek icsak a belső bitangok és álnok királyok elpusztításával szerezhetik meg boldogulásukat. A minden áldozatra kész hazafisúg és a kelettől nyugatig kivívandó világszabadság szolgálatában alkotott és élt, szóval és tettel. Forradalmat szervezett a tétova kortársak észheztéritésére és hősi halált halt eszméinek diadaláért. Haza és szabadság, ez a két szó, 'melyet Először tanuljon dajkától a gyermek? ’fis ha á csatában, a halál eléri, TJtolszor e két szót mondja ki a férfi! í Tisztán látta, hogy ez a két fogalom szervesen összefügg egymással s bár nem ismerhette az osztályharc törvényeit, ösztönösen megénekelbe minden ország elnyomottjának közös ügyét. Ahogy Révai József elvlárs irta: »A szabadságot úgy énekli meg és úgy ünnepli, mint egy világot mozgató erőt.« Érezte nemzetünk nagy forradalmi erö- fesziíésének egyetemes jelentőségét, a szabadságharc eseményeit az egész világ meggyötört népeinek sorsához mérte. Szinte dialektikusán fűzte össze a jelenségeket, az itthoni reményeket és sikereket a haladó erők nemzetközi ösz- szefogásával, honvédeink nagyszerű bátorságát a külföldi visszhanggal. Eredményeink mérlegelésénél soha nem maradt meg a hazai keretek között, győzelmünket az egész emberiség üdvére kívánta. A forradalom éveiben költeményei tele voltak a határon túli népek helyzetére való utalásokkal, versei olvasása közben nem is lehet pontosan meghatározni, hogy a »nép« szó alatt csak a magyarokat értette-e, vagy anind az öt világrész valamennyi kizsákmányolt dolgozóját, a »népek tengerét«.. Mint igazi forradalmár, vállalta azokat is> akik »1 ecsendesü It e k« és »magára hagyták a magyart«, mert az áldozat az igazságért sohase hiábavaló. Kossuth megállapítása szerint »a magyar szabadságharc az első percétől hazánk halárain messze túl kiható európai érdekű volt, a mi harcunkban Európa szabadságának harca vivalott«. A közelmúltban mi magyarok különösképpen megtanulhattuk, hogy a forradalmak hősei nem válogatnak azok között, akikért elvéreznek. Hiszen szabadságunk kiharcolásának vértanúi sorában Petőfi és az Aradi Tizenhárom mellé a Szovjet Hadsereg hősi halotlai is fölsorakoztak. Ady Endre találó fogalmazása szerint, »Petőfi nem alkuszik«. KövetIgézeté s és tántoríthatatlan volt forradalmiságában, szünet nélkül támadott, kezdeményezett, lelkesített. 48—49-ben, a legnehezebb hónapokban rettenthetetlen lett. Tévedhetétlenül és világosan értelmezte a tennivalókat, minden állítása beigazolódott, elvi dolgokban történelmi érvényűvé váltak sorai. Békét, békét a világnak, De ne zsarnokkénytől, Békét csupán a Szabadság Fölszeplelt kezétől. Leszögezte, hogy nincs más választás, meg kell szerezni a Jogot a nép számára minden áron, addig nem lehet nyugalma senki e föld fiának. A békét ő se hitte szelíd óhajtásnak, de feltételhez kötött kemény követelésnek. S e feltétel biztosítása, a dolgozó milliók felszabadítása az urak járma alól, egyben a hon érdeke, amely eldől, ha & népben nem nyer új védoszlopot. így tér vissza minduntalan műveiben a nemzet létalapjaként az elnyomottak joghoz juttatásának hangoztatása, »az emberiség szent nevében«. Amit viszont — ha szükséges — a haza egyesüli erőivel kell kivívni. Rákosi elvtárs szavai szerint »A magyar demokrácia büszkén és joggal hirdetheti tehát magáról, hogy örököse, végrehajtója, továbbfejlesztője a nagy negyvennyolcas hagyományoknak.«. Petőfi ‘hagyatéka ' nemcsak kötelez bennünket, akik utódai vagyunk politikai célkitűzéseinek megvalósításában, eszméinek elterjesztésében, de állásfoglalásának időszerűsége példaként kell szolgáljon. A mi hazafiságunk a munka minél ercdményesebbélélele. A világszabadságért a népek közötti szolidaritással küzdhetünk á Sfcovjetunió-vezelte békefrontban, egy erős szocialista ország fölépítésével, Petőfi e íéren is útat mutálhat': Egy új hazát, ahol ne legyenek Kiváltságosok kévéig nagy tornyai, Sötét barlangok, denevérlanyák. Egy új hazát, hol minden szögletig Eljusson a hap, a tiszta levegő. Pogány Ö. Gábor. Minden költő valami újat, valami újszerűt akar alkotni. De minden ' csak-formai újítás hazugság, ha nincs a forma mögött új belső tartalom, ha nem ez az új belső tartalom teremti meg a formát. A mi nagy forradalmi költőnknek, Petőfi Sándornak, verséi külső alakúkat is annak a hatalmas vágynak erejétől nyerték, amelynek valóravál fásáért ő költeményeivel és tetteivel küzdött, amelyet az irodalomban megvalósított és a politikában megvalósítani segített. Ez a Vágy: elszakadni a reformkor módszerétől, a néphez nem sajnáh kozó és »megértő« módon, hanem a nép követeléseit a nép nevében keményen kimondani. Tiszta vizet önteni a pohárba. Természetes, hogy az egye- nesakaratú Petőfi költészete formájában is forradalmi egy szer rííséget mutatott: a már mindent végiggondolt ember nem habozó, nyiltszavú, mindenkihez szóló egyszerűségét. De ennek az egyszerűségnek a gazdagságát is. Az öntudatra ébredő nép ügyéért a nép nyelvén szóló költőt föllépésekor formai oldalról támadták meg azok, akik a lényegtől féltek. Petőfi a. lényéggel válaszolt nekik, mikor verseit vitézeknek nevezte. »Rongyos legények, de Vitézek...« Ita szem- ügyre vesszük őket, látjuk, hogy nem is rongyosak. Hiszen tudta Petőfi ezt is. Egyhelyült igy ir birSlóiról: »Ezeknek az uraknak a magyar rímről és mértékről f ogalmuk ' sincs ... Ha néhol egyes kifejezésekre s a. tárgyra nézve szabadabb vagyok másoknál, ez onnan van, mert énszerintem a költészet nem nagyúri szalon, hová csak fölpiperézve, fényes csizmákban járnak, hanem szentegyház, melybe bocskorban, sőt mezítláb is beléphetni... Végre, hogy bennem szaggatottság van, az, ’fájdalomvaló, de nem csoda... Áz én életem csatatéren folyt, a szenvedések és szenvedélyek csataterén... Aztán e szaggatottság nem is egészen az én hibám, hanem a századé. Minden nemzet, minden család, sőt minden ember megha- sonlott önmagából. Az emberiség a középkor óta nagyot nőt ti, s még mindig g középkori,öltözet van rajta... így van az emberiség szégyen és szorultság között.« Az emberiséget szégyenből és szorultságából kivezetni, ez volt Petőfi célja, hazaszeretetét ez hevitette izzásig. A nagy európai szabadságmozgalom s ezen belül a magyar nemzeti forradalom köllője szégyenről és szorultságról beszél, valahányszor úgy látja, — és mindig helyesen látja! — hogy d nemzeti forradalmi lendületében megtorpan, vagy arra még nem szánta rá magát. A népforradalmár Petőfi a küzdelmeknek nemcsak énekese, hanem harcosa is volt. Politikája és költői hitvallása egyek. Tetteit versei, verseit harcos cselekvései világítják meg. Költői és emberi programja: képviselni a népet és diadalra segíteni azt a forradalmi Magyarországot, »amely — mint írja —• bem akarja a haza kopott bocskorát örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt,, hanem tetőtől-talpig új ruhába (dearja öltöztetni.« Az újra és újra halogatott, félig meghozott és vissza-visz- szavont reformok útjáról a forradalom útjára lépő nemzetet kíséri és vezeti, buzdítja és formálja ő, a forradalom költője, a forradalmi ifjúság, Március Tizenötödike szervezője és vezére. < A pusztító és éltető láng énekese és gyújtója, a nép jogok kiyivója és őrzője a visszavonni és alkudozni készekkel szemben, a forradalom sodrában mindig a napi feladatokra mutatott rá. A hazának és a népek nemzetközi szolidaritásának, a világszabadságnak szolgálatában éber volt, kemény és villámgyorsan cselekvő. A múlt eseményeit pedig úgy ábrázolta, hogy azok a jelen küzdelmeire és a nem kivárandó, hanem kivívandó szabadságra, ä jövendőre tanítsanak. Petőfi, a költő, jós voltj de nem azt mondta ki, hogy mi lesz, hanem — mint minden igaz forradalmi költő — azt, hogy mi legyen és e jövendőt ő, a negyvennyolcas forradalom plebejus balszárnyának meg nemi alkuvó vezére, nemcsak hirdette, hanem kovácsolta is. Műve útmutatás számunkra a harcos szocializmus útján. Eleven ez a mű! és ma is napi feladatainkra figyelmeztet bennünket. Figyelmeztet arra, hogy, szabadságunknak, békénknek, harcra- kész őrzői legyünk! Figyelmeztet arra, hogy végeznünk! kell a belső bitangokkal., a feudalizmus zsarnokságának örökébe lépő tőkék imperializmus hazai cinkosaival: Köztünk van a legnagyobb ellenség, ' , A cudar, az áruló testvéreid S egy közülük századokat ront el, mint A pohár bort az egy cseppnyi méreg. Könnyű bánni külső elleninkkel, Ha kivesznek e belső bitangok. És figyelmeztet a népeknek hazaszeretetükkel egybefonódott nemzetközi szövetségesére. Bennünket, a Szovjetunió vezette diadalmasan növekvő béketábor tagjait, harcos szocializmusra, forradalmi következetességre és helytállásra tanít Petőfi, a népforradalomi nagyszerű énekese és kemény katonája. A harcot, melyben ő száz esztendeje életét áldozta, vívjuk meg az imperialista háborús gyuj tógátokkal szemben az ő szellemében I Devecseri Gábor. Kecskeméten és Félegyházán 3 Kecskeméten szombaton, 30-én este kezdőditek a Petőfi ünnepségek. A színházban a Magyar Acélárugyár zenekara, szinjátszógárdája és a Neményi Papírgyár tánccsoportja ad nagyszabású változatos műsort 1—2—3 forintos helyárakkal. Vasárnap délelőtt fél 10-kor a Magyar Dolgozták Pártja és a tömegszerVezelek megkoszorúzzák a Városháza és a Luther-udvar falában elhelyezett emléktáblákat. 10 órakor diszgiyűtés lesz a Városháza előtt, amelyre többezer dolgozó jelentette be részvételét. A pedagógus-tanfolyam énekkarának számai után Hatanda István elvtárs mond ünnepi beszédet, amelyben Petőfi politikai jelentőségét ismerteti. A tíiélutáni sportbemutatókon a Világ- ifjúsági Találkozóra készülő fiatalokat láthatja a város közönsége. Este a Katona József gimnázium nagytermében Aczél Tamás költő tart irodalmi előadást Petőfiről élvezetes kultúrműsor keretében. Mind a sportpályára, mind az irodalmi estre ingyenes a belépés. Kiskunfélegyházán vasárnap reggkl zenés ébresztővel nyitják rrieg az emlékünnepélyt. Délelőtt 10 órakor megkoszorúzzák a Petőfi szobrot a mun- kásdatoskör közreműködésével. Itt Kalo na Sándor, h MDP városi titkára bnond beszédet. 11 órakor az Ipartestület udvarán »Petőfi mai szemmé!« címen Aczél Tamás tart előadást. Este fél 8 órakor ugyanott szabadtéri színpadon mutatja be kultúrműsorát a szombaton Kecskeméten szerepelt Magyar Acélárugyár és a csepeli papírgyár hatvantagú kultúrgárdája. Ünnepi beszédet mond Tóth Dezső), a MDP budapesti kiküldöttje. I A MINSz V1T kiállítást rendez a Szakszervezetek Székházában, mely legész nap nyitva lesz. Az ünnepségekre és kultúrelőadásra belépődíj nincs. ^ NfSQR
